Kategóriák
Egyéb kategória

A fehér tea

Péntek délután elmentünk a piacra Meir barátommal, aki meglepett egy zacskó rózsaillatú fehér teával. Aki szereti a valódi (nem filteres) zöld teát, annak érdemes ezt a fajtát is kipróbálni, nem fog csalódni benne!
A fehér tea nagyon ritka, kizárólag Kína egy tartományában, Fujianban terem meg. Csak a tavasz néhány napján szüretelhető, maximum 48 órával nyílása után. Az értékes levelek megóvása érdekében a betakarítás gépesítés nélkül, teljes mértékben kézi erővel történik. A fehértea nagyon ritka és drága, ára háromszorosa a zöld teáénak. A hagyomány szerint a fehér tea halhatatlansággal ajándékozta meg fogyasztóját, ezért több mint ezer évig ez is, mint oly sok minden, csak a császárok kiváltsága volt. A virágzó teacserjéhez csak szűzleányok érhettek, akik egy aranyolló segítségével gyűjtötték be a tearügyeket. 🙂
Magyarországon csak pár éve kapható. A fehér tea kivonata az egyik legkiválóbb öregedést gátló, antioxidáns anyag. A fehér tea a zöld és fekete teához hasonlóan a “Camellia Sinensis” növénycsaládhoz tartozik. A tearügyeket szedés után óvatosan bambuszszitákra terítik, majd mintegy 48 óra alatt nem túl erős napsugárázás mellett fonnyasztják, az így létrejövő oxidáció hatására a tealevelek karakteresen zöld színe jellegzetes, zöldes-fehér színűvé válik. A fonnyasztás akkor ér véget, amikor a bimbó elveszti nedvességtartalmának harmadát, ezután mintegy 90-100°C hőmérsékleten serpenyőkben szárítják tovább a rügyeket, amelyeket az egyenletes száradás érdekében többször is kézzel forgatnak át. A gondos és kímélő eljárásnak köszönhetően nem csupán a fehér bolyhok, hanem a levelek cellafalai is épségben maradnak. Hatóanyagát csakis a még ki nem nyílt levélrügyekből tudják kivonni, a rügyet ilyenkor még fehér színű, selyemszerű burok védi, nevét is ennek a fehér színnek köszönheti. A fehér tea forrázata enyhén sárga, majdnem színtelen. Finoman édeskés, lágy tea, azonban hosszan tartó utóízt hagy maga után a szájban, ezért általában csak „edzett” teázók kedvelik igazán. A hagyományos kínai gyakorlat szerint a tealeveleket forró, de nem lobogó 70º-os vízzel kell leönteni, majd 5-7 percig állni hagyni.

Kategóriák
Egyéb kategória

(Súly)vesztőhely

Mademosiell-nek hála, megszületett a (Súly)vesztőhely, vagyis a DIÉTA blog. Aki úgy érzi szívesen írna ide, vagy ide is, azt várjuk szeretettel. 🙂
http://sulyvesztohely.blogspot.com/

Kategóriák
Egyéb kategória

Magyarország legjobb éttermei

A hír:

A Lánchíd Palotában, ünnepélyes keretek között hirdette ki a Dining Guide nevű magyar és angol nyelven megjelenő étteremkalauz csütörtök este 2007 legjobb éttermeinek listáját, amelyen tavaly óta jelentős változások történt.
Tavalyi nyertesek közül csak a Lou Lou, a Páva, a Le Bourbon és a Fausto’s éttermet juttatta be. Vidékiek közül a fertőrákosi Ráspi és a veszprémi Villa Medici került be a legjobb magyar éttermek sorába. A versenyben elsősorban a nemzetközi, esetenként fúziós konyhát vivő (azaz a különböző nemzetek ételeit egy menüsoron vagy ételen belül kombináló) éttermek vitték el a pálmát. Ilyen a Four Seasons Páva étterme, a Bock Bisztró és a Manna Lounge. A tradicionális hazai ízekkel operáló éttermek közül kettő került a legjobbak közé, a budapesti Múzeum étterem és a már említett fertőrákosi Ráspi. A 28 főből álló nemzetközi zsűri nemcsak szigorúan kulináris kritériumok alapján döntött. A tesztelők figyelembe vették a hely küllemét, az ételek és italok választékát, minőségét, a személyzet felkészültségét, a kiszolgálás szakszerűségét, figyelmességét és a tisztaságot. A Dining Guide jövőre ismét meghirdeti Az év legjobb étterme versenyt.

