Kategóriák
Egyéb kategória

Zamatos turbolya

Bevallom, a turbolyát két héttel ezelőtt csak névről ismertem. Szántó Anrás mesélte, hogy ők is receptekben olvastak róla, utánanéztek, és azóta gyűjtik, mert nagyon megkedvelték.
Én is megnéztem a képét, és hazafelé jövet meg is pillantottam az első bokornyi turbolyát a metró megálló felett. Alig vártam a hétvégét, hogy erdőben is kereshessem.
Népies neve a turbolyának az Esztergamag, olaszsaláta, ormánka, turboja, borbulya. Ez a borbulya olyan, mintha valaki elfelejtette volna a nevét, és csak tippelget 🙂
Egynyári, 50-70 cm magas, orsógyökerű, rendszerint ősszel kelő és áttelelő növény. Franciaországban sok helyütt termesztik, nálunk vadon nő. Az egész növény édes, fűszeres illatú. Levelei világoszöldek, csipkeszerűen osztottak. Virágja ernyőben áll, színe fehér. Áprilistól júniusig virágzik.
Csak a zsenge hajtásokat érdemes szedni, salátának, öntethez, mártásokhoz. A franciák főzelék szerűséget is főznek belőle, de azért azt kicsit furcsállom. Ha fűszerként használjuk, érdemes május-június hónapban a virágos, illóolajban gazdag részét szárítani.
Leggyakrabban a petrezselyemmel tévesztik össze, de annak levele durvább és nem ánizs illatú. Az illat egyébként az ernyős virágzatú növényeknél fontos határozóbélyeg, a mérgező növényeknek jellegzetes taszító illatuk van, egérpisi, ilyen a bürök, az ádáz, a csormika, a bódító baraboly. (egérpisi, és ádáz! 🙂
Az ernyősvirágzatúak családja Anthriscus nemzetségének 13 faja Európában és Kelet-Ázsiában őshonos, de vadon megtalálható még Észak-Afrikában, Amerikában, sőt Új-Zélandon is. Szűkebb hazájának a Földközi-tenger keleti partvidékét és Elő-Ázsiát tartják. Európa egyes országaiban kis területen foglalkoznak termesztésével. Hazánkban vadon is előfordul, főleg az akácosok tavasszal nagy tömegben megjelenő aljnövényeként. Mi a budai erdőkben jártunk, kikerülni sem lehet.
Illata enyhén ánizsos, íze is édeskés, kicsit ánizsos, de engem erősen emlékeztet a koriander zöldjére is. A koriander is erősen megosztja az embereket, de én azt is imádom.
Köszönöm Terebess.
Receptem következik. Addig is itt egy másik.

10 hozzászólás a(z) “Zamatos turbolya” című bejegyzéshez

Én a bejegyzésed alapján figyeltem fel rá, emlékképeim voltak az erdő alján csokrokban élő petrezselyem-utánzatról. No, tegnap rábukkantam, és miután megdörzsöltem, az ánizsod-ouzós illat csalhatatlanul jelezte: ő az! Várom a recepted! Szárítani lehet?

Szuper az oldalad, es nem belekotyogni szeretnek, de botanikus vagyok es kikivankozik: a masodik kep szerintem erdei turbolyat abrazol, annak egesz mas a level es levelkek alakja, surubb is, hegyesebb is, es az ernyoviragzata is tomottebb, mint ahogy az a kepen is latszik. Ez sem mergezo, de nem anizsillatu, izre pedig inkabb repas beutese van. A zamatos turbolya finomabb ;). Amugy gratulalok az oldalhoz!

Én is két hete ismerkedtem meg a turbolyával, egy fogadáson, hideg turbolya leves formájában.
Nagyon ízlett, leginkább egy jó indiai lassi-ra emlékeztetett, persze az ánizsos ízzel megspékelve, igazi nyár esti csemege. Sajnos nagyon franciás adagot kaptam (stampedlis pohárban:-)),és én már marha éhes voltam akkorra…

Gello: lelkes olvasó, és az ikrek mamája a múlt heti brunch-ról

Volt valami mese is Cirbolya és Borbolya címmel. Két manó, akik egy ilyen bokorban laktak.
Holnap tervezünk Makkoshotykai túráz szétnézek az erdőben, hátha látok ilyet. Úgyhogy én is váro a receptet:-)

Vélemény, hozzászólás?