Kategóriák
Egyéb kategória

Francia élesztő

Mademosielle ajándékát hozta tegnap a postás. (Vagy a Mikulás, vagy hanukai Tatu). Egy csomag valódi, francia élesztőt, amivel bagettet süthetek. Annyira izulok, ki is próbálom a hétvégén. Köszönöm szépen!
És a gyönyörű képeslapot mindenki látja a háttérben? Azt is kapatam ám! 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Falafelteszt II.

Tegnap este megtartottuk a második falafeltesztet, a Judapest offline programjaként.
Falafel Faloda, VI. Paulay Ede utca 53.
Nehezebb lesz értékelni az eseményt, mint az első alkalommal, ugyanis itt mindenki maga állította össze a falafeljét. (És az értékelőlapok is otthon maradtak, utólag meg nem annyira objektív az ember)
Mint megtudtam, ez volt Magyarország első teljesen vegetáriánus falafelese, ami később, bepánikolva a konkurenciától elkezdett húsos dolgokat is árulni. Ettől megrémülve a vegák kezdtek elszállingózni máshová. Úgyhogy most igyekszenek visszaállni a régi, jól bevált húsmentes választékhoz.
Bár a kiszolgáló hölgy nagyon fáradtnak tűnt, mégis kedves volt végig. Erre mindenképpen a maximális pontszámot adom.
A falafel sajnos már nem nyerte el ennyire a tetszésemet. Ennek egyik oka saját bénaságom, ugyanis nem vettem észre, hogy az öntetek fölött, az üveglapon mindegyikre ki volt írva a neve. Ezért aztán csak tippelni tudtam a sok szósz összetevői között. Megjegyzem nem csak én nem láttam a feliratokat, pedig fényképen is egyértelműen látszik, hogy bizony oda volt írva minden.
A másik hiba, ami viszont komoly pontokat vont le a maximális tízből, az a falafel hidegsége volt. Még azt is megkockáztatom, hogy kiszáradt a golyó 🙁 Imádtam viszont a hummuszt, amiből annyit tettem a pitába, amennyit csak akartam, tehát jó sokat. Kellemes volt a lencsesaláta, a fehérbab, és a csípős szósz is. Biztosan sokan mellőzik az igazi hagymát, de nekünk, akik a Falodából egyenesen hazamentünk nagyon jól esett volna.
Összességében hat pontot adok, mert a rengeteg salátaféle, és öntet nagyon jó volt, de talán érdemes lenne a Falodának elmenni megkóstolni a Noa falafelgolyóját.
Muszáj még megemlíteni a csokoládés süteményt, ami nem is tíz, hanem 11 pontot érdemel! Valami fantasztikus…
És amit még tettünk, ettünk:
Zöldteát, sokféle tea közül választva. Bejglit, amit a Judapest kapott a flódnis akciójáért. Meir evett egy-egy diós, és mákos ‘baklövést’ is.
ÉÉÉÉÉS: Megtudtam, hogy a fiatalember egy szicíliai szakácsiskolában végzett, kézzel készít spagettit, dobálja a pizzatésztát, és hasonló örületek… Kész voltam, vagyok!
Képek a JP Facebook oldalán.

Kategóriák
Egyéb kategória

Gránátalma

Kedvenc gyümlcsömről lesz szó, ugyanis a friss, édes, lédús gránátalmától jobbat elképzelni sem tudok. Ráadásúl most van a szezonja, kapható kicsi, és mégis ízletes 150 forintért, de 700 is, akora, mint egy grapefruit, tűzvörös, íze mint egy álom! A gránátalma (Punica granatum) az egyik legértékesebb antioxidáns hatású gyümölcsként lett nyilvántartva az utóbbi húsz évben. Több benne az antioxidáns, mint a zöldteában, vagy a vörösborban. Kutatások kimutatták, hogy 20%-al képes csökkenteni a szervezet LDL (káros koleszterin) szintjét. Rákkutatók is felfigyeltek a gyümölcs különleges tulajdonságaira, bizonyítottnak tekintik, hogy hatásos a bőrrák, a prosztata, és a mellrák elleni küzdelemben. A gránátalma az ellagsavnak nevezett természetes anyag leggazdagabb forrása. Az ellagsav pedig meggátolja a rák kialakulását.
„Izrael fiai a pusztában Egyiptom húsosfazekai után siránkozva így jajgatnak: Nincs hely itt a vetésre, nincs hely a fügének, sem a szőlőtőkének, sem a gránátalmafának.”
Salamon papjainak ruháin kis gránátalmák lógtak, mert a szentélybe csak ilyen díszekkel lehetett belépni. A gránátalmát többek között a termékenység szimbólumának is tekintik, a sok, szám szerint 613 (!) magja miatt. Mindig elhatározom, hogy egyszer megszámolom, hogy valóban annyi magja van-e ennek a gyümölcsnek, mint ahány parancsolat a Tórában található, de még soha nem tettem meg.
Gránátalmás receptjeim:
Gránátalma sorbet
Marhatokány gránátalmával
Pisztráng kéksajtos almával
Mézessütiben sült alma
Érdekes szokás: Zsidó újév a Ros Hasanah