Kategóriák
Egyéb kategória

Nagy light joghurt teszt

Gondolom, nem mi vagyunk az egyetlenek, akik januárban diétára adták a fejüket. Az éhségrohamokat elég egyszerűen le tudjuk küzdeni egy-egy light joghurt bekanalazásával, és mondhatom, így két hét után már jó néhány félét kipróbáltunk. Nem találtunk sehol Danon light joghurtot, és úgy tűnik, ez sem Alexandrának, sem Update Norbinak nem üzlet. De legalábbis egyik hipermarketben sem találkoztunk a termékeikkel.
Bauer Diat joghurt mild
Energia tartalom: 275 KJ/100g Szénhidrát: 9,6g Zsír: 1,3g Adag: 125g Ár: 95Ft
Krémes, tejszínes ízű. Gyümölcsöt nem találtunk benne, csak pár epermagot. Nagyon finom az illata, de zavaró, hogy a joghurt két részre válik, és kicsit kicsapódik belőle a víz.
10/7 pont
Seraph 0,1 %
A nagy rejtély. A zsírtartalmán kívül semelyik tápanyagtartalmat nem sikerült ráírni a dobozra. Ennél a joghurtnál is elmondható, hogy könnyen csapdába eshet szegény diétázó, mert a hatalmas 0,1% felirat alacsony kalóriás joghurt látszatát kelti, pedig cukorral van édesítve.
Ízre közepes, illatra gyenge, 250 grammjában mindössze egyetlen epertöredéket sikerült felfedezni. Ár: 115Ft.
10/3 pont
Müller 0,1%
Ez is sajnos csak az alacsony zsírtartalmával indulhat a versenyen. Energia tartalom: 379 KJ/100g Fehérje: 4,3g Szénhidrát: 17g Zsír: 0,1g Adag: 125g Ár: 77Ft
Az első pár kanál nagyon édesnek tűnik, a joghurt tele van maggal, ez különösen a málnásnál nagyon zavaró, csak akkor érdemes belevágni, ha van fogkefe a közelben. Gyümölcshúst nem találtunk benne, viszont a végére határozottan kellemesebbnek tűnt az íze, mint az első kanál.
10/6 pont
Milbona Diat joghurt (Lidl saját márka)
Energia tartalom: 248 KJ/100g Szénhidrát: 8,5g Zsír: 0,3g Fehérje: 4,9g Adag: 250g Ár: 125Ft
Bár ennek a joghurtnak is 0,1% a zsírtartalma csupán, mégis sikerült alacsony kalóriatartalommal előállítani. Nem is értem mit gondolnak a gyártók, mi értelme az alacsony zsírtartalomnak, ha rengeteg cukor társul mellé?! A joghurt rendkívül finom az előtte említett társaihoz képest. Vannak benne gyümölcsdarabok, jó az illata, és nem utolsósorban egész gabona magokat is kevertek bele, egy kis rost gyanánt, segítve az emésztést. Fontos még, hogy a joghurt nem Aspartammal, hanem Splendával van édesítve, ami külön jó pont.
10/10 pont
Jogobella light
Energia tartalom: 252 KJ/100g Szénhidrát: 8,4g Zsír: 1,1 g Fehérje: 4g Adag: 150g Ár: 89Ft
Nincs feltüntetve, hogy milyen édesítőszert tartalmaz. Rengeteg gyümölcs található benne. Állagra nagyon sűrű, krémes. A legjobb tulajdonsága, hogy valóban olyan érzése van utána az embernek, hogy evett valamit. Az erdei gyümölcsös változat külön dicséretet érdemel.
10/9 pont
A végére hagytunk három ivójoghurtot, és egy kakukktojást.
Bauer Diat ital
Energia tartalom: 72 KJ/100g Szénhidrát: 4,8g Zsír: 0,3g Fehérje: 2,7g Adag: 250g Ár: 169Ft
A felirat szerint cukorbetegek is fogyaszthatják, ez jó jel, mert akkor talán nem hizlal. Egy üvegnyi megfelel egy kenyér egységnek, akármit is jelentsen ez. Jóízű, kellemes gyümölcs illatú laktató ital. Be kell vallanunk, a joghurt italok igazi meglepetésként hatottak ránk.
10/7 pont
Yogurt Drink 0,9% (Tesco saját márka)
Energia tartalom: 335 KJ/100g Szénhidrát: 14,5g Zsír: 0,9g Fehérje: 3,1g Adag: 750g Ár: 339Ft
Ugyanaz igaz rá, mint a többi alacsony zsírtartalmú, de cukorral készült társára. Amiben mégis különbözik, az a nagyon finom íz, főleg a barack-golgota gyümölcs lett a kedvencünk. Kár, hogy nem alacsony a kalória tartalma, mert akkor 10 pontos is lehetne, így csak 7 pontot tudtunk rá adni.
10/7 pont
Linessa Milk+fruit (Lidl saját diétás terméke)
Energia tartalom: 163 KJ/100g Szénhidrát: 7,8g Zsír: 0,1g Fehérje: 1,3g Adag: 500g Ár: 199Ft
Ez sajnos Aspartammal van édesítve, de talán ez az összes negatívum, ami elmondható róla. Nagyon jó ízű, és illatú ital. Teljesen jéghidegre hűtve igazi üdítő.
10/8 pont
Linessa Formage Frais (Lidl )
Ez a kakukktojás, ugyanis nem joghurt, hanem krémtúró. Csak azért vettük mégis bele a listába, mert nagyon finom, és változatosságot jelenthet a sok joghurt után. Igaz, az 59% túró mellett 22% joghurtot is tartalmaz. Kapható vaníliás változatban is, ami határozottan emlékeztet a gyerekkorunkban megszeretett krémtúróra.
Energia tartalom: 354 KJ/100g Szénhidrát: 14g Zsír: 0,2g Fehérje: 6,2g Adag: 500g Ár: ? (Sajnos elfelejtettük, de határozottan jó áron volt.)
10/9 pont
És ha biztosra szeretnénk menni, készítsünk magunk gyümölcsjoghurtot, szezonális januárban a licsi-narancs joghurt.

