
Főzeléknek kevés lett volna, és először valami hirtelen párolt, esetleg cserépedényben sült zöldbabban gondolkodtam, de aztán annyira erősen zakatolt a fejemben a Marokkó szó, hogy kénytelen voltam római köményt, görögszénát, és koriandert tenni a zöldbabhoz. Így lett belőle leves. Én tejföllel készítettem, de másnak ajánlom tejszínnel, esetleg kókusztejjel kipróbálni! Igazán pikáns, tartalmas leves lett az eredmény, kicsit különleges a megszokott hozzávalókból.
Hozzávalók:
50 dkg futóbab
2 fej lilahagyma
1 ek vaj
2 ek olívaolaj
2 dl tejföl
1 kk római kömény
1 kk görögszéna (lepkeszeg)
1 kk koriander mag (őrölt)
1 kk kardamom mag (őrölt)
1 kk gyömbér
1 csipet sáfrány
1/2 kk szerecsendió
1/2 kk szegfűbors (őrölt)
só, bors
A hagymát karikákra vágtam, és az olaj-vaj keveréken pici sóval megpároltam. Rádobtam a 3-4 cm hosszúra vágott babot, és a fűszereket. Fedő alatt pár perc alatt puhára pároltam a babot, majd felöntöttem egy liternyi vízzel, és behabartam a tejföllel.
Cheddar sajttal, és kéksajttal megszórt rozskenyérrel tálaltam.
7 hozzászólás a(z) “Zöldbab leves marokkói zöldbabból” című bejegyzéshez
az ilyen fotók hatására mélyül bennem az alkotó válság és nő a kisebbrendűségi érzésem
biztosan, viszont a hatóanyagok tekintetében valóban értékes gaz.
Izraelben sok szfárdi bevándorló eszi. Vagy ette, és mióta nem teszi bebizonyították, hogy sokkal jobban híznak, és romlik a foguk. Csak úgy magában is elrágcsálják. Ha éreznéd az illatát, rögtön tudnád miről van szó!
Hű ez érdekes növény:)
Magja (Trigonellae foenugraeci semen) a svájci és az osztrák gyógyszerkönyvekben hivatalos drog; a VI. Magyar Gyógyszerkönyvben is így szerepel. A magok illata erős, aromás, keserű, összehúzó, az ánizsra emlékeztet.
Tartalmaz: 0,38% trigonellint és további alkaloidokat (kolint, gentianint, carpint), 0,18% nikotinsavat, 40-45% poliszaharidot (ebből 30–38% galaktomannán) nyálkát, szaponint, rutint, 6-10% zsíros olajat, 27–30% fehérjét (sok lizin és L-triptofán aminosavval), cserzőanyagot, flavonoidokat (luteolin, orientin, quercetin, vitexin és izovitexin; ásványi anyagokat (kalcium, magnézium, foszfor); mikrotápelemeket (szerves vas, szelén, szilícium; ezek közül Magyarországon a szelén kiemelten fontos); A, B, C és D vitaminokat; pantoténsavat, lecitint, gyantát, phytint.
köszi sokat segítettél:) na utána nézek mert nem szeretem, hogy nem értem:)))
Hívhatjuk lepkeszeg magnak is, mindjárt odaírom.
széna?