
Gyerekkoromban nagyanyám olyat tett Erdőbényén, amit senki másnak nem ajánlok. Eső után nyáron rendszeresen megjelent egy cigányasszony, hátán egy teli puttony vargányával. Becsöngetett, és mama mindig vett tőle egy pár gombát reggelire. Megtehette, mert ő is ismerte a gombát. (Egyik fontos gombás szabály, hogy házalótól tilos gombát venni!)
Aztán kis tányérban vargányát kaptam reggelire egy szelet kenyérrel, amit leginkább a fűben ücsörögve ettem meg, mielőtt egész napra eltűntem volna játszani.
1988-ban mama meghalt, és én nem tudtam elkészíteni a vargánya reggelit. Nem tudom miért, de sokáig úgy emlékeztem, hogy volt benne tojás. Pedig nem volt.
Aztán azt hittem, hogy volt benne hagyma. Pedig az sem volt.
Aztán kínomban már mindent kihagytam belőle, csak a gomba és a fokhagyma maradt. És akkor megtaláltam a régi ízt. Vajjal készítettem, de szerintem nagyanyám zsírral csinálhatta. Egy kicsit tovább fejlesztve a régi reggelit, el kell mondanom, hogy másnapos, pirított kaláccsal a legfinomabb! Igazi hedonista reggeli…
Hozzávalók két személyre:
4 közepes nyári vargánya
2 ek vaj
2 gerezd fokhagyma
só, bors
kalács szeletek
A vajon megfonnyasztom a gombát, rányomom a fokhagymát, sózom, borsozom. Kalácsra halmozom.

23 hozzászólás a(z) “Vargánya reggelire” című bejegyzéshez
Nem akarom, hogy cigány, zsidó, rende, nem rendes, mezitláb, cipőben, stb. vita legyen itt a blogomban, főleg, hogy úgy látom jól gondolkodó emberek járnak ide, ezért ezt a témát most lezárom.
Éljen a vargánya! 🙂
Ezek a régi falusi cigányok nagyon
tisztelettudó rendes emberek voltak, leszármazottjaik is ilyenek. Csak
idegen román cigányok követtek el
ott bűnesetet. Háború előtt zsidó
üzletek működtek a faluban, ezek
hiteleztek is a szegény summásoknak.
A nép szeretetben élt, segítette
egymást. A nagymamám maceszt sütni
is járt zsidó házhoz. Amikor gettó-
ba zárták a zsidóságot a falusi
emberek ahogy tudták segítették őket.
Én csak mint zsidó azért sajnálom, mert én is tudom kellő ironiával szemlélni magam is, és a “fajtámat” is, és ezt a kommentet egyáltalán nem tartottam bántónak. Aki ismer, tudja, hogy lelkes harcosa vagyok a megkülönböztetés elleni fellépésnek, (lásd JP) és bár nem kéne itt ilyasmivel foglalkozni, lévén ez egy gasztroblog, mégis leírom vannak cigány, meleg, és mindenféle más vallású barátaink is. Névtelen megharagudását pedig tényleg a szívemre vettem,mert nem volt igaza. Uff!
Mi falun a játszótéren növő gombákat szedtük össze, azt csinálta meg nekünk nagynéném. Az újhagymát úgy húzogattuk ki a földből a kertjében, de jó is volt. Frissen, kicsit letörölgetve, úgy ettük. Senki sem ugrott utánunk törlőkendővel, fertőtlenítővel, mégis megmaradtunk. Nincs is jobb egy falusi nyaralásnál.
Sajnos, most már csak bolti gombából fogom tudni ezt elkészíteni. De a kenyér az saját lesz 🙂
(Azért ez borzasztó. Hogy már a gyermekkori benyomásokat sem lehet úgy leírni, hogy valaki félre ne “értelmezze”.)
Hát, sajnálom, de míg te névtelenségbe burkolózva nekimész Fakanálnak, addig ő a nevét vállalva lett erősen félreértve.
Bár ezt te már nem olvasod, azért le kell írnom. 🙁
Kedves Fakanal! Mondd milyen sötétségről beszélsz? Ez azért kicsit nagyképű. Nem gondolod?
És kedves Fűszeres Eszter. Emiatt a “písz” miatt egy lelkes olvasódat veszítetted el.
