Múlt héten Gildor meglepte a Judapestet 40 dkg pucolt mandulával. Két okból se adhatta volna jobbkor, az egyik, hogy ma délután megkóstolhatjátok a belőle készült süteményt (aki siet), a másik, hogy nyakunkon a Peszah. Csak szólok!
Ebből következik, hogy a sütiben nincs liszt, cserében tele van mandulával, tojással, és cukorral. Aki flódnit várt, attól elnézést kérek, örüljetek, hogy nem maceszgombóc levest viszek 🙂
A megtört mandulát lobogva forró vízbe dobtam, két percig forraltam, majd leszűrtem. Így már könnyen ki lehetett nyomni a magot a barna héjából. A fehér mandulát tepsire terítettem, és 80 fokos sütőben 3 óra alatt megszárítottam. Akinek van ideje kivárni, hogy a mandula magától teljesen megszáradjon, az kihagyhatja ezt a részt, de nagyon fontos figyelni a szárazságra, mert másképp lehetetlen rendesen megőrölni a mandulát!
Késes robotgépben nagy fokozaton részenként liszt finomságúra őröltem a mandulát.
Hozzávalók a mandulás csókhoz:
1 bögre mandulaliszt
2 bögre finomra őrölt kristálycukor (se nem porcukor, se nem kristálycukor)
6 tojás fehérje (szobahőmérsékleten, nem hidegen)
A tojásfehérjékből a cukor felével kemény habot vertem, majd lassan, óvatosan belekevertem a maradék cukrot, és a mandulát is. Sütőpapírral bélelt tepsibe „csókokat” nyomtam egy habzsák segítségével, majd 20 percig hagytam állni a habot. Közben előmelegítettem a sütőt 160 fokra, majd megsütöttem a csókokat, olyan 30 perc alatt, de nagyon sütőfüggő a dolog, oda kell figyelni. A csók talpa egy mandulás lap, szintén liszt nélkül.
Hozzávalók:
2 bögre mandula liszt
½ bögre holland kakaó
1 bögre cukor
1 bögre joghurt
2 tojás
2 kk sütőpor
1 kk szódabikarbóna
Nokedli sűrűségű tésztát kell, hogy kapjunk. Nagyobb, sütőpapírral bélelt tepsibe töltöttem a tésztát, kb. ujjnyi vastagon. 180 fokos sütőben tűpróbáig sütjük. Ragacsos, nehezen vágható, de nagyon finom sütemény lesz a végeredmény.
A tetejét megkentem baracklekvárral, kockákra vágtam, és minden kocka tetejére ragasztottam egy mandulás csókot. A habcsók sérülékenysége miatt nem éppen szállításra alkalmas sütemény, de én mégis megpróbálom a lehetetlent. Várunk titeket szeretettel, cseréljünk süteményt!
Ebből következik, hogy a sütiben nincs liszt, cserében tele van mandulával, tojással, és cukorral. Aki flódnit várt, attól elnézést kérek, örüljetek, hogy nem maceszgombóc levest viszek 🙂
A megtört mandulát lobogva forró vízbe dobtam, két percig forraltam, majd leszűrtem. Így már könnyen ki lehetett nyomni a magot a barna héjából. A fehér mandulát tepsire terítettem, és 80 fokos sütőben 3 óra alatt megszárítottam. Akinek van ideje kivárni, hogy a mandula magától teljesen megszáradjon, az kihagyhatja ezt a részt, de nagyon fontos figyelni a szárazságra, mert másképp lehetetlen rendesen megőrölni a mandulát!
Késes robotgépben nagy fokozaton részenként liszt finomságúra őröltem a mandulát.
Hozzávalók a mandulás csókhoz:
1 bögre mandulaliszt
2 bögre finomra őrölt kristálycukor (se nem porcukor, se nem kristálycukor)
6 tojás fehérje (szobahőmérsékleten, nem hidegen)
A tojásfehérjékből a cukor felével kemény habot vertem, majd lassan, óvatosan belekevertem a maradék cukrot, és a mandulát is. Sütőpapírral bélelt tepsibe „csókokat” nyomtam egy habzsák segítségével, majd 20 percig hagytam állni a habot. Közben előmelegítettem a sütőt 160 fokra, majd megsütöttem a csókokat, olyan 30 perc alatt, de nagyon sütőfüggő a dolog, oda kell figyelni. A csók talpa egy mandulás lap, szintén liszt nélkül.
Hozzávalók:
2 bögre mandula liszt
½ bögre holland kakaó
1 bögre cukor
1 bögre joghurt
2 tojás
2 kk sütőpor
1 kk szódabikarbóna
Nokedli sűrűségű tésztát kell, hogy kapjunk. Nagyobb, sütőpapírral bélelt tepsibe töltöttem a tésztát, kb. ujjnyi vastagon. 180 fokos sütőben tűpróbáig sütjük. Ragacsos, nehezen vágható, de nagyon finom sütemény lesz a végeredmény.
