Kategóriák
Egyéb kategória

A kóserságról röviden, II.

Akkor folytatnám a kóser konyha bemutatását. Nézzük magukat az ételeket!
Kóser minden zöldség, és kóser minden gyümölcs is. Ezeknél az élelmiszereknél csak arra kell figyelni, hogy nehogy valamilyen pici bogarat vagy kukacot megegyünk a növénnyel együtt, mert a bogarak nem kóserek.
Az állatok két részre oszthatók: kóserek, és nem kóserek.
Kóser szárnyasok: csirke, liba, pulyka, kacsa, galamb. Nem kóser pl. a strucc, a sas, a varjú és a többi ragadozó, vagy dögevő szárnyas. (Ha rajtam múlna, én a galambot is idesorolnám)
Kóser emlősök: minden olyan állat, ami hasított patájú és kérődzik. Ilyen a marha, a kecske, a birka, a szarvas. És persze mindenki kedvenc csemegéje a zsiráf. 🙂 Mivel zsiráfot elég nehéz lenne rituálisan megfelelően levágni, ezért csak maga az állat kóser, a húsához ritkán jutni 🙂
Nem kóser a szamár, a teve, a ló, és semmilyen öszvér állat sem, még akkor sem, ha két kóser állat keresztezéséből született.
Kóserek azok a halak, amelyeknek van uszonyuk és pikkelyük is. Ilyen a ponty, a keszeg, a lazac stb. Nem kóser a harcsa, az angolna, a cápa stb. A halra nem vonatkozik a kóser vágás szabálya, azt mindenki leölheti maga.
Nem kóser sajnos egyik tenger gyümölcse sem, se a polip, se a kagyló, se a homár, se a garnéla. Szintén nem kóserek a bogarak, ízeltlábúak, ez alól egy sáska faj kivétel egyedül, aminek nem tudom a nevét, de én amúgy sem ennék sáskát.
Tréfli még az összes rágcsáló, a békák, csigák.
A kóser állatok is csak elviekben kóserek. Csak akkor fogyaszthatóak (és ez nagyon fontos), ha szakképzett metsző (sachter, sajchet) öli le őket. Miután az állat kivérzés következtében elpusztult, megvizsgálják a belső szerveit. A marhának pl. a gyomrát (nem nyelt-e le egy szöget legelés közben, ami kilyukasztotta a gyomrát), és a tüdejét (nincs-e rajta valamilyen betegségre, gümőkorra utaló jel, vagyis sima-e). Ha ezeknek a feltételeknek megfelelt, akkor a marha első fele ehető. A hátsó felében van egy ideg, ami tiltott, nagyon nagy szakértelmet kíván az eltávolítása, ezért csak nagyon kevesen végzik el. Többek között ezért is ennyire drága a kóser marha, mert sajnos gyakran találkozni olyan állattal, amelyikről vágás után derül ki, hogy beteg volt, amellett a hátsó felét nem kóserként kell eladni.
Az állatnak annyira egészségesnek kell lennie, hogy elviekben még egy évet élhessen. Ezért is vitatkoznak rabbik a mai napig azon, hogy kóser-e a tömött liba, és jó-e a kövér libamáj? (A libát sok helyen annyira tömik, hogy egyáltalán nem tudnak már mozogni, ha nem vágnák le őket elpusztulnának maguktól. Megjegyzem, ezeknek a libáknak a legjobb a májuk.) A vitára volt is egy régi, híres eset, amikor a pozsonyi rabbi és a sátoraljaújhelyi rabbi vitáztak a libamáj kóserségét illetően. Mindkettő vett egy libát, igazát bizonyítandó, hogy megél, vagy nem él meg a liba még egy évet. A pozsonyi rabbi libája (aki a kóserság mellett tört lándzsát) túlélte a próba esztendőt, míg a sátoraljaújhelyi rabbi (aki azt mondta, hogy egy tömött liba nem lehet kóser) libája elpusztult az év alatt. Mi ebből a tanulság? Semmi 🙂 Mindenki a saját rabbija szavát követi.
