
Sokféle névvel illetik ezt az ünnepet magyarul, egyik a fény ünnepe. Minden este eggyel több gyertyát gyújtunk meg a hanukián, a hanukai gyertyatartóban. De mit csinálunk még ezeken a napokon?
Együtt vagyunk a barátainkkal, a családunkkal, sőt idegenekkel is a különböző szórakozóhelyeken, vagy a zsinagógában. De talán a gyerekek szempontjából a legfontosabb egy pár dolgot elmesélni az ünnepről, hiszen nekik a legizgalmasabb estéről estére várni a gyertyagyújtást, a közös játékot, na és persze az ajándékot.
A szíriai görögök úgy döntöttek i.e. második században, hogy nem megölik a zsidókat, hanem teljesen hellenizálják őket a Szentföldön. Megtiltották a Tóra tanulást, megszentségtelenítették a Szentélyt, Zeusz szobrot hordtak körbe a városokban, és arra kötelezték a zsidókat, hogy megszegve az egyik legfontosabb parancsolatot, miszerint tilos a bálványimádás, leboruljanak a szobor előtt.
A zsidó lét legfontosabb eleme a tanulás, gyermekeinknek továbbadni a tudást. A görögök jól tudták ezt, ezért betiltották a zsidó tanok terjesztését a városokban. A gyerekek a közeli erdőkbe menekültek a tanáraikkal, ahol a könyveik tetejét táblákkal fedték el, és ha valaki arra járt, akkor gyors társasjáték csatába kezdtek, hogy mindenki láthassa, itt nem tanulás, hanem csak játék folyik.
Ennek emlékére játszunk mi is minden este a gyerekeinkkel, sokszor éjszakába nyúlóan mindenféle játékot. A legegyszerűbb játék a hagyományos pörgettyű, vagyis trenderli. Ez a kis játékszer látható felül a blogomban a paprika mellett, és annyian kérdeztétek, hogy mi is az, és hogyan is játsszuk, hogy leírom részletesen.
A pörgettyűt megforgatjuk, és hagyjuk, hogy eldőljön az asztalon, vagy a parkettán, vagy a konyhapulton, vagy bárhol, ahol esély van a másik fánkja, csokoládé pénze (hanuka gelt: ilyenkor csokoládépénzben játszunk leginkább) elnyerésére.

Gimmel – ג Ha gimmelt sikerül kiforgatnunk, igazán boldogok lehetünk. A jiddis gantz szó ugyanis azt jeleni, hogy egész, és gimmellel kezdődik. Vagyis minden, ami az asztal közepén van a miénk. Ez akár egy hatalmas kupac csokoládé is lehet, a gyerekek legnagyobb örömére.
Mivel a “kassza”kiürül, mindenkinek be kell dobnia valamit középre.
Shin – ש Rosszul járunk, ugyanis nem nyerünk semmit, de az eddig fáradságosan összepörgettyűzött édességeink közül be kell tenni valamit a közösbe. Shinnel kezdődik a shenk jiddis szó ami azt jelenti, hogy adni.
Nun – נ Ha nun betűt mutat a trenderlink, akkor semmi nem történik. Marad annyi csokik-cukrunk, amennyink eddig is volt. Szintén nun betűvel kezdődik a nul jiddis szó, ami azt jelenti, nulla.
Hey – ה Ha ezen a betűn áll meg pörgettyűnk, akkor a tétek fele a mienk. Hey-jel kezdődik ugyanis halb jiddis szó, ami felet jelent. Ha páratlan számú valami van középen, akkor a maradékot az asztalon kell hagynunk.
Hagyományosan olajban sült ételeket készítünk ilyenkor emlékezve ezzel is az olaj csodájára. A szentély megszentségtelenítésekor a görögök ugyanis csak egyetlen korsó kóser olajat hagytak, ami mindössze egy napig égett volna. Újabb kóser olaj készítéséhez pedig nyolc napra lett volna szükség, de csoda történt, és az az egy korsó olaj nyolc napig égett. Ez alatt elkészült az utánpótlás.

