Kategóriák
Egyéb kategória

Túrós-barackos rétes

Maradék túró eltakarítása céljából sütöttem a rétest. Ahhoz, hogy egy egész rúd megteljen vele, sajnos nem lett volna elég mennyiség, fél rudacskához pedig mégsem kapcsolhatom be a sütőt, nem igaz?! Kibontottam hát egy doboz őszibarack befőttet is, így most egy maradék féldoboznyi barack vár arra, hogy valami történjen vele. Ez kérem, egy végtelen történet.
Eddig is imádtam a rétest, de most, hogy megláttam a Nagycsarnokban milyen rettenetesen drágán árulják, elhatároztam, hogy gyakrabban fogok sütni. Ha nem használok hozzá cukrot, és persze nem diós, és mákos rétest sütök, akkor egészen diétás édességnek mondható, mert az a 2-3 levél tészta, ami körbeöleli nem éppen egy klóriabomba. Márpedig egy kis kalóriamegvonás nagyon rám fér! Na jó, egy nagy kalória megvonás is 🙂 De a rétest ma ledolgoztam a taposógépen.
Hozzávalók:
2 lap félkész rétestészta
25 dkg túró
cukor (jelen esetben édesítő szer)
Őszibarackbefőtt
1 tojás
1 ek búzadara (el is maradhat, de nekem most tejfölös krémtúróm volt itthon, az pedig elfolyt volna a búzadara nélkül)
Fél citrom reszelt héja
Negyed vanília rúd kikapart közepe
Vaj a réteslap megkenéséhez (ezt most elhagytam, de finomabb vele)
A túrót összekevertem a vaníliával, édesítőszerrel, tojással, és a búzadarával. Egy órát pihentettem. A réteslapokat nedves konyharuhára fektettem, (és megkentem volna őket olvasztott vajjal, de nem tettem). Először a barackokat fektettem a réteslapra, majd rákanalaztam a túrót, úgy, hogy a lapok végén 5-5 cm szabadon maradjon. A konyharuha segítségével feltekertem, mindkét végét visszanyomtam, hogy a töltelék ne tudjon kifolyni. 200 fokra előmelegített sütőben aranybarbára sütöttem. Egy rúdra elegendő mennyiség.
A Bagolyvár étteremben tanítanak igazi rétestésztát nyújtani.

Kategóriák
Egyéb kategória

Rizottó sült padlizsánnal

Általában a receptet gondolom ki előbb, és utána vásárolom meg a hozzávalókat. Ez alól csak az kivétel, ha karácsony előtt 100 forint a padlizsán, 80 a karfiol és a banán. Hazahoztam négy gyönyörű mélylila padlizsánt, háromból szír padlizsánkrémet csináltam, de a negyedik megmaradt. Egy ingyenes, angol receptfüzetben találtam hozzá a receptet. Igazán különlegesre sikeredett, máskor is el fogjuk készíteni.
Még soha nem jutott eszembe padlizsánt tenni a rizottóba, pedig annyira adja magát az állaga, így pedig előre grillezve marad egy kicsi füstös, ropogós íze, hiába törik darabokra keverés közben. Négyen laktunk jól ebből az adagból.
Hozzávalók:
30 dkg rizottó rizs
10 dkg vaj
1 szál póréhagyma fehér része
1 padlizsán
1 nagy sárgarépa
zöldség alaplé
fehérbor
só, bors
5 dkg reszelt parmezán
fekete olajbogyó
A rizst a vajon kicsit megpirítottam. Rádobtam a felkarikázott póréhagymát, felöntöttem annyi forró alaplével, amennyi ellepi, és folyamatos kevergetés mellett kicsit besűrítettem. Kanalanként adtam hozzá a melegen tartott alaplét, majd a sárgarépát, amit előzőleg zöldséghámozóval vékony, hosszú csíkokra vágtam. Mikor már majdnem kész volt a rizs, de még kemény volt a belseje, akkor fehérbort öntöttem bele, kb 1,5 dl-t, de előtte azt is megmelegítettem. Általában a fehérbort az elején szokták a rizshez adni, de most a végén írta a recept, és nagy baj nem lehetett belőle, kipróbáltam. Utoljára kevertem bele a parmezánt, az olajbogyót, és az előzőleg kontaktgrillben megsütött padlizsán szeleteket. Sóztam, borsoztam, majd azonnal tálaltam.

