Kategóriák
Egyéb kategória

Six braided challah – fonott kalács (hatfonatú)

Bocsánat az angol-magyar címért, de nem tudom, hogy mondják ezt magyarul. Végül is mindegy. Péntek este vendégeink voltak, és az én kis egyszerű formában sült challah-mra kijelentették, hogy ez “csak” kalács. Mert az igazi kóser challah az hat, sőt nyolcfonatú. Na tessék! Ez ám a kritika! És ha már itt tartunk, volnék oly szíves, és érthetően leírnám, hogy is kell ezt művelni! Megpróbáltam, és nem tudom leírni. Nyelvi hiányosságaim vannak sajnos ez ügyben. Nem vagyok műszaki könyvíró. Megpróbáltam, zagyvaság lett belőle 🙂
Pedig nagyon egyszerű, remélem a fotók alapján érthető mindenkinek. Egy kis gyakorlás, és menni fog! Mire ezt kiszenvedtem, addigra találtam a Youtube– on egy remek videót egy helyes kollegina nőtől. Hogy én mégis miért nem ilyeneket sütök? Mert ebből egyszerre csak kettő fér be a sütőbe. Ha négyet csinálnék, nagyon picikék lennének. Márpedig nekem egy hétvégére négy kell. Azt azonban el kell ismerni, hogy sokkal szebb, mint a másik. Maga a kalács receptje ugyanaz, mint a másiké. Sok sikert!
In English:
We had friends for dinner on Friday night and having seen my little challah baked in a simple tray they remarked that it was “just” a simple milk-loaf as the actual kosher has 6 or rather 8 braids. Here we are! That is a real criticism! But having talked about it they asked me whether I would be so kind and explain it, in an understandable way how to make one. I have tried but cannot describe it.. Unfortunately I have some linguistic deficiencies. I am not a technical book writer. I have tried but it all became a hodgepodge, it is very simple to make one, though. Hopefully it will become clear to everybody seeing the photos (of them). Only a little practice and it will fill the bill. While labouring writing this I just found a great video on Youtube sent by a nice colleague of mine. Why am I not baking these ones? Because only 2 loaves fit into the oven at a time. If I made four, they would be too small. And I do need 4 loaves for a weekend. But I have to admit that they (in the video) are much nicer than the other ones.
CLASSIC CHALLAH (One of the most universally popular challot to grace the Shabbat and holiday table.)
1 ounces fresh yeast or
2 packages dry yeast
1,75 cups warm water
0,33 cup sugar
1 Tbsps. salt
6 or 7 cups flour
3 eggs, slightly beaten
0,5 cup oil
GLAZE:1 egg, beaten, Poppy or sesame seeds
(2 to 4 loaves)
Dissolve yeast in warm water in a large bowl. When dissolved, add sugar, salt, and half of the flour. Mix well. Add eggs and oil, then slowly stir in most of the remaining flour — dough will become quite thick. (Until the kneading stage, dough can be mixed in an electric mixer.)
When dough begins to pull away from sides of bowl, turn onto floured board and knead for about 10 minutes. Add only enough flour to make dough manageable. Knead until dough is smooth and elastic and springs back when pressed lighty with fingertip.Place dough in a large oiled bowl. Turn it so the top is oiled as well. Cover with a damp towel and let rise in a warm place for 2 hours, punching down in four or five places every 20 minutes. Separate challah with a blessing. Divide dough into four to six parts and shape into loaves; place in well-greased bread pans or on greased baking sheet. Let rise until double in bulk. Preheat oven to 375°. Brush tops of loaves. Good luck!