Hozzávalók:
50 dkg liszt
2 dl meleg tej
5 dkg élesztő
5 dkg porcukor
1 kk só
5 dkg olvasztott vaj
3 db tojás sárgája
1 tojás
0,5 dl rum
1 narancs reszelt héja
Minden hozzávaló legyen langyos. Én a lisztet is megmikrózom egy kicsit, a tojásokat pár órával a dagasztás előtt kiveszem a hűtőből. Minden hozzávalót a dagasztógépbe teszek, és 20 percig dagasztom. Dagasztógép hiányában mindezt kézzel kell megtennünk, de a 20 percet akkor se spórolhatjuk meg. A tésztát langyos helyen duplájára dagasztom, majd ujjnyi vastagra nyújtom.
Fánkokat szaggatok belőle, a közepébe mélyedést nyomva, ide kerül majd a lekvár. Letakarom egy konyharuhával, és hagyom még fél órát kelni. Egy nagy, mély serpenyőben olajat forrósítok, és egyszer 2-3-4 darabot kezdek sütni. Sok hely kell a fánknak! Mikor az egyik fele szép piros lett (ez 0,5-1 perc), akkor megfordítom, és gyorsan le is fedem. Így lesz a fánk szalagos, ha az egyik oldalát fedő nélkül, a másik oldalát pedig fedő alatt sütjük. Érdemes üveg fedőt használni, nehogy elégessük a fánkot.
Folyt köv.

28 hozzászólás a(z) “HANUKA ünnep és szalagos fánk” című bejegyzéshez
Szia Eszter!
Sok érdekeset lehet megtudni a blogodból. Habár én nem vagyok zsidó vallású,régebben érdekelt a zsidó étkezési kultúra. Reneszánsz és barokk kori ételek a hobbim. Közismert Mátyás király és a zsidók jó kapcsolata, soha olyan biztonságban nem éltek, mint az ő uralkodása alatt. Szerettem volna elkészíteni egy 15. században élt zsidó kereskedő ebédjét, de ez nehéz dió! Paprika burgonya kukorica, paradicsom nem használható, mert nem volt, tésztafélék, levesek nem voltak. Tudsz esetleg segíteni hol tudok ennek utánanézni? Te milyen ételt tennél egy 15. századi zsidó asztalra?
Köszönettel Sándor
Boldog, békés Hanukát kívánok! Teljen úgy az ünnep, ahogy szeretnéd!
Szeretettel ismeretlenül is: Palócprovence
Holnap flódni lesz, de péntekre megsütöm a tortát, és hétfőn felteszem. 🙂
Az előzőről a név lemaradt: Andrea
Kis kiegészíés
A trenderli jellegzetessége, hogy négy oldalán egy-egy héber betű helyezkedik el: nun, gimel, hé és sin. Ezek egy közismert, az ünnep lényegével kapcsolatos mondás kezdőbetűi, amelynek feloldása így hangzik: Nész gadol hajá sám, vagyis „nagy csoda történt ott”, mármint az ókori Jeruzsálemben. A zsidó főváros és a Szentély felszabadítása után ugyanis meg akarták gyújtani az öröklámpást, a menórát, csakhogy nem találtak tiszta, megszentelt olajat. Új olaj sajtolásához pedig nyolc napra lett volna szükség, Végül egy kis korsó olaj mégis előkerült, s az csodás módon 8 napig égett…
A négy héber betűt a középkelet-európai zsidók a maguk jiddis nyelvén átértelmezték..
/www.zsido.com/
( Várom a macesztorta receptjét)
Eszter, szivböl kivanok Nektek békés, szép Hanukat!:)
Ps: A rumot azért szoktak a kelttésztakba rakni, mert az is levegösebbé teszi a tésztat, mikor sül. Rumaroma nem jo, alkohol kell:))
Eszter koszonom a valaszt
Tomi
A hanukai ajándékozási szokásokkal
kapcsolatban szeretnék érdeklődni:
Ez családonként változik-e? Olyan
verziót is hallottam, hogy csak a
gyerekek kapnak ajándékba édességet,
játékot? Létezik- e a bevásárlás,
az ajándékok utáni rohangálás?