A tejtermékekről: kóser minden kóser állat teje, illetve az abból készített tejtermék, ha nem került bele semmilyen tiltott adalék. Még az ortodoxok is sokan elfogadják pl. azt a tényt, hogy vaj csak tehéntejből készíthető, ezért ha nincs benne más, akkor a bolti hechser (kósersági pecsét) nélküli vaj is ehető.
Tilos a tejes és a húsos ételek keverése. Nem csak egyszerre főzni nem szabad őket, de teljesen külön edényeket kell használni hozzájuk. Mivel ezek az ételek a gyomorban is keveredhetnek, ezért húsos étel fogyasztása után várni kell egy bizonyos időt, amíg tejes ételt ehetünk. (Változó időtartam: engedékenyebbeknél egy óra, szigorúaknál hat) Tejes étel után van ahol várnak egy órát, de van ahol elég egy szájöblítés, és jöhet a hús. Ez nem igaz a kemény sajtokra, mert az sokáig a gyomorban marad.
Tojás: kóser minden kóser állat tojása, ha nincs benne egyetlen vércsepp sem. Ha van, akkor nem elég kiszedni, a tojás tréfli. Általában a fehér héjú tojásokban ritkábban van vér.
Vannak párve ételek, azaz párosak, amit mind húsoshoz, mind tejeshez lehet enni. Ezek a zöldségek, gyümölcsök, gabonák. A tojás, a hal, cukor, stb.
Nagyon fontos még a bor illetve a borból készült termékek kósersága (ecet pl.) A bor legalább annyira szigorú felügyeletet igényel, mint a hús.
Kóser minden tojás nélküli száraztészta (általában az olasz tészták), cukor, liszt, só, csípős fűszerek. Magyarországon kóser a Vénusz olaj, a Floriol, a Bertolli extraszűz olívaolaj. Kóser a Coca Cola, a Pepsi, a Nestea, minden ízesítetlen sör, vodka, rum, gin, whisky.
Kóser termékek kaphatóak a Rothschild kóser boltjában, (Dob u. 12) és a többi nem kóser üzletükben is van külön kóser polc. Hús a VII. Dob u. 35-ben, ajánlatos előre telefonálni. (++36-1- 344-5165 ) Ugyanitt az udvarból lehet bemenni egy kis boltba, ami sokkal olcsóbb mint a Rothschild. Pékség: Cari mama Pizzériája (tejes pizza, kenyér, barchesz és parve pékáruk, tejáru) VII. Kazinczy u. 28. (A pizza eszméletlen drága, de a pékáru megfizethető).
Sok kóser áru van az Ázsia boltban a nagycsarnokban, illetve a két Kulináris üzletben, csak figyelni kell a hechsert. Aki komolyan gondolja a kóser konyha vezetését, annak 3-4 havonta érdemes kimennie Bécsbe, mert sokkal nagyobb a választék, és sokkal kedvezőbb árakat is találni, mint Magyarországon.
Mindent a kóser borokról: http://www.judapest.org/?p=990
Kóser halakról itt olvashattok. A kóser E számokról pedig itt.
Egy nagyon jó kis kóser lista a Magyarországon kapható kóser termékekről itt olvasható, de sajnos nem bővítik az utóbbi időben 🙁
Bécsi kóser üzletek térképpel pedig itt találhatók.Azt még fontos megjegyeznem, hogy a kóserságnak is vannak fokozatai, amit az egyik rabbi elismer kósernak, azt a másik nem biztos, de ebbe már igazán nem akarok belemenni.