Köszönöm Eszter, pontosan így gondoltam, ahogy mondod. Písz van, és sötétség, sajnos:(
Anyukám a gyerekkorából a 30-as évek-
ből emlékszik, hogy ezek a cigányok
a legnagyobb télben is úgy jártak,
hogy lábukat rongyokba burkolták,
mert nem volt cipőjük. Egyébként
teljesen megbízhatók voltak, kisebb
munkákat végeztek a házaknál, némi
élelemért és használt ruhaneműért.
Anno, nálunk is cigányasszony hozta házhoz a kékhátut, a rókagombát-az Aranka.Bizony kissé “retkes” volt, de ez akkor sem volt érdekes és most sem lenne.Ha úgy adódik, most is megveszem az előpataki cigányoktól a gombát, ők nagyon jól ismerik,mert ők is ezt eszik, már amit nem adnak el a mnegélhetés oka miatt.
A vargányareggeli fantasztikus!
vargánya most a kerekerdeux-ben is van rengeteg, tegnap levest csináltam belőle. holnap reggel meg akkor Eszter reggeli lesz 🙂
Had védjem meg Fakanált! Bár nem kért meg rá, de biztos vagyok, hogy a de retkes volt a lába visszaemlékezés nem egyenlő a minden cigány mocskos kijeletássel.
De el tudom képzelni, hogy egy retkes, mezetlen láb mennyire feltünő, emlékezetes dolog maradt egy kislánynak.
Písz!
Nem kell ahhoz cigánynak, hogy “retkes” legyen a lábad ha mezítláb járod a erdőt-mezőt.
De szép ország ez a mienk….
Mivel én egy gombagyűjtő cigányt sem ismerek, ezért nem is venném meg az ő gombájukat. Akit a falu ismer régen, abban megbízhat, de maradjunk annyiban, hogy leginkább a gombavizsgálóban bízok 🙂 Aztán magamban.
Az én szülőfalumban, Bükkábrányban
a mai napig is árulják a cigányok
a gombákat. Egy 90 éves cigányasszony,a Margit néni is jár.
Nem kell tőlük félni, ők a természet-
ben élnek, 100% ismerik a gombákat
és a gyógynövényeket. Sokmindenben
hasznos tudásuk van.
Pappito, tudod, volt egy pár szerencsés. Egyébként a másik nagyanyám nekem is pesti.
nekem ugyan történelmi szükségszerűségek miatt nem volt vidéki nagymamám, így lemaradtam erről, de a gombát imádom, még a hülye csiperkét is.
A kaja pedig tökéletes, én adnék neki meg a nagyinak vagy nyolc mislen csillagot, elmehet a sok barom a piapcshabos kérészláb-muss-al a fenébe…
Ó… ilyen nálunk is volt Tiszanánán. Megjött Lidi, a cigányasszony – atyavilág, milyen retkes volt a meztelen lába! -, nagyanyám és Juliska néném megvették a gombát… Mondjuk nem vargánya volt, az biztos. Lidi a Hangácson szedte, és anyám mindig reszketett, hogy mivel mérgez meg minket. Ez a rossz szokása később is megmaradt a Maminak, hogy csak úgy megvette a gombát mindenhonnan, hiába beszéltünk neki.
ez valami hihetetlen finomnak néz ki!
vargánya nálunk is első számú gombakedvenc, pénteken remélem már lehet majd kapni, akkor jutk gombás fele.
Biovargánya meg fű 🙂
Zsuzsa, én úgy lázom, hogy nemsokára újra tele az erdő.
Ez az egyik legjobb módja! 🙂
Kaláccsal még nem próbáltam, de ami késik, az nem múlik. Remélem, hamarosan újra beindul a vargánya.
Ja, így persze könnyű kíváló gasztrobloggernek lenni! Ilyen alapozással! Biovargánya, meg fű!
Hát, igen, élni tudni kell 🙂
“szerintem nagyanyám zsírral csinálhatta”
Az is lehet, hogy füstöltszalonnából olvasztott zsírral. Legjobb azzal indítani, majd enyhén fűszerezni, és Creme fraiche-el összekeverve, friss bazsalikommal megszórni, végül egyet rottyintani (felforralni) rajta.