Kategóriák
Egyéb kategória

Hanuka, kezdődik!!!

Ma este gyújtjuk az első gyertyát. A gertyagyújtás rendjét itt nézhetik meg a kedves olvasók. Hölgyeim, ne felejtsék, amíg a láng ég, tilos dolgozni!

Hanukai tatu, majdnem olyan jó, mint a Mikulás.

Boldog Hanukát mindenkinek!!!

Kategóriák
Egyéb kategória

Kern Ági könyve

Megjelent Kern Ági könyve, a Balkán ízei.

A címe: A Balkán ízei. 192 oldal, keménytáblás. Van benne 56 szépséges fotó, 17 fűszeres történet és 96 recept a szerb, horvát, bosnyák, bolgár, török és görög konyhából.

A bolti ára 3250 forint lesz, de aki e-mailben kéri, annak 1990 forintért és a postaköltségért cserébe, utánvétellel elküldi. Az agneskern@yahoo.com címre írjanak!

Kategóriák
Egyéb kategória

Rajtam keresik

Múlt heti legérdekesebb keresőszavaim:
La galette breton palacsintázó 57 (Meg is nézem magamnak)
McDonaldsban dolgozik 25
Harangocska 20 (Ez mi a fene lehet?)
Herencsény Emese 10 (És valóban, ki az a Herencsény Emese?)
Analóg mobiltelefon digitális 7
Lyukas lepedő (igen, írtam a legendáról a kóserságról röviden posztomban :-))
Füves süti (Fű+valamilyen bögrés süti? Megteszi.)
Nem vagyok zsidó 🙂
Öt literes Unicumot vennék (én is)
Bogarak a lisztben (minden héten többször is keresik, ezek szerint a lisztben nincs)
Minden egészséges amit eszünk? (Imádom, amikor valaki így elbeszélget a guglival.)
Gyermek neme a zsidóknál (Fiú, vagy lány?)
Hogy készül a gersli? 🙂
Hol rendelhetek ovulációs tesztet? (Én a patikában venném.)
Kóser disznóhús
Kóser tejbegríz (Nincs benne disznótej)
Legismertebb ápolónő az I. világháborúban
Miért drága a pisztácia? (Miért is?)
Mócsing levesnek 🙂
Növényi szalonna (Remélem nincs ilyen!)
Shabbat szombaton van
Sikálom a padlót
És persze a különböző próbálkozások az Unicum receptjére.

Kategóriák
Egyéb kategória

KLASSZ

Tegnap este a Judapest apukája, és a Fűszer és Lélek anyukája a Klassz étteremben vacsorázott. (Cím: VI. ker. Budapest, Andrássy út 41.Tel.: nincs. Asztalfoglalás: nics Nyitva: 11.30-23 óráig, vas. 11.30-18 óráig.) Be kell valljam, még soha nem jártam ott pedig nagyon jó híre van. Már többen is megénekelték előttem:
Chili szereti,
MyPhd is szereti,
-A Velvet viszont nem tudja hova tenni a helyet.
Mi szerettük.
Mikor megláttam, hogy van Tokajiban sütött kacsamáj, rögtön ki is kellett próbálnom. Persze az Őskaján után meglehetősen magasról indult a mérce, mégis sikerült 99%-ban megugrani. Az adag kb. fele a hegyaljainak, ezt először egy kicsit keveseltem is, de aztán belegondoltam, hogy Tolcsván mi is ketten eszünk egyet. Ilyen intenzív ízű ételből nem is kell több, és be kellett látnom, nem véletlenül előétel. Itt nem szórták meg kakukkfűvel a tányért, hanem rozmaringos almapürét kaptam a máj mellé. Fantasztikus! Friss, pikáns, tökéletes a máj, és az édeskés tokaji mellé. Micsoda ötlet!
Sajnos nem voltam éhes, ezért nálam főételkélt egy karamell krém zárta is a vacsorát, ami nagyon finom, jó vaníliás volt, de nem egy hanyattesős darab.
Viszont Shadai citromos risottója tökéletes volt. Meg is próbálom majd utánozni valamelyik este. Ettünk még posírozott lazacot zöldborsókrém levessel, túró musse-t, és ittunk egy palack remek bort.
Én is beállok a rajongók sorába, kiemelve azt, hogy mennyire jó ötletnek tartom azt, hogy nem lehet asztalt foglalni.
(A fotót a Velvetről loptam, köszönet érte.)

