Hónap: 2010 október

Kategóriák
Egyéb kategória

Hétvégén irány Pécs!

 „Megkértem a mandulafát: – Testvérem, beszélj nekem Istenről! – s a mandulafa csöndben kivirágzott.”
                                                                                                      (Nikosz Kazantzakisz)
2010. október 15-17. péntek-vasárnap
Október 15. péntek
15:00 órától
Történelem és porcelán
Zsolnay és Pécs – történelmi séta Zsolnay Vilmosnak, a ma is világhírű porcelángyár egykori vezetőjének emlékére. Sétánk során az alábbi helyszíneket tekintjük meg: Zsolnay mauzóleum, Zsolnay múzeum, Zsolnay-kút, Szerecsen-patika, Zsolnay Vilmos szülőháza, Posta-palota, Tüke-kút
(A séta a Széchenyi téren a Hunyadi lovas szobor elől indul)
17:30 órától
Az Örökkévaló hajléka, a gyülekezés háza
Istentisztelet és orgonaszó a zsinagógában a város egyik legjelentősebb romantikus stílusú műemlékében. Az istentisztelet után bemutató orgona-koncert az Angster gyár különleges hangszerén, és rövid előadás a gyár történetéről Hajdók Judit orgonaművész, orgonakutató előadásában. A hangszeren a romantika mesterművei csendülnek fel.
Helyszín: Zsinagóga (7621 Pécs, Kossuth Lajos tér)
20:00 órától
Déja entendu – a bennünk élő dallamok világa
Világzenei koncertek a Művészetek és Irodalom Házában
(7621 Pécs, Széchenyi tér 7-8.) (Belépődíj: 600, nyugdíjasoknak és diákoknak: 400 forint)
Fellépő zenekarok:
  • Los Bilbilicos
Utazás a spanyol zsidóság dalainak szárnyán bölcsőtől sírig, szerelemtől menyegzőig, házasságtól házasságtörésig, Almeríától Szalonikiig

  • Cabaret Medrano
(A Cabaret Medrano zenéje, ez a minden hangulatot desztilláló akusztikus esszencia kifejezi a csontokba hatoló közép-európai világot. A sokszorosan meggyötört, legkülönfélébb öntudatok mámorát átélő világot, amelyben a csalódás és az újra és újra ébredő gyermeki reménység él együtt. Minden koszos és minden tiszta egyszerre.)

