Kategóriák
Egyéb kategória

XV. századi magyar sárga mártás

Elképesztően izgalmas dolgot találtam E. Kovács Péter, Hétköznapi élet Mátyás király korában című könyvében. Az állítólag akkoriban mindenki által ismert magyar sárga mártást említi, aminek a receptje sajnos nem maradt fenn, a könyvekben pedig nem írták le, annyira ismert, evidens volt. Pedig mekkora dolog lenne, ha előkerülne! Valami, ami nem csak Magyarországon volt világhírű, hanem tényleg ismerték határainkon is túl, és valami, ami egészen más, mint amit most magyar ízként ismerünk.
A könyvben ez áll:
Képernyőfotó 2014-06-23 - 10.32.43.pngAz általam ismert – és ez nem kevés – 15-16. századi itáliai szakácskönyvekben számos alkalommal említik a Hans Seybolt által is leírt magyar sárga mártást, de az elkészítés módját nem adják meg. Azt gondolom, teszik ezt azért, mert annyira evidens és ismert volt, hogy nem kellett magyarázni. A fennmaradt receptek olvasásából kiderül, hogy mértékegységeket nem használtak, csak a hozzávalókat sorolták fel, legfeljebb a főzés sorrendjére adtak utasításokat. Ezért a mai napig számos nyersanyagról, konyhai eszközről és ételkészítési módról nem sokat tudunk. A sárga mártás eseteben könnyítésként a kíváncsiskodó elmének: sáfrányt biztos használtak az elkészítéséhez. A 15.századi magyar konyhában az egyik jellegzetességnek az erős fűszerezés számíthatott. Jacobus Juvenalis de Ursinis reimsi érsek feljegyezte, hogy Zsigmond 1416-i párizsi tartózkodásakor 120 előkelő asszonyt magyaros lakomával vendégelt meg, ahol erősen fűszerezett ételeket és leveseket szolgáltak fel. A mértéktelen fűszerezésről GaleottoMarzio is említést tett. A magyar konyha másik meghatározó műfajának a mártások számíthattak. Egy, a 15. század második felében készült feljegyzésben jónéhány cseh és magyar receptet felsorolnak. Csuka, kappan, ponty, valamint egy vadhoz való mártás készítését örökítették meg német nyelven a müncheni kódexben… Max Rumpolt szakácskönyvében (1581)48 magyar étel szerepel. A szerző szerint a magyar módon készült ételekben rengetek a fűszer, többek között bors, gyömbér, köménymag, rozmaring, sáfrány, szerecsendió virága, tárkony, és illatos zöld füvek. Nem feledkezik meg a fok- és vöröshagymáról és az almáról sem. Véleménye szerint majdnem mindegyik magyar recept végén ez áll:
“Jól gyömbérezd, borsozd, és sáfrányozd meg!”
curried_apricot_pork.jpgAnnyira izgalmas, annyira keleti, olyan illatos lehetett. Azt gondolom róla, hogy közelebb állhatott a ma indianak ismert ízhez, mint a csirkepaprikáshoz. Nemrég hallottam egy indiai séftől egyébként, hogy mindenki a csípős, csilis ízre gondol, amikor az indiai ízekről van szó, pedig náluk pont olyan “új” a csili, mint a magyaroknál a piros paprika használata, és nem is olyan régen még volt egy másik, sokkal kevésbé csípős, csilimentes indiai gasztronómia is.
Megfőztem a saját magyar sárga mártásomat, alma helyett aszalt sárgabarackkal, sok-sok sáfrány helyett viszonylag kevés sáfránnyal, és némi kukrumával, de azt kell mondjam elképesztően jó lett. Érdemes az alappal kísérletezni még!


Hozzávalók:
1 kg bárány lapocka felkockázva
30 dkg aszalt sárgabarack
1 nagy fej hagyma
7,5 dkg vaj
10 gerezd fokhagyma
3 dl édes tokaji bor (furmint)
10 szál sáfrány
2 kk őrölt kurkuma
3 ek friss, reszelt gyömbér
1 kk mozsárban megtört fekete bors
1 kk őrölt szerecsendió virág
2 kk őrölt kömény

2 marék szeletelt mandula

A hagymát felkockáztam, és vajon lassan megdinszteltem, majd rádobtam a húst. A fokhagyma gerezdeket egy óra alatt lefedve, nagyon alacsony lángon megpároltam. A húshoz öntöttem a borban főtt fokhagymát a borral együtt, és hozzáadtam a maradék hozzávalókat is. 1,5 óra alatt főztem puhára. (Pitával ettük.)

