Kategóriák
Egyéb kategória

Kikóserolt konyha

Konyhát kikóserolni nagyon melós és fárasztó tevékenység. Legalább egy nap kell hozzá, és a villanyszámla is az egekbe szökik majd, de lesz egy pillanat, amikor elmondhatjuk, minden ragyog, nincs egy árva zsírcsepp, kenyérmorzsa, porcica se a konyhában, tökéletes a rend és a tisztaság. Kárt, hogy mindez csupán öt percig tart, aztán a konyhapultot elfedi a kóser rendetlenség.
Mostanában volt három kóser esemény is, ahol a Fűszeres konyhából érkezett étel. Két esküvő, és egy nem temetés. Megszenvedtem velük, de megérte. Nagyon jó érzés a végén a dobozokba zárt kóser ételt látni. Ez a poszt szóljon az előkészületekről vagyis a bazi nagy takarításról.
1.       Egy átlagos takarítással kezdem, vagyis minden a helyére kerül, a pultot és a mosogatót kimosom, a sütőt kitakarítom, a padlót felposzívózom és felmosom.
2.       Jön a kicsit durvább rész, veszek egy új lavórt és pár új mosogató szivacsot, majd ezzel mindent nagyon alaposan átsuvickolok. A sütőt fém dörzsivel és sütő tisztító vegyszerrel támadom.
Itt tennék egy kis megállót. A sütő tisztító eszméletlen agresszív vegyszer. Miközben a sütőbe fújom, mindig azt vizionálom, hogy épp rákos leszek a belélegzésétől, és apró darabokra marja a tüdőmet a belégzése. Valószínűleg így is van, ezért gumikesztyűben dolgozom. Csakhogy a fém dörzsi egy pillanat alatt szétkapja a gumikesztyűt, és az egész lé a kesztyűbe szivárog, sebesre marva a kezem. Undorító, és nincs megoldás.
3.       A sütőben bekapcsolom a tisztító programot, amit tulajdonképpen kóseroló programnak is nevezhetünk, vagyis nagyon magas hőfokon, nagyon hosszú ideig kiégeti önmagát, kóserré válik. Hurrá.
4.       A mosogató gépről úgy ahogy van lemondok pár napra, mintha nem is lenne, de nem ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a mosogató is tiltólistás.
A vidéki kis házamban egy gyönyörű, kétmedencés porcelán mosogató van, amit sajnos utólagosan kóserolni nem lehet, így ha egyszer tréfli lesz az is marad. Budapesten pedig egy egymedencés mini, kör alakú kis mosogatóval vert meg a sors, ami mindenre alkalmas, csak mosogatásra sem. Elvileg kóserolható, vagyis alapos suvickolás után forró vízzel feltöltendő, majd mini lángszóróval kiégethető. De mivel semmire nem használható, veszek inkább két új, nagy lavórt.
5.       A gázrózsa ugyancsak tisztítással, és hosszú égetéssel lenne újra kóser, de ebben a lakásban az sincs, van viszont elektromos főzőlap, amit amúgy is utálok, mert lassú is, pörgeti is a villanyórát, és fűti is a lakást a negyven fokban is. Vettem inkább két indukciós rezsót a Lidl-ben, darabját nyolcezerért. Fele annyi idő alatt felforral tíz liter vizet, mint a másik, az erkélyen is lehet vele főzni, és csak az edény alatt melegít. Királyság, tényleg. Sajnos a villanyóra ettől is majdnem kiakad, de legalább hamar el lehet zárni.
6.       Hátra van még a konyhapult, ami szemben a vidéki nyírfa pultommal szerencsére kóserolható. Tehát kétszer sikálom, alaposan, kesztyű szakadtáig, majd hagyom megszáradni. Ekkor vizet forralok, amit a pultra locsolok.
Innentől ne folytassák az érzékeny olvasóim…
Fogom a vasalót – és igen – kivasalom a pultot. Gőz és pára száll mindenütt, forróság, tisztaság és kóserség. Már csak a kóser edényeket kell megvásárolni, előszedni, és jöhet a főzés.

