Címke: vkf

Kategóriák
Egyéb kategória

Sajtoskörte boros krumplipürével VKF

Mikor még csak a címét olvastam Chilii VKF kiírásának, azt hittem, azokról az ételekről kell majd írnunk, amiket szinte mindig eszünk nyaralás alatt. Gondoltam, megint kiderül rólam valami furcsaság, úgyhogy le is írom. Talán a gyerekkorombeli balatoni nyaralások származéka az, hogy nekem nem nyaralás a nyaralás rántott sajt nélkül. De nem ám Camamber, meg ilyenek, hanem mezei Trappista, rizzsel, és tartárral. Otthon soha nem csinálok, de kifőzdékben szeretem. Fel is kutattam, hol lehet Budapesten a legjobbat kapni: az IKEA-ban. Nagyon finom, picit kapros, picit kapribogyós tartárral árulják az étteremben.
Visszatérve a VKF “feladványhoz”, eredetileg mindenféle közelkeleti, és mediterrán receptek cikáztak a fejemben a nyaralás szó kapcsán, de mivel egy hete jöttem haza egy rövid magyarországi nyaralásból, ahol remekebbnél remekebb sajtokat (naná, hogy megint sajt) volt szerencsém kóstolni, hazai vizeken maradok. Bár a recept kifejezettem az Őrségi Ínyes sajtjaiból készült, szerintem nyugodtan helyettesíthető más, csípős, pikáns kék sajttal.
Mivel a körte édes, a sajt pedig nagyon karakteres, gondoltam elbír még egy extra krumplipürét, ezért a tej felét fehérborral pótoltam, és belekevertem egy fej hagymát, amit vajon egy teáskanál cukorral előzőleg karamellizáltam.
Hozzávalók a körtéhez fejenként:
1 körte félbevágva, fél percig blansírozva
1 ek Gourmet sajtkrém*
1 szeletke Brie az Őrségből*
Bors
A körtéket megtöltöm a sajtokkal, borsozom, majd öntök alá egy pici fehérbort, és alufóliával letakarva megsütöm úgy, hogy az utolsó öt percben kapjon egy pici színt.
Hozzávalók a boros krumplipüréhez:
Héjában főtt krumpli
Vaj
Tej
Fehérbor
Szerecsendió
Só, bors
Karamellizált hagyma
*A sajtoknak ez a neve.

Kategóriák
Egyéb kategória

VKF-Marha vindaloo, banánsalátával

Mikor elolvastam a VKF kiírását Loriennél, a csirkepaprikás nokedlivel, és tejfölös uborkasalátával jutott eszembe. Azt hiszem ettől jobban összeillő trilógia, nem nagyon létezik a világon. Főleg most nyáron, amikor az uborkasalátát nem kell kígyóuborkából csinálni, mert kapható fürtös uborka is.
Mégis, miért valami egészen mást főztem? A válasz egyszerű: csak csirkemell filé volt itthon. Bár csirkepaprikást abból is lehet csinálni, de nem érdemes.
Különben is, már régen várat magára egy írás a Kashmír indiai étterem fantasztikus főzőbemutatójáról, így most két legyet üthetek egy csapásra. Ha valaki nem ismerné az éttermet, ajánlom látogasson el hozzájuk minél hamarabb! (Fontos, hogy nem összekeverendő a Kama Sutra étteremmel, ami egy sarokkal lejjebb van.) Hétközben ebédidőben meglepően olcsón ebédelhetünk büféasztalról, de vacsoraidőben is a megfizethető kategóriába tartozik a hely.
Az erősen fűszeres, csípős vindaloo mellé talán első olvasatra furcsának tűnik a fokhagymás, chilis, joghurtos banánsaláta, de nagyon kellemesen csillapítja a szájban tomboló tüzet. Nekünk annyira ízlik, hogy banán saláta nélkül már nem is főzünk ilyesmit.
Megemlítem még a Szép Kis India nevezetű üzletet a Wesselényi utcában, ahol a legnagyobb választékban lehet indiai fűszereket vásárolni, jó áron.
Hozzávalók a Marha vindaloohoz:
1 kg sovány marhahús felkockázva
0,5 kg hagyma felkockázva
3 ek ghee, vagy vaj
4 gerezd fokhagyma összenyomva
1 tk őrölt rómaikömény
1 ek száraz serpenyőben megpirított koriander (ha van mozsarunk, törjük benne össze)
1 tk kardamommag
1-2 chili paprika apróra vágva
1 tk lepkeszegmag
1 tk kurkuma
1 tk fekete mustármag
1 tk fahéj
2 tk tamarind paszta
1 ek cukor
2-3 centis friss gyömbérdarabka lereszelve
Só, bors
A húst a ghee-n hírtelen lepirítom, majd kiszedem. A visszamarad ghee-hez hozzáadom a fokhagymát, hagymát, gyömbért, sót, és megpárolom őket. Ekkor visszateszem a húst, és a többi fűszerrel puhára párolom. Közben a folyadékot többször is pótolni kell.
Hozzávalók a salátához:
3 pohár joghurt
3 banán karikákra vágva
2 gerezd fokhagyma
1 chili apróra vágva

