Mademosielle ajándékát hozta tegnap a postás. (Vagy a Mikulás, vagy hanukai Tatu). Egy csomag valódi, francia élesztőt, amivel bagettet süthetek. Annyira izulok, ki is próbálom a hétvégén. Köszönöm szépen!
És a gyönyörű képeslapot mindenki látja a háttérben? Azt is kapatam ám! 🙂
Tegnap este megtartottuk a második falafeltesztet, a Judapest offline programjaként.
Imádtam viszont a hummuszt, amiből annyit tettem a pitába, amennyit csak akartam, tehát jó sokat. Kellemes volt a lencsesaláta, a fehérbab, és a csípős szósz is. Biztosan sokan mellőzik az igazi hagymát, de nekünk, akik a Falodából egyenesen hazamentünk nagyon jól esett volna.
Kedvenc gyümlcsömről lesz szó, ugyanis a friss, édes, lédús gránátalmától jobbat elképzelni sem tudok. Ráadásúl most van a szezonja, kapható kicsi, és mégis ízletes 150 forintért, de 700 is, akora, mint egy grapefruit, tűzvörös, íze mint egy álom! A gránátalma (Punica granatum) az egyik legértékesebb antioxidáns hatású gyümölcsként lett nyilvántartva az utóbbi húsz évben. Több benne az antioxidáns, mint a zöldteában, vagy a vörösborban. Kutatások kimutatták, hogy 20%-al képes csökkenteni a szervezet LDL (káros koleszterin) szintjét. Rákkutatók is felfigyeltek a gyümölcs különleges tulajdonságaira, bizonyítottnak tekintik, hogy hatásos a bőrrák, a prosztata, és a mellrák elleni küzdelemben. A gránátalma az ellagsavnak nevezett természetes anyag leggazdagabb forrása. Az ellagsav pedig meggátolja a rák kialakulását.
Ma este gyújtjuk az első gyertyát. A gertyagyújtás rendjét itt nézhetik meg a kedves olvasók. Hölgyeim, ne felejtsék, amíg a láng ég, tilos dolgozni!
Hanukai tatu, majdnem olyan jó, mint a Mikulás.
Boldog Hanukát mindenkinek!!!
Múlt heti legérdekesebb keresőszavaim:
Tegnap este a Judapest apukája, és a Fűszer és Lélek anyukája a Klassz étteremben vacsorázott. (Cím: VI. ker. Budapest, Andrássy út 41.Tel.: nincs. Asztalfoglalás: nics Nyitva: 11.30-23 óráig, vas. 11.30-18 óráig.) Be kell valljam, még soha nem jártam ott pedig nagyon jó híre van. Már többen is megénekelték előttem:
Tegnap délelőtt arról beszélgettünk a barátnőmmel, hogy ki a legjobb zsidó pasi. Szerintem egyérteműen Sacha Baron Cohen, szerinte pedig Leonard Albert “Lenny” Kravitz. Ezen kicsit összevesztünk, de nem verekedtünk 🙂 Abban maradtunk, hogy Lenny valóban egy esztétikai élmény, de sajnos chalahikusan nem felel meg a tökéletes zsidó fogalmának, édesapa ide vagy oda.
Az 1993-as Magyar Konyha egyik számában olvasható Szilágyi Éva írása, érdemes végigolvasni:
Az író egyik híve hiteles nápolyi makarónireceptet kért Dumastól. A szerző ugyan öt évig élt Itáliában, de a makarónit utálta. Írt hát Rossininek – aki a legjobb makarónikészítő hírében állt -, hogy segítsen. A Tell Vilmos szerzője meghívta Dumas-t ebédre, megígérve: ha a főztét megkóstolja, a receptjét is megadja. Az író jóformán hozzá se nyúlt az ételhez: Rossini vérig sértődött, nem szolgált a recepttel… Mme. Risto, a híres olasz tragika hírét vette, hogy miként járt az író, és meghívta vacsorára, felajánlva, hogy szakácsától, a makarónikészítés virtuózától lesheti el a tudományát. „A barnásszínű húsos mártás adja meg a nápolyi makaróni különleges ízét. Végy két kiló nyers füstölt sonkát, két kiló paradicsomot, négy nagy hagymát, kakukkfüvet, babérlevelet, petrezselymet meg fokhagymát, és egy kevés vizet aláöntve, főzd három óra hosszát. A túlfőzött makaróni használhatatlan – okította az írót a mesterszakács -, kifőzés után jeges vízzel kell leönteni, jól lecsurgatni. Meleg nagy tál aljára reszelt parmezánsajtot hintünk, erre egy sor makaróni jön, majd a húsmártás, aztán sajt, addig rétegezve, amíg a hozzávalók tartanak.” Dumas csupa szem és fül volt…
„Nézzék például ezt a két halat, egyik Szentpétervártól ötven mérföldnyire született, a másik Nápolytól öt mérföldnyire. Nem érdekes dolog-e a kettőt egymás mellé, egy tálra helyezni? „Az ilyen kecsege sehol másutt nem található, csak a Volgában… Az ilyen nagyságú orsóhalat pedig csupán a Fusaro-tóban lehet halászni… És noha ezeknek a halaknak a húsa talán nem ér fel a sügér vagy a lazac húsával, önök mégis kitűnőnek fogják találni, mivel tudják, hogy lehetetlen meg¬szerezni őket, és mégis itt vannak… E két halat egy-egy nagy hordóban hozták, az egyiket náddal, sással és folyami növényekkel, a másikat kákával és tavi növényekkel bélelték. A hordókat erre a célra készült szekérre rakták. így a halak életben maradtak, a kecsege 12 napig, az orsóhal nyolc napig élt. Es még mind a kettőeleven volt, amikor a szakácsom nekifogott, hogy egyiket tejbe, a másikat borba fojtsa.
Az Egy orvos feljegyzéseiben Dumas egy nem mindennapi személy kalandos, hátborzongató históriáját írta le; a kalandort Cagli-ostro gróf. E különös figura története a francia forradalmat megelőző korban játszódik. A trónörökösné, Marié Antoinette Franciaországba érkezik. Illatos lombsátor alatt, meghökkentő ízléssel összeválogatott, ínycsiklandozó uzsonna várja. „Cukorba forgatott déligyümölcsök, a világ minden tájáról származó gyümölcsízek, aleppói édes tészták, máltai narancsok, elképesztő nagyságú citromok és cedrátok, s mindez óriási kelyhekben. Végül, négy csodálatos metszett perzsiai kristálykancsóban zamatosnál zamatosabb, válogatott nemes borok csillogtak a rubin és a topáz minden árnyalatában. Egy aranyozott ezüst füles-kancsó csordultig volt tejjel, a trónörökösné kívánsága szerint.”