Kategóriák
Egyéb kategória

Kuglóf forma

Imádom a különleges kuglóf formákat. Ilyenem sajnos még nincs, pedig gyönyörű. Írtam is a hanukai tatunak.

Kategóriák
Egyéb kategória

Ki a legjobb?

Tegnap délelőtt arról beszélgettünk a barátnőmmel, hogy ki a legjobb zsidó pasi. Szerintem egyérteműen Sacha Baron Cohen, szerinte pedig Leonard Albert “Lenny” Kravitz. Ezen kicsit összevesztünk, de nem verekedtünk 🙂 Abban maradtunk, hogy Lenny valóban egy esztétikai élmény, de sajnos chalahikusan nem felel meg a tökéletes zsidó fogalmának, édesapa ide vagy oda.
Sacha Baron Cohen egyébként úgy került szóba, hogy jövőhéten a TV2 vetíti december 8.-án szombaton, 22:55-kor az Ali G Indahouse című remekét, amin kevés alkohol elfogyasztása közben nagyon jókat szoktunk mulatni.
Sachanak üzenem, hogy nagyon sajnálhatja, de már foglalt vagyok.
Aki még mindig nem biztos egy celeb zsidóságában, az itt tájékozódhat.

Kategóriák
Egyéb kategória

Alexandre Dumas, a konyha kalandora

Az 1993-as Magyar Konyha egyik számában olvasható Szilágyi Éva írása, érdemes végigolvasni:

A XIX. század egyik legeredetibb, legolvasottabb szerzőjének utolsó műve egy szakácskönyv volt. Nagy szakácsművészeti lexikonját halála után, 1973-ban adták ki, amelyben a receptek sokaságát anekdótákkal fűszerezte, sőt rendkívül szórakoztatóan el is mondta a hasznos tudnivalókat. A konyha kétségtelenül izgatta az írót, az étkezéseket, az étkezési szokásokat regényeibe, útirajzaiba is beleszőtte. De értett-e a főzéshez? George Sand, a híres írónő naplójába feljegyezte, hogy Dumas néhány barátját vendégül látta, a nyolctíz fogásos vacsorát maga készítette, bámulatba ejtve vele az asztalnál ülőket. A párizsi társadalmi élet „gourmand oroszlánja” az extravagáns Chateau a regény nevét viselő vidéki házában, Monte Cristóban, fényűző estélyeket adott, de írni a kis, gótikus épületbe, a Chateau d’Ifbe vonult vissza.
1864-ben Dumas nyári ebédet improvizált. Nápolyi énekesnő barátnőjével a Villa Catinatban lakott, egy napon a hölgyet a személyzet faképnél hagyta. Szombat lévén nagy vendégsereget vártak Párizsból. Az író a konyhában csak rizst, főzővajat és paradicsomot talált. Szerencsére a vendégek figyelmességük jeléül sonkát és kolbászt hoztak. E hozzávalókból az amatőr szakács szenzációs ételt kreált, a riz aux tomatesot, amit a vendégsereg nem győzött dicsérni.
Dumas időnként olthatatlan vágyat érzett a tenger iránt, és különösen kedvelte a tenger „gyümölcseit”. Emlékezetes maradt homárvacsorája: másfél óra alatt öt fogást tálalt. Könyvében részletesen leírja a menüt, a különböző rák- és halfélék, mártások, köretek, saláták elkészítési módját. Négy óra hosszat tartott, amíg a vendégsereg a mennyei falatok végére ért.
Az író egyik híve hiteles nápolyi makarónireceptet kért Dumastól. A szerző ugyan öt évig élt Itáliában, de a makarónit utálta. Írt hát Rossininek – aki a legjobb makarónikészítő hírében állt -, hogy segítsen. A Tell Vilmos szerzője meghívta Dumas-t ebédre, megígérve: ha a főztét megkóstolja, a receptjét is megadja. Az író jóformán hozzá se nyúlt az ételhez: Rossini vérig sértődött, nem szolgált a recepttel… Mme. Risto, a híres olasz tragika hírét vette, hogy miként járt az író, és meghívta vacsorára, felajánlva, hogy szakácsától, a makarónikészítés virtuózától lesheti el a tudományát. „A barnásszínű húsos mártás adja meg a nápolyi makaróni különleges ízét. Végy két kiló nyers füstölt sonkát, két kiló paradicsomot, négy nagy hagymát, kakukkfüvet, babérlevelet, petrezselymet meg fokhagymát, és egy kevés vizet aláöntve, főzd három óra hosszát. A túlfőzött makaróni használhatatlan – okította az írót a mesterszakács -, kifőzés után jeges vízzel kell leönteni, jól lecsurgatni. Meleg nagy tál aljára reszelt parmezánsajtot hintünk, erre egy sor makaróni jön, majd a húsmártás, aztán sajt, addig rétegezve, amíg a hozzávalók tartanak.” Dumas csupa szem és fül volt…
Az író két-három titkárával gyakran egy hétig is vendégeskedett Soissonsban, a Lhote családnál. A ház asszonya megszokta, hogy a híres vendég naponta 12-15 személyt hív meg vacsorára. A változatos menüt Dumas állította össze. Egy alkalommal folyami rákból hatalmas piramist kreált. Az egyik vendéghölgy, aki imádta a rákot, el volt ragadtatva Dumas főztjétől, de vacsora után furcsán érezte magát, forgott vele a világ… Később derült ki, hogy az író-szakács remekművéhez egy egész üveg konyakot használt el.
Dumas, legismertebb regényében, a Monte Cristo grófjában leír egy feledhetetlen vacsorát. „A lakoma pazar volt. Monte Cristo kötelességének tartotta, hogy tökéletesen felborítsa a párizsi szokásokat, és a felszolgált ételekkel vendégeinek inkább kíváncsiságát, semmint étvágyát igyekezzen kielégíteni. Keleties lakomát hordatott fel, mégpedig abból a fajtából, amelyet az arab mesék tündéreinek tálaltak volna. Minden gyümölcs, amit a világ négy sarka csak Európa bőségszarujába önthetett, az mind ott volt hibátlanul és zamatosán, gúlában felhalmozva, kínai tálakon és japán serlegekben. Ragyogó tollazatú, ritka madarak és különleges tengeri szörnyek kerültek asztalra ezüsttálakon, a görög szigetvilág, Kis-Ázsia és Fokföld borai sorakoztak különleges üvegekben, s ez a látvány mintha még fokozta volna az illatok zamatát. Mintha Apici-us tartott volna csapatszemlét vendégeivel, úgy vonult el mindez a párizsiak előtt, akik meg se tudták érteni, hogy egy tízszemélyes ebéd ezer aranyba kerüljön, hacsak nem esznek gyöngyszemeket, mint