62 hozzászólás a(z) “Kikóserolt konyha” című bejegyzéshez

Huhh, eddig azt hittem hogy az beteges dolog ahogy ragaszkodom a főzéskor használt konyhapult, meg edények tisztaságához, de ez az írás bebizonyította hogy mégis csak egészséges vagyok 🙂 Köszönöm 🙂

A kíváncsi gojnak lenne két kérdése:
1 Mitől válnak a cuccok tréflivé a konyhádban? Gondolom nem szoktál csülökpörköltet vagy rákot főzni.

2 Ezt Mózesék hogy oldották meg a pusztában? Mert ilyen szintű tisztaságot a pusztában pásztorkodva biztos nem lehetett elérni.

Tudom, hogy a racionalitasnak sok koze nincs se a vallashoz, se a vallasi eloirasokhoz, de azert szerintem erdemes megallni egy pillanatra es elgondolkodni ezen az egeszen.

– amikor ezeket a torvenyeket leirtak teljesen mas volt a konyha, gondolom szabad tuz, par labos, edeny. a koser szabalyokat jatszva be lehetett tartani.

– ezzel szemben a fent leirtak amolyan szegenyes, pillanatszeru interpretacionak tunnek. van pl. ket hutoszekrenyed a tejes/nem tejes eteleknek? hasonloan ket edenykeszleted …?

nem vitatom, hogy egy ortodox csaladban ezeket az eloirasokat be kell tartani, be is tartjak ezeket, de minden mas esetben nem tunik ez nekem masnak mint sima felhajtasnak. a vasalas semmivel nem teszi tisztabba a konyhapultot mint a cillit bang, vagy a hypo. a forro vizrol nem is szolva. ha lett volna clorox 5000 eve, akkor most siman az lenne beleirva a torvenybe.

szoval amennyire en latom aki nem abszolut ortodox az nyugodtan veheti lazan ezeket a szabalyokat, sok ertelmuk nincs, az gondolom vilagos, maximum a hagyomanytisztelet az ami alapjan tevekenykedik az ember, de szerintem batran lehet kompromisszumot kotni, nagy sertodes nem lesz belole.

persze neha nem art konyhat takaritani, arra talan jo egy-egy ilyen kampany 🙂

Bizony, a kósersági szabályok sokat szigorodtak az idő folyamán. Ez egy új lakás új konyhával egyébként.
Két hűtőre nincs szükség, elég a külön polc.
Két edénykészlet az kell, van is belőle.
M eszünk egyébként tréflit hétköznap, csak szombatra kóseroljuk ki a konyhánkat.
Ez a nagy főzés egyébként esküvőre volt, mások bizalmával pedig nem játszik az ember.

Laikusként tudok a húsos/tejes dolgok szétválasztásáról. Na de mi a helyzet az egyéb élelmiszerekkel?
A tésztaféléket a hússal vagy a tejjel (sajtot is beleértve) lehet fogyasztani? Vagy azok semlegesek, és mindkettővel?
Mi a helyzet a zöldségekkel és a gyümölcsökkel? Azok semlegesek?

@qwertzu:
1. A tejes nem erintkezhet a husossal, meg a tanyerok sem, ezert kell 2 szett. Nem csak az allat fajta szamit, hanem amit irtam, az is.
2. Koserolni csak tuzzel lehet, ezert nem volt ez gond a pusztaban, vagy a tuzon suto racsokkal peldaul, es ezert kell a sutot es mosogatot kiegetni, a vasalo ennek az alternativaja. Tehat a tuz koserol.

Remelem ertheto voltam, ha nem mondom tovabb 🙂

@qwertzu:
Valahol eltünt egy telefonon bepötyötött magyarázatom, de akkor majd most:

1.
A húsos dolgok nem érintkezhetnek a tejessel, ezért kell a 2 szett mindenből.

2.
Azért nem volt ez probléma, mert a tűz kóserol, ezért égette ki a sütőt és mosogatót, ezért vasalta ki a pultot (bár ez nem klappol, csak szólok így utólag, csak nyílt láng számít.

