Tegnap délután komoly áldozatot hoztunk Tet-tel a Judapest olvasóiért. Nem kíméltük magunkat, és fáradságos munkával elkészíttettük a Judapest, a Mazl Tov, és még két másik koktél prototipusát egy bárban. A receptet sajnos most nem oszthatom meg veletek, annyira titkos, de már csak novemberig kell várni rá.
A mixer leírt egy pár dolgot, amit a koktélokhoz szeretett volna használni, köztük a zsidócseresznyét. Soha nem hallottam róla, még szerencse, hogy odaírta a latin nevét is (Physalis alkekengi), így megnézhettem a képét. Ettem már ilyet Orosz Péter jóvoltából (aki hurkát eszik), de szerintem Péter sem tudta, hogy ez bizony zsidócseresznye, mert akkor biztosan sokkal nagyobb áhítattal faltuk volna fel. Hihetetlen, de a burgonyafélék családjába tartozik. Szegény zsidóknak csak ilyen cseresznye jutott 🙂
A név egyébként tükörfordítása a német Juden-kirsche-nek. Nevezik még pap tökének, és Vénusz köldökének. A vadon termő rokona mérgező!Tegnap sehol se kaptam, ma tele volt vele a piac. Finom, kóser, tessék kipróbálni!
15 hozzászólás a(z) “Zsidócseresznye” című bejegyzéshez
a boltokban kapható zsidócseresznyét (v. földi cseresznyét v. physalist) kolumbiából hozzák be és kis műanyag kosárkában kapható 230 ft körül. egyébként nagyon sokáig eláll
Köszönöm! Felkerült a kívánságlistára.
😀
Miért nem kérdeztél vissza, hogy: te nem ismered azt a szót, hogy zsidó? Pedig egy létező vallás!
én is zsidócseresznyének ismerem gyerekorom óta az erdőben, vadon élő változatát, de a múltkor valaki elég görbén nézett rám, mikor szóbakerült, és nyomatékosan figyelmeztetett, hogy az LAMPIONVIRÁG! ;D
köszi, hogy most ezzel a poszttal mellékesen és véletlen segítettél, hogy hívhatom nyugodtan úgy, ahogy ismerem, néha már nehéz kiigazodni a sokféle bonyolult szorongás közt! 🙂
Roden a legjobb a szefárd konyhában az biztos! Ők a spanyol, olasz, afrikai, arab országokban élő zsidók! Van egy nagy zsidó cookbookja, az a világ legjobb könyve, mindenképp alapmű, és szerintem nagyon érthető, a legegyszerűbb receptektől a legbonyolultabbakig, de annyi recept közül lehet válogatni!
Bocsánat, megint én, a tegnap estét Nigellával töltöttem (vagyis egy könyvével:-)), ötleteket gyűjtve. Sűrűn emlegette Claudia Roden nevét, Nálad is láttam, írtál róla, mit gondolsz, ha meg szeretnék ismerkedni a zsidó konyhával, ő a legjobb? Vagy ő már “haladó”, s inkább keressek más, kezdőknek való könyvet? Mit ajánlasz? Köszönöm!
Kedves Eszter,
Csak a pontosság kedvéért: én növénytanból úgy tanultam a Physalis alkekengi minden része mérgező. Ezért azt gyanítom, amit enni árulnak változat vagy akár más faj lehet. Egyszer volt szerencsém egy narancsosabb színű Physalishoz, fincsi volt!
Itt egy link a Physaliskedvelőknek: http://www.terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/tomatillo.html
A blogod meg imádom!
De gyönyörű ez a zsidócseresznyés fotó !!!!
A zsidócseresznye a cigánymeggy rokona? (Bocs, kibújt belőlem a kisebbség-szociológus 🙂 )
Elköszönök, elhúztam Amszterdamba gyöngyöt venni és heringet enni 🙂
én kiskorom óta ismerem, mifelénk vadon nő, anyu szintén virágkötészetre használja leginkább. szerintem klassz a neve:), bár még sohasem jártam utána, hogy miért így hívják.
Nekem cserépben nő a teraszon, de idén igen kicsike lett szegény, öt apró “cseresznyével”. Kiskoromban anyám az erdőben szedte, vázába, dekorációnak, s azt mondta, meg ne együk, mert mérgező! Néztem is, amikor először láttam a boltban. Chinese lantern, vagy Cape gooseberry néven árulják, néha kapni kis műanyag dobozban, csokiba mártva, tortadekorációnak szép.
De növényként jobban tetszik.
Közös titok a JP-vel 🙂
Örülök, hogy valaki zsidócseresznyeként ismeri!
okés, akkor most én “jó” adatközlő leszek: gyerekkorom óta ismertem a növényt, valóban zsidócseresznye néven, de sokáig csak szárított formában. anyukámnak volt egy édes barátnője, aki szabadidejében pompás kertet nevelt, és ismerőseinek kis fizetéskiegészítésként kötött csokrokat. nekünk például a temetőbe csinált rendszeresen télen örökzöld és zsidócseresznye kompozíciókat, amelyek abban az időben, amikor a szekfűn kívül alig lehetett más virágot kapni, roppan alternatívnak tűnt – legalábbis gyerek fejjel. az csak sokkal később esett le, hogy ennek van nem szárított változata is, azt pedig csak pár éve hallottam először, hogy ehető. úgyhogy kíváncsian várom a novemberi előhozakodást – addig belesek a JP-re 🙂
Neeeem! De minden gyümölcs kóser, ha nincs benne bogár!
Én is tegnap előtt hallottam a zsidócseresznyét először, de a google ismeri. Gondolom a németeknél nem túl píszí zsidózni ;-)Ez olyan, mint Magyarországon sokan nem merik kimondani a zsidó szót, mindenféle izraelita, Mózes vallású, meg ilyen baromságokat mondanak.
E
Szóval akkor ha azt mondom a sertéslapockára, hogy zsidópecsenye, akkor az is kóser lesz, csak azért, mert zsidó van a nevében? 😉
Életemben nem hallottam még zsidócseresznyének vagy Judenkirschének mondani – itt német területen is mindig csak Physalisnak hívják ill. Physaslisnak van kiírva. Kicsit barackos íze van, előszeretettel használom díszítésre.