Október 16. szombat
10:00 órától
Történetek, hangulatok, életképek
Dunántúl legnagyobb zsinagógája – a pécsi zsinagóga története, majd múltidéző barangolás a pécsi zsidó és törökkori emlékek nyomában. A séta a pécsi zsinagóga megtekintésével indul, kalauzunk a Kidma Zsidó Diák Szervezet önkéntesei, valamint Vörös István Károly pécsi pedagógus lesz
(7621 Pécs, Kossuth Lajos tér)
14:00 órától
„A művészettől az életig” – a Bauhaus pécsi mesterei
Kulturális és művészettörténeti séta a pécsi bauhäuslerek és a modernista pécsi építészet remekművei nyomában. Sétánk során László Eszter kalauzolásával többek között megtekintjük Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Johan Hugó, Weininger Andor, Stefán Henrik épített örökségét.
A séta a Janus Pannonius Múzeum elől indul (7621 Pécs, Káptalan u. 3.)
18:00 órától
Dzsámi és synagoga – mediterrán hatások az irodalomban
Horváth Viktor (Pécs) és Szántó T. Gábor (Budapest) felolvasóestje élőzenével és egy pohár borral fűszerezve. Közreműködik Budai Miklós gitáron
Helyszín: Művészetek és Irodalom Háza (7621 Pécs, Széchenyi tér 7-8.)
20:00 órától
Családregény – Gerendás Péter új lemezének bemutatója
„Hogy milyen koncertre számíthatnak az érdeklődők? Az összeállítás címéhez híven egy család története bontakozik ki a dallamokból, illetve a szövegekből, úgy, ahogy azt az emlékezet általában megőrzi. Szerepelnek benne a nagyszülők, a szülők, a szerelmek, sőt a gyermekek is, kronológiai sorrendben. Persze, van, ahol az emlékek hiányosak, és akadnak olyan történetek is, amelyeket a fantázia szőtt, vagy egészített ki. Külön érdekessége a lemeznek, hogy valamennyi hangszeren, így például gitáron, nagybőgőn és hárfán is Gerendás Péter játszik. A koncerten „egyszemélyes zenekara” adja elő az új dalokat, kiegészítve néhány régebbi, a témához kapcsolódó szerzeménnyel. A Családregény valamennyi dalszövegét pécsi szerző, Sz. Koncz István jegyzi.”
Helyszín: Est Café (7621 Pécs, Rákóczi út 46. / Kereskedők Háza, Római szint)
Október 17. vasárnap
10:00 órától
Biblia, tudomány és művészet
Előadások és beszélgetések a Pécsi Zsidó Hitközség Dísztermében
·         Fritz Zsuzsanna: Mi történt a fa alatt? – fás történetek a Bibliában
·         Schweitzer Gábor: Emlékek, történetek, életképek – a pécsi zsidóság múltjából
·         Nagy András: „Dinoszauruszoktól a honfoglaló magyaron át a rabbiportrékig” – Baiersdorf Erna pécsi jelentőségű szobrászművész életműve
·         Várkonyi György: Magyarok a Bauhausban
·         Klein Rudolf: Bauhaus a homokdűnéken – Tel Aviv és a Bauhaus
·         Gadó János: Izrael (képének) története
(7621 Pécs, Fürdő u. 1.)
14:00 órától
„Sólet, ékes égi szikra” – a zsidó konyha remekei
Pécsi és kóser borok ízelítője, bográcsozás élőzenével fűszerezve a Pécsi Zsidó Hitközség udvarán. (az ebéd a kóser előírások betartásával készül)
(7621 Pécs, Fürdő u. 1.)  (Az ebéd és a borkóstoló ára 1000 forint)
16:00 órától
Zenés körutazás a filmek világában
Zsidó sorsok magyar filmen dr. Stark András előadása zenei ízelítőkkel, közreműködik Darvas Ferenc zongorán
Helyszín: Pécsi Zsidó Hitközség Díszterem (7621 Pécs, Fürdő u. 1.)

Kategóriák
Egyéb kategória

Sütőtök-szilvalekvár pite

Nemrég megkeresett egy nagyon helyes leányzó, aki a Messzelátó egyesületben dolgozik, hogy Magyarországon is szeretnék kipróbálni a 100 mérföldes diétát, 50 kilométeres diéta néven, és örülnének, ha a sajtótájékoztatóra főznék nekik valamit a diéta jegyében.
Magáról a diétáról, vagyisa célkitűzéseiről, és a szuper sajtótájékoztatóról, ami inkább egy kellemes beszélgetés volt az alapítvány, és pár olyan fiatal között akik szeretnének tenni valamit a városért, magukért, vagy a családjukért majd később írok.
Most jöjjön a legnagyobb sikert aratott fogás, a sütőtök pite.
Az alapanyagok nagy részét az alapítványtól kaptam, vagyis a lisztet, a tojást, az olajat és a mézet. A sütőtököt és szilvát, amiből a szilvalekvár főtt, saját magam termeltem.
Hozzávalók:
30 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
1 egész tojás
1 dl méz
annyi étolaj, hogy kézzel összegyúrható masszát kapjunk
60 dkg sütőtök megsütve
1 tojás
méz ízlés szerint
30 dkg szilvalekvár
A tészta hozzávalóit összegyúrtam, és egy sütőpapírral bélelt piteformába nyomkodtam, Nem lett gyönyörű, de eleve rusztikus pitének indult. A megsütött tököt, tojást és mézet botmixerrel pépesítettem, és tészta közepére halmoztam. Kanalanként beleadagoltam a szilvalekvárt, és picit megkevertem, hogy szebben nézzen ki. 180 fokra előmelegített sütőben sütöttem 40 percig. Langyosra hűtve a legfinomabb.
Nem bántam volna, ha a tésztába olaj helyett sikerül vajat tennem, de így is nagyon finom lett.

