Kategóriák
Egyéb kategória

Csinálj konyhakertet!

Fotó innen

Úgy látszik, nem csak nekem jutott az eszembe konyhakertet csinálni idén!
Bár az az igazság, hogy én nem a világgazdasági válság miatt adtam ilyenre a fejem, hanem mert meg lettem szólítva! Méghozzá akkor kaptam egy nem éppen kedves e-mailt egy fiatalembertől (aki magát folyamatosan vidéki parasztnak nevezi), amikor a River Cottage-ról írtam. A levélben az állt többek között, hogy mi itt Budapesten csak osztjuk az észt, de nem lennénk képesek egy tő paradicsomot se gondozni, lusták vagyunk, és különben is ne írogassak olyasmiről, amihez nem értek, hiszen még soha nem volt kapa a kezemben.
Hát, kapa igen is volt, az más kérdkés, hogy negyed óra alatt feltörte a tenyerem. Én bizony tisztában vagyok vele, hogy ha kapnék egy ugyanakkora földterületet és ugyanannyi pénzt, mint mondjuk kedves vidéki levélíróm, akkor ő több zöldséget és gyümölcsöt termelne rajta eleinte, de(!) pár év alatt behoznám a lemaradásom, és simán legyőzném a nagy termelési versenyben. Ha akarnám. De nem akarom!
Viszont annyira én is vagyok karakán, hogy első körben elszaladtam a vetőmagboltba, hogy bevásároljak magokból. Aztán rájöttem, hogy én nem is ilyen magokat akarok, és nincs is hová ültetnem a második emeleten 🙂
Akkor írtam egy kétségbeesett levelet kedves kiskertet kertelő barátnőmnek, és pár hét elteltével meg is érkeztek a magok.
Padlizsán négy féle, cékla négy féle, paradicsom négy féle,fekete gyökér, cukkini, kétféle sárgarépa, petrezselyem. És hát igen, kivittem Üllőre édesanyának. Tudom, tudom, így könnyű!
Csakhogy komolyan ki szeretném venni a magam részét a munkából! Nagyon várom már az első olyan zöldséget, amiről egészen biztosan tudom, hogy nem volt műtrágyázva, hogy ha kellet permetezni, akkor is csak bio permetet használtunk, és látom majd mivé fejlődik egy pici mag!
Majd meglátjuk mi lesz a nagy projektből, folyamatosan tudósitok.
Egyenlőre ott tartunk, hogy a paradicsomok kibújtak már, nemsokára lehet palántázni őket.
És mivel van tele a sajtó mostanában?
Michelle Obama kiskertet csinál a Fehérház kertjében! Na de nem ő az első försztlédi, aki ilyenre adta a fejét, ugyanis 1943-ban Eleanor Roosevelt győzelmi kertet hozott létre, ezzel buzdítva honfitársait is a saját kiskert gondozására, az önellátásra. A háború után az amerikai zöldségtermés 40%-át az ilyen kiskertek adták!
És tessék, a derék amerikaiak figyelnek az idő szavára! Idén közel 20%-al több vetőmagot és palántát adtak el, mint tavaly! És igény lenne még, de a kertészeti webáruházak nem készültek ekkora rohamra, így a palánták idő előtt elfogytak.
A vetőmag üzlet egyik tulajdonosa szerint azért majd lesz egy kis visszaesés, amikor az emberek rájönnek, hogy nem elég a magokat elültetni, azokat bizony heti szinten legalább 5 órát gondozni is kell! Csakhogy az amerikai számítás szerint egy 50 dolláros befektetés minimum 500 dolláros megtakarítást is jelenthet egy családnak! Én is feljegyzek minden költséget, a magoktól kezdve a granulált marhatrágyától a vízig, és majd ősszel levonom a következtetést. Persze a saját munkánkat nem számolom bele, hiszen nem megélni, kereskedni akarok a zöldségekkel, csupán saját fogyasztásra, kísérlet képpen ültettük azokat!
Folyt. köv.