Kleopátra, vagy nem isznak olvasztott aranyat, mit Lorenzo de Medici.” Monte Cristo a gazdagságról meditálva megjegyezte: arra törekedett, hogy megszerezze azt, ami elérhetetlen. „Nézzék például ezt a két halat, egyik Szentpétervártól ötven mérföldnyire született, a másik Nápolytól öt mérföldnyire. Nem érdekes dolog-e a kettőt egymás mellé, egy tálra helyezni? „Az ilyen kecsege sehol másutt nem található, csak a Volgában… Az ilyen nagyságú orsóhalat pedig csupán a Fusaro-tóban lehet halászni… És noha ezeknek a halaknak a húsa talán nem ér fel a sügér vagy a lazac húsával, önök mégis kitűnőnek fogják találni, mivel tudják, hogy lehetetlen meg¬szerezni őket, és mégis itt vannak… E két halat egy-egy nagy hordóban hozták, az egyiket náddal, sással és folyami növényekkel, a másikat kákával és tavi növényekkel bélelték. A hordókat erre a célra készült szekérre rakták. így a halak életben maradtak, a kecsege 12 napig, az orsóhal nyolc napig élt. Es még mind a kettőeleven volt, amikor a szakácsom nekifogott, hogy egyiket tejbe, a másikat borba fojtsa.
…az ilyen ötletek már a rómaiaknál nagy becsben álltak. Plinius elbeszélése szerint Ostiából Rómába váltott rabszolgák vitték fejükön a mulusnak nevezett halfajtát (aranymakréla – a szerk.). Fényűzés volt az is, hogy elevenen kapták meg és igen szórakoztató látványt nyújtott, amint megölték, mert halódásában háromszor-négyszer is változtatta színét… csak aztán küldték el a konyhára. Ha élve nem látták, nem is nyúlt hozzájuk senki. Ostia Rómától mindössze hét-nyolc mérföldnyire van – jegyezte meg az egyik vendég. Hát ez igaz -jelentette ki Monte Cristo. De hol volna a mi érdemünk, ha Lucullus után tizennyolc évszázaddal nem értenénk jobban a dolgunkat, mint ő?”
Kísérjük el Franz d’Epinay bárót Monté Cristo szigetére. A báró vadászni készült a lakatlannak vélt területen. A sziget ura értesült arról, hogy egy francia kötött ki partjainál; meghívta, „szerény vacsorájára”. A vendéget bekötött szemmel vezették a házigazda otthonába. Szindbádnak, a tengerésznek szólíttatta magát Monté Cristo. „Franz egyik ámulatból a másikba esett. Az asztal pazarul volt megterítve. Az ebédlőteremben tiszta márványból voltak a falak… A terem két végében két pompás szobor állott, fején kosárral. A két kosár színültig volt a legfinomabb gyümölcsökkel; szicíliai ananász, malagai gránátalma, a Baleár-szigetekről való narancs, francia őszibarack és tuniszi datolya kínálta magát.
A vacsora korzikai rigóval körülrakott fácánpecsenyével keződött, utána vaddisz nósonkából készült kocsonya, tartármártással körített kecskecomb, pompás tengeri hal és hatalmas rák következett. A főételek között, apró tálakon, könnyű fogásokat szolgáltak fel. A tálak ezüstből készültek, a tányérok japán porcelánból.” A vacsora végeztével egy kis aranyozott serlegből zöldes színű pépet kínált a vendéglátó. „Ez a csemege nem más, mint az az ambrózia, amelyet Hébé szolgált fel Jupiter asztalánál” – mondta. Az „értékes eledel”, amelyet Szindbád úgy dicsért, hamis volt…
Az Egy orvos feljegyzéseiben Dumas egy nem mindennapi személy kalandos, hátborzongató históriáját írta le; a kalandort Cagli-ostro gróf. E különös figura története a francia forradalmat megelőző korban játszódik. A trónörökösné, Marié Antoinette Franciaországba érkezik. Illatos lombsátor alatt, meghökkentő ízléssel összeválogatott, ínycsiklandozó uzsonna várja. „Cukorba forgatott déligyümölcsök, a világ minden tájáról származó gyümölcsízek, aleppói édes tészták, máltai narancsok, elképesztő nagyságú citromok és cedrátok, s mindez óriási kelyhekben. Végül, négy csodálatos metszett perzsiai kristálykancsóban zamatosnál zamatosabb, válogatott nemes borok csillogtak a rubin és a topáz minden árnyalatában. Egy aranyozott ezüst füles-kancsó csordultig volt tejjel, a trónörökösné kívánsága szerint.”
Egy kavicsberakásos asztalra ízlésesen feltálalt reggelit is leír a szerző: „Friss marlyi tejszín, pompás luciennes-i barack és szilva, porcelántálon párolgó nanterre-i hurka és kolbász… szöllőlevéllel bélelt kosárkában mosolygó szamóca, a vakító fehér illatos vaj mellett falusi fekete kenyér, s a városiak kényes gyomrának oly kedves, aranyszínű búzakenyér. A látványra Rousseau halkan felkiáltott: Ó, micsoda túlzás!”
Kár, hogy a tizennyolc hónapig készült szakácskönyvét Dumas már nem vehette a kezébe. Annál szívesebben, bibliaként forgatja az utókor – mindmáig!