Kategóriák
Egyéb kategória

Fűszeres tönkölykifli

Kaptam egy adag nagyon finom házi tehénsajtot, és valahogy úgy éreztem ez a sajt kiflit kíván, méghozzá valamilyen teljes kiőrlésű lisztből készültet. Nem tudom miért jutott eszembe, mert kiflit leginkább simalisztből szoktam sütni, de mivel volt itthon hozzá minden, gyorsan bedagasztottam.
Ez lett a vacsora: langyos kifli, érlelt tehénsajt, vörösbor.
Egyszer gyerekkoromban egy Nemere regényben olvastam, ahogy a regényhősök meleg kiflit, házi sajtot, és bort vacsoráztak. Ott a világtól elzárva éltek családok, de a történetre nem emlékszem, csak erre a vacsorára 🙂
Hozzávalók:
40 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
10 dkg tönköly sima liszt
1 kk sikér
3 dl langyos víz
0,5 dl extraszűz olívaolaj
1 dkg friss élesztő
1 kk őrölt kömény
1 kk durvára őrölt bors
1 kk őrölt koriander mag
1 kk méz
só
Alaposan kidagasztottam a tésztát, letakartam, és hagytam duplájára kelni, ez kb. másfél órát vett igénybe. Tíz részre osztottam, kifliket formáztam belőle, és 240 fokra előmelegített sütőben tizenöt perc alatt szép pirosra sütöttem.
A képen már Gábornak csomagolom uzsonnára, és körözött van benne.

Kategóriák
Egyéb kategória

Borvacsora a Sárga Borházban

Szeptember vége felé a Pásztortüzek előtt egy nagyon izgalmas borvacsorára voltunk hivatalosak a Sárga Borházba. Hogy őszinte legyek, a kedves invitáláson túl nem nagyon tudtam, hogy mire számíthatok, kik lesznek ott, kinek a borait fogjuk kóstolni, és mi az apropója az egésznek, de nagyon örültem a lehetőségnek.
Délután gondoltam foglalok asztalt Prantének és Péteréknek, de kiderült, hogy ez egy zártkörű vacsora. Jaj, így persze még izgalmasabb, kezdtem sajnálni, hogy Dávidot nem passzoltuk le a nagymamának…
Aztán persze minden kiderült: Erdőbénye-Mád tengely borait kóstoltuk, vagyis Alkonyi László a Borbarát főszerkesztője, és sok csodálatos Tokajjal foglalkozó könyv írója, Pelle László, akinek nem csak párlatai vannak, de csodálatos borai is Mádról, illetve Homonna Attila és Vissy László Erdőbényéről (vagy Abaújszántóról, ahogy nézzük).
Az ételeket közösen találták ki Attilával, de innentől kezdve szabad kezet kaptak a Borházban.
Ennek fényében nagyon vicces, hogy pont Attila borát nem találtuk el, de ez volt az, amelyik mindenki szerint teljesen harmonizált az étellel, ami mellé felszolgálták.
Jó lenne ha a tokaji borokat többen tudnák ételekhez párosítva kóstolni, talán több tokaji fogyna Magyarországon.

