Kategóriák
Egyéb kategória

Ros Hasana: rusztikus mézes almapite

RosHasana (vagyis a zsidó újév) lesz ma este, hihetetlen, hogy mennyire szalad az idő. Ilyenkor mézbe mártjuk az almát, kerekre fonjuk a kalácsot, és még sok mindent másképp csinálunk mint eddig. (Tavaly már írtam erről. )Rengeteg méz fogy ezekben a napokban, mindenféle almás, mézes süteményeket sütünk.

Annyi mindent szerettem volna, és tessék, alig jut időm valamire.
Idén igazán remek mézet sikerült szereznem, a világ legbonyolultabb módján: egyszer Chilii említette, hogy a testvére méhész. Kaptam az alkalmon, és kértem 10 kiló mézet. Persze nem tudtam érte beugrani nyáron, ezért a Lorien elhozta Miskolcról, a húgánál parkolt legalább egy hónapig, mikor is finoman megkérdezte, hogy bár őt igazán nem zavarja, de mindjárt RosHasana, és nem lesz mézem. Nem volt mit tenni, tegnap este elhoztam.
Úgyhogy itt az első almás. Azt mégsem írhatom róla, hogy nem lett szép, inkább rusztikusnak nevezem. Legalább finom.

Van egy másik is, azt majd holnap töltöm fel, az tényleg gyönyörű lett, és igazán izgalmas recept.

Hozzávalók:
20 dkg liszt
5 dkg cukor
1 ek fahéj
10 dkg vaj
pár kanál jéghideg víz
Az hozzávalókat a víz kivételével késés robotgépbe teszem, és egy fél órára berakom a tállal együtt a fagyasztóba. Mikor kiveszem gyorsan beleteszem a vizet, összedolgozom, a géppel, kicsit kinyújtom, majd belenyomkodom a formába. 180 fokra előmelegített sütőbe tolom 10 percre.
Közben elkészítem a tölteléket:
4 szem alma
10 kanál méz
2 kk fahéj
4 ek kalácsmorzsa
pá csepp citromlé
1/2 narancs héja
Az almát kimagozom, szeletekre vágom, és a mézzel leöntve egy lábosban 2-3 percig párolom, belereszelem a narancshéjat is, és csepegtetek rá per csepp mézet. Az elősütött tészta aljára szórom a kalácsmorzsát, a tetejére halmozom az almát, és 10-15 perc alatt megsütöm. Mikor megsült, még forrón az asztalnál mindenki csorgat rá mézet. Édes. Nagyon. Édes évet kívánok mindenkinek!
Sana Tova!

Darvas István rabbi remek újévi gondolatai itt olvashatóak. Hobóval kezdi. Csak szólók!

10 hozzászólás a(z) “Ros Hasana: rusztikus mézes almapite” című bejegyzéshez

Sana Tova! Jó esztendőt kívánok az
eljövendő 5769-es esztendőre.
Nagyon szép a kalács. Szántó T.
Gábornak létezik egy érdekes novel
lája. Főhőse egy egyetemi tanár.
Még a kommunista éra idején játszó-
dik. Titokban leutazik Miskolcra és
egyedül ünnepli meg a Ros Hasónát.

Ööööö, akkor lehet kívánni boldog új évet (mivel nem vagyok zsidó, nem ismerem a helyes kifejezést), de valami boldogot azért kívánnék…

((Egyik itteni híres tv-s szakácsnő mondta, “megesik, hogy néha elszúrom a süteményt, akkor ledobom a konyhakőre, kicsit megrugdosom, aztán azt mondom rá, “rustic!” Ezt hallva az uram hozzám fordult: látod, itt a megoldás 🙂

Bocs, tudom, a kalács nagyon szép, de a rusztikus szó olvastán jutott eszembe ez a sztori..))

Vélemény, hozzászólás?