Ez a recept Gordon Ramsey „Világkonyha” című könyvéből készült. Eredetileg sertéssatay-nak készült, de Ramsey szerint is lehet csirke, marha, tintahal, vagy akár garnéla is. Szóval a satay egy thai húsnyárs, ami lényegében bármiből készülhet, de mivel Dávid fiunk kitalálta, hogy ő a bárányt szereti, néha megörvendeztetjük vele. És magunkat is…
Ennél a könyvnél is a szokásos képnézegetős módszerrel indultam neki a kiválasztásnak, de be kell hogy ismerjem, kudarcot vallottam. A könyvben, ami valóban a világ különböző részeinek konyháiról szól, csupa olyan hozzávaló fordul elő, ami egy átlagháztartásban biztos nem található meg, érthető módon. 200 g jó minőségű prosciutto, csipetnyi sáfrányszál (Ez mondjuk van), 4 vörös márna, 100 ml vin santo, 500 g halloumi sajt, 14 lap filo tészta (rétes lap? mert akkor van), 400 g közepes szemű paella rizs (jázmin volt épp itthon) és még hosszan sorolhatnám. Szinte az összes receptben feltűnik valami különlegesség. Szóval, ha valaki ebből a könyvből akar főzni, az kösse fel a gatyáját, és ne sajnálja az időt az alapanyagok felkutatására. Biztos vagyok benne, hogy így sem fog tudni mindent beszerezni a sarki kisközértben. De legalább a fantáziánkat erősíti a könyv, megtanuljuk, hogy lehet a hozzávalók felét simán lecserélni úgy, hogy azért az eredetire is hasonlítson egy kicsikét, és még ehető is legyen.
Szóval azonnal felcsillant a szemem, amikor az egyik receptben egyszerű disznóhúst találtam. A földimogyoró-mártás azonban már egy kicsit lelombozott. Gyorsan el is lapoztam volna, ha kedves feleségem nem siet a segítségemre, mondván, hogy véletlenül van a hűtőben kész földimogyoró-mártás. No nem az eredeti recept alapján készült, sózatlan földimogyoróból, hanem olyan ami a bolti, dobozos mogyoró vajból készült. Sebaj, kiáltottam fel, az is jó lesz! Ebben a pillanatban derült ki, hogy a legegyszerűbbnek tűnő sertéshús is hiányzik, ami valljuk be, nálunk nem olyan nagy csoda. Azonnal meg is tettem az első helyettesítést, a báránycomb filétől biztos nem lesz rosszabb a recept! Elárulhatom, hogy ezen kívül még több mindent meg kellett változtatni, illetve ki kellett hagyni, de hát ilyen egy férfias főzés. Elnagyolt és durva. Sajnos így sem úsztam meg egy gyors lerohanást a sarki szupermarketbe, mert a konzerv kókusztejet nem tudtam mivel helyettesíteni.
Következzenek a hozzávalók 4-6 személyre Gordon Ramsey szerint, zárójelben az én verzióm:
500 g sertéskaraj vagy szűzpecsenye (a báránycomb filé mégiscsak jobb)
125 ml konzerv kókusztej (ezt meg kellett vennem)
egy 3 cm-es darab friss gyömbér meghámozva és lereszelve (volt itthon)
1 szál thai citromfű (kösz Gordon, Angyalföldön thai citromfű. 2 evőkanál limelé és egy kevés reszelt lime héj inkább .)
1 ek. őrölt kurkuma (férfitársaimnak: ek.= evőkanál, amivel a levest esszük. Általában ilyenkor egy „csapott” evőkanálra gondolnak, ami annyit tesz, hogy nem púpozzuk meg a kanalat.)
2 tk. őrölt koriander (tk.= teáskanál, amivel a teát kevergetjük. És még van egy kisebb mértékegység is, a kk., ami a kávéskanál megfelelője. Elárulom a nagy titkot, a kávéskanál a kisebb.)
2 tk. őrölt római kömény
½ tk. tengeri só
frissen őrölt fekete bors (no de mennyi? Kérdezhetné az férfi. Mondjuk 5-6 csavarás a borsőrlőn.)
1-2 tk. kristálycukor
földimogyoró vagy más növényi olaj (mondjuk oliva olaj 1 evőkanállal)
500 g sertéskaraj vagy szűzpecsenye (a báránycomb filé mégiscsak jobb)
125 ml konzerv kókusztej (ezt meg kellett vennem)
egy 3 cm-es darab friss gyömbér meghámozva és lereszelve (volt itthon)
1 szál thai citromfű (kösz Gordon, Angyalföldön thai citromfű. 2 evőkanál limelé és egy kevés reszelt lime héj inkább .)
1 ek. őrölt kurkuma (férfitársaimnak: ek.= evőkanál, amivel a levest esszük. Általában ilyenkor egy „csapott” evőkanálra gondolnak, ami annyit tesz, hogy nem púpozzuk meg a kanalat.)
2 tk. őrölt koriander (tk.= teáskanál, amivel a teát kevergetjük. És még van egy kisebb mértékegység is, a kk., ami a kávéskanál megfelelője. Elárulom a nagy titkot, a kávéskanál a kisebb.)