67 hozzászólás a(z) “Csinálj konyhakertet!” című bejegyzéshez

Segítséget kérek! Nagykörűben ahol "igazi" elrakni való cseresznye terem….nincs aki leszedje a gyümölcsöt! Méreg mentes! Elképzelésem: felesben le lehett szedni a fölöslegett itt a faluban le lehett adni kb ár most 300Ft / kg . 5 nagyobacska fa van….Cim :ragokamuvek@googlemail.com

Közben a kisfiamnak kertet kellett tervezni az óvodában.
Csodás kis kertet tervezett, még kék dísztök is van benne és hajnalka, ami nélkül nem is lehet élni 🙂
(ezt még olvassa valaki? :)))

Én már elültettem a korai cukorborsót:), és lassan de magabiztosan szállingóznak az előnevelt 20 db pipikém:) Idén nyáron is ráfekszek a kertre, majd hozok képeket is:)Szerintem mindenféleképpen megéri punk tum:)

Gondaanyu,
Megtaláltam a blogodat, de nem tudok neked írni. (Gondolom, megjegyzést csak regisztrált tagok írhatnak, e-amil címet meg nem találtam.) Ezért most ide írom kérdésemet. (Bocs, Eszter.)
Cserebogár pajorok ellen mivel lehet védekezni? Talajfertőtlenítőt bevonták, de úgy tudom egyébként sem használható bio gazdálkodásban. Persze nekünk csak házi kiskertünk van/lesz.
Macus

Az alap probléma az volt, hogy nem ő találta ki az ötletet. Az írígység az rendesen működik az emberekben 🙂

Igen , mellettünk almát árultak 700 Ft-ért kilóját, csak néztünk nagy szemekkel, mennyit eladtak !
Az önmérséklet hasznos tulajdonság.
Azért ha körbejár a vásárló, talál mindig olcsóbb árut is.
Vannak emberek, akik egész délelőtt ott vannak. Jó, biztosan ráérnek, vesznek ezt-azt, és beszélgetnek !
karged

Lizi, köszönöm!

Gondaanyu, ezzel az egész napomat bearanyoztad: a népdalkör vezetője ellendrukkerként keresztbe tett…
Gondolom nem az ő süteménye nyert az első évben 🙂
Vagy mégis mi baja lehetett? És hogy tett keresztbe? Kampányolt, hogy senki ne vegyen részt a versenyen? Jaj istenem!!!

Igen, a Csörsz utcát én is szeretem kicsit drágállom, de nagyon jó kis kezdeményezésnek tartom!

Szívesen. Első évben hoztak sütiket, aztán a másodiktól a népdalkör vezetője ellendrukkerként keresztbe szervezett.
De pl. a virágoskert versenybe egész sokan neveztek.
Figyelmedbe ajánlom a Csörsz utcai biopiacot, főleg termelők árusítanak, és szívesen beszélgetnek.
Már az ottlét az én lelkemet megnyugtatja.

Szia Eszter.

Említetted a farmer’s marketet, hallottam (nem tudom mennyire van már híre), hogy több településen lesz ún. szociális diszkont, ahol a helyi termelőktől felvásárolt termékeket lehet majd kapni, így jóval olcsóbb lesz, viszont a termelő is jobb árat kap a megtermelt árujáért.
Az egyik kezdeményezője a Magosz. Többet nem nagyon tudok, de találtam ezzel kapcsolatban itt egy cikket:
http://www.vallalkozoinegyed.hu/20081230/magosz_szocialis_bolt_halozat_biztos_piac_gazda_szamara