Kategóriák
Egyéb kategória

Nigella Lawson felkutatja zsidó gyökereit (videóval)

Nigella elutazott, hogy felkutassa zsidó gyökereit.

Részletek videóval a Judapesten. Kötelező minden Nigella rajongónak!

Kategóriák
Egyéb kategória

A legjobb tanár kerestetik

Most, hogy Breki Béka megtalálta Magyarország legjobb vécéjét, itt az ideje, hogy megtudjuk, ki is Magyarországon a legjobb tanár.
(A két dolog valóban nem függ annyira össze) 🙂

A LEGJOBB TANÁR:

Ahhoz, hogy tudjuk, ki is a mi emberünk, tudnunk kell, mitől jó egy tanár!Van véleményed? Oszd meg velünk!Írd meg, mit szeretsz egy tanárban, vagy mit nem, ha van három kedvenc tanárod, milyen lenne az az egy, akit a háromból összegyúrnál?Hogy tanítana? Tanítana egyáltalán, vagy egy tanárnak más a feladata?Esetleg ő nem a képzelet szülötte, hanem egy valós személy? Mit tud, amit másoknak is tudniuk kéne?Írd meg nekünk, akár névvel, akár csak egy mongrammal, és kérlek az életkorodat is tüntesd fel a levélben.

Cím:alegjobbtanar@gmail.com
Köszönjük!

