Ez a recept Gordon Ramsey „Világkonyha” című könyvéből készült. Eredetileg sertéssatay-nak készült, de Ramsey szerint is lehet csirke, marha, tintahal, vagy akár garnéla is. Szóval a satay egy thai húsnyárs, ami lényegében bármiből készülhet, de mivel Dávid fiunk kitalálta, hogy ő a bárányt szereti, néha megörvendeztetjük vele. És magunkat is…
Ennél a könyvnél is a szokásos képnézegetős módszerrel indultam neki a kiválasztásnak, de be kell hogy ismerjem, kudarcot vallottam. A könyvben, ami valóban a világ különböző részeinek konyháiról szól, csupa olyan hozzávaló fordul elő, ami egy átlagháztartásban biztos nem található meg, érthető módon. 200 g jó minőségű prosciutto, csipetnyi sáfrányszál (Ez mondjuk van), 4 vörös márna, 100 ml vin santo, 500 g halloumi sajt, 14 lap filo tészta (rétes lap? mert akkor van), 400 g közepes szemű paella rizs (jázmin volt épp itthon) és még hosszan sorolhatnám. Szinte az összes receptben feltűnik valami különlegesség. Szóval, ha valaki ebből a könyvből akar főzni, az kösse fel a gatyáját, és ne sajnálja az időt az alapanyagok felkutatására. Biztos vagyok benne, hogy így sem fog tudni mindent beszerezni a sarki kisközértben. De legalább a fantáziánkat erősíti a könyv, megtanuljuk, hogy lehet a hozzávalók felét simán lecserélni úgy, hogy azért az eredetire is hasonlítson egy kicsikét, és még ehető is legyen.
Szóval azonnal felcsillant a szemem, amikor az egyik receptben egyszerű disznóhúst találtam. A földimogyoró-mártás azonban már egy kicsit lelombozott. Gyorsan el is lapoztam volna, ha kedves feleségem nem siet a segítségemre, mondván, hogy véletlenül van a hűtőben kész földimogyoró-mártás. No nem az eredeti recept alapján készült, sózatlan földimogyoróból, hanem olyan ami a bolti, dobozos mogyoró vajból készült. Sebaj, kiáltottam fel, az is jó lesz! Ebben a pillanatban derült ki, hogy a legegyszerűbbnek tűnő sertéshús is hiányzik, ami valljuk be, nálunk nem olyan nagy csoda. Azonnal meg is tettem az első helyettesítést, a báránycomb filétől biztos nem lesz rosszabb a recept! Elárulhatom, hogy ezen kívül még több mindent meg kellett változtatni, illetve ki kellett hagyni, de hát ilyen egy férfias főzés. Elnagyolt és durva. Sajnos így sem úsztam meg egy gyors lerohanást a sarki szupermarketbe, mert a konzerv kókusztejet nem tudtam mivel helyettesíteni.
Következzenek a hozzávalók 4-6 személyre Gordon Ramsey szerint, zárójelben az én verzióm:
500 g sertéskaraj vagy szűzpecsenye (a báránycomb filé mégiscsak jobb)
125 ml konzerv kókusztej (ezt meg kellett vennem)
egy 3 cm-es darab friss gyömbér meghámozva és lereszelve (volt itthon)
1 szál thai citromfű (kösz Gordon, Angyalföldön thai citromfű. 2 evőkanál limelé és egy kevés reszelt lime héj inkább .)
1 ek. őrölt kurkuma (férfitársaimnak: ek.= evőkanál, amivel a levest esszük. Általában ilyenkor egy „csapott” evőkanálra gondolnak, ami annyit tesz, hogy nem púpozzuk meg a kanalat.)
2 tk. őrölt koriander (tk.= teáskanál, amivel a teát kevergetjük. És még van egy kisebb mértékegység is, a kk., ami a kávéskanál megfelelője. Elárulom a nagy titkot, a kávéskanál a kisebb.)
2 tk. őrölt római kömény
½ tk. tengeri só
frissen őrölt fekete bors (no de mennyi? Kérdezhetné az férfi. Mondjuk 5-6 csavarás a borsőrlőn.)
1-2 tk. kristálycukor
földimogyoró vagy más növényi olaj (mondjuk oliva olaj 1 evőkanállal)
500 g sertéskaraj vagy szűzpecsenye (a báránycomb filé mégiscsak jobb)
125 ml konzerv kókusztej (ezt meg kellett vennem)
egy 3 cm-es darab friss gyömbér meghámozva és lereszelve (volt itthon)
1 szál thai citromfű (kösz Gordon, Angyalföldön thai citromfű. 2 evőkanál limelé és egy kevés reszelt lime héj inkább .)
1 ek. őrölt kurkuma (férfitársaimnak: ek.= evőkanál, amivel a levest esszük. Általában ilyenkor egy „csapott” evőkanálra gondolnak, ami annyit tesz, hogy nem púpozzuk meg a kanalat.)
2 tk. őrölt koriander (tk.= teáskanál, amivel a teát kevergetjük. És még van egy kisebb mértékegység is, a kk., ami a kávéskanál megfelelője. Elárulom a nagy titkot, a kávéskanál a kisebb.)
