Kategóriák
Egyéb kategória

Egy kis sajtó

Dicsekedni fogok, elnézést érte, tudom, hogy nem szép szokás…
Megjelent a Stahl magazin karácsonyi száma. Már az előző számban is olvashattátok a sóletes írásomat, de mostaniban kilenc teljes oldalam lett, és ebből kettő egész oldalas fotó, amire nagyon büszke vagyok!
Írtam a világban fellelhető pár karácsonyi süteményről, és egy nagyon olcsó, pénztárca kímélő szilveszteri buliról. Ezeket az ételeket meg is ettük tízen, sok-sok pezsgővel kiegészítve, úgyhogy kipróbáltuk, valóban jóllakik vele egy tíz fős társaság, még táncolni is lehet mellette, és a tánc utánra is marad belőle.
Aztán igazi meglepetésként Lévai Anikó (aki ugye az Orbán Viktor felesége) egyik kedvenceként jelöli meg a szakácskönyvem. Kár, hogy aki most olvassa ezt, az már lemaradt róla, mert a könyv elfogyott 🙂 Különben pár hónapja egy hölgy megkeresett mélben egy g-mail-es címről, hogy Lévai Anikó szeretne egy levelet írni nekem, és adjam meg a postacímem, de furcsállottam a dolgot és nem mertem megtenni…

A másik cikk igazából egyáltalán nem rólam szól, de eddig még nem szerepelt a nevem a The New York Times-ban, és annyiból vicces, hogy most Hunvald Györggyel említenek egy cikkben… Még szerencse, hogy Mircea Cernov és Schönberger Ádám pozitív irányba billenti a mérleget.
Hát, ennyit rólam.

39 hozzászólás a(z) “Egy kis sajtó” című bejegyzéshez

Koszonom a valaszt, most mar megertem hogy nem hagyod jova a megjegyzeseket.Erre nem is gondoltam. Mar sok receptet kiprobaltam es egyikben sem csalodtam.
Csak meg ennyit:

Részvétet könnyen kap az ember, az irigységért azonban keményen meg kell dolgozni.

Teged meg sokan irigyelnek, amire nagyon buszke lehetsz!

Sziasztok!

Ide általában nők írnak, és többnyire talán nem is zsidók. Így tehát mint pasi, és mint zsidó dícsérőleg minden szexizmus nélkül kijelenthetem, hogy Eszter főzési stílusa inkább pasis (semmi csicsa, végtelenül leegyszerűsödött, ugyanakkor elegánsan rafinált), mégis megvan benne az, amit egy yiddische mamelétől elvár az ember. Engem a nagyimra emlékeztetsz, aki sajnos már nem főz nekem vadasmarhát, pedig az a kedvencem, igaz ez egyáltalán nem zsidó étel, de nagyon finom. Vagy egy jó kis gefillte fisch! Ő egyébként tyúkzsírral főzőttt többnyire, csak ünnepkor használt libazsírt. Mi nagyon szeretjük a bárányt, a birkát és a kecskét is, gondolom, az erdélyi gyökereink miatt.

Én is csatlakozom a gratulálók sorához, és további sok sikert kívánok Neked, kedves Eszter!

Gatula Eszter!

Abszolút megérdemled a sikert, kicsit kezdem is furcsállani, hogy olyan embert is elismernek otthon aki tényleg jó! Mi ez??
Nagyon komoly, hogy elfogyott a könyved! Lesz második kiadás?

Puszi és büszkeség
Flóra 🙂

Éljen éljen és ami a legjobb, hogy hozzájárulsz a nyomtatott gasztro sajtó feljavulásához is!!! Nemrég kezembe vettem egy konyhamagazint, percekig hápogtam a felháborodástól…sőt, még az étvágyam is elment. Szóval dicsőség rád!

Jut eszembe: Voltál a TV- ben , ír rólad a New York Times, politikai tényező -meg nem erősíthetően, és egyelőre mélben, és azt is csicskán keresztül- keresi a kapcsolatot Veled- viszont mindenki kedvel? Elbizonytalanodtam. Most válaszolj: celeb-e vagy? 😉
medvedr

Én is szeretettel gratulálok! Hamarosan a Brodway-en is játszani fogják a szakácskönyved színpadi változatát akkora a sikere! Nekem is már szamárfüles…Fanfár és görögtűz! Büszkék vagyunk rád!
Ofélia

Aki jó az jó, és kész! 🙂
Csak szárnyalj tovább! Bátran.

Jók a receptjeid, jók a fotóid, jók a témáid, cuzammen nekem tetszel! :))
És örülök, hogy másnak is!

És arról még nem szóltam, hogy a Te blogod olvasása és gyönyörűségeinek látása inspirált arra, hogy én is nekikezdjek a blogolásnak… 🙂

Szia Eszter!
Gratulálok én is:) nagyon szuper receptekkel és képekkel rukkoltál elő-mint mindig 🙂
képzeld, már napok óta keresem az email címed, de nem találom 🙁 pedig írni szeretnék neked..megírnád, kérlek?

Köszönöm 🙂

Momo

Szívből gartulálok!!! Nagyon sok sikert a továbbiakban. Igenis büszkének kell lenni arra amit az ember elér. : )Úgyhogy én személy szerint várom a következő sajtós beszámolót : ). A magazinból én is hiányoltam a nagy és szép(!) képeket, remélem a jövőben több lesz benne. Miért nincs itthon hasonló, mint a Good Food? Kellene készíteni egyet : )(és ez most nem vicc volt)

Eszter! a jót is el kell mondani, magunkról is, másokról is.
gratula!

más: egyszer említetted, hogy szó van a könyved angol nyelvű kiadásáról. számítson rá báááármikor az ajándéklistám? 🙂

Helga

Gratulálok!
És a véleményem azonos az előttem szólóékhoz, miért ne lehetne büszke az ember arra, amit elért?
A múltkori szám megvásárlására Zsófi vett rá. Őszintén megmondom nem tetszett, mert sok-sok kicsi kép és rengeteg szöveg volt benne. Most meg vehet meg miattad : ) Hajrá teljes oldalas képek!

Vélemény, hozzászólás?