Vannak olyan családok, ahol hanuka-
rácsonyt ünnepelnek. Először hanuki-
át még gyerekkoromban láttam. Egy
idős házaspár alacsony, földszintes
házának ablakából világított ki a
téli estébe. Lebilincselően gyönyö-
rű volt.
Tommy, a szalag a fánkon az a középső világosabb csík.
Mar bocsanat, de mit jelent szalagos? Meg sose halottam, hogy lefedik az edenyt amibe keszul a fank.
Tomi
Oh, elnézést kérek Thomastól is és Jamestől is, de főleg a rajongoktó, hogy ilyen tudatlan voltam, legközelebb jobban figyelek 😉
Tényleg Thomas az kék. Tudom én.
Jaj, de hiszen az James! 😀
Ez mégiscsak a minimum…
Látom Thomast! 🙂
Köszönöm, nektek is hasonló jókat és szépeket kívánok! 🙂
A kicsi fiad gyönyörű! az enyémnek is jobban csúszik a fánk ,mint a zöldség. Közel egyidősek. Ha kíváncsi vagy rá akkor http://anuka.blogol.hu/-n megnézheted.
Drága Eszter! Mindegy hogyan hívják, a békességről ,szeretetről és a család csodájáról szól! Áldott békés ünnepet kívánok!
Ja4 Ma nálunk is fánk lesz ami hasonló a Tiedhez csak nincs benne vaj.
Eszik, eszik, na de miket? Sehol egy zöldség…
Persze a fánk lecsúszik, le is fotóztam 🙂
Fehérnyúl, hogy strapásabb-e abban nem vagyok biztos, mert negy egy estére kell mindent felvonultatni, de hogy hosszabb, az biztos.
Még szerencse, hogy lazább mint a karácsony, akár az összes napját lehet bulival máshol tölteni 🙂
Már Grenadine oldalán is írtam, hogy mondtam édesanyámnak, hogy nem csinálom végig a karácsonyt és inkább áttérek a zsidó vallásra… Aztán utána olvastam a Hanukának, rájöttem, hogy sokkal strapásabb.:):):) Szép ünnepeket neked, bárhogy is nevezzük! Ez a fánk isteni!:):)
Mondom én hogy eszik ez a gyerek rendesen, csak olyasmit kell főzni neki, ami ehető!
Kedves László!
Mindig nagyon örülök, ha ilyet olvashatok! Remélm jó közösségre találtál, ahová tényleg öröm tartozni!
Eszter, olyan szépen írsz a zsidóságról, hogy én, aki utoljára a saját magam barmicvóján voltam zsinagógában 40 éve, péntek este elmentem, és annyira jó érzés volt, arra gondoltam, gyakrabban teszek ilyet.Kár, hogy édesanyám ezt már nem élehette meg.
Zsóka, az ízén is érezni, de én úgy tudom, hogy így nem szívja meg magát olajjal. Nem tudom, hogy a rum miatt, vagy különben se, de tényleg nem szívja magába az olajat.
A rumaroma szerintem csak az íze miatt jó, de különben az olajra nincs hatással.
Nagyanyám is mindig mondta, hogy tegyek bele rumot, de sosincs otthon. Gondolom a rumaroma nem elég. van tényleg értelme a rumnak, vagy csak az íze más?
Zsóka
Ó, igazán nincs mit, ez csak az én verzióm, mármint ami számomra “lejön” a képekről.
Ő biztos másképp gondolja 😉 de azért jól esett végignézni 🙂
Gabah, köszönöm a közvetítést 🙂
1. mmmmmm, nym, nym
2. van ezen lekvár is, szép, anya rakta rá
3. váoummmm
4. hááááávummmm, így, anya?
:-)))))
Tündéri ez a pasas!
A fánk meg csodálatos!
Soha nem sikerülm ilyen szépre a fánkom, de biztos a kelesztés a gond. Nagyon jó ötletnek tűnik a liszt meglangyosítása.
Egészséges ételhez használjon tiszta kóser sót!