Kategóriák
Egyéb kategória

Vesszen a pázsit?

Most valami olyan témáról lesz szó, amit mi egyáltalán nem csinálunk, mondhatni csak a szánk jár. Ennek ellenére a téma nagyon izgalmas, érdemes elgondolkodni rajta, és talán bele fogni is, hiszen még tavasz sincs.
A városi kertészkedésről lesz szó, ami már több helyen működik a világban, Magyarországon nem találtam igazi példát sajnos, kivéve egyik zuglói barátnőmet, aki hirtelen felbuzdulásában céklát ültetett az egyik park szélére, de még mielőtt igazán meggumósodhatott volna a zöldség, ellopták az összeset.
Kezdjük a legfontosabb felvetéssel, miszerint a fű, vagyis az a gyönyörűen karbantartott pázsit az egyik legkörnyezetrombolóbb növény, amit kertünkbe ültethetünk.
Miért? A gyepet ahhoz, hogy tényleg szép legyen, Magyarországon minden nap locsolni kell. Magyarországon szinte mindenhol ivóvíz minőségű vízzel locsolunk, ami igencsak pazarlás, ha belegondolunk, hogy a fűből valódi hasznunk soha nem lesz, vagyis megenni, betakarítani nem tudjuk. Ha mégsem ivóvízzel locsolunk, akkor is sok energiát használunk fel a fűnyírással, és az öntözéssel is. Azt mondom ne legyen pázsit a kertekben? Nem, nem mondok ilyet, de azt gondolom, hogy elég pár négyzetméter, amire le lehet teríteni a pokrócot, vagy ki lehet tenni rá a kerti grillt.

A városi kertészkedésben a kubaiak járnak az élen, nem annyira környezettudatos megfontolásból, mint kényszerből.  Optimista nemzet lévén nem törődtek bele az éhínségbe, a szegényes élelmiszerválasztékba, és elkezdték beültetni a foghíjtelkeket, a patakpartokat, és a parkokat is. Észak-Amerika szerte divatosak a tetőkertek, és már nem csak dísznövényeket ültetnek a házak tetejére, de zöldséget, gyümölcsöt is. Michelle Obama kiskertet csinál a Fehérház kertjében, na de nem ő az első försztlédi, aki ilyenre adta a fejét, ugyanis 1943-ban Eleanor Roosevelt győzelmi kertet hozott létre, ezzel buzdítva honfitársait is a saját kiskert gondozására, az önellátásra. A háború után az amerikai zöldségtermés 40%-át az ilyen kiskertek adták!
És tessék, a derék amerikaiak figyelnek az idő szavára! Idén közel 20%-al több vetőmagot és palántát adtak el, mint tavaly! És igény lenne még, de a kertészeti webáruházak nem készültek ekkora rohamra, így a palánták idő előtt elfogytak.
A vetőmag üzlet egyik tulajdonosa szerint azért majd lesz egy kis visszaesés, amikor az emberek rájönnek, hogy nem elég a magokat elültetni, azokat bizony heti szinten legalább 5 órát gondozni is kell! Csakhogy az amerikai számítás szerint egy 50 dolláros befektetés minimum 500 dolláros megtakarítást is jelenthet egy családnak. Elgondolkodtató!
És egy kis hazai színes a végére: Amikor az 1900-as évek elején megépítették a Wekerle telepet, a telep mellett saját kertészetet tartottak fent a telep számára. Innen hozták azt az 50.000 fát, amit elültettek. A wekerlei lakosok lakásonként négy gyümölcsfát ültettek a kertjükbe, és ribizlibokrokat telepítettek a kerítések mellé. Ezek a ribizlibokrok komoly hasznot termeltek, 1917-ben pl. annyira jó volt a termés, hogy annak árából négyévnyi lakbért takaríthattak meg családonként. Kíváncsi lennék, vannak-e még ribizlibokrok a Wekerlén!

16 hozzászólás a(z) “Vesszen a pázsit?” című bejegyzéshez

Pár hónapja, na jó, tavasszal, olvastam egy hosszú cikket a berlini helyzetről – itt is egész sok helyen csinálják már a közösségi kertészkedést. Nagy házak közt, üres területeken, kieső részeken, tetőkön, stb. Szerintem szuper ötlet: saját termés, közösségformáló, a gyerekek is tanulnak belőle, ha bevonják őket, stb… Szerintem Mo.-n csak a szokásos túlbuzgó bürokrácia ölné meg az egészet….. Ja, és a River Cottage-ban már be is mutatták, Angliában milyen egyszerűen is megy 🙂

Igazán nem nagy munka, csak ajánlani tudom mindnekinek.
Kell egy ásó, amivel felásod a kerted,
ha veszel bele tőzeget, esetleg egy kis marhatrágyát, a siker nem marad el (szagtalan, zsákban lehet kapni). Kis kapálás, semmi az egész. Egy 150 m2-es kertecskáben nincs ki a heti 5 óra munka, de egy egész csomó minden megterem már. Pl. 50 tő krumpli (50 szem vetőburgonya kb 1000 Ft) egy fél évre elég 4 főnek, és ez nem olyan sok, hogy a krumplibogarat ne tudná bárki kézzel leszedegetni rőla (vagyis permetezni sem kell). Igaz az is, hogy száraz időben locsolni mindenképp érdemes, akár 2 naponta is, de ez sem vészes, ekkora területre kannával kb 20 perc.
Szóval, nem irreális. A cserépben kertészkedésben nincs nagy gyakorlatom, a bátortalanoknak a fűszernővényt ajánlom (kezdve pl. a chilivel).