Ezt a receptet pont nem, de egy reneszánsz hamburgert készítek a Gönci Barack Vigasságon július 12-13-án. Azt is érdemes lesz megkóstolni! 
2014 a reneszánsz barack éve a Fűszeresen!
Barack élőben: http://www.goncibarack.hu

Kategóriák
Egyéb kategória

Reneszánsz barackos csirke

reneszansz csirke1.jpgÉn ezt ma főztem. Igen, a hőségben. Ok, az erkélyen, egy rezsón, de akkor is.
Mondjuk a dologhoz az is hozzá tartozik, hogy egy hete alig ettem normális ételt, leginkább thai curryt rendeltem, vagy pho-t ettem és etettem a gyerekekkel is, sőt, egyszer még a szomszédos játszóházba is bementünk ebédelni, ott ugyanis egészen ehető pizzát sütnek, és még kaméleonokat is lehet közben nézegetni, ami igencsak megnyugtató érzés, amikor az ember dobozokból él éppen a két lakás közötti furcsa, légüres térben.
Viszont mára elmondhatom, hogy már 95%-ban az új helyen lakunk, a konyhám 90%-os, és nagyon vágytam valami főtt ételre, amit én készítek. Ebből arra következtetek, hogy ha nyernék a lottón, és minden nap kétszer ennénk jó éttermekben, akkor is elkapna a vágy, hogy 2-3 naponta főzzek valamit.
Ott tartottunk a reneszánsz ételekben, hogy a barack már megérkezett a törökök jóvoltából, így lehet is használni. Volt már hagyma is, amit Mátyás királynak küldött a sógornője, volt sáfrány, bor, aszalványok, jó pár féle fűszer, és volt kenyér, amivel tunkoltak és sűrítettek is. 

Szerintem valami ilyesmi lehetett a végeredmény:
6 db csirke felső comb
2 kk friss csombor

1 közepes fej hagyma
7 dkg vaj
6 db friss sárgabarack kimagozva
10 szem aszalt sárgabarack
5 szem aszalt körte
5 szem aszalt füge
2 ek mazsola
3 dl késői szüretelésű fehérbor (furmint)
5 szem szegfűszeg
1 csipet sáfrány
5 szem szegfűbors
10 szem fekete bors
1 nagy szelet rozskenyér, a héja nélkül

 

A csirkecombot besóztam, majd 1 kanálnyi vajon először a bőrös felén, majd a másikon sütöttem 7-7 percig egy nagyobb lábosban. Kiszedtem, félretettem addig, amíg a maradék vajon meg nem pároltam a hagymát. Addig nagyon apróra vágtam az aszalt gyümölcsöket.
Visszatettem a húst az edénybe, és minden más hozzávalót beleszórtam a kenyeret kivéve. Nagyon lassan pároltam 50 percig, míg a hús olyan puha nem lett, hogy leesett a csontról. Közben a folyadékot vízzel kellett pótolnom. Amikor elkészült, belemorzsoltam a kenyeret, és főztem még 5 percig, amíg besűrűsödött. A végén még belekevertem egy kanálnyi hideg vajat. Isteni lett. Ha lett volna fácánom, abból főztem volna.

 

Ezt a receptet pont nem, de egy reneszánsz hamburgert készítek a Gönci Barack Vigasságon július 12-13-án. Azt is érdemes lesz megkóstolni! 

