Kategóriák
Egyéb kategória

A harcsa, a bor, és a dél-amerikai szellem

Na jó, nem fogok úgy csinálni, mintha született bor és étel párosító lennék, bevallom, inkább csak egyféle bort iszunk az ebédhez, és azt kortyoljuk a főételhez és utána is, csak az estek harmadában próbálok meg odafigyelni arra, hogy tényleg passzoljon minden.
Ritkán bontunk többféle palackot, inkább csak akkor ha vendégeink érkeznek.
Pedig igazán jó hétvégi mulatság egy borhoz megpróbálni megtalálni a hozzá illő ételt. Vannak úgymond általános szabályok, amit aztán rendszeresen felülír az adott évjárat, vagy termőhely, úgyhogy ezeket csak irányelvként érdemes kezelni, muszáj mindig előtte is kóstolni.
Ebből következik, hogy nekem könnyebb a borhoz megtalálnom a megfelelő ételt, mint a már kész ételhez kiválasztani a megfelelő bort, őláne, hogy sajnos nem egy borospince felett ülök, ahol kétszázféle bor közül válogathatok. Pedig milyen jó lenne!
Tehát, most adva volt egy bor, és hozzá egy kis segítség a borháztól:
 
Patricius Furmint 2010
A rendkívül esős évjárat miatt a borban magasabb savak alakultak, emiatt a gyümölcsösség ízérzete magasabb, mint a korábbi évjáratoknál, ezzel együtt a bornak szép egyensúlya van. Ízében körte, zöld alma, citrusok. A teljes bormennyiség 20%-a tölgyfahordóban fermentálódott és érlelődött, 80%-a acéltartályban. A hordó aromája a magasabb savak miatt kevésbé érezhető, mint a korábbi évjáratoknál, ezért a hasonló toast ízek elérését az ételnél ezúttal mellőzhetjük. A magasabb savak miatt viszont jól társíthatók fajsúlyos húsételek – ezek felveszik az erősebb savakat -, a fűszerezés is lehet bátrabb. Pirospaprikás és paradicsomos húsételekkel ez a Furmint jól harmonizál pl. enyhén csípős, joghurtos-paradicsomos indiai fűszeres csirkével (butter chicken), jól társítható töltöttkáposztához is és szintén a magasabb savak miatt jó lehet nyershalból készült ételekhez pl. sushihoz.
Az erősebb fűszerezést megtartom a édesebb boroknak, nekem inkább ez a nyers hal vonal indította be a fantáziámat. Ha már Tokaj-Hegyalja, akkor a hal csakis olyan lehet, ami él a Bodrogban és a Tiszában is, lehetőleg szálkamnetes, tehát legyen harcsa.
Sushit nem akartam, mi soha nem készítünk itthon, valahogy annyira eljárós étel nekem, hogy nem is rendeleünk házhoz soha, muszáj elmenni és helyben enni.
Na de akkor mi legyen? Hát persze! Ceviche! Kicsit más, kicsit hegyaljai, mégis ceviche.
Nem kergettek a szüleim az aztal körül, ha nem ettem meg a cevichét, sőt bevallom, hogy 2005-ben találkoztam vele először. Akkor viszont szerelem volt első látásra, azóta is imádom, szerintem zseniális találmány, és lehet ezer féle képpen variálni, nem muszáj semmilyen előíráshoz ragaszkodni.
A cevichében a hal különben nem teljesen nyers, mert a citromos marinád tulajdonképpen megfőzi a pici halkockákat, nem kell tőle megijednie annak, aki egy hatalmas nyers harcsaszeletet vizionizál.
A ceviche Dél-Amerika, leginkább Peru és Equador specialitása. A szakkönyvek szerint hat alapeleme a következő: apró kockákra vágott nyers hal vagy mondjuk garnéla, sok citrus, só, hagyma, chili, zöldfűszerek ami leginkább koriander, de az esetünkben petrezselyem.
 
Gyakran tesznek bele valamilyen édes gyülöcsöt is, mangót vagy gránátalmát, de ettem már őszibarackból, eperből, és dinnyéből is. Én valamilyen jóféle körtével képzeletem az enyémet, de amikor a körtét a borhoz kóstoltam, akkor rögtön beugrott, hogy inkább mangót kéne használnom, így a körte mangóra cserélődött.
És akkor jöjjön a recept:
Ceviche harcsából
30 dkg harcsa filé apró kockákra vágva
1/2 fej kicsi lilahagyma apró kockákra vágva
1 nagy csokor petrzselyem felaprítva
2 kk méz ( ha elég érett a mangó, akkor el is maradhat)
só
1 citrom leve (kóstolgassuk, mielőtt mind ráöntjük)
1 pici chili nagyon apróra vágva
20 dkg mangó apró kockákra vágva
20 dkg avokádó apró kockákra vágva
1/2 szál kígyóuborka apró kockákra vágva
 
A hozzávalókat összekeverjük egy tálban, öt percig állnihagyjuk, és azonnal fogyasztjuk. Nem jó, ha túl sokat pácolódnak a gyümölcsök és a hús, inkább érezzünk ki minden ízt egyenként egy picit.
Lehet mellé kukorica chipset adni, de magában is nagyon finom. Kortyoljuk hozzá a bort is szorgalmasan!
Jövő héten a Patricius Tokaji Sárga Muskotály 2009/száraz borához próbálunk meg valami hozzá illő fingerfood-ot készíteni.
A játékról bővebben itt. Természetesen én nem veszek részt a versenyben, csak egy kis kedvcsinálót adok hétről-hétre. Hajrá többiek!

Egy hozzászólás a(z) “A harcsa, a bor, és a dél-amerikai szellem” című bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?