1847 Amikor Zwack József elhatározta, hogy megalapítja gyárát, már tíz esztendeje működött a világ első vasútvonala az angliai Stockton és Darlington között, Magyarországon pedig a reformországgyűlések lázában égő honatyák a magyar nyelv hivatalossá tételén munkálkodnak. S 1847-ben, amikor „eczet s szeszitalok gyártmányára és árusítására engedelmet adatni” kér, meglehet, hogy a későbbi márcziusi ifjak már a Pilvax kávéházban cserélnek eszmét a jövőről. 1883 májusában, amikor lajstromba vették az Unicum néven forgalmazott gyomorkeserű likőrt, gömbölyű üvegben, rajta fehér alapon piros kereszttel a Nemzeti Színházban premier volt, bemutatták Madách művét Az ember tragédiáját. Zwack József az 1885-ös Budapesti Országos Általános kiállítás egyik zsűritagja a rendezvényre bizonyára konflison érkezett, de a világsajtót már bejárta, hogy egy negyvenegy esztendős tehetséges mérnök, bizonyos Karl Benz megalkotta az első gépkocsit, igaz a „tökéletlen” zajos példánynak még eggyel kevesebb kereke volt, mint a megszokott, biztonságos bérkocsiknak.A kiállítás katalógusában már azt olvashatjuk, hogy a 22 munkást foglalkoztató gyár 20-30 ezer forint értékű különféle likőrt, szilvóriumot, konyakot szállított Ausztriába, Franciaországba, Oroszországba, sőt Amerikába is. Az utóbbit akár egy korszerű fényképezőgép is megörökíthette volna, az Újvilágban, hiszen éppen ebben az esztendőben készítette el egy Eastman nevű úr azt a kamerát, amellyel már amatőr fotósok is képessé váltak arra, hogy megörökítsék a számukra fontos pillanatokat… Az 1890-es évek A Zwack családnak igenis volt vonzalma a technika újdonságai iránt. Az irattár őrzi a dokumentumok, amelyben a Zwack cég hivatalosan bejelenti, hogy egy „Freisler féle felvonót szándékozik telephelyén felállítani a pincehelyiségek és a földszint összekötésére.” Ekkoriban az 1892-es esztendőt mutatja a naptár, s a gyár beköltözik jelenlegi Soroksári úti székhelyére.1894-ben az ország már a milleniumi ünnepségek előkészületeivel foglalkozik, Kossuth halálhíre érkezik a turini önkéntes számüzetésből – a Zwack archívum ekkorról őrzi az első olyan likőrös címkét, amelyen az Unicum ma is ismert zöld palackja látható. 1895-ben, a nagy ünnepségek küszöbén a Zwack József és Társa, Budapest megszerzi a kiegyezés óta egyre divatosabb és rangosabb „császári és királyi udvari szállítói” címet. A századforduló után 1905 és 1909 között jelent meg a Zwack Unicum mai napig legismertebb plakátja, a Vizesember. Hogy 1914-ben, alig három hónappal a szarajevói merénylet után, a fiatal Herrmann Anti, apjának nagyságos Dr. Herrmann Antal egyetemi tanár úrnak, miért éppen ilyen képes levelezőlapon írt Pozsonyból a Krisztina körútra, nem tudjuk. De látható, hogy a világháború ütközetében sebet kapott, kimerült magyar katonát ápoló vöröskeresztes nővér hűsítő kendője mellett ott vár szinte elsősegélyként az Unicum palackja is.„Mire a levelek lehullnak, vége a háborúnak…” idézzük fel Vilmos császár elhíresült tévedését. Elmúlt az ősz, a tavasz is közelgett, de a 94 éves Zwack József hiába várta, hogy beteljesedjék a császár ígérete. Pedig, 1914-ben amikor Ferdinánd halálának hírével vitték szét a rikkancsok a lapok különkiadásait még hihetetlen munkakedvvel dolgozott. „Sajátkezűleg írt alá akár 400 levelet és például a 246-ik intő levélnél észrevette, hogy a megintett fél már két nap előtt fizetett.”Ahonnan mindezt felidézzük a Magyar Ipar 1915 február 28-i száma, amely nekrológban emlékezve tudatja a szomorú hírt, hogy a szakma generálisa, mert így nevezték az öreg Zwack Józsefet, 94 esztendősen távozott az élők sorából. Amerikában bejött az alkoholtilalom, s így a társaságnak komoly exportkapacitásai maradtak kitöltetlenül. Ekkor alakították meg a Zwack Glória céget villanyégők és neonreklámok gyártására. Képünkön még az ellenkező irányú forgalomban, de ott van Benz találmányának kései utóda. Sofőrje talán éppen az Unicum fényreklámjára tekint, a harmincas évek Oktogonján. S lehet, hogy moziba igyekszik, ahol a film előtt láthatja a Szerencsés flottást, az Unicum első reklám rajzfilmjét, amelynek generációkkal késöbbi rokonát Keserű Henryt, ma a televízióban láthatjuk. 