A tetejét megkentem baracklekvárral, kockákra vágtam, és minden kocka tetejére ragasztottam egy mandulás csókot. A habcsók sérülékenysége miatt nem éppen szállításra alkalmas sütemény, de én mégis megpróbálom a lehetetlent. Várunk titeket szeretettel, cseréljünk süteményt!
Ps: köszönöm annak a rengeteg embernek aki eljött, és megint bebizonyíthattuk, hogy mi vagyunk többen. És külön köszönöm azoknak, akik sütit is hoztak!
22 hozzászólás a(z) “Liszt nélkül mandulával” című bejegyzéshez
Sziasztok!
Macaroonnak nem merném azért nevezni :-)bár kétségtelen, hogy hasonlít.
Grenadine, nagyon sajnálom, hogy nem találkoztunk! És hogy csak törmelék jutott a sütiből, de az a 2-3 darab, ami egészben túlélte a szállítást, az Meir torkán csúszott le még odafelé menet.
talpa is fonom volt
maya elcsípte nekem az utsó darabot, míg nagy nehezen átjutottam a hollánon. nagyon finom volt! bár a talpára is fájt volna a fogam 😉
Macaroon az és az én vagyok:-)
Marcsa
Szia Eszter!
Más téma:-) Tegnap lilakápi és csíkozott répa salátára kipróbáltam a beforralt modenai ecetet, kis mézzel megküldtem, mit mondjak? Isteni! Pirított pekándió ment a tetejére…(horror árob a Lidlben, de azért kicsit mindig lopok a zsebembe is míg fizetünk megeszem, jár ez nekem a heti 30e forint mellé:-)))
A főkaja pedig egy padlizsános, kaliforniai paprikás, paradicsomos marha volt…marhát hagymára odadobtam, pirít, kicsi tej, párol, rá bor, két deci tán, fahéj, kardamon, római kömény, fokhagyma, csili jó sok, kb. 2 órát főtt utána küldtem rá a zöldségeket. Sáfrányos rizs ment mellé…Nagyon finom lett, ajánlom mindenkinek:-)
Üdv,
Marcsa
ps.: sült túrótorta, vagy inkább cheescake harmadszor készül nálam, amúgy kis változtatással, szerinte a túrórészbe nem kell semmilyen lisz vagy egyéb, úgy is nagyon finom lett és nem esett össze!
már megcsinálta:)dorka te hol vagy?
Off, bocsi.. Raksz fel te is ovis képet?:))
Malvi ovis Csoportot csinál belőlünk:)
Gildor ott álltam veled szemben 🙂 de annyira lefoglalt a palacsintád:)Sőt még köszöntem is:)
Köszi! Lisztmentes 🙂
Ha van egyszer időd felcímkézni, jó lenne látni azösszes lisztmentes receptet.
Vagy az már csak a könyvben lesz? 😉
Hollandiában egyébként nem mélyinterjúzni kell a pincérrel, aki a fejét vakarva megy megkérdezni a szakácsot, hanem minden vendéglőben hoztak egy táblázatot, ahol mátrixba volt szedve az étlap vs. a főbb táplálékallergiák, megmutatva, melyik ételben van/nincs szója, mogyoró, tejfehérje, liszt..
Hollandia sok más szempontból is Utópia, megvalósulva.
Na most akkor arrébb is ülök, nehogy a habos edénybe csurogjon a nyálam!
Gyönyörű süti! Csak találgatok, de mintha a híres francia maceron (ha jól írom) is ugyanez lenne. Onnan veszem, hogy van Solymáron egy Zazzie nevű apró cuki, három hölgy csinálja, és épp ők mesélték büszkén múlt vasárnap, hogy végre rájöttek a nyitjára, hogy lehet jó maceront csinálni. Látványra épp ileny volt, ízre sajnos nem tudom:-)), de amit ott kóstoltam az is mennyei volt!
Finom volt, Eszter.
meir! te is ott voltál?
basszus, annyi mindenkire kíváncsi lettem volna…
az pásztor tibortól nem fogadtam el a flódnit, remélem nem úgy vette, hogy hajam ellenére egy ultramegátalkodott rasszista vagyok, mert mondtam neki, hogy alapvetően a jp-s csapatot keresem…
ja nagyon finom volt:) kicsit porhanyós, de akkor is:)
nekem sikerült. köszi eszter, finom volt, békés szombatot!
sajnos (más szempontból persze nem sajnos :-)) akkora volt a tömeg, hogy nem sikerült rádtalálnom
rpanni
Igyekszem Gildor! 🙂
Szia Eszter!
Majd hívlak, ha arrafele megyek, légyszi tegyél pár szemet nekem is félre 😀
B, nagyon köszönöm.
Panni, én is remélem, hogy összefutunk!
remélem még időben megtalállak 🙂
rpanni
Mostmár tényleg nem bírom, aaaaaanyira jó olvasni a blogodat, nagoyn nagy rajongó vagyok, és már több receptedet is kirpóbáltam, mind szuper lett!!! 🙂 Úgyhogy köszönöm a kulturális-és gasztronómiai – élményt, csak így tovább!
B.
Ez brutális! habcsók, mandula, lekvár, egy egész napig pörögnék tőle.
Lili