Kategóriák
Egyéb kategória

Sólet Indiában

Mikor Aubergine kiírta a pályázatot, rögtön tudtam, hogy a korianderről fogok írni, de azt gondoltam, hogy a zöldjéről. Aztán láttam, hogy szeretné, ha különbséget tennénk a zöldlevelek és a termések között. Szerencsére a termését is imádom, szóval velem nem lehet kiszúrni 🙂 Azért persze muszáj szót ejtenem a levélről is, főleg azután, amit CV postjában találtam, hogy még koriandergyűlölők „pártja” is létezik. De miért? De miért? De miért?
Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire megosztja a világot egy egyszerű kis növény! Méghogy poloska íze van! (Igaz, poloskát még soha nem ettem) Minden esetre Lilafüge legalább szereti, úgyhogy én is szeretem őt!
Maga a növény (Coriandrum sativum L.) a földközi tenger vidékéről származik. Más néven: koriandrom, cigánypetrezselyem, zergefű, beléndfű, kínai petrezselyem, poloskakömény (na tessék!), bolhafű, cilantro. Már 3000 éve legalább használják a konyhaművészetben és a gyógyászatban. Ie. 1550-ben az Ebers féle papirusztekercsek megemlítik, de szanszkrit szövegekben és a Bibliában is előfordul És (a manna) édesebb volt, akár a koriandermag (Exodus 16.31). Fáraók sírkamráiban megtalálták a növény magjait, a görög Hippokratész, az orvostudomány atyja, orvosságként javallotta. A rómaiak a hadjárataikra vittek magukkal koriandert a kenyerük fűszerezéséhez, (én is mindig szórok a kovászos kenyér tésztájába, de ha oda nem is, akkor a tetejére.) így honosodhatott meg a fűszer egész Európában. A koriandert telítettség, enyhe gyomor- és bélpanaszok gyógyítására használják.
Magyarországon álltában a kicsi gömbölyű magokat árusítják. Ezek a magok Oroszország európai részén teremnek, és állítólag magasabb az illóolaj tartalmuk, míg a nagyobb magoknak alacsonyabb. Én jobban kedvelem a nagyobb, kicsit hosszúkás magokat, mert erőteljesebb az íze. A Szép kis India nevű fűszerboltban mindig lehet ilyet kapni. Nagyon fontos, hogy használat előtt száraz serpenyőben pirítsuk meg egy kicsit, így az íze, és az illata is megsokszorozódik.
A receptben biztos, ami biztos, használtam a magot is, és zöld leveleket is.


Dafina a szefárdi sólet

Ahogy egyre melegebb lesz, mind többet gondolok arra, hogy csak hideg gyümölcslevest, vagy madártejet kéne enni egész hétvégén. Biztosan csodálkozna minden vendég, ha ez lenne a szombat déli menü! Azért megpróbálok a lehető legkevesebbet a tűzhely közelében tartózkodni, félkész dolgokat is belecsempészni az ételbe. Éljen Appert, aki lehetővé tette a csicseriborsó és pardicsomkonzerv vásárlását!
Ezt az ételt, szinte minden afrikai, közelkeleti országban ismerik, ahol zsidók élnek, csak más-más néven. A Dafina arab szó, betemetettet jelent. Az agyagedénybe bekészített hozzávalókat légmentesen lezárták, a földbe egy gödröt ástak, aminek az aljára parazsat szórtak. Erre tették az edényt, majd befedték földel.
Ismerős a módszer, ugye? Majdnem kemencében sütött sólet! Ugyanis a csicseriborsó hasonlóan a babhoz lassan fő meg, miután pedig megfőtt, másnap délig valahogy melegen kellett tartani. Marokkóban Skhena néven főzik, ami forrót jelent, Iránban Khalebibi, szintén forró jelentéssel. A módszer ugyanez Egyiptomban is és Jemenben is, de ezekben az országokban csicseriborsó helyett fiatal zöld búzából készítik. Itt Ferik, illetve Harissa névvel illetik, ami egészet, teljeset jelent.
Mostanában nagy kedvencünk a Dafina, ugyanis ellentétben a sólettel, elpusztítása után nincs szükség négy órás mozdulatlan pihegésre 🙂
Hozzávalók:
1 kiló hús (Ízlés szerint, de bárányból és borjúból a legjobb.)
1 nagy fej hagyma felaprítva
50 dkg hámozott, felaprított paradicsom
2 doboz csicseriborsó konzerv (Ha nem konzervből készítjük akkor 25 dkg csicseriborsó, éjszakára vízben áztatva. A Lehelen az arab fűszeresnél mindig kapható konzerv is.)
1 ek előzőleg száraz serpenyőben megpirított koriander mag
1 tk őrölt fahéj
1 tk őrölt szegfűbors
1 tk őrölt szerecsendió
Só, bors
Chili
A tálaláshoz:
6 főtt tojás
1 nagy csokor friss koriander
2 ek pirított fenyőmag
A hagymát olajon megpirítom, rádobom a kis kockákra vágott húst, és fűszerekkel puhára párolom. Csak ha megfőtt, akkor teszem hozzá a csicseriborsó-konzervet, majd a paradicsomot. Ha hagyományosan készítjük, akkor sóletszerűen mindent rakjunk az edénybe, jól zárjuk le, és lassú tűzön főzzük, vagy süssük. Tálaláskor minden tányérba teszek egy főtt tojást a Dafina mellé. A tetejét megszórom friss korianderrel, és a fenyőmaggal.
Ez az írás megjelent a Judapesten is.