Kategóriák
Egyéb kategória

100% méz

Nagyon szeretem a mézes teát, a fiamnak pedig csak mézzel adom. Biztosan én vagyok ügyetlen, de mézpergető ide vagy oda, elég gyakran rácsöppentem a pultra. Rosszabb estben lefolyik kívül az üvegen, én nem veszem észre, és minden tiszta ragacs lesz.
Úgy tűnik megszületett a megoldás, egy pasztilla formájában. Kár, hogy nálunk még nem kapható. A gyártó cég szerint semmilyen adalékanyagot nem tartalmaz, színtiszta méz.

Én vevő lennék rá!

Kategóriák
Egyéb kategória

Judapest.org: Két zsidó, három vélemény

Remélem minden kedves olvasóm egyben a Judapest olvasója is. Ha eddig mégsem lett volna az, ezentúl mindenképp legyen! 🙂 Kóser, vagy csak zsidó receptjeim ott jelennek meg először, és egyéb témákban is posztolok ott. Csak ott!
(Most éppen a Lubavicsi óvodáról.)

Kategóriák
Egyéb kategória

Oknyomozó riport a kenyérről 1979-ben

Dolce Vita megmondta, mit is gondol a bolti kenyérről, Lilahangya szakszerű feleltet adott a témában, én pedig találtam egy 1979-es “oknyomózó” riportot a régi Magyar Konyhában.
Vannak benne a mai szemmel olvasva nagyon érdekes, vicces dolgok, de tegyük hozzá, sajnos a legszomorúbb az, hogy a dolgok 20 év alatt sem változtak.

“Régen tudjuk: a kenyér hizlal. Csak épp attól függ: milyen kenyér? Egy sor országban mostanában „divatba jönnek” nem hizlaló, mi több, fogyókúrára szánt kenyerek. Erről beszélt az Essen und Trinken (Evés és ivás) című, NSZK-ban kiadott gasztronómiai magazin 1978/2-es számában megjelent interjúban Erich Menden professzor, a gieseni Táplálkozástudományi Intézet gazdasági igazgatója is. Néhány figyelemre méltó részlet az interjúból:
„ … A kenyérben, keményítő formájában levő szénhidrátot előbb emésztő enzimeknek el kell bontani, így lényegesen lassabban alakul át energiává, mint a cukor, és kevésbé fokozza az inzulintermelést … A cellulóz, mint ballasztanyag, a bélműködést serkenti… A szervezet vashiánya esetén is ajánlható (húskészítmények mellett) a teljes rozskenyér, éppúgy, mint B-vitamin hiánynál. (Utóbbinál a sötét, kevert lisztből készült kenyér is hasznos …”)
A kenyérlisztekről szólva Menden professzor elmondja: a fehér liszt (szaknyelven, alacsonyan kiőrölt liszt) sokkal kevesebb vitamint és fontos ásványi anyagot tartalmaz, mint a „magasan vagy erősen kiőrölt”, azaz sötét liszt. Az utóbbiban ugyanis nemcsak a búzamag belseje, hanem a magot körülvevő külső rétegek is megtalálhatók. Ebben magas a durva rost és ballasztanyag-tartalom is, amely kalóriát nem ad, és serkenti, szabályozza a bélműködést…
Ezek után Menden professzor még arra tanítja meg német olvasóit, miről ismerik meg a jó, friss kenyeret— ezt kár is itt részletezni, mert a kenyeret eladók nagy bánatára ezt minden hazai kenyérkedvelő tudja. Végül figyelmeztet: hiába a nem hizlaló kenyér, ha azt jól megkenjük mindenféle „rávalóval”…
Kutatók kenyérügyben
Higgyük el hát a német tudósnak: van már olyan kenyér, amely nem hizlal, és több vitamint, fontos anyagot tartalmaz. Igaz, ehhez nem kell az NSZK-ba utazni. Elég Csehszlová kiába, Lengyelországba, a Szovjetunióba látogatni: sötét kenyér a legelegánsabb szállók asztalain is található. És „élesebb” ízű húsokhoz, vadhoz, mártáshoz jobban is esik kicsit, savanykás ízével, mint az édeskés, de „előkelő” fehér kenyér. Más kérdés, hogy vélekednek erről az arra járó magyar turisták … Hallottam olyan tipikusan sznob vélekedést: „azért esznek fekete kenyeret, mert szegényebben élnek …” (Ha azután majd nyugatról ide is elér a sötét kenyér divatja, persze hogy az éppen idézett sznobék fogják leghangosabban hiányolni…)
De tényleg: hogy állunk itthon a sötétebb kenyerekkel? Előbb néhány, a kérdésben jártas hazai kutatót kérdeztünk meg:
Vass Károly akadémikus, a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet igazgatója. Ő csak tudja, hogy áll a helyzet nyugaton és itthon, van összehasonlítási alapja: 6 évi ENSZ-szolgálat után, 1978-ban tért haza Bécsből: — Valóban, nyugaton terjednek a sötétebb kenyerek. Magyar gyomorral mondhatom: az ize is érdekes — ha nemcsak ezt kell enni… A svédek évszázadok óta ilyet esznek, pedig nem élnek éppen szegényen, a németeknél is erősen terjed a korpát is tartalmazó „teljes” kenyér. Jó lenne, ha itthon is volna ilyen, de a gyártás technológiai változtatást is igényelne, és a gyártó bizonytalan: a fogyasztóközönség hogyan fogadná ezt? Személy szerint, és táplálkozástudományi szempontból is csak helyeselném az ilyen kenyerek gyártását, de félek, kényelmesebb az iparnak azt hangoztatni, hogy „nincs rá kereslet”, mint egy új technológiát bevezetni…