Kedves Eszter!
Mi egy 750 fős kicsi zsákfaluban lakunk és gazdálkodunk. Konyhakert is van, néha baromfi is.
Azt erős túlzásnak tartom és előítéletnek, hogy a falusiak lenézik a vároból odaköltözőt. Legalábbis minálunk ugye mindenki ismer mindenkit. Gyereket, kutyát úgyszintén. Szomszédokal, barátokkal összejárunk ünnepelni vagy csak úgy. Egy pohár borra, egy vacsorára.
Jött ide a fővárosból család, aki azt hitte, a krumpli csak úgy nől akertbe, és a csirke is az ólban. Bizony sok munka egy kertet rendbe tartani, sokmindent kell tudni hozzá, aki állatot tart , az állat az vasárnap is éhes és szomjas.
Valóban bizalmatlanok és nehezen mozdíthatóak lettek az emberek, de nem hiszem hogy csak falun. Pont a River Cottage példáján felbuzdulva, próbálkoztam megszervezni pl. falunapon sütemény versenyt. Nem igazán jött össze. De azért próbálkozunk mással is, előbb utóbb sikerülni fog.
Hozzánk szoktak jönni egyetemisták kérdésekkel, kollégák, mindenkinek szívesen elmondjuk a saját tapasztalatainkat. ( Biogazdálkodunk.)

Én hiszem, hogy a falusi emberre nem az a jellemző, hogy hátat fordít. Lehet, hogy megmosolyog, de segít.

Sok sikert kívánok mindenkinek, aki kiskertet csinál.
A padlizsánt a krumlibogártól szerintem nem lehet megvédeni, addig semmire nem mennek, amíg van padlizsán. A fóliasátor nyújt egy kis védelmet ellenük.

Szeretettel üdvözöllek: Gondaanyu, Mária

Nekem a komposztálás a mániám: ezt csináltam tiz éven át Tel-Aviv szivében, most meg itt Budapesten, a Bródy Sándor utcában. Nem birom elviselni, hogy azt a rengeteg zöldséghéjat, gyümölcs-csutkát kidobjam. Talááltam egy remek komposztálót:
http://www.komposztalo.hu/remaplan.html
A házunk udvarán már jó ideje van egy “kert”, de annak idején lusták voltak elég mélyre leásni, jó termáfölddel feltölteni… most megkezdem itt is a kertészkedést.
Nagy élvezet!

Szia Eszter,
Drukkolok a sikeredhez! 🙂
Mi tavaly nyár elején költöztünk kertes házba. Pár paradicsom palántát (a gyerekek alig várták, hogy megérjen a következő szem) és cukkínit ültettünk csak a fűszernövények mellett. Ősszel telepítettünk gyümölcsfákat és bokrokat.
Idén kicsit bővítjük a “veteményest”. A gyerekek is nagyon élvezik. Persze csak akkor és azt csinálják, amikor és amihez kedvük van. Már vetettünk spenótot, sóskát, répát, petrezselymet, retket, salátát és dugdostunk hagymát. Izgatottan várjuk mikor bújnak ki a kis növénykék.

Szia Eszter!
Én is egy Eszter vagyok, úgyhogy egyértelmű, hogy drukkolok neked!
Én is az erkélyen kísérletezem, tavaly már “termeltem” petrezselymet!! Első próbálkozásnak sikeres volt 🙂
Várom a fejleményeid!

Kedves Eszter! Sok sikert a projekthez! Nálunk nem jó a föld a padlizsánhoz, ezért nem kísérletezek már vele, de cukkíni magot vettem vagy öt félét, azok jól elvannak. Paradicsomból pedig továbbra is esküszöm a Culinarisban kapható magokra.

Tavaly költöztünk kertes házba, igaz hogy csak egy ici-pici kertünk van a sorházhoz, de majd itt próbálok ezt-azt termeszteni. Van néhány fűszernövényekém, amik a konyhaablakban is túléltek már egy-két évet, azok biztos bírják majd kint is…
Rapsonné, a rucola fű helyett nagyon jó ötletnek tűnik, füvet úgysem akarok… 🙂
Zsu

Eszter, nagyon jól teszed, szerintem élvezni fogod. Én is csak másfél hónapja kertezek, de tegnap már a saját, friss retket eszegettük a lányokkal!

