A december fénypontja a konyhában egyértelműen a rugelach sütés. Hanukától karácsonyig jó pár alkalommal elkészül, akkor vagyunk szomorúak, ha a két ünnep egyszerre van, mert akkor rövid a rugelach szezon. Ez a mostanra szinte amerikaivá lett sütemény, ami persze főleg New Yorkban divatos, eredetileg román és lengyel zsidók étele volt. Manapság krémsajttal készül a tésztája, de régen tejfölt használtak hozzá. Kipróbáltam egy tejölös változatot is, de azt kell mondjam, semmivel se könnyebb azzal a változattal dolgozni, és a végeredmény menthetetlenűl ellaposodik, az íze viszont hasonlóan finom. Hogy mennyire kedvelt a rugelach, mi sem mutatja jobban, mint hogy New York legjobb rugelachját állítólag Alvin Lee Smalls, egy fekete fickó készíti Harlemben.
Sajnos Magyarországon még jó rugelachot nem ettem (természetesen házit igen, a boltira gondolok), sok helyen azt gondolják, hogyha valami hasonlít egy rugelachra, de más a tésztája, az is jó lesz. Pedig a tészta a lényeg. Igen, macerás vele dolgozni, nagyon ragadós, és sietni kell, nehogy a vaj kiolvadjon belőle, de ha kimarad belőle a krémsajt, amitől annyira lágy, akkor az csak egy édes tekercs lesz, de semmiképp nem rugelach.
Kedvencünk mostanában a karamellás-marcipános-mandulás változat, de azért továbbra se vetjük meg a baracklekváros, csokis alapművet sem. Vigyázat, tömény, addiktív, és elképesztően finom kalóriabomba következik. Majd januárban diétázunk.
Karamellás, marcipános rugelach
Hozzávalók a tésztához:
30 dkg Philadelphia krémsajt
30 dkg szobahőmérsékletű vaj (nem margarin!)
15 dkg porcukor
37 dkg liszt
csipetnyi só
A tésztát robotgéppel gyorsan összedolgoztam, majd fóliába csomagolva egy éjszakát pihentettem a hűtőben.
Hozzávalók a töltelékhez:
20 dkg natúr marcipánmassza
20 dkg tejkaramella (puha)
20 dkg mandulaforgács
1/2 narancs reszelt héja
2 tojás enyhén felverve
5 ek fahéjas-vaníliás porcukor
A tésztát négy egyenlő cipóra osztottam, majd erősen lisztezett deszkán kör alakúra nyújtottam. Nagylukú reszelőn lereszeltem a marcipánt, és késes robotgéppel felaprítottam a karamella cukrokat. Egyenlően meghintettem vele a tésztát, majd az előzőleg enyhén megpirított mandulával is megszórtam. Pizza vágóval (sokkal jobban lehet vele dolgozni, mint a késsel), nyolcfelé vágtam a köröket, úgy, hogy egyenlő háromszögeket kapjak. Feltekertem őket kifliszerűen. A tetejüket megkentem tojás, és tej keverékével, majd azt is megszórtam fahéjas cukorral. Előmelegített 180 fokos sütőben 25 perc alatt sütöttem meg. Kicsit kifolyt a megolvadt karamel, de ez nem probléma, sőt, az is nagyon finom!
9 hozzászólás a(z) “A legjobb, amivel decemberben hízhatunk” című bejegyzéshez
Megéheztem.
Imádom a rugelach-okat és a kóstolóközönség is, de sok helyen láttam a hozzávalók között ezt a krémsajtot.
Miért pont ez?
@SpeckoHU: eredetileg tejföllel készült, aztán Amerikában kezdtek hozzá krémsajtot használni. Ettől könnyebb lett a tésztája. És hogy mért pont konkrétan a Philadelphia? Mert annak egészen biztosan a világon mindenhol ugyanolyan semleges az íze. A New York cheesecake-t is ezért készítik ebből.
Én az Ön régebbi receptjét próbáltam már párszor (köszönet érte) és kiszoritotta a beiglit azota teljesen. Mind német, mind magyar családi körben és barátoknál osztatlan a sikere. Csak nem kell elárulni senkinek mi van benne…
fuszereslelek.blog.hu/2008/01/20/rugelach_tubisvat_unnepere
@gyulaur: Ennek nagyon örülök! Köszönöm!
Az igaz, hogy ez eredetileg lengyel-zsidó sütemény?
@medvedr: igen, román vagy lengyel.
nekem ez nem nagyon tart sokaig. masnap mar egyaltalan nem olyan finom az ize (vagy ennek igy kell lennie?)
Én nem találtam meggyőző philadephiát, ez nyilván az én hibám. Mascarpónéval csinálom, s a család már majdnem jobb szereti a “zsidó bejglit”, mint a régit. Ámde ennek csak finomodik az íze az állástól (holott eredetileg is roppant finom).