Nem rozs csak rozsos
Szálai Lajos kandidátus, a Sütőipari Kutató Intézet igazgatója: Egy érdekességgel kezdeném: az NSZK-ban „fogyótúrát” szerveztek turistáknak, Jugoszláviába. Ehhez éppen Magyarországról rendeltek speciális, nagy fehérjetartalmú, nem hizlaló kenyeret. Tehát ők tudják: tunánk ilyet gyártani. Sajnos, a rendelés, gazdasági okokból, meghiúsult. Különben intézetünk sokat foglalkozik a sötétebb kenyerek előállításával. Lepődjön meg az olvasó: van is itthon ilyen, Graham-kenyér néven árulják is. Ez teljes kiőrlésű lisztből készül, a sütőipar, a Rákóczi szövetkezet gyártja is, és oda viszik, ahol rendelik. De nincs rá vevőigény … De: a Graham-liszt drágább, mint a legfinomabb fehérliszt, mert speciálisan kell korpával dúsítani, és a homokot, ami a maghéj alatt van, külön el kell távolítani … A rozskenyérről meg annyit: már rozs is alig terem az országban, kiszorul a búza—rozs hibridet. ; triticalét sem ott termelik ahol jól teremne. Most kisérletezünk újfajta rozskenyérrel, mert az eddig csak „rozsos” kenvér volt. Ezt sötétnek szántuk -mégis fehéret kérnek, és a rozscipót sokáig kell kovászolni, és kevés a munka erő. De, mert a közönség keresi (az újságíró meg jegyzése: tehát mégiscsak keresik a „nem teljesen fehér” kenyeret?), gyártai fogják. Hogy a szomszéd országokban kedvelt sötét kenyeret is gyártsunk? Ahhoz olyan új gépsor kell ne, amely többféle kenyeret is tud gyártani. Ilyen a hazai iparban csak 4—5 év múlva lesz. És még valami: az előcsomagolás. Mert a sötét kenyér hamarabb szárad, különösen a héja, nylonba téve viszont felpuhul …
A Graham talánya
Van tehát Graham-kenyér, és oda szállítják, ahol kérik? Nosza, lássuk: Közért a Krisztina körút, Maros utca sarkán; fiatal férfi a pult mögött: — Kérem, 3 éve vagyok itt, a legelején hallottam, hogy van ilyen, de látni sosem láttam. Közért a Bocskai úton: — Hogy milyen kenyér? Sosem hallottam róla… A Móricz Zsigmond körtér sarkán: — Ismerem ezt a kenyeret, de mi sohasem kaptuk . . ., Rákóczi út— Nyár utca sarok: — Tudom, mi az, de itt nincs! A sort folytathatnánk. De minek? Inkább nézzük, mit mond a gyártó?
Rákóczi Sütőipari Szövetkezet, Pados Ferenc műszaki vezető: — Napi 150— 200 darab Graham-kenyeret gyártunk, 75 dekás egy-egy. ára 3,90. Városmajor utcai üzemünk csinálja, a Skála hipermarketjeben és Rákóczi út 17. alatti mintaboltunkban biztos kapni, máshová nemigen tudunk szállítani. A lisztje pedig azért lehet drágább, mert kis mennviséget gyártanak belőle . ..Hát a malomipar mit szól ehhez? Dr. Horváth Jenő, a Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat lisztosztályának vezetője: — Valóban csak keveset gvártunk, évi 50 tonnát a Grahamlisztből , de bármennyit tudnánk adni belőle. Hm .. . Hogy drágább lenne? Hát nézze: 412 forint mázsánként a termelői ára. Lehet számolni… Nekünk mindenesetre nem urasabb … És a többi sötét lisztről: hirdetik az újkenvereket, krumplis, alföldi stb, kenyeret: csak éppen ahhoz is a legfehérebb lisztet kérik. Barna kenyérhez való lisztet is adunk eleget, de azt többnyire közületek fogyasztják.
Mindezekután mit szól a főváros mindennapikenyeréért felelős „legnagyobb a Fővárosi Sütőipari vállalat termelési osztályának vezetője. Nagy Ferenc?
Egy igencsak furcsa meglepetéssel kezdődik a beszélgetésünk. Elém teszi a Sütőipari termék- és anyagkatalógusát. Ez afféle állami szabvány számba megy. Fellapozzuk a Graham-kenyeret. És: a szabványban szó sincs Graham-lisztről, a szabvány szerint ez is a legfinomabb, BL—55-ös fehér lisztből készül! Használati utasítása pedig: „Gyógykenyér, orvosi javallatra . . .” Szerencsére van egy vállalati anyagnormafüzet is, amely szerint már „csak” alig fele részben kell BL—55-ös lisztből sütni a Graham-kenyeret, és „van benne” vagy úgy 35 százaléknyi Graham-liszt is . .. (Mellelleg: a diétás kenyér nevű termékben is van 10 százaléknyi …)