Nem kell száz holdon termelni, de ez a pár apróság ami van, az is nagyon jó móka. A saját zöldségnél meg nincs jobb izű.

http://www.pappito.com/2009/03/19/kert-elso-tanulsagok/

én is outsider voltam, most meg a kártevők elleni védekezést olvasom szakkönyvekből és árulkodó jeleket keresek a növényeken… 🙂

A munka lehet, hogy nagy, de az az öröm, amit a földben turkáló, koszos kéz látványa és érzése, aztán a frissen bevitt és elfogyasztott zöldség és gyümölcs okoz, szerintem az felér minden munkával!! És micsoda feltöltődés! Jó dolog ez, olyan jó látni, hogy sokan csinálják! 🙂 Eszter, nagyon nagyon várom minden beszámolódat! Tudom, hogy minden pillanatát élvezni fogod!! 😉

Hát, azt is megértem!
Pedig a Lehel piac már Angyalföld, nem? :-)))))

(Zemplén volt eredetileg a kiválasztott, de az tényleg elszigetelődés lett volna.)
Úgyhogy Erdélybe járunk “vidékre” 🙂

Igen, tudom, de én az ötödik kerületben nőttem fel, nekem már Angyalföld is a világ vége. Olyan vége, amit nem szeretek.
Mi is laktunk Gáborral Diósdligeten, de nem szerettük (még csak jártunk egymással, nem volt gyerekünk), mert oda éjszaka csak taxival lehetett menni egy fél havi fizetésért, vagy valaki nem ihatott a buliban 🙂
Aztán reggel mindig beállt az M6 M1 közös bevezető szakasza,és annyi idő volt beérni a városba, mintha Miskolcról jöttünk volna.
Úgyhogy nekem a vidék a Borsod-Abaúj-Zemplén táblával kezdődik, és Pest megye szóba se jöhet 😀

Eszter, van, aki ezért ingázik naponta 40-50 (vagy több) km-eket.
Mi is Bp-re járunk színházba, múzeumba, munkába, étterembe, és állítom, hogy mikor Csepelen laktunk, akkor se utaztam kevesebbet. Persze, akkor még nem volt kocsim :-)))

H, a gyereket nem kell hurcolni, hurcolja az magát 🙂

Katalin, az biztos, hogy óriási munkával jár, de ott van pl. édesanyám, aki 1 hold földön gazdálkodik, és mindig mondom neki, hogy mit kínlódik a kukoricával meg a zöldséggel, de ő is sokkal boldogabb, meg én is, ha a saját termesztésű csemege kukoricáját esszük, és az ő zöldségeit. Ki van nyúlva, de hihetetlenül boldog 🙂

Én igazi pesti lány vagyok!
Ahhoz túlzottan szeretem ezt a büdös várost, hogy végleg el tudjak költözni innen, és látom az előnyeit is: munka, óvoda, iskola, múzeum, étterem, mozi…
De ha hetente 3-4 napot vidéken tölthetnék, én lennék a világ legboldogabb embere!
Veszek is egy lottót! 🙂

Az a baj, hogy sokan nem mérik fel a munka nagyságát. A pár töves kiskert az nagyon jó móka, tejes relaxáció, kikapcsolódás, kellemes fizikai munka.
Ami attól nagyobb, az viszont már feleslegesen sok munkával jár és csak nyűg lesz az embernek, amitől még nyaralni se lehet elmenni.
Persze ha az embernek állása is van.
Az még teljesen jó ötelt, amit te tervezel Eszter, főleg, ha le is passzolod anyukádnak 😉
Ügyes!

… lehet mégis vidékre kellene költöznünk? (ez most a dilemmánk egyébként is). ha már a teraszon tavaly uborka, zöldbab és paradicsom termett a zöldfűszerek mellett, akkor picit nagyobban is élvezném talán… a gyereket meg így is, úgy is hurcolni kell sokáig naponta…

addig is: hajrá Eszter!

H.