Ha van még kérdés… 🙂

Ennél amúgy egyszerűbb és olcsóbb megoldás az alufólia, mindíg befeded vele a sütőt és akkor tök mindegy mit főzöl rajta, de ez meg csalás 🙂

Először is bocs, hogy tök tréfli biboldóként beleszólok, de ez az egész kóserság nem lehet valami könnyű errefelé. Úgy tudom Amerikáéknál egész iparág állt erre, üzlethálózattal, miegymás. Rósenstein papa azt mondta, anyukája azt tartotta, hogy kóser,ami jó. Az én anyai nagyapám kóser volt háború előtt, de neje őnagysága már akkor is komálta a cselédlyányok hazai májas hurkáit, csak úgy zsírpapírból. Színtiszta sumákság volt. Mi már mindenevők vagyunk, mint a disznók. Az az ideológiám erre- Isten mentsen, hogy bármelyikötöket megbántsam-, hogy a stettlben anno Izrael gyermekei rigorózusan betartották a törvényt… Áldassék jó szándékotok. B.Ú.É.K.fidzsi

Amerikában, szinte mindenre megkérik a kósersági pecsétet, abból baj nem lehet, legfeljebb a zsidók is megveszik 🙂
Sajnos ez Mo-n nincs így, de most hallottam pl, hogy az összes olasz paradicsomfeldolgozó és szinte minden nagyker kóser, mert rengeteg terméket visznek az USA-ba, és így egyszerűbb nekik.
Rozenstein nagymama pedig nagyon jó fej lehetett, én is ismerem Tibi bácsi sztoriját.
És hát az van, hogy mi se vagyunk kóserek, csak max. 70 napig egy évben. BUÉK!

Nagyon járatlan vagyok a témában, de azt gondolom, hogy nagyon egészséges lehet a kóser étel .A tisztaság szintén.Felvilágosíthatnátok egy absz. tudatlan gojt!Mi nem kóser és vajon mi az oka?Csak a törvény vagy van racionális egészségügyi oka is?

Sok nem zsidó konyhára is ráférne ilyenfajta takarítás. Ami a tisztítószerek reklámjaiban elhangzik az a tömény népbutítás. Igazi tisztaság csakis “kóser” módszerrel érhető el egy konyhában: forró víz, ecet, fémdörzsölő stb.
Minimális ismeretem alapján a kóserságnak lehet valamiféle közegészségügyi gazdasági alapja is.
A tej és hús együtt igen nehezen emészthető, vagy akár az is lehet, hogy “gödölyét anyja tejében tiltás” a tej igen könnyű megromlása miatt tiltott, s az így képződő mikroorganizmusok a húst is megrontják.
A különféle állatok utálatosságának kifejtése pedig a húsuk víztartalmával és a sivatagi körülmények közötti tartósíthatóságukkal függhet össze. Nem friss osztrigától ma is okádnak az emberek, a hal pedig igen büdös lesz, tehát nem eszed, meg, de szárítással igenis tartósítható. A patával (körömmel való előírás is fontos támpont, hogy mely állat húsa nem romlik könnyen vagy szárítással füstöléssel tartósítható.

A sütőtisztító lug. Citrom vagy ecet hatásosan közömbösíti a kézre került vegyszert, a víz csak higítja, de nem semlegesíti.

És egy régi vicc….
– Pincér! Egy olyan halat kérek én is!
– De hát ez csülökpörkölt!…
– Nem a hal nevét kérdeztem….
🙂

@Fűszer és Lélek: Ezt nem is tudtam! Ma is tanultam valamit. 🙂

De akkor az olasz paradicsomfőző-üzemekben is zsidók gyújtják meg a tüzet (kapcsolják be a gépet)?