2014 a reneszánsz barack éve a Fűszeresen!
Barack élőben: http://www.goncibarack.hu

Kategóriák
Egyéb kategória

A tivornyák vége

45168.jpgTöbb száz oldalt végigolvastam, hogy jobban képben legyek a Mátyás király korabeli konyhával, a korral, amikor egyszercsak elültették az első sárgabarackfát. Mindegyik forrás megegyezik abban, hogy amikor a király elvette feleségül Beatrixot, akkor bizony igencsak megváltozott az udvar étkezése.
Kb. olyannak képzelem, mint amikor az örök agglegény megnősül. Vége a tivornyáknak, a szobában összevissza evésnek. És tulajdonképpen tényleg ez történt. Mielőtt az olasz királyné beköltözött volna, csak alkalmanként ültek közös asztalhoz az udvar lakói, persze ha kellett, hatalmas, jólszervezett lakomákat tudtak adni, de egy átlagos hátköznap nem ez volt a jellemző.
Utána viszont Beatrix naponta kétszer asztalhoz ültette a királyt a legszűkebb emberivel együtt. Két étkezés volt naponta, egy késő délelőtti, ami kb. 10-kor kezdődött, és egy kora esti, olyan 5 óra felé. Na nem egy gyors reggelit, és egy rövidke vacsorát kell elképzelni, ugyanis még hétköznap is legalább 2-2 óra telt étkezéssel, de nem volt ritka az alkalmanként 4-5 órás étkezés sem. Legalábbis a királynál. Vagyis szinte egésznap ettek, közte talán tartottak egy kis szünetet, hiszen valamikor álruhába kellett bújnia Mátyásnak, és a vidéket járnia, nem igaz? Viccet félretéve, ehhez a hedonista étkezési kultúrához nem kis személyzet is hozzátartozott. 10-12 szakács, rengeteg konyhai segítő, pohárnokok, és a legenda szerint Mátyás is be-be merészkedett néha a konyhába, feleségének pedig saját konyhája volt, ahol hódolhatott cukrászszenvedélyének vagy ő maga, vagy a személyzete.
A fogásokat egészen a XVII. század végéig egyszerre tették az asztalra, nem egymás után szolgálták fel, és mindenki abból evett, amit a legjobban szeretett, de leginkább abból, amit épp elért, mert a legközelebb esett hozzá. A hatalmas sülthúsokat előre felszeletelte az asztalnok, így már csak villával, esetleg kézzel ki kellet szedni a tálból, majd saját késsel falatnyi darabokra vágni egy kenyér darabon, végül a hús mártását kenyérrel kitunkolva megenni. Kést mindenki – még a hölgyek is – otthonról hozott magával az ővére kötözött kis hüvelyben.
Olvastam egy olyan írást is, ami egyenesen ebből a kenyérrel tunkolós módszerből vezeti le, hogy a magyarok mai napig hadilábon állnak a köretekkel, és fantáziátlanul pár dolgot cserélgetnek csupán. Érdekes elgondolás, de ha belegondolunk, hogy később a pirospaprika használata mennyire megváltoztatta az egész magyar konyhát, akkor azért kételkedhetünk ebben is, hiszen lett volna pár száz év, hogy köretbajnokká váljunk.
De mit is ettek? Egy kis ízelítő:

1. Kappan törött lével.
2. Kappanzúza tiszta borssal.
3. Borjúhús ispékkel.
4. Koszorúfánk.
5. Tehénhús petrezselyemmel.
6. Lúd tiszta borssal.
7. Bárányhús eczetettel, sályával.
8. Sárgarépa tehénhússal.
9. Tehénhús pecsenye.
10. Borjúláb rántva, vajjal.
11. Hideg étek.

Én szívesen végigkóstolnám ezeket, persze az se lenne mindegy, hogy melyiket teszik épp elém 🙂 Kenyérrel tunkolni ugyanis én is nagyon szeretek.
Fennmaradt pár valódi jegyzet is Mátyás szakácsától, és a korabeli leírásokból biztosan tudhatjuk, hogy a mártások íze az aszalt gyümölcsöktől és a méztől édeskés, az ecettől, bortól, tejföltől pedig savanykás volt.
Nagyon ritkán használtak disznózsírt, ellenben a sok olajjal és vajjal.
Hétvégén el is készítem az egyik fogást innen a felsorolásból, aszalt sárgabarackkal, biztosan jó lesz!

2014 a reneszánsz barack éve a Fűszeresen!
Barack élőben: http://www.goncibarack.hu

KAYISI KURUTULURKEN.jpg

Törökországi barackaszalás (innen érkezett hazánkba is a kajszi) Fotó