Úgy tudom, hogy a vidéki műv. házakban léteznek mezőgazdasági tanfolyamok. Agrár szakemberek is foglalkoznak a városról kitelepült fiatalokkal. Annak idején nagyon jó mezőgazdasági szakkönyvek jelentek meg teljesen kezdők számára.Miskolcon a 90-es években az önkormányzat is osztott ki szociális parcellákat. Egy fiatal kolléga-házaspár is kapott. Ők könyvből tanulták meg a gazdálkodást. Nagyon örültek az első termésnek. Nekünk is nagyon rossz, hogy az apukám meghalt és el lett adva a telek. Rendszeresek voltak a befőzések, sok minden megtermett. Olyan mintha nem volna kezem. Minden drága, piac is messze van.

Ja, kezdő konyhakertészeknek tuti befutó a rucola (fű helyett nyírható egy-két éven belül – kiírthatatlan), és a petrezselyem (hó alól is szedhető, jéghátánis).
Ja, és ha már levelek, akkor a mángold, ami szerintem sokkal finomabb, mint a spenót.

:-))))
(ez most annyira jól esett, tényleg! Köszönöm!)

A zsákfalvak tényleg csudajók, a miénk abból a szempontból nagyon szerencsés, hogy közel a város, de ha nem akarom, akkor messze 🙂
(na nem offolok)

Sziasztok!

Ó én is gyüttment vagyok, egy zsákfalu zsákutcájában kötöttem ki. Tavaly volt EGY darab padlizsánom, többinek megette virágait a krumplibogár 🙂
Kedves barátnőm is lett, aki szintén gyüttment, ő épp kertészmérnöknek tanul, pedig teológus, hogy lehessen okleveles szederszakember.
Nekem azt mondta apám, miután beültettük a kb. 9 gyümölcsfát, 8 bokrot (ribizlik, josta, egres), meg az öt tő szőlőt lugasnak a terasz mellé: “megbolondultál? a gyümölcsfákkal meg a szőlővel foglalkozni kell!”
Hát pont ezért csináltam, ez nem tűnt fel? 🙂

Nade lesznek majd legfinomabb almáim (batul, pónyik)… ha túlélik nálam 🙂
Éljen a farmer’s market!

Eszter! A kert is más meg a pipék is. Bár én inkább a pipékre voksolok. Nekem van mindkettő. Úri paraszt lévén kb 5 éve van ilyen is olyan is amikor ideköltöztünk. Fanyalogtak eleinte az itteniek, de azóta már egyedül kopasztok, sajtot is készítek, kenyeret sütök. De még tanulok. És ez így is marad. Azt azonban már el sem tudom képzelni milyen lenne a városi panelban enélkül. Sok sikert kívánok Neked és várom a fejleményeket. mert biztos tudsz Te is újakat tanítani Nekünk. Valamint tartalak annyira egyenes embernek, hogy nem szégyelsz kérdezni sem. Ajánlok figyelmedbe egy nagyszerű embert csodálatos gazdálkodót (lehet hallottál már róla)http://kedvescimbora.extra.hu/

Na azért azt nem gondoljotákok, hogy tanulni fogtok tőlem, habár az igaz, hogy az okos más kárán tanul.
Az én kiskertem csak pár tő zöldség, nem egy egész nagy veteményes lesz.
Nekünk a paradicsom minden évben nagyon jól terem, én most a padlizsántól félek nagyon.
Céklánk tavaly is volt a rózsák között, és nagyon szépen termett! 🙂

Én részben egyetértek a “kedves” levélíróval. Én is csinálok otthon anyámmal minden évben egy kiskertet. Most arra várok, hogy kiszáradjon kicsit a föld és fellehessen végre ásni, mert ideje ültetni.
Már előre készülök a fél nap intenzív ásásra, hantok szétverésére, gereblyézésre, ültetésre. Rendszeres locsolás, gyomlálás. Igenis a pesti és a sosem földön dolgozott vidéki nem érti, hogy miért kerül annyiba a piacon a zöldség, amennyibe. (Az már csak pikírt megjegyzés, hogy miért van pesten jobb és olcsóbb áru a piacon, mint vidéken?)
De azt az érzést sem ismeri, amikor a reggelihez lemegy paradicsomért, snidlingért és ruccoláért.