12 hozzászólás a(z) “A kóserságról röviden, II.” című bejegyzéshez

A Muppet Show-s kép nekem is nagyon tetszik, jót vigyorogtam.
Szóval az úgy van, hogy én nem vagyok zsidó, következésképpen nem vezetek kóser háztartást, viszont foglalkoztam judaisztikával, és mondhatom, a dolog “fertőző”. Nagy haszonnal forgatom a Gyakorlati útmutató a kasruszhoz c. könyvet, már ami a húsokat illeti, ugyanis azzal, hogy a (kóser) hentestől hazavitted a húst, ugyebár még nincs vége a mókának 🙂 Gój létemre lelkesen áztatom és sózom a húsokat, és preparálom az ereket. Az, hogy a nyers húsnak külön edénye van, hozzá külön mosogatószivacs (piros), szerintem természetes. És persze egy hűtőnk van, de a tejes dolgok és a hús a lehető legtávolabbra kerülnek egymástól (főleg, ha én pakolok be.)
De nem is ezt akartam írni, hanem hogy engem a judaizmusban leginkább az fogott meg, hogy még a konyha is a vallás színtere, hogy ilyen szép, közhelyes fordulattal éljek, mindenre van áldás, még a csokira is (meg a varrógépre :), és egyáltalán, az ember teljesen (hétköz)napi kapcsolatban lehet az Örökkévalóval.
Összességében persze a kasrusz tényleg macerás…

Az két “tenderli”. Hanuka napjain szoktunk vele játszani. Meg kell pörgetni, és minden oldala más-más jelentéssel bír. Mindenkinek van egy csomó csokipénze, cukra, és a tenderlivel nagy hazárdírozás folyik értük. Ha szerencsés vagyok, akkor mindent viszek, ha nem, akkor mindent vesztek, vagy csak a felét kell odaadnom, stb..

Ez a kóser dolog nagyon macerásnak tűnik. Bár a tejes- nem tejes nálunk is megy, csak kell hozzá egy tejcukor érzékenység. 🙂

Én is úgy gondoltam, hogy higiéniai alapja lehet, de ezt most felülbíráltam. Talán azért részben még is..

Ha már ilyen témánál tartunk: a blog címe alatti képben a két aranyszínű tárgy, az micsoda? Már régóta szerettem volna megkérdezni.

A kóser szilva egyszerűen attól kóser, hogy kapott egy hechsert, vagyis egy kóserságát bizonyítandó pecsétet. Ehez bizonyos feltételeknek meg kell felelni, amit pl. a húsnál folyamatosan ellenőriznek, a pálinkánál gondolom csak alkalmanként. Ilyen lehet, hogy semmiképpen nem keveredik szőlő, vagy bor a cefrébe, stb. A szőlőt és a bort régebben bálványimádáshoz használták, ezért figyeltek rá ilyen nagyon. Manapság már nem nagyon használnak bálványimádáshoz ilyesmit,:) de a szigorú előírás megmaradt. Mo-n pl nagyon nehéz kóser ecetet szerezni pont ezért. De az ecetsav kóser.

Köszi a leírást! Egy korábbi, 1. részben kommentelőhöz hasonlóan nekem is alapjában véve az volt kívülállóként az elképzelésem, hogy a kóser szabályok kialakulását elsősorban a higiéniai elvek mozgatták. Ebből azonban kilógni látszik -legalábbis nekem- a kóser olaj, vagy az alkoholos italok. Például el tudnád légyszi magyarázni, hogy mitől kóser a kóser szilvapálinka? Az lenne a tippem, hogy itt inkább a hagyományos elkészítési mód, mintsem tisztasági szabályok miatt.

Ha van hús a lasagne-ban, akkor nem. Van közetes megoldás: néha itthon is lehet kapni teljesen növényi eredetű “sajtot”, az mehet rá. Persze, ha a besamelhaz is mű tejet használtál. Szóval nem egyszerű eset. De ettem én már kóser hortobágyi húsos palacsintát, és soha nem mondtam volna meg, ga nem tudom, hogy ebben bizony nincs tejföl. Vannak ügyesek…

Vélemény, hozzászólás?