Kategóriák
Egyéb kategória

A füstölt marhanyelv-VKF IX.

Dibbuk kiírása után két étel között hezitáltam: libamáj, és marhanyelv. Gondolom, libamájjal más is indul a megmérettetésen, marad a marhanyelv. Megjegyzem, volt olyan időszaka az életemnek, amikor untam a libamájat 🙂
Történt ugyanis, hogy egyik kollégám felesége a Gundelben dolgozott. Ott mindig megkapták a vendégeknek már nem felszolgálható, de még tökéletes minőségű libamájat. Egy ideig nagyon jól esett nekik is, de eljött a pillanat, amikor a család vajaskenyeret kívánt vacsorára. Innentől kezdve a munkahelyi hűtőben mindig volt egy dobozban libamáj, szabad felhasználásra. Eleinte meg kellett érte verekedni a többiekkel, de fél év után (mi tovább húztuk, mint a család) előfordult, hogy ránkpenészedett. Most ilyet nem tudnék elképzelni, úgyhogy ha valaki unja otthon a libája máját, akkor csak szóljon nyugodtan!
A marhanyelv nem túl gyakori nálunk, évente mindössze egyet füstöltetünk fel, pedig nagyon finom. A nagycsarnokban lehet kapni nyers marhanyelvet, vagy beszélni kell egy olyan hentessel, aki rendszeresen vág marhát. (Mivel a nyelv a marha első felében található, a főtt marhanyelv kedvelt étel volt a zsidók között, egy kicsit megtörte a kóser húsok egyhangúságát.)
Egy egész marhanyelvet sós, forró vízbe teszünk, és pár perc főzés után lehúzzuk a durva, külső héját. Hagyjuk kihűlni, majd sóval beborítjuk, amiben egy-két napot tartjuk. Utána páclében pácoljuk: sonka pácot szoktam venni (ez egy fűszerkeverék) a Tesco-ban, nagyobbacska papírdobozban árulják. Ezt az előírás szerint elkészítem: fel kell főzni, és annyi sót tenni bele a húsról, hogy egy nyers tojás se ne süllyedjen el benne, se ne jöjjön fel a tetejére. (középen kell, hogy lebegjen) Utána ebben a páclében pácolom 3-4 napig, ahogy érzem. (tudom, ez most nagy segítség volt) Mikor kész, elviszem a füstölőhöz, és felfüstöltetem. A füstölőnél addig szoktam füstöltetni, mint egy kolbászt: egy napig. (Persze nem egy nyelvvel állítok oda, ilyenkor visszük a baromfikat, marhaszegyet, ilyesmi, amire egy évben szükségünk lehet.)
Mikor felhasználjuk, vízben megfőzzük, mint egy csülköt szokás a bableveshez, utána felszeletelem, erős paprikával megszóróm, és jó sok zúzott fokhagymát szórók rá. Puha fehérkenyérrel isteni, de pizzára sem akármi!

Kategóriák
Egyéb kategória

Forró reggeli: juhtúrófánk

Pár hete eszembe jutott, hogy gyerekkoromban édesanyám gyakran csinált túrófánkot. És a túrófánk belefészkelte magát a gondolataim közé. Persze túrót nem vettem soha hozzá, csak minden nap gondoltam rá. Aztán reggel már muszáj volt valamit kezdeni az igencsak érett juhtúróval a hűtőből, és volt egy ötdekányi márványsajtom is.
Nem édes, mint az eredeti, sőt, a vanília illatot is valami egészen más helyettesíti, de igazán remek lett. Szerintem egy ráérős vasárnapi reggelinek tökéletes az ilyen hűvös reggeleken, persze forralt borral.
Hozzávalók:
30 dkg juhtúró
5 dkg kéksajt
2 tojás
15 dkg liszt
Bors
1/2 tasak sütőpor, vagy két csipet szódabikarbóna
Zsemlemorzsa
A hozzávalókat összekevertem, egy fél órát pihentettem, pici gombócokat formáztam belőle, amiket megforgattam zsemlemorzsában. Forró olajban sütöttem ki, és tejföllel locsoltam meg.

Kategóriák
Egyéb kategória

Sztrapacska pácolt rostélyossal

Hát ez az étel aztán nem kóser. Több okból nem, hogy miért is nem, arról majd jövő héten írok egy hosszabb posztot is. Igazából az erdőbényei ételek között lenne a helye, mert én ott ettem mindig ezt, csak arrafelé nyerskrumpli-galuska néven fut. Persze mamám nem adott hozzá rostélyost, elég volt a szalonna is bele.
Így hússal a Lebuj étteremben készítik Árgyélus szelet néven. A Lebuj, Bodrogkersztúr és Tokaj között található, nagyon hangulatos étterem, a környéken a második legjobb. A legjobbról Dibbuk postolt nemrégiben. Persze a kettőt nem lehet összehasonlítani, mert itt főleg a magyar konyha (és a tót) dominál, de azt nagyon kedvesen művelik. Kis fél literes butellákban érkezik a bor az asztalhoz, télen gyönyörű cserépkályhában tüzelnek, és az étterem kiválóságát mi sem mutatja jobban, mint hogy a helyiek is betérnek egy halászlére, vagy harcsapaprikásra.
Hozzávalók a sztrapacskához:
1 kg krumpli lereszelve
50 dkg liszt
2 tojás

(A mennyiségeket ne vegye senki szentírásnak, ugyanis nagyon laktató, ez a mennyiség szerintem 6 embernek elegendő.) A hozzávalókból nokedlitészta sűrűségű tésztát készítünk, és forró vízbe szaggatjuk. Mikor kifőtt, szalonna kocka kisütött zsírjára dobjuk. (Van amikor a zsírba belenyomok még egy-két gerezd fokhagymát is.)
Hozzákeverek 30-40 dkg juhtúrót (Brindzatúrót érdemes csak használni!)
A rostélyoshoz három napig pácolok valamilyen fokhagymás mustáros pácban fejenként egy-egy nagy szelet húst.

Kategóriák
Egyéb kategória

Camaber sajttal töltött alma

Már két hete figyelt a hűtőben két camabert. Persze még nyugodtan pihenhetett volna ott legalább ugyanennyit, de én olyan vagyok a sajttal, mint Gombóc Artúr a csokival. Szinte hallom, amikor utánam szól: Engem egyél meg, velem mi lesz? Nem is hagyhattam tovább, pedig nem ez volt mára betervezve. A végső lökést az adta, hogy kihallgattam valakit a metrón (bocsánat!), aki azt mesélte, hogy aszalt szilvával töltött sajtot evett egy étteremben.
Rögtön elkezdett dolgozni az agyam, beindult a nyáltermelésem. Csak kis betűvel merem leírni, hogy először úgy gondoltam, az aszalt szilvát bacon-be tekerem, és azzal töltöm meg a sajtot, majd kirántom. A terv akkor dőlt meg, amikor egy fia szalonnát sem találtam itthon, viszont fonnyadozó almákat igen. (Tehát ez is lehetne kóser, de vega mindenképp.) Remek, akkor nem kell panírozni 🙂
Kikapartam az almák belsejét, beletöltöttem a sajtot, és egy-egy aszalt szilvát. Amíg a sütőben sült, a kikapart almát egy pici vajon felaprított szilvával és vörösborral megpároltam. Ez lett az öntet. Rizzsel tálaltam.