Címke: könyv

Az utóbbi pár hónapban rengeteg új szakácskönyvem lett, pedig megfogadtam, hogy soha többet nem veszek egyet se. Hősiesen ellenálltam a kísértésnek, nem olvasgattam szakácskönyv ajánlókat a szaklapokban, nem böngésztem az Amazont, de valahogy mégis szemem elé kerültek, a polcomra ültek, itt vannak, magasodnak egymás tetején, mert a polcra nem férnek már. Na jó, rendeltem én is, de csak hármat, és azt igazán megérdemlem, ebben a szürkeségben, ugye?

Soha nem gondoltam volna, hogy két svéd szakácskönyvem is lesz azon a sütisen felül, amit egy olvasótól kaptam pár éve.
Az egyik svéd Lotta Lundgren svéd gasztroblogger aki azóta már tévéséffé avanzsált. A könyv gyönyörű, és teljesen más, mint amit eddig a szakácskönyvektől megszokhattunk. Már a borítóján is látszik, hogy Lotta bolond, úgyhogy a könyv jó mulatság lesz. Nehéz selyem nagyestéjiben áll a címlapon, kezében egy nyers báránycsülökkel. A belső fotók is rendhagyóak, amit igényes, vastag papírra nyomtattak. Azt kell mondjam, a könyvnek nem a receptek az erősségei, inkább a felvezető sztorik.
Nehezen tudom eldönteni, hogy a könyv bevezetője, ami a kiadóval váltott levelezés, vagy ez a mondat viccesebb-e:
“Mivel a szüleim 1987-ig nem vettek színes tévét, nővérem és én máshol kerestünk audiovizuális szórakozási lehetőségeket. Akkoriban péntek esténként gyakran elmentünk a legközelebbi élelmiszerboltba, és a grillcsirkéket bámultuk.”

És akkor a bevezető levelezést se hagyhatom ki:

Tisztelt Kiadó!

Szíves figyelmébe ajánlom a könyvem kéziratát, amelynek a ha én főznék  neked címet adtam.Gondolkodás nélkül állíthatom, hogy az összes receptből remek étel készíthető, ráadásul könnyedén.

Némelyik annyira egyszerű, hogy a leírás alapján akár félkézzel is elkészíthetjük a vacsoránkat. Esetleg féllábon, ugrálva. Mellékelem az életrajzomat, valamint a kollégámét, csatolok néhány, a tanulmányainkkal kapcsolatos dokumentumot, kalkulációt, és egy szinte teljesen kész, meglehetősen alacsony költségvetésű ám tartalmas film forgatókönyvet.
Szükség esetén küldhetek kóstolót is, az elkészített ételekből.
Természetesen bízva a posta gyorsaságában.

Barátsággal: Lotta Lundgren

Kedves Lotta Lundgren!

Megkaptuk a Ha én főznék neked című szakácskönyvének kéziratát, amelyet azóta sikerült elolvasnom, és kénytelen vagyok bevallani, hogy elnyerte a tetszésemet. Éppen ezért javasolnék egy személyes találkozót, hogy megbeszéljük a könyv kiadásával kapcsolatos lépéseket. Ezért kérem, hogy küldje el nekünk az elérhetőségeit.

Barátsággal:

Johanna Kullman, Norstedts Kiadó

PS.: Szeretném azonban arra is megkérni, hogy postai úton ne küldjön nekünk semmiféle élelmiszert.

Kedves Johanna Kullman!

Köszönöm a levelét, melynek először nagyon megörültem, később azonban kénytelen voltam néhány dolgon elgondolkodni, ön mint szakácskönyvet emlegeti a könyvemet. Kiadójuk katalógusát átfutva meg kellett állapítanom, hogy az előző évben hozzávetőlegesen negyven szakácskönyvet adtak ki. Ennyire biztosak abban, hogy ekkora az igény a szakácskönyvekre? Hogy valamennyit olvassák és használják? Mi a biztosíték arra, hogy az emberek tényleg rászánják magukat, és odaállnak a tűzhelyhez és a szakácskönyv Írójának utasításait követve nekilátnak főzni? Lehetséges, hogy mindez igaz. Igen ám, de akkor fel kell tennem magamnak a kérdést, szeretnék-e én egy lenni közülük.

