Kategóriák
Egyéb kategória

Finom krumplileves

Tegnap a fiam megsértődött, amiért nem olyan krumplilevest főztem vacsorára, mint amilyen az óvodában van. Hát kedves fiam, honnan tudhatnám, hogy milyen a krumplileves az oviban?
Aztán belegondoltam, hogy egészen biztosan nincs benne se tejszín, se tejföl, hiszen ilyesmi ott nincs a kóserság miatt, mert az óvoda konyhája húsos. Gondolom sima paprikás krumplileves, estleg be is rántják, de ebben nem vagyok biztos. Majd megkérdezem.
Először kicsit morgott, felsoroltatta, hogy mi van benne, a tárkony szót sokszor elismételte, még a nagymamának is elmondta a telefonba, hogy fűszeres krumplileves van vacsorára, mert vannak benne fűszerek. Aztán megette.
Hozzávalók:
30 dkg krumpli
1 nagy fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
olaj
1 kk piros paprika
1 babérlevél
só, bors
tárkony
3 dl tejszín
1 ek konyak

A hagymát apró kockákra vágtam, olajon megfonnyasztottam a fokhagymával együtt. Megszórtam a paprikával, és rádobtam a felkockázott krumplit.
Felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepi, sóztam, borsoztam, és megfőztem a kumplit a babérlevéllel, szándékosan kicsit túlfőzve, hogy legyen valami sűrűsége is a levesnek.
Mikor megfőtt felöntöttem a tejszínnel és a konyakkal, tárkonnyal ízesítettem. Kicsit utána sóztam még, belekevertem a konyakot, egyet hagytam rottyanni, és már tálaltam is.

20 hozzászólás a(z) “Finom krumplileves” című bejegyzéshez

Fruzska, stimmel, csak az a nagy kék gyár nem az Üllői úton van. De nem is messze tőle. 😉

OK-OK, fényképezz, kérdezz, láss csodát, aztán netre fel vele. Remélem, lesz mit fényképezni, múltkor hét vége fele már nem volt annyira húdecsodafriss az áru.

Fruzska, lehet, hogy kollégák vagyunk a férjeddel. 🙂

Ha vki ellátogat a boltba, írja már be, hogy hogy tetszett és mit látott… Én azóta nem voltam, de azt a 4-5 féle zöldséget, amit kipróbáltam, íz szerint be tudom sorolni… Lehet, hogy fotómasinával kéne menni, aztán otthon leülni egy növényhatározóval.

Dorka, jóóóóó…

De vagy hét elején nézzen be, vagy ne csak be, hanem körül is: tegnap másik eladó volt, és nemcsak a szép portékák voltak kirakva. Ettől függetlenül még mindig érdemes menni.

Judit belelkesedtem rendesen felment az adrenalinszintem a zöldséges hírére! Szólok Csabának, nézzen be.(praktikus, mert hajlamos nagyon elcsábulni, rengeteg mindent fog hozni,és mégsem én leszek a bűnös költekezésoleg:)

Hú, Eszter, ez tök jó lenne! Kíváncsi vagyok a véleményedre… Főleg azok a zöld növények izgik (meg a gyümölcsök is, de azok napi menünek drágák).

Úgy kell menni, hogy KöKi, bármelyik busz, ami megáll a Felsőcsatári útnál (282E, 284E, 193E, 200, 98), leszállni és a megállóból picit vissza. A Sárkány Center gyalogos bejáratának utcája, de maga a bolt a Gyömrői úton van, nem odabent a piacon, a sarokra nyílik. Buszmegállótól hátra nem lehet eltéveszteni, mellette csak egy szolárium van. 🙂

Képzeld Eszter, képzeljétek Eszter-olvasók,

nyílt a Gyömrői úton, a Sárkány Center bejáratánál egy zöldséges, tegnap este jártam ott először. Olyan dolgokat láttam!!!! Volt egy csomó levélzöldség, ezek közül a zöld koriandert ismertem egyedül. ‘Fűzfalevél, meg édes bazsalikom’, ilyen neveket kaptak, persze se a fűzfához, se a bazsalikomhoz nem volt közük, a tulaj próbálta magyarra fordítgatni amit a vietnámi vásárlók mondtak. Végül egy orgonalevél alakút vettem, kb. spenótvastagságú levéllel (a többi növény levele vékonyabb volt, sokszor fűrészes szélű, ezekhez kevesebb bizalmam volt elsőre). Gyümölcsök között is volt mindenféle, szőrös külső, finom belső, az elfogadhatótól az aranyárig. A licsi volt itt is csak ismerős… de volt mindenféle dolog, kicsi gömbölyű meg nagyobbak is, mindenféle formájú. A zöldségeknél meg háromféle dolog egymás melletti ládákban, nagy és hosszú, nagy és kerek, kicsi és kerek, mind szőrös. Az egyik az édesburgonya. 🙂 A pici kerekek közül vettem, akkora, mint egy nagyobb retek, iszonyú szőrös és keménynek tűnik, de hámozni könnyű, majdnem mintha kivi lenne. Belül fehér, olyasmi állag, mint a krumpli, és az íze is hasonló, csak nem annyira lisztes. És még volt egy csomó dolog, aminek a nevét sem értettem… Meg házi készítésű tofu, olyan lágy, mint a tejföl. Szóval csuda gazdag volt a hely, az árak összehasonlítva egyáltalán nem vészesek (mert persze a megszokott áru is megvolt), a tulaj is jófej, közlékeny. Kértem, hogy kérdezze meg a thai beszállítójától vagy a vietnámi vendégeitől, pontosan mi micsoda, ls hogy kell elkészíteni. Mondjuk az se zavar, ha én kísérletezem ki, csak nehogy valamelyik csodanövény sütve vagy főzve mérgező legyen. 😉

Ha jár valaki közületek arra, aki látott már kelet-ázsiai piacot és felismeri ezeket a különlegeségeket, számoljon be légyszi. 🙂 Egy odautat szerintem mindenképp megér, KöKitől egy megálló a legtöbb busszal, hétvégén is nyitva van, és szerinetm ezek még erősen bevezető árak. 🙂

Bocs, hogy a témához nem kapcsolódik, bár az a kerek kis szőrös tényleg krumpliszerű volt.

Kriszta, konyak csak egyszer 🙂
Sheila, most, hogy olvasom amit írsz, eszembe jutott egy olyan krumpli leves, amiben szintén sok zeller van, és egy csomó letyán. Anyukám főzte egyerekkoromban, és én nem szerettem a letyán miatt, de most nagyon megkívántam.
Congo, szerintem érdemes kipróbálni, de hát én nem vagyok objektív ebben ez ügyben, hiszen nekem nagyon ízlett 🙂

Szia Eszter!
Most vettem meg a Vidék Ízét gratulálok hozzá, tetszett a riport veled, jó látni,hogy a nem nettezők is értesülnek rólatok. A szombati kalácsod nélkül pedig már nincsenek hétvégéink.Még egyszer graltula és további jó blog olvasást nekünk !!!!!!! Üdv Tinka

Vélemény, hozzászólás?