Ez a “fagylalt” a fordított változata a szokásos sült fagyinak, vagy a Forró Alaszka néven ismert csodának. Ott ugyanis a keményre fagyasztott fagylaltot borítják a jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező tojáshabbal, gyorsan sütőbe tolják, majd megsütik. Rövid idő alatt a hab megsül, megszilárdul, de a fagyi jeges marad.
A recept eredetijét akkor találtam, amikor molekuláris konyháról szóló posztomhoz kerestem anyagot. Nem egy egyszerű desszert, elég sok pepecseléssel jár, de megéri a fáradságot, nagyon tetszett mindenkinek. Sok idő spórolható, ha kész habcsókot használunk hozzá, mert ha azt is az adott napon kezdjük sütni, mint ahogy én tettem, akkor bizony csak késő este ehető a fagyi.
A recept lényege, hogy két habcsókot kikaparunk belülről, majd megtöltjük pálinkával kevert lekvárral. (Eredetileg baracklekvárt ajánlanak barackpálinkával, de nekem nagyon sűrű jóféle szilvalekvárom, és kóser szilvapálinkám volt itthon véletlenül 🙂
Az összeragasztott habcsókokat elvileg piskóta tésztába kellett volna burkolni, de nem birkóztam meg a feladattal, ugyanis az alkoholos lekvártól kicsit megpuhult a habcsók, és nem tudtam gyömöszölni. Ezt a lépést ezért kihagytam, de a végeredmény így is tökéletes lett, csak maradt egy kis piskótám.
Olvasztott étcsokoládéba forgattam a habcsókokat, és a fagyasztóba tettem. Már négy óra eltelte után ehető, de legjobb 24 órát fagyasztani.
A magas alkohol tartalmú pálinka nem fagy meg, csak lehűl. A habcsókban elvileg nincs folyadék, az is csak hidegebb lesz, a vastag csokoládéréteg viszont keményre fagy.
Ekkor kell betenni a mikrohullámú sütőbe, Jet fokozatra, kb. 750-900W-ra. Az első darabnál érdemes próbát végezni, nekem 20 mp után felrobbant, úgyhogy amiket feltálaltam, azokat csak 15 mp-ig melegítettem.
A pálinkás lekvár forró lesz, a mikrohullámok ugyanis akadálytalanul áthatolnak a csokoládén és a habcsókon, de pillanatok alatt felforralják a lekvárt. A csokoládé viszont hideg marad, sőt néhány pillanatra be is deresedik, gyorsan az asztalra kell tenni!
Itt különösen igaz az, amit a McDonalds-ban írnak a pite csomagolására, vigyázat, belül forró!
Ezzel a desszerttel készültem a “kreatív kaméleon” VKF-re.
A recept eredetijét akkor találtam, amikor molekuláris konyháról szóló posztomhoz kerestem anyagot. Nem egy egyszerű desszert, elég sok pepecseléssel jár, de megéri a fáradságot, nagyon tetszett mindenkinek. Sok idő spórolható, ha kész habcsókot használunk hozzá, mert ha azt is az adott napon kezdjük sütni, mint ahogy én tettem, akkor bizony csak késő este ehető a fagyi.
A recept lényege, hogy két habcsókot kikaparunk belülről, majd megtöltjük pálinkával kevert lekvárral. (Eredetileg baracklekvárt ajánlanak barackpálinkával, de nekem nagyon sűrű jóféle szilvalekvárom, és kóser szilvapálinkám volt itthon véletlenül 🙂
Az összeragasztott habcsókokat elvileg piskóta tésztába kellett volna burkolni, de nem birkóztam meg a feladattal, ugyanis az alkoholos lekvártól kicsit megpuhult a habcsók, és nem tudtam gyömöszölni. Ezt a lépést ezért kihagytam, de a végeredmény így is tökéletes lett, csak maradt egy kis piskótám.
Olvasztott étcsokoládéba forgattam a habcsókokat, és a fagyasztóba tettem. Már négy óra eltelte után ehető, de legjobb 24 órát fagyasztani.
A magas alkohol tartalmú pálinka nem fagy meg, csak lehűl. A habcsókban elvileg nincs folyadék, az is csak hidegebb lesz, a vastag csokoládéréteg viszont keményre fagy.
Ekkor kell betenni a mikrohullámú sütőbe, Jet fokozatra, kb. 750-900W-ra. Az első darabnál érdemes próbát végezni, nekem 20 mp után felrobbant, úgyhogy amiket feltálaltam, azokat csak 15 mp-ig melegítettem.
A pálinkás lekvár forró lesz, a mikrohullámok ugyanis akadálytalanul áthatolnak a csokoládén és a habcsókon, de pillanatok alatt felforralják a lekvárt. A csokoládé viszont hideg marad, sőt néhány pillanatra be is deresedik, gyorsan az asztalra kell tenni!
Itt különösen igaz az, amit a McDonalds-ban írnak a pite csomagolására, vigyázat, belül forró!
Ezzel a desszerttel készültem a “kreatív kaméleon” VKF-re.
7 hozzászólás a(z) “Fordított, forró fagylalt” című bejegyzéshez
Csak nézem, és nagyokat nyelek… Baracklekvár, szilvalekvár… Mmmmmm…. Kiegyeznék egy barackízes vajaskenyérben 🙂
Én nem vagyok ilyen merész, hanem külön melegítem a mocsári málna-ízt (svédül hjortron) a fagyihoz. Úgy próbáltad? (Mármint a barackízzel.)
A csirkepörköltről még annyit, hogy nem hiába esett rá a választás az Északi-sarki expedíció alkalmával.
Tökkkkéletes. :)))) A kép is, meg elképzelve az íze is. Meg utána gondolom a konyha. 🙂 Az a mikróban robbantás elég durván hangzik, nekem is csak melóhelyen van, ott szoktunk nejlonzacskóban kukoricát főzni, még sose robbant. Viszont van, akinek a bőrös virsli már igen. 🙂
Ennek a fordítottját, a ‘rendes’ sült fagyit a svéd nagynéném csinálta nekünk Svédországban, és akkorát bámultam, hogy ott milyen csodák vannak. :))))) De ez még sokkal-sokkal jobban hangzik, csak jó pepecs.
Amin meg nagyot derültem a másikban, hogy nem vagy kreatív. Hát persssze. :)))))
(Amúgy értem ám én, de a molekuláris gasztronómia celE-je ilyet ne mondjon, a ‘hagyományos’ konyha az azért kicsit más. Csirkepöri-nokedli, húsleves-rántotthús-hasáb. Semmi szódásszifon. ;))))))
gratulálok! ez fantasztikusan néz ki!!!
Sajnos az ötlet nem saját, de valóba nagyon látványos, különleges, és nem utolsó sorban finom is. A habcsók belső rétege, ami megpuhult a lekvártól, az teljesen olyan lett, mint egy Mars csoki.
hihetetlenül ötletes és nagyon finom lehetett!
ah, ez óriási! 🙂 Hmm, ilyesmihez tényleg megéri beszerezni egy mikrót 😉
Csodálatos! És ez a szilvalekvár, szilvapálinka dolog nagyon fimom lehet a keserű csokoládéval