Nekem is van egy jó sztorim, nem mondom meg, hogy kitől hallottam, akik ismerik, úgyis rájönnek:

A (kevésbé ortodox) mesélőt egy ortodox zsidó család hívta meg szombat estére. Még az ünnep kimenetele előtt főhősünkre rájön a könnyíthetnék és még mielőtt a háziak bármit is mondhatnának, a mellékhelyiség felé veszi az irányt. Öt perc múlva sugárzó mosollyal megjelenik a nappaliban: “Valami baj volt a villanykapcsolóval, nem akart működni, de jó erősen megnyomtam, és akkor már működött!” Mint utólag kiderült, direkt le volt ragasztva celluxszal, hogy még véletlenül se kapcsolja fel senki. 🙂

A fémdorzsit nem lehet valami célszerszámra (botra?) jó alaposan rászerkeszteni hogy ne csipkézze ki a gumikesztyut? …micsoda munka… utána az az ot perc valóban csuda klassz lehet 😀

az a vasalható konyhapult nekem is tetszene…

@qwertzu:

“Ezt Mózesék hogy oldották meg a pusztában?”

Akkor még nem volt ez ennyire szigorú! 🙂
Akkor csak nem ették a tréflit (pl. sertés, kutya, macska, dög) és nem FŐZTÉK a kisbárányt az anyja tejében.
“Bizony, a kósersági szabályok sokat szigorodtak az idő folyamán.”

Az új edények, eszközök MERÍTÉSéről nem volt szó!

Véletlenül maradt ki?

Régebben volt egy rövid sorozat a spektrumon (vagy a paprikán, nem emlékszem pontosan), ami esküvői lakomákról szólt. Az egyik epizódban egy zsidó esküvőt mutattak be, ahol az étterem konyháján folyamatosan felügyelték a folyamatokat, nehogy valami ne legyen kóser. Nálad is figyelnek ilyenkor? 🙂

@chilii: Le kell húzni egy évet egy nagyon forgalmas étterem konyháján, ahol már “nem a főzésen van a hangsúly”, amikor eléd tolják hogy miknek kell készen lenniük délre, amikor gondolkodni nincs időd, amikor a lusta kollégák ezt-azt elfelejtenek megrendelni, amikor a 6 tűzhelyből 6 használatban van és neked is kellene legalább kettő… Na, egy ilyen év után a kicsi konyha és a kicsi hűtő már nem lesz probléma :)) Na jó, elég 3-6 hónap is bőven 🙂

@bértollnok: kivéve ha épp szombat van mert akkor csakis és kizárólag a sábeszgoj gyújthat tüzet, húzhatja le a WC-t (fotocellás klotyó előnyben), teheti keresztbe a szalmaszálat. 🙂

Ötletes (és nevetséges) megoldások vannak amúgy a szombatok kikönnyítésére, Bill Maher-nek a Religulous c. filmjében van egy rész ami pont erről szól.

Nagyon érdekes amit írtál.
Egyébként ezek a vallási előírások csúnyán tudathasadásossá tudják tenni a földlakót.
Izraeli ismerősünk pl nem szól fel a kaputelefonon szombaton megvárja míg valaki véletlenül szintén bejön, viszont az egyik kedvenc étele a túrós csusza sok szalonnapörccel. Meg a Pick szalámi. :-))

u.i: tudjátok, hogy Izraelben éppen mi az egyik legdivatosabb édesség. A kürtős kalács.

– Pincér, hozzon egy üveg vörösbort!
A pincér kihozza. A góbé ekkor megkérdezi:
– Fehér boruk is van?
– Van, kérem.
– Tudja mit, akkor vigye vissza ezt a vöröset, és hozzon egy üveg fehéret!
Megissza a góbé a bort, majd föláll, s indulna. ám a pincér megállítja:
– Hé, atyafi! Még nem fizette ki a liter fehér árát!
– Milyen fehér árát? Hát nem adtam helyette vörösbort?
– Igen, de a vörösbort sem fizette ki!
– Már miért fizettem volna? Hiszen azt meg sem ittam!

Vélemény, hozzászólás?