Chilivel és borral a hideg ellen

Hétvégén végre volt időnk leszaladni Erdőbényére, bezártuk a melegben nyitva hagyott ablakokat, és rendeltünk tűzifát télire. Begyújtottunk mindkét kályhába, így is csak épp 19 fok volt az első estére, azért a vastag kőfalakat nehéz kifűteni. Így is a hátsó szomszéd borosgazdától kellett némi fát kölcsönkérni, nem gondoltunk, hogy egy hónap el fog telni úgy, hogy nem lesz időnk lemenni. Szerencsénkre Homonna szomszéd nem vette volna a szívére ha megfagyunk, adott is fát a távolból, de mivel nem volt otthon, mégis olyan érzésem volt, mintha lopni mentem volna az udvarára. (Kedves szomszéd, a fát nem tudtuk visszapótolni hétfőn az ígéretünkhöz híven, mert a Gonda úr teherautója elromlott, ezért nekünk se tudott szállítani. Pótoljuk hamarost.)  Másnap persze már nem győztük a takarót lerúgni magunkról, annyira jól tartotta a ház a meleget. Éjszaka már határozottan hideg van, főleg az ország északkeleti végében. A tyúkokkal feküdtünk, de sokkal később keltünk minden nap. Olyan csönd van a faluban, hogy az elsötétített szobában semmi nem zavart minket a hosszú alvásban.

Este hétkor elmentünk sétálni, senkivel nem találkoztunk, sőt embert se láttunk, de még csak a függönyön átszűrődő fényt se vettünk észre sehol, csak a kutyák ugattak végig. Mire egy óra múlva hazaértünk, mi is olyan álmosak voltunk mint a falu, gyorsan ittunk egy bögre forraltbort – persze csak hogy a hideg utcán átfagyott lelkünket felmelegítsük – majd raktunk még a tűzre és aludtunk is mint a bunda.

Ilyenkor vagy sok forró levest kíván az ember, vagy valami olyat, ami hosszan, szép lassan a sütőben készül, és felfűti a konyhát. Hát, ilyen étel ez a rakott, csípősen édes marhahús is, az angolok shepherd’s pie koppintása. Ha azt nézzük a „pásztorok pitéje” nem más, mint egy rakott krumplipüré, ez pedig egy rakott sárgarépa-sütőtök püré sok zsályával és chilivel. Ha lett volna birkahús otthon, még jobb lett volna, de marhából se akármilyen vacsora készült belőle.

Hozzávalók a püréhez:
50 dkg sütőtök felkockázva
20 dkg sárgarépa felkarikázva
szerecsendió frissen őrölve
6 zsályalevél
1 tojás
10 dkg vaj
1,5 dl tejszín
só, bors

Hozzávalók a raguhoz:
50 dkg darált marhahús
3 ek libazsír
2 fej hagyma
4 gerezd fokhagyma
2 paradicsom
2 pici chili
½ kk kömény
1 narancs leve és lereszelt héja
1 dl édes tokaji bor
2 szem szegfűszeg
só, bors

A répát és tököt a vaj felén megdinszteltem, úgy, hogy közben kevés vizet öntöttem alá, amikor úgy tűnt, hogy le akar kapni. Reszeltem bele pici szerecsendiót, sóztam, borsoztam, kicsit lehűtöttem, majd elkevertem a tejszínnel. Botmixerrel pépesítettem, elkevertem a tojással, és beleszórtam a zsályaleveleket is.
A raguhoz a zsíron megfonnyasztottam a hagymát, majd beledobtam az összezúzott fokhagymát is. Rászórtam a húst és lepirítottam. A paradicsomot apró kockákra vágtam és a narancslével, borral, narancshéjjal, szegfűszeggel, köménnyel és a sóval meg némi borssal a húshoz adtam. Szép lassan addig főztem, amíg a leve elpárolgott.  A chilit csak a végén tettem bele, de persze lehet előbb is.
Egy tűzálló tálba sütőpapírt fektettem, erre kanalaztam a püré felét, majd a ragut, végül a püré másik fele következett.  200 fokra előmelegített sütőben harminc perc alatt sütöttem készre.