Zsóka, 22 éves egyetemista, aki nem fél bepiszkolni a kezét.

Ne hallgass a fanyalgókra Eszter, próbáld meg! Bár kétségtelenül óriási a különbség a passzióból történő kertészkedés vagy a muszájból történő között. Azért a tyúkokat még ne vállald be! :))

Szerintem kiskert előképzésnek jó a fűszerkert az erkélyen/balkonládában konyhaablakban stb. Persze nem ugyanaz a kettő, de azért a saját friss bazsalikom , menta , rozmaring is feldobja az embert, és a cserepek gondozása szórakoztató is. A kiskert nagyon drága lehet, ha a városon kívül van, és ki kell járni majdnem mindennap, de legalább kétszer hetente. Saját tapasztalat mindkettő.
medvedr

Komolyan mondom,kedvet csináltok a kerthez!Mert nekem ugyanis van,de őszintén: sokszor úgy utálom!Reggel fél ötkor kelni,hogy még a hőség előtt végezzek a kapálással,és mire a végére érek,kezdhetem elölről:(!Egy kiadós eső után nem lehet a sár miatt menni,mire lehet,addigra meg már alig bírok a gazzal!
Amennyiben városon élnék,akkor biztosan jobban értékelném,mert így természetes,hogy nem adok ki pénzt a zöldségért,csak kiballagok és leszedem.
Egyébként lassan 46 éve élek falun(ide születtem),de nem mondhatom el magamról,hogy értek a mezőgazdasághoz!Szerintem fogok Tőled tanulni Eszter!

Ez igen!!!! Szuper ötlet. Kitartást kívánok hozzá és várom a beszámólókat! 🙂
Én már 3 évvel ezelött elkezdtem a szárnypróbálgatást a kiskertemben. Vannak sikerélményeim is, mert a répa, zöldbab, sóska cukkini, kukorica, borsó, zöldpaprika, új hagyma eddig minden évben sikerült. A retkemet folyamatosan megeszik a hangyák 🙁 a fehérrépa nem nö meg, a paradicsomot pedig egy alattosmos betegség megtámadta és 1 éjszaka alatt oda lett az egész addigi munkám. De volt már olyan, hogy több 10 kg paradicsomot tudtam szüretelni. Salátával nem tudok próbálkozni, mert a meztelen csigák rendre felzabálják. Képtelenség kiírtani öket. De azért harcolok ellenük. Ha tudok segíteni, kérdezz és szívesen megosztom veled a tapasztalataimat. Azt a kevéskét 🙂

Hajrá Eszter! Drukkolok Neked!!!

Én is városlakó vagyok, de már gyerekkoromban cserépben termesztettem petrezselymet, meg cseresznyepaprikát. Pedig soha nem volt kertünk, ez csak úgy jött belőlem. Most is paradicsomot termesztek cserépben a körfolyósón. Meg paprikát és uborkát is próbáltam már. 😉
Remélem egyszer lesz egy kis kertem. Viszont a mag az tényleg nagyon fontos tényező. A tavaly a Tescoból vettem paradicsommagot, ízetlen dinnye lett belőle. A vidékről hozott palánta viszont ugyanott ízletes paradicsomot termett. Most majd abból a magból palántázok majd…

UGYE!!! Ez az! Lenne rá igény!
Ráckevén híres a piac! Szombaton és szerdán van a nagy buli. De tényleg az! Ott minden van! Olan igazi vidéki piac. Élő baromfi, oldal szalonnák, illatozó füstöltkolbik, palánták (én is onnan veszem majd) piaci lángos. Ahogy kell!
Ja és azt hiszem be fogok próbálkozni pár tyúkkal is.
Jucus

