Újfokhagymás lencse

Ha az új fokhagyma nem lenne ennyire fontos alapanyaga ennek az ételnek, akkor téli fogás is lehetne ez a finomság, de évente csak egyszer készítem, méghozzá ilyenkor, amikor mindenhol kapható az új, illatos, zöld, vagy szerencsésebb esetben a lila fokhagyma.
Sokan félnek ettől a fokhagyma mennyiségtől, de nem kell megijedni, így egyben hagyva a gerezdeket közel sem annyira erős az íze, mintha összezúztuk volna. Na persze nem angoloknak tálalnám fel, inkább a franciákban bíznék, hogy kitörölgetik a tányért.
Néha hús mellé esszük köretnek, néha főételként csak úgy. Most mézes borjúkarajt sütöttem mellé.
Hozzávalók:
25 dkg lencse
4 nagyobbacska hagyma
3 fej új fokhagyma
olívaolaj
só, bors
kakukkfű
2 babérlevél
chili
balzsamecet ízlés szerint (én legalább egy dl-t beleöntöttem)
méz ízlés szerint
3 dl fehérbor
zöldség alaplé
A lencsét egy éjjelre beáztattam annak ellenére, hogy viszonylag hamar megpuhul. Olívaolajon megdinszteltem a vastagabb karikákra vágott hagymát, rászórtam a lencsét, és a megpucolt, de egészben hagyott fokhagymagerezdeket. Felöntöttem annyi alaplével amennyi ellepi, beletettem a babérlevelet, és egy dl bort. Sóztam, borsoztam, majd mindig pótoltam a bort, és az alaplét is. Mikor a lencse megpuhult, hozzákevertem a kakukkfüvet, mézet, és ecetet. Még két percig rotyogtattam, majd elzártam a lángot. A chilit csak tálalásnál szórtam rá, de aki nem szereti a csípőset el is hagyhatja.