1944-ben, miközben a szövetséges csapatok már partra szálltak Normandiában, a gyárat bombatalálat érte, de „a destillatio gépei csodával határos módon intactak maradtak” és a háború végén folytatódhatott az Unicum gyártása. A II. világháború után 1946-ban az új forint megjelenését a Ludas Matyi című szatirikus hetilap címlapján az akkori miniszterelnökkel Nagy Ferenccel, mint vizesemberrel köszöntötte, az Unicum helyén ezúttal az új forint hullámzott a habokban. 1948-ban, abban az évben, amikor sportolóink a londoni olimpián jeleskedtek, a gyárat államosították és a család menekülni kényszerült. Az eredeti recepttel a zsebében Zwack János olajoshordóval letakart vadászszéken ülve, egy orosz katonai teherautó platóján érkezett a négy hatalom által szektorokra osztott Bécsbe. Az állami monopólium egy Zwack Béla által átadott hamis recept alapján tovább gyártotta az Unicumot és exportálta a távoli Amerikába, ahol a Zwack család otthonra talált. 1958-ban a Zwack János által a magyar állam ellen indított perben az amerikai bíróság elmarasztaló döntést hozott. S míg Brüsszelben az Atomium tövében, a világkiállításon a magyar likőrmonopólium is szerepelt termékeivel, véglegessé vált, hogy sem Zwack sem Unicum néven nem exportálhatnak többé a nyugati világba. De ezt a döntést Zwack János, Péter édesapja sajnos már nem érhette meg. 1970-ben a Beatles együttes feloszlásának évében Zwack Péter visszatért Európába és Olaszországban átvette a Zwack Unicum gyártásának és forgalmazásának felügyeletét. Ismét Magyarországon 1989-ben az eredeti Unicum visszatért Magyarországra, aznap, amikor bejelentették a Zwack Unicum Budapest Kft. megalakulását, George Bush amerikai elnök volt a főváros vendége. A vállalat 1991 elején megkezdte az eredeti likőr forgalmazását. 1993-ban kevesebb mint egy évvel azután, hogy megalakult a Zwack Unicum Részvénytársaság, részvényei megjelentek a tőzsdén. Részvényeseink a lapokból értesülhettek arról, hogy Spielberg elkészítette a Schindler listája című filmjét és Oscar díjat kapott. 1999-ben népes vendégsereg ünnepelte az Unicum hazatérésének 10 évfordulóját.
Sajnos véget ért a nyár számomra, hazajöttünk Hegyaljáról. Mint régebben is írtam, Erdőbénye a szívem csücske, ezért most is nagyon nagy szomorúsággal töltött el, mikor hazafelé már Szerencset is elhagytuk. Fantasztikus napokat töltöttünk el a Zemplénben, pincéről pincére, programról programra járva. Épp most volt a Zemplén Fesztivál, úgyhogy nem csak borozgattunk, de közben remek előadásokat is élvezhettünk.
Legjobban a Béres birtokon előadott kamarazene vett le minket a lábunkról, amit ingyenes borkóstoló tett még feledhetetlenebbé. Igaz előtte való nap már jártunk a birtokon, egy üzem, és pincelátogatással egybekötött borkóstolón, mégis megtiszteltetésnek vettük, hogy személyesen Béres úr kínálta a remek borait a vendégeknek. A zenét az Excanto Együttes szolgáltatta, akiket ezelőtt sajnos nem ismertem, de annyira elvarázsoltak minket, hogy ezentúl keresni fogjuk a fellépéseiket. 
Egy kicsit a birtokról: külön “házi feladat” volt számomra ellátogatni ide, nem mintha magamtól nem tettem volna meg, de édesapám emlékezett a nagy diófára a Lőcsén, ahol a birtok felépült, és olvasta, hogy a fát meghagyták. Mint megtudtuk, ez a fa valóban sarkalatos pontja volt az építkezésnek, már a tervek is a fa köré készültek, és a fa meghálálta a gondoskodást, túlélte az építkezést, most pedig kellemes árnyékot biztosít. És a kilátás! Nem tudom, másnak is ilyen gyönyörűséget jelent-e Erdőbényét nézegetni, miután egy picit a fejébeszállt a bor, de ajánlom mindenkinek, hogy próbálja ki, megbánni biztosan nem fogja.
A kóstolót Hudák Péter a főborász tartotta, öt remek bort kóstoltunk: Tokaji Sárgamuskotály 2005, szárazTokaji Hárslevelű 2004, félédesTokaji Furmint 2004, szárazTokaji Hárslevelű 2003, félédesTokaji Cuvée 2004, édes. A kóstoló végén kaptunk még egy ráadás hatodikat, a Magita kisasszonyról elnevezett cuvét. Milyen érdekes az ember, persze, hogy ezt találtam a legszebbnek!