Nem járnának-e jobban az olvasók, ha máglyát raknának ezekből a szakácskönyvekből, és egy jó nagy bográcsban bablevest főznének a tűzőn?

Üdvözlettel: Lotta Lundgren

Kedves Lotta!

Továbbra is azt gondoljuk, hogy figyelemre méltó a szakácskönyve, és hogy minden egyébről szívesen beszélnénk önnel személyesen. Igaza van abban, hogy kiadónk nagy tapasztalattal rendelkezik a szakácskönyvek kiadását illetően, ám a könyvek gyakorlati felhasználásával kapcsolatban nem rendelkezünk kellő információval. Bevallom, nem nagyon értem, hogy ezzel a megjegyzésével hová szeretett volna kilyukadni, valamint ismételten megkérem arra, hogy ne küldjön nekünk postán élelmiszert.

Hogy mindezek ellenére miért érzem úgy, hogy nagyon mérges lettem volna, ha pénzt adok ezért a könyvért? Mert szerintem ez tipikusan az a könyv, amit ajándékba jó kapni. Úgy vicces is, szép is, és tényleg klassz ajándék egy szakácskönyv gyűjtőnek.
Csak a social media-t ne fordították volna szociális médiának!

Lotta Lundgren: Ha én főznék neked, Geopen, 2013. 5990 Ft.

A másik könyv egészen meglepő helyről érkezett, mondjuk ha azt mondjuk svéd, mi jut először eszünkbe? A pasiknak a svéd bikini válogatott, a nőknek az IKEA. Igen, szakácskönyvet adott ki a bútorbolt. 

Ez is egy eszméletlen impozáns darab, 256 oldal, vastag, matt, újrahasznosított papírra nyomtatva, a címe pedig Ételeink természetesen, írta Kille Enna aki a Google szerint dán, de hogy skandináv, az legalább biztos.
A vastag könyvben jópár recept van, ezek is inkább az átlagos kategóriából, egy pár éve főző háziasszony bármelyiket kirázza a kisujjából, ami persze egyáltalán nem hátrány.
Viszont a könyv tele van “zöldséggel”. Zöld gondolatok, környezetvédelem, alacsony ökológiai lábnyom, kiskert a balkonon, vadon szedhető, ehető növények, feleős gondolkodás.
Rögtön a Túl jó, hogy kidobjuk fejezettel indít, hasznos infók azoknak, akik naponta teleszemetelik a kukát, és nem értik, hogy mivel.
IKEÁ-s téma, a gyerekek a konyhában, közös kenyérsütés, majd pár szó az energiatakarékos konyháról úgy, hogy akár meg is feledkezhetünk róla, hogy a könyv kiadója a svéd multi. Kedvenc témám a szezonaltás is bekerült a témák közé, majd a kertészkedés előtt egy 17 receptes középső rész következik, ami a szíve az egész könyvnek. Végül tárolás, komposztálás, újrahasznosítás, környezetbarát takarítás (szintén receptekkel).
Ha engem kértek volna fel, én is valami hasonlót írtam volna. 

10 ÖTLET 

1. GYEREKEKKEL EGYÜTT   

A gyerekek kíváncsiak, szívesen segítenek és gyorsan tanulnak. Szándd rá az időt, tanítsd meg őket főzni, így megalapozhatod a jövőbeni egészséges étkezési szokásaikat.  

2. HASZNÁLD FEL A MARADÉKOKAT  

Ne dobd ki a kis mennyiségű maradékokat se: darabold fel a húst, zöldséget, gyümölcsöt és használd másnap levesbetétként, vagy salátához. A maradék leveket, zöldségeket turmixold össze, így pürék, szószok vagy raguk alapjaként hasznosíthatod.    

