Tészta a kertből

Tulajdonképpen nem is a recept a fontos. 

Valamelyik nap Norbi elvitt minket Berecz Stéphanie-hoz a Kikelet borászatba. Stéphanie egyébként 2010-ben az év borásza lett Tokaj Hegyalján.

Hallgattam Stéphaniet, kóstoltam a fantasztikus borokat (megírom később az egészet majd) és gyönyörködtem a gyönyörű pincében. Az asztalunknál franciák, lengyelek, és osztrákok ültek rajtunk kívül, és látszott rajtuk, hogy ők is arra gondolnak, hogy valószínűleg megfoghatták Isten lábát, amiért ezeket a borokat kortyolhatják a poharaikból. 

És akkor szépen lassan hiányérzetem támadt. Nem, nem a boroktól, és nem is a kóstolótól természetesen. Arra gondoltam valahol az ötödik bor után, hogy mennyire jó lenne ahhoz a borhoz valamilyen nagyon egyszerű zöldségételt enni. Valamit, maximum öt hozzávalóból, aminek csodálatos íze van, ahol érezni minden zöldséget külön-külön, ahol az asztaltól odalátni a fűszerkertre. Kértem is egy darab papírt, hogy leírjam a gondolataimat, ha már Norbi folyamatosan jegyzetelt mellettünk. (Persze ő a borokról írt, mint ahogy egy kóstolón illik…) A lényege csupán annyi volt a gondolataimnak, hogy borokkal már el vagyunk kényeztetve, de a gasztronómia nagyon nehezen zárkózik fel a borokhoz. Hány fantasztikus bor van Magyarországon? És hány fantasztikus étterem?! Akkor még nagyon fontosnak éreztem, hogy ezt több ezer szóval kifejtsem, de rájöttem, hogy akkor megint csak panaszkodnék pedig nem is akarok. 

Addig felesleges, amíg édesanyám kertjében ilyen fantasztikusan édes, lédús paradicsomok teremnek, amíg sikerül ötven fej fokhagymát termelnünk, aminek jó íze van, és nem beteg, amíg a kert telis-tele van friss fűszernövényekkel, és amíg Giuseppe jó minőségű olívaolajat árul. Addig inkább örülünk a negyed óra alatt összedobott vacsorának, még akkor is, ha a tésztát a boltból hoztuk.

Az már tényleg giccses volt a végén, hogy hullottak a csillagok. 🙂

 

Hozzávalók:

10 szem érett, lédús, nagy paradicsom

1 nagy fej hagyma

1 fej fokhagyma

1 nagy csokor bazsalikom (tényleg nagyon sok!)

extraszűz olívaolaj

só

frissen őrölt bors

 

A paradicsomok tetejére éles késsel egy X-et metszettem, majd lobogva forró vízbe dobtam fél percre. Kiszedtem, és lehúztam a héját. A hagymát apró kockákra vágtam. Lehetett volna hagyma nélkül is, de ha már az is termett a kertben, nyugodtan belekerülhetett a mártásba. Kevés olívaolajon megdinszteltem a hagymát, rádobtam az összevágott fokhagymát, majd az apró kockákra vágott paradicsomot és addig főztem, amíg besűrűsödött. A bazsalikomleveleket összetépettem Dáviddal, és azt is a paradicsomba szórtam. Sóztam, borsoztam, locsoltam még rá olívaolajat és el is zártam a lángot. Beleforgattam a tésztát és már ettük is.