— Amióta államosítva vagyunk, a Szent István körút 6. alatti, volt Gláz-ner-féle pékség gyártja a Graham-kenyeret. Tízdekás kenyérke ez, ára 50 fillér. (Tehát nem drágább!) Ez év első félévében 217 ezer 150 darabot készítettünk belőle, azaz naponta 1200— 1500-at. Az ottani boltban mindig lehet is kapni. Hogy másutt hol? Lássuk a listát: 11 közért, a Csemege Áruház, a Belvárosi Élelmiszer-áruház, a Budai, a Déli és a Royal ABC, a Halló étterem, a Skála, a Batthyány téri áruház és egy szakbolt szerepel rajta.
Van vagy „nincs igény?”
— És a közönséges, hagyományos barna kenyér, amely mégsem hizlal anynyira, hová tűnt el? Magam is nagyon szerettem, de már vagy öt éve egyszerűen hozzá sem jutok — kérdem.
Az osztályvezetőn most látszik először a megdöbbenés: — De kérem, nekünk előírják, hogy gyártsuk, és nem is keveset! Mindennapi termelésünk egyötöde a hivatalosan „félbarnának” nevezett kenyerünk! Minden boltnak szállítunk, ahol csak kérik . ..
(Erről annyit: egy tucat boltot jártam végig, többnyire nem a legnagyobbakat. Mert a vásárlók zöme sem az „Éjjel-nappalba” vagy a Wesselényi utcába jár kenyérért. A csodálkozó válaszok zöme így hangzott: „Hogy szállítanak? Kinevetnek, ha kérünk .. .” Tehát valahol elakad a megtermelt barna kenyér elosztása. És még valami: tömegesen pedig a közintézményekbe kerül, ahol az étkezési költségnormába inkább „befér” a 3 forintos, mint a 3,60-as kenyér ára… És egy alapos gyanú: lehet, hogy sok bolt nem is rendel? Hiszen a forgalom számít, forintban, és a kétkilós barna kenyérből száz darab ugyanannyi helyet, munkát köt le, mint a fehérből. Csak éppen 120 forinttal kevesebb utána a kimutatható forgalom …)
Még egy érdekesség, a sütőipari osztályvezetőtől: — Hogy a korpás kenyértől fogyni lehet? És akkor a sertést miért korpával hizlalják? A sötét kenyér sem hizlal kevésbé, mint a fehér, mondja a szakember … Most aztán kinek higgyünk?
Az is kiderül a beszélgetésből: a szomszéd országokban ismert „fekete” kenyeret is tudnák akár holnap gyártani, a malomipar és a sütőipar is rendelkezik a megfelelő háttérrel ehhez. De, és már hányadszor:
incs igény!” Ha nyugatul „import-divatként” lesz igény is, nem lesz gyártási gond vele — ígérik.
„Lapzártakor” sikerüli elérni dr. Zajkás Gábort, az Országos Dietetikai Intézet osztályvezető főorvosát, A végső meglepetést tőle hallottuk : a Graham-kenyér egységnyi mennyiségében több a kalória, mint a legfinomabb fehér kenyérében … Ezt a „megrendítő ütést” csak úgy lehetett kiheverni, hogy azt is elmondta: az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság számára tervet dolgoztak ki valóban diétás kenyerek gyártására, mert ilyen is van — de ilyet nálunk ma még egyáltalán nem gyártanak. És még mindig jobb ha diétás kenyeret eszünk, mintha semmilyet — mert az elmúlt egy év alatt tudósok a világon mindenütt rájöttek végre, évtizedes tévhitek után, hogy a kenyér tartalmazta vitaminokat és ásványi anyagot az emberi szervezet tartósan nem kéoes nélkülözni, komolyabb károsodás nélkül!
„Kenyér-körünk” tehát: véget ért. Szép, szabályos, bezáródó nyolcast írtunk le. Két tanulsággal. Az egyik: de szép is lenne, ha a részletkérdésekben legalább a szakértők egyetértenének … A másik: a „nincs rá igény” varázsszó képtelensége legalább kiderült. Mert: hogyan lehet valamiről úgy „igényt felmérni”, ha a vásárlóközönség nem is ismerheti, hogy mire nincs igénye? Vágy az igényfelmérő közvélemény-kutatáshoz útlevelet és valutát is mellékelnek, hogy ott próbálhassa ki a közönség a kérdéses árut, ahol legalább kapható is?”
SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN

Kategóriák
Egyéb kategória

Ír marha hátszin

Már többször említettem, hogy gyakran eszük osztrák marhahúst, ugyanis sokkal jobb minőségű, mint amit itthon kapunk. Egy ideje azonban itthon is megjelent az ír marha, és bárányhús. A báránnyal nagyon meg vagyok elégedve, gondoltam kipróbálom a marhát is. Hátszínt kaptam 5200Ft/kg-os áron, ami azért jóval drágább a magyar hátszínnél, de még nem olyan brutális, hogy egy vacsora erejéig ne próbálhatnánk ki. Vettem négy hatalmas szeletet, sajnos csak előre felszeletelt, csomagolt tálcás változat volt itt a Tesco-ban. Hirtelen sütöttem háromnapnyi pácolás után, és sajnos semmi különbséget nem éreztem. Ennek két oka is lehet, az egyik az, hogy szerintem legalább dupla ilyen vastagnak kellett volna lennie a szeleteknek, akkor szaftosabb maradt volna belülről. A másik csak egy gyanú, ami remélem nem igaz, hogy azt gondolják, úgy is a gyatra minőséghez vagyunk szokva, ezért ez a hús is olyan volt, amit Írországban nem szívesen adtak volna el. Remélem csak az első igaz.
Teljesen eltántorítani nem tudtak, egyszer még biztosan próbálkozom, annak ellenére, hogy tudom, az Ír marha nem Argentin!
Másnak mi a tapasztalata?