3. MINDENT EGY EDÉNYBEN 

Főzés közben a fazékba helyezett párolóbetétben további zöldségeket, húst vagy halat párolhatsz/főzhetsz egyidejűleg. Így értékes energiát és időt takaríthatsz meg.  

4. BAKTÉRIUMOK ELLEN 

Tárolást megelőzően gyorsan hűtsd le, és csak egyszer melegítsd újra az ételeket! Így csökken a baktériumok elszaporodásának az esélye, és az étel minősége is jobb marad.  

5. ZÁRD EL A CSAPOT 

Ne folyasd a csapból a vizet, ha szomjas vagy! Tölts meg inkább egy kancsót/üveget vízzel és tárold a hűtőben. Víztisztításra, -lágyításra használj aktív szenet; a vizet ízesítheted citromlével, friss mentával, citromfűvel vagy édesgyökérrel. 

6. TÁROLJ OKOSAN 

Paradicsomot, banánt és mangót szobahőmérsékleten tárolj, hűtőszekrényben könnyen tönkremennek. A kenyeret száraz, hűvös (6–10ºC között) helyen, vászon- vagy papírzacskóban tartsd. Így kevésbé szárad ki, és nem penészedik.  

7. HULLADÉKHASZNOSÍTÁS 

A házi komposztálás akár 30%-kal is csökkentheti a felhalmozódó szemét mennyiségét. Helyezz el a konyhában egy beltéri tárolódobozt. A mosogatószermentes öblögetések, kézmosások vizét fogd fel és használd viráglocsoláshoz.  

8. PISZKOS ZÖLDSÉGEK 

A mosatlan zöldségek tartósabbak, hisz a mosás során sérül a felszínük, ezáltal kevésbé ellenállóak. Egyéb élelmiszerektől elkülönítve, papírzacskóban vagy perforált nejlonzacskóban tárold.   

9. BARÁTSÁGOS TISZTÍTÓSZEREK 

Kerüld a természetre káros színezékeket, illatanyagokat, klórt, foszfátot tartalmazó tisztítószereket. A konyhában elhelyezett fűszer-, zöldség- és szobanövények tisztítják a levegőt és megkötik a kellemetlen szagokat.   

10. MENTSD MEG A SZÁRAKAT 

A friss fűszernövények megmaradt szárait felhasználhatod levesek, egytálételek ízesítésére vagy teákhoz. 

STABIL Ételeink – természetesen! Könyv. IKEA FAMILY ár: 2790 Ft eredeti ár: 3490 Ft 