2 tk. őrölt római kömény
½ tk. tengeri só
frissen őrölt fekete bors (no de mennyi? Kérdezhetné az férfi. Mondjuk 5-6 csavarás a borsőrlőn.)
1-2 tk. kristálycukor
földimogyoró vagy más növényi olaj (mondjuk oliva olaj 1 evőkanállal)
A földimogyoró-mártáshoz több olyan dolog kellett volna, ami a sarki boltban nem kapható: pirított, hámozott és sózatlan földimogyoró. Na, azóta próbáltam a hipermarketben is, ott se volt, csak szólok. Valamiért nálunk csak sózott van. Kókusztejet lehet kapni. Thai vörös currypaszta: külön receptben, illetve előre elkészítve kapható, csak nem nálunk, de nekünk van itthon belőle egy hadseregnek való angol import. Tengeri só rendben. Pálmacukor (vagy barna cukor): a „vagy barna cukor” megy. Tamarinduszpaszta: Ez véletlenül szokott otthon lenni, Indiai ételekbe is kell, ami nálunk viszonylag gyakran fordul elő.
Viszont így, hogy volt itthon előre elkészített dobozos földimogyoró-mártás, sok vesződségtől menekültem meg. Férfitársaimnak is ajánlanám ezt a módszert, sok receptet tudunk így a saját szintünkre leegyszerűsíteni, de azért mindig vigyázzunk, hogy meddig egyszerűsítünk! Az egyik nem túl híres angol TVszakács receptjei fejeződtek be minden alkalommal azzal, hogy ha nem tudjuk elkészíteni a látottakat, akkor menjünk le a szupermarketbe, vegyük meg az előre elkészített készkaját és melegítsük meg a mikróban. Jó mi? Igazán férfias megoldás! Meg ne halljam, hogy valaki ezt a módszert választotta!
Következzék tehát a recept:
„A sertéshúst a rostokra merőlegesen vékony csíkokra vágjuk.” Esetünkben a báránycombot vágjuk vékony csíkokra, a vékony jelentése 1-1,5cm széles. Hogy mi a jelentősége a vágásiránynak? Gőzöm sincs, talán kevésbé esik szét a hús a roston. Bár ilyen rövid sütési időnél szerintem ennek nincs jelentősége. „A többi hozzávalót az olaj kivételével nagyobb tálban összekeverjük, beletesszük a húst és jól átforgatjuk. Fóliával lefedjük, és legalább 1 órára (vagy lehetőség szerint egész éjszakára) hűtőszekrénybe tesszük, hogy az ízek átjárják a húst. Meleg vízbe áztatunk 8-12 bambusznyársat (így nem égnek meg a sütésnél).” Ez elég egyértelmű és nem túl bonyolult. A nyársakat a szupermarketben keressük, beáztatni nem nagyon kell, a rövid sütési idő ezt sem indokolja. A gyömbért szerintem legjobb krumplipucolóval meghámozni, ha még nem szereztünk be egyet, akkor mielőbb tegyük meg. Jó minőségűt kell venni, így sem túl drága, késboltokban érdemes próbálkozni a beszerzéssel, szerintem a patkó alakú a legjobb. A reszeléshez bármelyik kislyukú reszelő megfelelő. Persze nem árt, ha jó minőségű. Hogy miért jövök állandóan ezzel a jó minőséggel? Mert azt sem árt tudnunk, hogy a jó szakácsot nem csak a gyakorlat és az ügyesség teszi. El vagyunk ájulva, amikor Gordon Ramsey 2 másodperc alatt összeszecskáz egy hagymát, de azért ehhez hozzátartozik az is, hogy mindig borotvaéles szakácskése legyen. Ha odaadnám neki nagyanyám botkését, Gordon is csak bénázna.
A mártás elkészítését kihagyhatjuk. 🙂 Tálaljuk kis tálkában. (Mogyoróvaj, kókusztej, curry paszta, lime lé keveréke mondjuk.)
„A grillt (grillsütőt vagy grillserpenyőt) felforrósítjuk.” Tényleg nagyon forrónak kell lennie, tegyük a legnagyobb rózsán a legnagyobb lángra a serpenyőt. „A pácolt sertéshúst a beáztatott nyársakra húzzuk.” A húscsíkokat „S” alakban húzzuk rá a nyársakra. „Megkenjük olajjal, hogy ne tapadjon le és ne száradjon ki, majd mindkét felén 1 ½ – 2 percig sütjük. Forrón tálaljuk földimogyoró-mártással.” Ez az 1 ½ – 2 perc még a nagyon forró serpenyőben is rövidnek tűnik, én inkább 2-4 percet mondanék, de ez tényleg nagyban függ a hőmérséklettől. Szemrevételezéssel tudjuk ellenőrizni a készültségi fokot. Ha már szép sötétbarna a serpenyővel érintkező húsfelület, akkor készen van, és fordíthatunk.
Ezzel készen is vagyunk. Igazán nem bonyolult recept, férfiak is elkezdhetik!