Kukorica leves helyett

Tegnap vacsorára vendégeket vártunk, és kukorica krémlevest akartam főzni, de amikor a hőmérő 34 fokot mutatott a konyhában (nem vicc) akkor inkább úgy döntöttem, hogy a leves elmarad, kint grillezünk majd, és kukoricából egyszer még készítek valamit egy hűvösebb napon. Aztán a vendégeknek hideg karfiollevest adtam, a kukoricából pedig mégis elkészült a leves alapja, de Zsófi után szabadon, már nem engedtem fel zöldséglével, hanem meghagytam pürének.

Ilyenkor még elképesztően édesek a kukoricák, annyira, hogy van akit ez zavar is, na én nem tartozom közéjük, az biztos. Szerintem csak nyáron érdemes bármit is kezdeni a kukoricával, télen a konzerv, vagy a fagyasztott változat semmit sem ér, olyan, mintha nem is ugyanarról beszélnénk.

Tehát kedvenc kukorica-krémlevesünk  következik pürének álcázva.

4 cső zsenge kukorica

1 fej hagyma

5 dkg vaj

1 db közepes főtt krumpli (mi parázsban sültet tettünk bele)

0,5 dl fehérbor

1 dl zöldség alaplé

15 dkg Philadelphia krémsajt
só, bors

chili

A hagymát apró kockákra vágtam és megfuttattam a vajon. A kukoricatorzsáról levágtam a kukoricaszemeket egy éles késsel, és rászórtam a hagymára. Felöntöttem a borral és az alaplével és pár perc alatt puhára főztem. Sóztam, borsoztam, majd a krumplival együtt elturmixoltam. Végül egy szitán átpasszíroztam. Ezt egyszerűen nem lehet megúszni, a kukoricaszemek cellulóz burka soha nem lesz olyan krémes, mint a belseje, ne sajnáljuk az időt rá! Passzírozás után szórtam csak bele a chilit és kevertem bele a krémsajtot.