Egy ilyen címen természetes, hogy megakad a szemem, főleg, mert annak ellenére, hogy már mindent hajlandó megenni a fiam, azért volt jó pár év nagyon kemény harcunk az asztalnál, és ha hagynám, most is inkább a rántott hús krumplipürével-paradicsomos spagetti sajt nélkül-margaritha pizza szentháromság kerülne a gyomrába. És ugye, most itt van Záli, tökéletes alkalom egy tökéletesen franciául evő gyerek nevelésére!
Melyik szülő ne örülne annak, ha a gyereke imádná a zöldségeket, halat kérne vacsorára, vagy nem szeretné a szörpöt, viszont rajongana az ásványvízért? Persze, vannak szerencsés, és tudatos szülők, de azért a gyerekek errefelé inkább ritkaság számba megy.
A könyv viszont nem csak az étkezésről szól, sőt, az csak egy kis része. Inkább egy rácsodálkozás arra, hogy pár évtized alatt miként lettek a gyerekeink a főnökeink, és ez az angolszász országokban mennyire természetes, míg a szerző szerint Franciaországban egészen máshogy van. Azt kell mondjam, mi szerintem valahol félúton vagyunk a két gyereknevelési elmélet között, de határozottan a francia tetszik jobban.
Nálunk is van például “felnőtt idő” minden este, még ha eddig ennek nem is volt neve: én is ragaszkodom hozzá, hogy a gyerekek legkésőbb fél kilenckor ágyban legyenek a saját szobájukban, hogy végre tudjak pár szót váltani a férjemmel, meg tudjunk inni egy pohár bort, vagy csak valami sorozatot nézzünk, amiben mondjuk elhangzik pár csúnya szó is. Vagy egyszerűen csak olvassunk, bámuljunk ki a fejünkből CSENDBEN.
Úgyhogy ezzel a résszel határozottan elégedett voltam, úgy éreztem szinte meg vagyok dicsérve. Mondjuk a napközbeni önálló játék nem megy annyira, ok, semennyire se megy, sőt! Folyamatosan ott kell lennem, ha kimegyek a konyhába, már jön utánam, csak “parancsra” hajlandó önállóan feltalálni magát, vagyis sehogy. Igaz, akinek nyolc éves koráig nincs testvére, annál természetes, hogy  a szülein lóg, egyedül játszani a saját szobában is igencsak furcsa lenne órákon keresztül.
Úgy tűnik, a francia gyerek nem csak azért különbözik egy amerikaitól, mert már kétévesen is tud viselkedni egy étteremben, hanem ezért is, mert a szülei teljesen másként gondolkodnak a családról. Én is úgy érzem, hogy kell két hét évente a gyerekek nélkül, mert nem csak édesanya vagyok, de egy felnőtt nő is, akinek jó elutaznia kettesben a férjével. Éppen ezért annyira azért nem lep meg a nagy francia nevelési módszer, mint a szerzőt, de azt kell mondanom, mindenképp jó irány, amit a könyv bemutat. Mert ha továbbra is azon az úton megyünk tovább, ami mostanában divatos, miszerint megszervezzük a gyerekeink mind a 24 óráját, majd érettségiig nem hagyjuk őket egyedül átmenni a zebrán, akkor könnyen azok között találhatjuk magunkat, akik szerint felelőtlen az a szülő, aki felsőben egyedül engedi iskolába a gyerekét. Pár éve olvastam/vagy láttam a tévében, de már nem tudom hol, egy amerikai családról, akiket szinte gyerekgyilkosnak kiáltottak ki, amikor egyedül engedték metróval a gyereket iskolába. Ennek kapcsán mutattak olyan szülőket, ahol az édesanya az egyetemi felvételire is elkísérte a gyerekét, és amikor a stáb miatt mégis otthon kellett volna megvárnia a fiát, hisztérikus rohamot kapott, hogy mit fog enni a gyerek, és nem tudott uralkodni magán, inkább kamerák előtt is elkísérte a 19 éves fiát.
Nos, remélem ez egy elég ritka szélsőség, de azt hiszem egyik szülőnek sem árt, ha elolvassa ezt a kicsit családregénynek is beillő könyvet. Egy kis francia extra a végére a könyvből: nőgyógyász szülés után megkérdezi, hogy boldog-e az apuka=milyen a szex? És ha bármi gond lenne, felírja a TB finanszírozott gátizom erősítő tornabérletet, vagy felszólít a fogyókúrára. Családban gondolkodik.
Nagyon szórakoztató volt, ajánlom!

Pamela Druckerman újságírónő Párizsban töltött néhány évet. Nem tervezte, hogy francia anya legyen belőle, hisz francia konyha, francia divat ugyan van, de francia gyereknevelésről nem volt tudomása. Ráadásul a franciák szerint ő k nem csinálnak semmi különöset gyermekeikkel. A francia gyerekek mégis 2-3 hónapos kortól átalusszák az éjszakát, míg az amerikai gyerekeknél az első év az éjszakázásé. A francia gyerekek rendesen esznek, még a zöldségeket is vígan behabzsolják. Mindennek tetejébe pedig, az amerikai szülők azzal töltik az idejüket, hogy szétválasszák veszekedő gyerekeiket, míg a franciák kávé mellett beszélgetnek, míg gyermekeik rendben játszanak. Az anyaság teljesen más Franciaországban. Nincsenek szerepmodellek, követendő szuperanyák, mint Amerikában, a francia nők pedig nem gondolják, hogy 24 órás szolgálat az anyaság, hanem mindig szakítanak időt magukra is. Van tekintélyük a gyermekek előtt és irigylésre méltóan nyugodtak.