Ételfotó nincs, elnézést kérek mindenkitől, de nagyon mással voltam elfoglalva főzés közben, utána pedig (éjjel 11 körül lett kész), már nagyon láttam a házigazdámék arcán, hogy azt kívánja, bárcsak varázsütésre köddé válnánk, vagy valami sokkal rosszabbat, de nem mondta.Egy kicsit olyan lesz a recept eleje, mint egy Oscar átadó:
Köszönöm Vissy Lászlónak, és Dávid Andrásnak, hogy bejárták fél Tokaj-Hegyalját, hogy vargányát főzhessek este! És köszönöm Attilának, hogy tüzet rakott a sparheltbe, Hajninak, hogy hagymát pucolt, édesanyámnak, hogy megszült, és édesapámnak, hogy Erdőbényén született 😉
Soha nem tudunk közös nevezőre jutni a férjemmel abban, hogy a gersli rizottóban a gerslinek milyen állagúnak kell lennie. Én szeretem, ha azok a szemek egyben vannak, ő pedig inkább azt szereti, ha teljesen szét vannak főve, mint a gersli levesben.
Most az én változatom győzött, mert megkóstoltattam Puma barátunkkal is, és neki is hasonló az ízlése.
Hozzávalók:
50 dkg gersli
50 dkg vargánya
2 fej kicsi hagyma
10 dkg vaj
0,5 liter zöldség alaplé
1 dl száraz vermut
só, bors
1 kk zöldbors
2 gerezd fokhagyma
sok zöldfűszer ízlés szerint
A hagymát apró kockákra vágtam, és a vajon megpároltam. Rádobtam a gerslit, és pár percig kevergettem, majd felöntöttem a forró zöldséglével. Lefedtem, sóztam, borsoztam, és folyamatosan pótolva rajta a folyadékot húsz percig főztem. Húsz perc után reszeltem bele a fokhagymát és a szerecsendiót. Beleszórtam a zöldfűszerek felét: helyben szedett kakukkfüvet, lilabazsalikomot, és majoránnát, zöldborsot.
Állandó kevergetés mellett teljesen puhára pároltam (szerintem) :-), ekkor tettem csak bele a vargányát.
A végén öntöttem hozzá a vermutot, és a maradék zöldfűszert. Hagytam még kicsit rotyogni, és lehúztam a tűzről. A tetejére locsoltunk egy kevés olívaolajat. Van aki tesz bele tejszínt, de szerintem csak nagyon letompítja az ízeket.
Sajnos sajtunk nem volt, ezért az lemaradt a tetejéről. Lehet, hogy nem is parmezán, hanem egy csipetnyi valódi roquefort illett volna a tetejére.
8 hozzászólás a(z) “Vargányás gerslirizottó” című bejegyzéshez
Rendben, köszönöm, holnap neki is esek!:)
Macaoon, nem tudom mi lehetett, elég rosszul hanzik, nem csodálom, hogy nem ettétek meg, de az biztos, hogy nem benned van a baj.
Egyébként a sima vízben főtt gerslinek olyan vadabb illata van, egy kicsit talán ázott szalmára emlékeztet, vagy a köles és a barnarisz keverékére (na, elmehetnék borszakértőnek olyanokat hordok itt össze :-), de nem büdös.
Réka, igen, ez egy határozottan tejes leves.
Eszter!
A HVG-n megjelent paszulyleveshez tényleg 1 liter tej kell vagy csak elírás?
Réka
Karácsonykor nekiálltam a kacsamell mellé a gerslirizottónak, de konkrétan szaga lett, nem illata. Nem ettük meg. Szeretem amúgy a gerslit, nem tudom mi lehetett a baj? Vajon mi lehetett?
Á, dehogy! 🙂
Hegyalja gasztró fanatic?
Igen, Pali.
Ez a balkán gasztrós fiú ott fehérben? Nem tudom a nevét.