(A képen nem egy tipikus magyar konyha látható sajnos, de az elrendezése, és mérete hasonló.)
Arra gondoltam, hogy ha legalább tízen küldenétek fotókat a konyhátokról, akkor abból lehetne egy jó kis “magyar konyha posztot” készíteni, meglátjuk a ti konyhátok mennyire fele meg a kutatásnak. Ha van kedvetek, küldjétek el emailben, nagyon örülnék neki!
A tegnapi posztban ígértem, hogy megosztom a kutatást a konyhával kapcsolatban.
Svédországban régi hagyomány, hogy a konyhatervezést, lakástervezést tudományos kutatások alapján végzik: az ötvenes években a svéd kormány kezdeményezésére létrejött egy szervezet, amely az emberek szokásait vizsgálta a konyhában, majd ennek alapján különböző tanácsokat adott a konyhabútor gyártóknak. A kutatás hagyományát az IKEA is folytatja. A cég 1968-ban dobta piacra az első konyhabútor rendszerét, amit komoly kutatómunka előzött meg.
Mióta az IKEA hatalmas multinacionális céggé nőtte ki magát, azóta a helyi adottságokat is figyelembe veszik a tervezésnél. A mostani konyhabútor váltásnál is készült ilyen kutatás, amelyből kiderült milyen is a tipikus magyar konyha: 6-10 négyzetméteres, egyben étkező is, a bútor színe pedig vanília, fehér vagy wenge. A magyarok az L alakú elrendezést szeretik egyelőre, de úgy tűnik, hamarosan a lineáris lesz a kedvenc.
Sajnos nekem is hasonlóan pici a konyhám, ha jól számolom 12 négyzetméter, de azt kell mondjam, legalább 20-ra lenne szükség ahhoz, hogy rendesen elférjünk benne, vagy ha ott is étkezünk, akkor talán 25-re is.
A konyha fontos, többfunkciós hellyé nőtte ki magát, már nem csak főzni járunk bele, és főleg nem csak a háziasszony börtöne. A gyerekek is sok időt töltenek itt, és már rég nem számít csodabogárnak az a férfi, aki be tudja pakolni a mosogatógépet, miután megfőzte a vacsorát.
A magyar emberek nagy hangsúlyt helyeznek a tárolásra és a többfunkciós megoldásokra. Ennek oka nyílván a viszonylag kicsi hely. Ha mindenkinek volna egy nagyobb kamrája, talán nem lenne ennyire fontosak a praktikus tárolóhelyek.
Az emberek otthona és élete az elmúlt években változáson ment keresztül. Általában kevesebb idő jut mindenre, míg az igények, álmok és élethelyzetek még szerteágazóbbá válnak. Az otthon fontossága, különösen a konyháé, tovább növekedett.
A konyha az otthon legforgalmasabb pontjává, az otthon lelkévé vált. A konyha szerepe átalakult. Napjainkban az eddigieknél is több funkciót kell ellátnia. Sokkal több, mint csupán főzésre és étkezésre szolgáló helyiség. A magyarok közel fele fogadja barátait vagy tart bulit a konyhájában, és több mint kétharmada tárolja itt a nem kifejezetten a főzéshez kapcsolódó dolgait.
Nálunk is imádnak itt játszani a gyerekek, vagy addig megírni ott a leckét, amíg én főzök. Ha egyszer megtehetem, egészen biztosan lesz egy nagy kanapé a konyhában, ahol lehet majd újságot olvasni, miközben készül a vacsora.
A kutatás szerint viszont sajnos egyre többen élnek egyre kisebb otthonban. A magyar háztartások mindössze 10%-ában található kamra, ami azért is furcsa, mert családi házban ettől sokkal többen élnek. Úgy tűnik, a tervezésnél ez még nem látszik igazán fontosnak, de a későbbi használat során szerintem mindig bebizonyosodik, hogy kamrára szükség lenne. Ez jól mutatja az igényt olyan megoldásokra, amelyekkel a legtöbbet lehet kihozni a rendelkezésre álló konyhai térből. A magyar emberek olyan okos megoldásokra tartanak igényt, melyekkel az eddigieknél több helyet és időt nyerhetnek, gyönyörű megjelenéssel kombinálva. „Annak ellenére, hogy a konyha az egyik legnagyobb befektetést igénylő helyiség az otthonunkban, hosszú távon, okos megoldások alkalmazásával itt takaríthatjuk meg a legtöbbet” – mondja az IKEA lakberendezője.
Forrás: IKEA-kutatások. Az élet otthon című felmérést a Millward Brown készítette 2012. és 2013. között az IKEA CZHUSK régiója számára, Magyarországon és Csehországban 8000, Szlovákiában 2500 fős mintán.
5 hozzászólás a(z) “A tipikus magyar konyha…” című bejegyzéshez
Hogy változik lineárissá az L elrendezésű konyha? Hiszen a méretek nem változnak.
@BigPi: Lehet, hogy úgy érti a kutatást megfogalmazó, hogy amikor költöznek, új házat terveznek, átépítenek, akkor már lineárist terveznek. De jogos a kérdés 🙂
Nekem sok mindenben nem tipikus a konyhám. A legnagyobb hátránya, hogy mint sok budapesti lakásban a konyhába lépünk először. Kamránk jelenleg nincs, de a felújítások után lesz, illetve valami előszoba féleséget is megpróbálunk kialakítani. A másik furcsaság, hogy van egy falrész ami komplett helypazarlás, minden mérőóra ott van.
Nálunk nappali-étkező van együtt, viszont nincs teljesen elzárva a konyhától. Nekem ez a megoldás tetszik.
Szívesen elküldöm az egyébként lineáris elrendezésű 8 négyzetméteres konyhám fotóját. Kamrám sajna nekem sincs, és a lakásom bejáratán belépve a konyhában találja magát a kedves vendég (is).
És van egy igazán remek filmajánlatom a témában: http://www.port.hu/dalok_a_konyhabol_salmer_fra_kjokkenet/pls/w/films.film_page?i_film_id=58924
Egyébként nem vágyom nagyobb konyhára, maximum kicsit nagyobb konyhapultra és egy kicsiny kamrára na jó, meg egy hallra. 🙂
Az én konyhám igen “modern”, ugyanis lineáris.
Már 30 éve. Szóval ez inkább retro konyha 😀
Iszonyú pici, kb. 6 nm, azaz 4*1,5 m, ebből ered a lineáris volta, valamint abból, hogy VAN kamrám, aminek az ajtaja a konyha túlsó végéből nyílik.
Ami jelenleg a hűtőszekrény búvóhelye (a kiszuperált fagyasztó helyét foglalta el), továbbá a konyhaszekrényekben nem férő edények is ott vannak, pl. a sütőtepsik.
Ó, ha 12 nm-es konyhám lehetne…
Egyszerűen a cuccok fele sem fér be a szekrényekbe 🙁 Így én “nemkonyhai” holmit nem tartok a konyhában és a kamrában sem.
Igaz, legalább az előszoba-hall-étkező elfogadható méretű, kvázi kiterjesztése a konyhának, sok minden nagyobb teret igénylő dolgot ott végzek el.
Kép nincs, annyira nem szép és nem is csilli-villi, meg kopott. A bútor tényleg fehér, mert gyorsan kellett venni az előző szétesett helyett és pont meglehetősen szűkében voltunk a pénznek.