Kategóriák
Egyéb kategória

Mustáros lencse

Nem akartam tegnap lencsét főzni! Csakhogy este hatkor megszólalt a kapucsengő, és a barátaink álltak lent szó szerint behavazva. Két kérésük volt, egy bögre forralt bor, és egy tál lencseleves. Nem hittek nekem, hogy nincs itthon lencse, és hajthatatlanok voltak. Végül találtam egy fél zacskó vörös lencsét, ami biztosan kevés hat embernek. Úgyhogy sejthető volt, hogy valamilyen tésztával fogjuk enni. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy penne is mindössze egy fél zacskóval árválkodott a szekrényben. Maradt a spagetti, pedig a penne jobb választás lett volna, viszont a nagy kutakodás közepette felleltünk kétféle mustármagot, kétféle mustárport, és több mustárt is.
Hozzávalók:
15 dkg vörös lencse
3 dl tejszín
1 ek fehér mustármag
1 ek fekete mustármag
8 gerezd fokhagyma
2 kk mustárpor
1-1 ek mustár három féle mustárból
Só, bors
Petrezselyem zöld
Barnacukor
Zöldség alaplé
1 kk garam maszala
1 kk őrölt szegfűbors
Chili
A lencsét annyi alaplében, amennyi ellepi megfőztem. Ahogy dagad a lencse, mindig pótólni kell a mennyiséget. Közben hozzáadtam a fűszereket, a mustármagokat, mustárport. A valódi mustárt csak a végén kevertem hozzá, hogy a Dijoni mustár magjai ne főjenek teljesen szét. Mire megfőtt (max 15 perc) a fehér, és a fekete mustármag is megpuhult. Cukorral ellensúlyoztam a savanykásságát, és csípősségét. A tejszínt csak a végén öntöttem bele, mert nem szabad túlfőzni, akkor ugyanis kicsapódik belőle a zsír.

Kategóriák
Egyéb kategória

Best of 2007

Meir barátom kért meg, hogy én is írjam le mi volt a legjobb 2007-ben számomra. Mivel ez egy gasztroblog, leginkább a gasztronómiával kapcsolatos dolgokról írnék, az első pár sort kivéve, amit muszáj megemlítenem.
A legjobb a Fűszer és Lélek blog beindítása volt az évben. Hirtelen ötlet volt, még én is azt hittem, hogy csak egy fellángolás lesz, és majd elsikkad. Nem így lett, és teljesen megváltoztatta az életem.
-Elkezdtem írni a Judapestre, és megismerhettem ennek kapcsán egy csomó kiváló embert. Valóban kiválóakat, és sokkal többet érdemelnének meg egy sornál, ha ez egy kicsit másról is szólhatna ez az írás.
-Furcsa, de a blogolás kapcsán ismertem meg igazán az egyik unokatestvéremet. Persze ő nem gasztroblogot ír 🙂 Régebben évente találkoztunk öt percre. Leginkább temetéseken. Mostanában pedig remek borok nyakára hágunk közösen, és remélem, tanúja lehetek Imi éppen születendőben lévő sikerének is.
-Megismertem Imi barátját, Hídvégi Andrist. Andris azt mondta nekem december 20-án, hogy érzi a 2008-as esztendő jó lesz minden szempontból. Elhittem, azóta jó kedvem van.
-Az év utolsó negyedében olvastam először bele Meir blogjába. Furcsa volt, de hamar barátomnak éreztem. Aztán találkoztunk párszor személyesen, és valóban. Azt is megtette a kedvemért, hogy egyszer egy napig nem káromkodott a blogjában 🙂
-És ha már ilyen összefoglalóra sikeredett, minden fent említett blogbarátomnak és valódi barátomnak köszönöm, hogy december végén mondhattam egy hatalmas nemet.
Megváltozott minden. Nagyon izgulok, éljen 2008!
És akkor jöjjön a Best of 2007 a gasztronómiában:
-Az őrségi Ínyes Manufaktúra sajtjai igazi megleptésként értek.
-Megtudtam, hogy Bécsben kapható jó minőségű marhahús, és azóta vásárlom is.
-Megittunk egy 1964-es öt puttonyos kiváló Tokaji Aszut.
-Kerestem a tökéletes kenyeret, de csak decemberben tudhattam meg, hogy jó élesztő nélkül esélyem sincs.
-Több, mint 200 személyes, és nagyon kedves levelet kaptam ismeretlen emberektől. Volt, aki csak egy receptet kért, de volt, aki megosztotta velem az egész élete történetét.
-Kaptam egy levelet egy olyan embertől is, akire nagyon felnézek. Az, hogy ő is gratulált a blogomhoz nagyon büszkévé tesz 🙂A legolvasottabb posztjaim:
Challah
Bagel
Lépesméz torta
Vörösboros marhapörkölt
Nagyanyám vadasa
Nigella krumplija
Sólet
Pletzlach
Jeruzsálemi túrótorta
Erdőbénye napok: gerslileves

És a legolvasottabb írásaim, amit mások is átvettek:
A nagy budapesti lángosteszt (4 helyen jelent meg a saját blogomon kívül)
Sugárzó hamburger (szintén 4 helyen)