Fotók nem készültek az ételekről, kivéve Zsófi egyik csodájáról, de azt majd ő felteszi. Ezeket Gábor fotózta, az egyiken felfedezhető a címben szereplő szőlőlevél is 🙂Ahhoz képest, hogy azt hittem 90%-os elkészültségben viszem magammal a fogásokat, volt még mit csinálni a helyszínen is. Hárman együtt 1300 adag ételt készítettünk, amihez kaptunk egy csomó segítséget is. Zsófi hozta Angélát, de rengeteget segített nekünk a helyi séf és pár embere is, sőt kaptunk egy Ancsikát is, aki egy oroszlán határozottságával gyűjtötte a tálcákat, regálokat, és még bort is kerített, hogy megalapozza a hangulatot. Köszönet érte mindenkinek!
Sokkal többet nem írok az előzményekről, majd megteszi Gábor, szerinte ugyanis megérünk hárman lányok egy posztot.
Az alapkoncepció az volt, hogy mindhárman kigondolunk egy-egy ételt egyegy borhoz, és a vendégek borhoz kóstolják a falatokat.
Ehhez képest azt történt, hogy amikor megérkeztünk a fogásokkal, mindenki elkezdte enni, kapkodták le az asztalról, egy szót se tudtunk váltani velük, hogy milyen borhoz is gondoltuk a falatkát, sőt hallottam olyat is, hogy valaki a currys golyóból már ötöt evett, de a patéból még egyet se. Így aztán sajnos nem maradt mindenkinek, csak azoknak akik korán érkeztek, vagy megküzdöttek az első sorért 🙂 Egyébként tényleg a színpad előtt álltunk.
Miután kiosztottuk mind az 1300 adag ételt, még volt időnk leszaladni tunkolni picit Litauszki Zsolt körömpörköltjéből is. Húh!!! Komolyan, azóta se találok rá szavakat, annyira jó volt!
A töltött szőlőlevélhez leszaladtam Tokaj-Hegyaljára és szedtem 120 szép még soha nem permetezett furmint levelet. Na jó, ezt kellett volna tennem, ha már lett volna levél a tőkéken, ennek hiányában elmentem a törökhöz és vettem sós lében eltett konzerv levelet.
Az az igazság, hogy a konzerv szőlőlevél elég kényelmes megoldás, már eleve teljesen puha leveleket nagyon könnyű használni.
Hozzávalók a töltelékhez:
2 rész jázmin rizs
1 rész beluga lencse
0,5 rész földimogyoró megpörkölve
0,5 rész petrezselyem
0,25 rész olívaolajon megdinsztelt lilahagyma
0,25 rész hársméz
0,25 rész olívaolaj
római kömény
koriander mag
só
bors
kapormag
citromhéj és citromlé
A rizst és a lencsét megfőztem, a hagymát megdinszteltem, a mogyorót megpirítottam, majd durvára vágtam, a petrezselymet apróra vágtam, végül mindent összekevertem, és megtöltöttem vele a szőlőlevelet. Nagyon szorosan tettem egymás mellé őket egy lábosba, öntöttem alá egy kevés vizet, olívaolajat és alacsony lángon negyed órát gőzöltem fedő alatt.
Hidegen, vagy langyosan a legfinomabb.
Update: posztom írásakor több hibát is vétettem. Nem igaz, hogy Ancsika szerezte a bort. A bort Zuzu szerezte. Lencsike nem ette fel sáska módjára a büfét, én tukmáltam rá a tálcát, amit aztán megosztott a Disznókő dolgozóival.
6 hozzászólás a(z) “Töltött szőlőlevél lencsével” című bejegyzéshez
Azért vicces ennyi ember teli szájjal a tálcája fölé hajolva… 🙂
Eszter, amikor ilyen tömegnek főzöl (de ha kevesebbnek is) nem vagy ideges, ha nem készülsz el időre? Most komolyan kérdezem: időben hogyan tudod kiszámítani, hogy minden klappoljon, egyszerre legyen készen aminek kell?
Cenzúra van itthon 🙂
ajaj, ez a "Gábor megteszi" elég fenyegetően hangzik:))
Lesz majd recept!
Lencsike, én tukmáltam rád a tálcát, kijelentem széles világ előt!!! 🙂
Jaaaj…Ez a fotó elég ciki rámnézve, úgy fest a dolog, hogy én vagyok a fősáska a sáskák között, aki egy egész tálcányi falatkát elpusztít. Sajnos tényleg így is volt, igaz Emma is besegített… de akkor is…nem cserélnétek le 🙂
Nekem is a polenta ízlett a legjobban!
Nagyon jó volt, gratulálok lányok!
Sok kóstolón részt vettem már, de ez végre tényleg más volt!
Isteniek voltak a falatkák, a polentát a paprikával imádtam! Lesz recept?