Hanukai édesség gyanánt a hagyományos angolszász bread puding is megteszi, egy kicsi változtatással. Azonkívül, hogy nagyon finom, remek módja a hétvégéről maradt kalács (challah) felhasználásának is. Nyáron bogyós gyümölcsökkel, lekvárral, és egy pici zselatinnal szoktam előadni ugyanezt, azt sütni sem kell, csak jól behűteni. Mindenki valami különlegességnek gondolja, pedig dehogy…Hogy mégis legyen egy kis csavar a receptben, nem csak tejet használok hozzá, hanem konzerv sűrített tejet is. Sokkal krémesebb, jobb lesz a végeredmény.
Hozzávalók:
1 kalács (tényleg szikkadt legyen)
4 tojás
1/2 doboz sűrített tej
Cukor (csak ha a sűrített tej nincs édesítve)
2 dl tej
2 marék mazsola
1 rúd vanília közepe kikaparva
Vaj
Az hozzávalókat a kalács kivételével összekevertem egy habverővel. Egy sütőformát alaposan kikentem vajjal. Belefektettem a kalácsszeleteket, és leöntöttem a mártással. Kicsit megnyomkodtam, hogy a kalács magába szívja.
180 fokos előmelegített sütőben 20-30 perc alatt sül szép pirosra a teteje.
Eredetileg a Judapesten.
13 hozzászólás a(z) “Kalács puding” című bejegyzéshez
Nekem is Nigella féle gyömbéres kenyérpuding jutott eszembe, annak én sem tudtam ellenállni! Azonban nekem nagyon bejött, mint ahogy a gyömbér lekvár is! Én is ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy azt elkészítsem, és vesztemre, amikor ezt a postot, képet megláttam, hasonló érzések tobzódtak(nak)!
A disznótoros kaják viszont 100x diétásabbak, mint a gyömbéres kenyérpuding.
LepkePillangó
én egy stahljuci-félét szoktam csinálni téli vasárnapokon – közben persze mindig a nigellás verzióra gondolok, dehát itthon csak én szeretem a gyömbért, de most látom csak, hogy nem vesztettem sokat -, szóval a stahlos is finom. még külön sütőtálat is vettem hozzá, szép magasfalú, fehér kerámia.:)
tintacska nem figyeltel: ) akkor zselirozza:)
Ez a gusztus egyszerűen az angol konyha ízein szocializálódott. A gyömbérlekvár az ilyen. Egyébként Nigellánál akkor már sokkal perverzebb a palacsintatésztában megsütött bounty szelet.
Eszter, mit jelent, hogy nyáron nem sütöd? Akkor nyersen eszitek a tojást?
en ettem már gyömbi lekvárt és megnyugtatlak a bolti is kurva szar volt:) bár Nigella bármennyire is jókat csinál, ritka egy gusztusa van az biztos
Nigellának van egy gyömbérlekváros, szendvicskenyeres, vaníliasódós receptje. Nagyon beindultam tőle. Nigella a gyömbérlekvárt úgy emlegette ebben e receptben, mintha minden nagymamaspájzban sorakozna néhány pohárkával vagy üvegcsével a polcon, pedig nem. Égen-földön nem találtam gyömbérlekvárt, beleértve európai szupermarketeket is (lehet hogy én voltam béna?), végül szokásomhoz híven az internethez fordultam segítségért, és találtam is gyömbérlekvár receptet. (hühűűű!) Annak rendje módja szerint elkészült, még hagytam is neki 2 hetet, hadd érjen jól össze, és aztán következett a nagy nap. Mindennel előkészültem, “ma csodákat fogok alkotni” hangulatban hozzáláttam. A szép kis csatosüveget amit külön csak ezért szereztem be, nagy hókusz-pókuszok közepette felnyitottam. Gondolom már tudod is mi volt a vége ennek a nagy felvezetésnek. A lekvár egészen egyszerűen ehetetlen volt, csípős mint a fene, és egyáltalán nem tudtam elképzelni, hogy jönne ez össze a vajaskenyérrel és a vaníliasodóval. Persze kudarcok is érik néha az embert, bár ez nem az én kudarcom volt. Inkább a gyömbérlekváré.
Jaj, ne már! De ki kell!!!! Következik! Ilyeneket nem ér ide irogatni!
Nem kellene ezt kipróbálni:-)
http://www.epicurious.com/recipes/food/views/107331
Macaroon
Nekem máris ünnepi hangulatom támadt.
Azt hiszem, az ilyen receptekre mondják, hogy egyszerű, de nagyszerű.
Bocsánat Cserke! 🙂
Ildikó: szerintem jó az is, csak az nem annyira sűrű, mint a konzerv.
Pont tegnap kerestem egy ilyen receptet! Hurrá, de én sima bolti kocka szendvicskenyérből szándékozom. Szerinted a nyomós bocitej is jó?
Ildikó
Eszter, lelőtted a következő postom :))