2 tk. őrölt római kömény
½ tk. tengeri só
frissen őrölt fekete bors (no de mennyi? Kérdezhetné az férfi. Mondjuk 5-6 csavarás a borsőrlőn.)
1-2 tk. kristálycukor
földimogyoró vagy más növényi olaj (mondjuk oliva olaj 1 evőkanállal)
A földimogyoró-mártáshoz több olyan dolog kellett volna, ami a sarki boltban nem kapható: pirított, hámozott és sózatlan földimogyoró. Na, azóta próbáltam a hipermarketben is, ott se volt, csak szólok. Valamiért nálunk csak sózott van. Kókusztejet lehet kapni. Thai vörös currypaszta: külön receptben, illetve előre elkészítve kapható, csak nem nálunk, de nekünk van itthon belőle egy hadseregnek való angol import. Tengeri só rendben. Pálmacukor (vagy barna cukor): a „vagy barna cukor” megy. Tamarinduszpaszta: Ez véletlenül szokott otthon lenni, Indiai ételekbe is kell, ami nálunk viszonylag gyakran fordul elő.
Viszont így, hogy volt itthon előre elkészített dobozos földimogyoró-mártás, sok vesződségtől menekültem meg. Férfitársaimnak is ajánlanám ezt a módszert, sok receptet tudunk így a saját szintünkre leegyszerűsíteni, de azért mindig vigyázzunk, hogy meddig egyszerűsítünk! Az egyik nem túl híres angol TVszakács receptjei fejeződtek be minden alkalommal azzal, hogy ha nem tudjuk elkészíteni a látottakat, akkor menjünk le a szupermarketbe, vegyük meg az előre elkészített készkaját és melegítsük meg a mikróban. Jó mi? Igazán férfias megoldás! Meg ne halljam, hogy valaki ezt a módszert választotta!
Következzék tehát a recept:
„A sertéshúst a rostokra merőlegesen vékony csíkokra vágjuk.” Esetünkben a báránycombot vágjuk vékony csíkokra, a vékony jelentése 1-1,5cm széles. Hogy mi a jelentősége a vágásiránynak? Gőzöm sincs, talán kevésbé esik szét a hús a roston. Bár ilyen rövid sütési időnél szerintem ennek nincs jelentősége. „A többi hozzávalót az olaj kivételével nagyobb tálban összekeverjük, beletesszük a húst és jól átforgatjuk. Fóliával lefedjük, és legalább 1 órára (vagy lehetőség szerint egész éjszakára) hűtőszekrénybe tesszük, hogy az ízek átjárják a húst. Meleg vízbe áztatunk 8-12 bambusznyársat (így nem égnek meg a sütésnél).” Ez elég egyértelmű és nem túl bonyolult. A nyársakat a szupermarketben keressük, beáztatni nem nagyon kell, a rövid sütési idő ezt sem indokolja. A gyömbért szerintem legjobb krumplipucolóval meghámozni, ha még nem szereztünk be egyet, akkor mielőbb tegyük meg. Jó minőségűt kell venni, így sem túl drága, késboltokban érdemes próbálkozni a beszerzéssel, szerintem a patkó alakú a legjobb. A reszeléshez bármelyik kislyukú reszelő megfelelő. Persze nem árt, ha jó minőségű. Hogy miért jövök állandóan ezzel a jó minőséggel? Mert azt sem árt tudnunk, hogy a jó szakácsot nem csak a gyakorlat és az ügyesség teszi. El vagyunk ájulva, amikor Gordon Ramsey 2 másodperc alatt összeszecskáz egy hagymát, de azért ehhez hozzátartozik az is, hogy mindig borotvaéles szakácskése legyen. Ha odaadnám neki nagyanyám botkését, Gordon is csak bénázna.
A mártás elkészítését kihagyhatjuk. 🙂 Tálaljuk kis tálkában. (Mogyoróvaj, kókusztej, curry paszta, lime lé keveréke mondjuk.)
„A grillt (grillsütőt vagy grillserpenyőt) felforrósítjuk.” Tényleg nagyon forrónak kell lennie, tegyük a legnagyobb rózsán a legnagyobb lángra a serpenyőt. „A pácolt sertéshúst a beáztatott nyársakra húzzuk.” A húscsíkokat „S” alakban húzzuk rá a nyársakra. „Megkenjük olajjal, hogy ne tapadjon le és ne száradjon ki, majd mindkét felén 1 ½ – 2 percig sütjük. Forrón tálaljuk földimogyoró-mártással.” Ez az 1 ½ – 2 perc még a nagyon forró serpenyőben is rövidnek tűnik, én inkább 2-4 percet mondanék, de ez tényleg nagyban függ a hőmérséklettől. Szemrevételezéssel tudjuk ellenőrizni a készültségi fokot. Ha már szép sötétbarna a serpenyővel érintkező húsfelület, akkor készen van, és fordíthatunk.
Ezzel készen is vagyunk. Igazán nem bonyolult recept, férfiak is elkezdhetik!
Jó rizst nem tudok főzni, legközelebb ez következik, ez az asszony feladata.