Kategóriák
Egyéb kategória

Sólet Indiában

Mikor Aubergine kiírta a pályázatot, rögtön tudtam, hogy a korianderről fogok írni, de azt gondoltam, hogy a zöldjéről. Aztán láttam, hogy szeretné, ha különbséget tennénk a zöldlevelek és a termések között. Szerencsére a termését is imádom, szóval velem nem lehet kiszúrni 🙂 Azért persze muszáj szót ejtenem a levélről is, főleg azután, amit CV postjában találtam, hogy még koriandergyűlölők „pártja” is létezik. De miért? De miért? De miért?
Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire megosztja a világot egy egyszerű kis növény! Méghogy poloska íze van! (Igaz, poloskát még soha nem ettem) Minden esetre Lilafüge legalább szereti, úgyhogy én is szeretem őt!
Maga a növény (Coriandrum sativum L.) a földközi tenger vidékéről származik. Más néven: koriandrom, cigánypetrezselyem, zergefű, beléndfű, kínai petrezselyem, poloskakömény (na tessék!), bolhafű, cilantro. Már 3000 éve legalább használják a konyhaművészetben és a gyógyászatban. Ie. 1550-ben az Ebers féle papirusztekercsek megemlítik, de szanszkrit szövegekben és a Bibliában is előfordul És (a manna) édesebb volt, akár a koriandermag (Exodus 16.31). Fáraók sírkamráiban megtalálták a növény magjait, a görög Hippokratész, az orvostudomány atyja, orvosságként javallotta. A rómaiak a hadjárataikra vittek magukkal koriandert a kenyerük fűszerezéséhez, (én is mindig szórok a kovászos kenyér tésztájába, de ha oda nem is, akkor a tetejére.) így honosodhatott meg a fűszer egész Európában. A koriandert telítettség, enyhe gyomor- és bélpanaszok gyógyítására használják.
Magyarországon álltában a kicsi gömbölyű magokat árusítják. Ezek a magok Oroszország európai részén teremnek, és állítólag magasabb az illóolaj tartalmuk, míg a nagyobb magoknak alacsonyabb. Én jobban kedvelem a nagyobb, kicsit hosszúkás magokat, mert erőteljesebb az íze. A Szép kis India nevű fűszerboltban mindig lehet ilyet kapni. Nagyon fontos, hogy használat előtt száraz serpenyőben pirítsuk meg egy kicsit, így az íze, és az illata is megsokszorozódik.
A receptben biztos, ami biztos, használtam a magot is, és zöld leveleket is.


Dafina a szefárdi sólet

Ahogy egyre melegebb lesz, mind többet gondolok arra, hogy csak hideg gyümölcslevest, vagy madártejet kéne enni egész hétvégén. Biztosan csodálkozna minden vendég, ha ez lenne a szombat déli menü! Azért megpróbálok a lehető legkevesebbet a tűzhely közelében tartózkodni, félkész dolgokat is belecsempészni az ételbe. Éljen Appert, aki lehetővé tette a csicseriborsó és pardicsomkonzerv vásárlását!
Ezt az ételt, szinte minden afrikai, közelkeleti országban ismerik, ahol zsidók élnek, csak más-más néven. A Dafina arab szó, betemetettet jelent. Az agyagedénybe bekészített hozzávalókat légmentesen lezárták, a földbe egy gödröt ástak, aminek az aljára parazsat szórtak. Erre tették az edényt, majd befedték földel.
Ismerős a módszer, ugye? Majdnem kemencében sütött sólet! Ugyanis a csicseriborsó hasonlóan a babhoz lassan fő meg, miután pedig megfőtt, másnap délig valahogy melegen kellett tartani. Marokkóban Skhena néven főzik, ami forrót jelent, Iránban Khalebibi, szintén forró jelentéssel. A módszer ugyanez Egyiptomban is és Jemenben is, de ezekben az országokban csicseriborsó helyett fiatal zöld búzából készítik. Itt Ferik, illetve Harissa névvel illetik, ami egészet, teljeset jelent.
Mostanában nagy kedvencünk a Dafina, ugyanis ellentétben a sólettel, elpusztítása után nincs szükség négy órás mozdulatlan pihegésre 🙂
Hozzávalók:
1 kiló hús (Ízlés szerint, de bárányból és borjúból a legjobb.)
1 nagy fej hagyma felaprítva
50 dkg hámozott, felaprított paradicsom
2 doboz csicseriborsó konzerv (Ha nem konzervből készítjük akkor 25 dkg csicseriborsó, éjszakára vízben áztatva. A Lehelen az arab fűszeresnél mindig kapható konzerv is.)
1 ek előzőleg száraz serpenyőben megpirított koriander mag
1 tk őrölt fahéj
1 tk őrölt szegfűbors
1 tk őrölt szerecsendió
Só, bors
Chili
A tálaláshoz:
6 főtt tojás
1 nagy csokor friss koriander
2 ek pirított fenyőmag
A hagymát olajon megpirítom, rádobom a kis kockákra vágott húst, és fűszerekkel puhára párolom. Csak ha megfőtt, akkor teszem hozzá a csicseriborsó-konzervet, majd a paradicsomot. Ha hagyományosan készítjük, akkor sóletszerűen mindent rakjunk az edénybe, jól zárjuk le, és lassú tűzön főzzük, vagy süssük. Tálaláskor minden tányérba teszek egy főtt tojást a Dafina mellé. A tetejét megszórom friss korianderrel, és a fenyőmaggal.
Ez az írás megjelent a Judapesten is.