Mi a város szélén egy új részen lakunk.Én alig vártam,hogy újra legyen kertünk.Csináltunk pici fűszerágyást,van 15-20 tő eprünk,néhány málnabokor.Ezenkívül tavasszal veszek paradicsom,paprika,fejessaláta palántát.Mindezt néhány négyzetméteren.Maradt még virágoskertnek hely,és füves rész is.Díszfa helyett meggyfát ültettünk meg őszibarackot.A szomszédaink egytől-egyig locsolóberendezésbe és szépet karbantartott pázsitba"fektettek be".Évente tízezrekért tápozzák,gyomírtózzák.És ők nézegették furcsán a mi mini ágyásainkat.Nyáron aztán a gyerekeik kérlelgették,hogy szedhetnek-e a paradicsomból.Ezek után is csak egy szomszédnak jutott eszébe,hogy ő is ültessen a gyerekei kedvéért ezt-azt.Pedig ezek a növények kevesebb gondozást igényelnek,mint a pázsit.S még hasznuk is van.Arról nem is beszélve mennyivel finomabb a frissen szedett zöldség,gyümölcs…s mekkora émény egy kisgyereknek.

Kazincbarcikán 15 éve még voltak illegális kiskertek, amik közterületen voltak és minden évben szó volt róla, hogy nem lehet beültetni, de azért csak benne volt minden és kis deszkaszerszámtartók is álltak rajta.

Ez meg van még?

Végre valami amiben trendi vagyok 🙂
Nagyon szeretem a kiskertemet, és olyan jó érzés, mikor a gyerekeim is lesik mi kezd érni, viszik a kis locsolókannájukat 🙂 Pedig városi lurkók. 😀
Valamelyik amerikai oldalon láttam, hogy a gyerekek kerti kuckója pár gallyra felfuttatott bab. Idén ki szeretném próbálni. Nem lesz nagy termés, de biztos tetszeni fog nekik.
(és idén is sok fajta paradicsomom lesz, nem csak amit kapni lehet a multinál 🙂 )
Vera

Én az USA-ban élek van kiskertem, kétlem,hogy 500 dolcsit takaritanék meg vele, tekintve, hogy a paradicsomokat megeszik a mókusok zölden. (érdekes, hogy egy 100,000 fős kisvárosban a mókusok és az őzek a fő kártevők!!). Mondjuk nem is gondozgattam heti 5órát..
De itt vannak közösségi kertek, a városnak vannak parcellái, amit ingyen művelhetnek a lakosok. Vannak előadások is, hogy hogyan, mit lehet termelni, valamint hogy lehet ezeket megfőzni.

A community gardening itt Izraelben sem elterjedt annyira mint Nemeto-ban(ahol 6 eveig eltem. En iden kezdtem neki a tetoteraszunkon kialakitani organikus cserepes- konteneres kertecsket, ami eddig komposztot, sok fele fuszernovenyt, es cherry-paradicsomot foglal magaban, de jon meg egy par het mulva a spenot, retek, cekla stb.

ajanlom figyelmetekbe ezt az oldalt: http://www.frugavore.com es ezenkivul is meg rengeteg jo angol nyelvu irodalmat lehet talani az amazonon!

mindenki elkezdheti iden tavasszal, akinek van egy napos terasza!

http://planetgreen.discovery.com/home-garden/sixtysixthings-growhome-containers-withoutgarden.html

Átmenetileg Helsinkiben állomásozom. Itt szinte a város közepén is vannak hobbiteleknek felparcellázott kis területek, hogy szegény emeletesházban-lakók is kapirgálhassanak valahol. Egy kunyhó van rajta (talán kamra), és zöldséget, virágot termelnek (meg talán almafák állnak benne).

A River Cottage-os Hugh Fearnley tolja ezt Angliában évek óta Landshare néven, annak az a lényege, hogy fogjanak össze azok akiknek kertjük van, azokkal akiknek kedvük kertészkedni és osztozzanak a "zsákmányon". Remek ötlet, még egy pár év válság és itt is elterjed 🙂

Tavaly volt egy hajléktalan bácsi a Baross utcai villamosmegállóval szemben, aki a járda mellett lévő fák töveibe virágoskerteket varázsolt és mindennap ott gyomlált, ápolgatta a növényeket.
A másik pedig, ami eszembe jutott egy kollegám, aki a barátnőjével répát és karalébát ültetett köztérbe, a házukkal szemben egy kis földnyelven, vhol a VII. kerületben. Sajnos nem érte meg egyik sem a másnap reggelt, de a fotókat jó volt nézni 🙂
No és volt egy művészeti projekt a Tisztviselő telepen, ahol a környékbeli lakókat próbálták meg bevonni, hogy alakítsák a környezetüket maguk és figylejenek oda rá (egyébként sikerrel).
Ja és mi is füvesítettünk 1-2 éve, az egykori Kultiplex lebontott területén, mert 2010. őszéig brutálisan nézett ki. Azért fűvet, mert egy projektünkhöz hazsnáltuk és nem akatuk "kidobni" így inkább odavittük. Ma már egy egész szép játszótér lett..

Nagyon tetszik, amit írtál. Régóta az a véleményem, hogy a munkanélküliséggel érintett régiókban a mélyszegénységben, munkanélküliként tengődő, segélyekből élő, esetenként írni-olvasni alig tudó embereket nem számítógépes tanfolyamokra kellene küldeni és ingyen internetet biztosítani nekik, hanem arra kellene megtanítani, hogyan műveljék a házuk körüli területet és ezzel hogyan járuljanak hozzá saját maguk az életük jobbá tételéhez.

Vélemény, hozzászólás?