Ja és hogy miért csinálom? FRISS, FINOM zöldfélét szeretnék enni nyáron és a maradékot meg lefagyasztani.
Ősszel gyümölcsfákat ültettünk. Mivel 3 gyerkőc van nem győzzük lekvárral, így remélem pár év múlva tele lesz a polc SK. lekikkel 🙂
Na szóval így…
Üdv,
Jucus

Április 5-én lesz pont egy éve, hogy vidékre költöztünk. Idén nyáron fogok először veteményest csinálni.
Már felszántottak egy részt a kertben és a héten fel is rotálják, utána kezdem a vetést.
Kukorica, paraj, petrezselyem, patisszon, paradicsom, paprika lesz így elsőre.
Bennszülött városi vagyok, soha nem csináltam még ilyet! Szóval Eszter kísérlet indul!

Kedves Eszter!

Nagyon drukkolok Neked én is, várom a beszámolókat. Sajna, nekünk sincs kertünk, de idén balkonládában azért fogunk zöldfűszereket ültetni, és majd meglátjuk. Imádom Hugh-t és River Cottage-ot. Rendszeres nézője vagyok a sorozatnak. Ha lenne rá lehetőségem,én is kertészkednék. De ami késik, nem múlik. Szerintem az, hogy ilyen jól állsz a dolgokhoz, már fél siker. A többibe meg majd beletanulsz.Várom én is a tudósításokat a kertészkedésről, és persze majd a termésről is.

Üdv. Icus

Apukám még az 50-es években az örökségéből két szőlőt és egy borpincét vett. Ő iparos ember volt nem értett hozzá. Elvégzett egy ezüstkalászos gazda tanfolyamot. A szőlőművelés volt a hobbyja, szinte a haláláig dolgozott. nagyon szerette a természetet, utált bent ülni a bérházban.

tegnap láttam a spektrumon, a “river cottage ősszel” című műsort. abban volt egy kezdeményezésről szó, az egyik angol városban, hogy emberek, akik szeretnének konyhakertet de nincs földjük, megművelik olyanok földjét, akik kertes házban laknak, de nem akarnak, vagy nincs idejük kertészkedni. a termés harminc százalékáért, “kölcsönadják” a földjüket…
persze Hugh Fearnley-Whittingstall ebből országos kapmályt készül csinálni:))
talán nálunk is lehetne valami ilyesmit…
idén én is bővitem a palettát, és megpróbálkozok különféle salátákkal is. eddig csak paradicsomot, rukkolát, és mindenféle zöldfűszert termesztettem.

amúgy, nem könnyű fába vágtad a fejszédet. drukkolok neked, és várom a beszámolókat:)))

Jaj, annyira nem szerettem volna, ha eről szól eza poszt, de úgy látom ez a lényege 🙁
Szerintem is érteni kell a mezőgazdasághoz, sőt a kiskerthez is, de azért nem kell annyira hülyének nézni valakit, hogy még egy tő paradicsomot se tud gondozni.
A fóliasátat, vagy a szőlőt már nem merném bevállalni, sőt a sok állatot se, de pl. 5 tyúkot biztosan a gondjaimra lehetne bízni!

Én is városon, bérházban élek, ha lenne lehetőségem szívesen foglalkoznék kiskerttel, sőt állatokkal is. Egyenlőre nem értek hozzá, de nem lehet ördöngősség megtanulni.Vidéki apósom sokszor nem értékelte a városikat, még le is nézte

Nagyon várom a folytatást!
Én három éve jöttem férjhez vidékre, és engem is hülyének néztek! Sőt, az volt a meggyőződésük, hogy majd én akarom nekik megtanítani, hogy mit hogyan is kell. Pedig dehogy!
Viszont az én paradicsomom mindig kétszer annyit terem,mint anyósé, mert nem sajnálom a magra a pénzt. De nem hisz nekem, hiszen én csak egy jött-ment vagyok 🙂

Vélemény, hozzászólás?