Kategóriák
Egyéb kategória

Zeller kétszer, tizenöt perc alatt

Gondolom nem csak nekünk vannak leveses napjaink ebben az időben.
Este hatkor korgó hassal értünk haza, gyorsan valami forrót felkiáltással. Ha megpucoljátok a krumplit, amíg én a zellert pucolom, akkor negyed óra múlva vacsorázhatunk, mondtam a pasiknak, és így is lett. Igaz előbb Dávid mindenféle ígéreteket próbált kicsikarni belőlünk: ha mind megeszem a levest, akkor lehet utána joghurt? Ha mind megeszem a levest ÉS megeszem a joghurtot IS, akkor kártyázunk utána?
Ezek után már én kérdeztem, hogy ha mind megeszed a levest, utána a joghurtot, majd kártyázunk utána, aztán elpakolod a játékaidat, akkor fürdés és mese után gyorsan alszol?
Persze mindenki mindent megígért, de be is tartott, úgyhogy elégedetten mehettünk aludni mindnyájan.
A zellerkrémeleves a szokásos, inkább a zelleres olaj a különleges a tetején.
Hozzávalók:
1 nagyobb zellergumó
4 szem közepes krumpli
2 dl tejszín
2 ek vaj
só, bors
frissen reszelt szerecsendió
1 marék zellerzöld
1 dl extraszűz olívaolaj
1 csipet cayenne bors
A zellert és a krumplit apró kockákra vágtam, sóztam borsoztam,  és annyi vízben amennyi ellepte kuktában puhára főztem. Közben a zellerzöldet az cayenne borssal és az olívaolajjal leturmixoltam, és teaszűrőn átszűrtem.
A megfőtt zellert leturmixoltam, tejszínnel és szerecsendióval ízesítettem. Ha valaki hígabban szereti, mehet még bele kevés víz.
Tálalásnál meglocsoltam az olajjal.

Kategóriák
Egyéb kategória

Mitől hízik az amcsik segge?

Általános nézet szerint minél több pénzünk van, annál jobb minőségű élelmiszerekhez jutunk hozzá, egyre igényesebben táplálkozunk és jelentősen kitágul az elfogyasztott élelmiszerek köre. Hiszen többé nem kell spórolnunk, végre megvehetjük a legjobb bioélelmiszereket, homárt ehetünk kaviárral, és a steak is már csak argentin marhából készülhet.

Szeretnék hinni benne, hogy az olvasók többsége így tenne, vagy legalábbis igyekezne egészségesebb táplálékot magához venni, kevesebb cukorral, tartósítószerrel, színezékkel, vegyszerrel és üres kalóriákkal.

De akkor mégis mitől hízik az amcsik segge? Mikor átlagosan egy amerikai 2800 dollárt visz haza havonta (http://www.worldsalaries.org/usa.shtml), ami hozzávetőlegesen 600.000 forint. Sokunk számára lenne álomfizetés. Persze tudnunk kell azt is, hogy az Egyesült Államokban sok minden drágább, mint Magyarországon, de ez pont az élelmiszerek esetében már nem túl jelentős. Mellékesen jegyzem meg, hogy sok minden viszont sokkal olcsóbb, például a GPS-ek, de ez egy másik téma.

Szóval akkor mégsem eszik minden amerikai egészségesen? Hiszen pénzük lenne rá. És persze már sokan sejtik, hogy a válasz nem. Egyáltalán nem esznek egészségesen. A pénzüket leginkább előre csomagolt félkész és készételekre, gyorskajákra költik. Szinte soha nem főznek otthon, sőt leginkább egyáltalán nem tudnak főzni. A lustaság mindent legyőz. Ha megtehetem, hogy készkaját vegyek, akkor nem fogok főzőcskézni. Sajnálom rá az időt és a végén különben is elhitetik velem, hogy főzni drágább. Ha valaki végignézett már egy pár részt a River Cottage-ból, vagy Jamie Oliver Ministry of Food sorozatából, akkor tudja, hogy Angliában sem más a helyzet. Emlékezetes pillanatok voltak, amikor a lány nem tudta megmondani, hogy mikor forr a víz, vagy hogy a hagymát meg kell-e pucolni, és összevágás előtt vagy után kell megmosni.

„Szerencsére” a rokonságunkban akad élő példa is a fejlett nyugati társadalmak étkezési szokásaira vonatkozóan. Eszter nagynénje és családja Angliában él, de évente több hónapot Magyarországon töltenek népes családjukkal, melyben kisgyerekektől az idősebb generációig mindenki megtalálható. Egyik ilyen látogatásuk alkalmával kaptam meg a választ rá, hogy a helyzetet még mivel lehet tovább rontani. Dávid még csak 0,5-1 éves lehetett és álmosan botorkált ki a szobából, az „angolok” pedig már a reggelihez készülődtek. Mivel Eszter szülei nem tartanak otthon csokoládét, ezért a fiatalok úgy döntöttek meglátogatják a közeli vegyesboltot és nem túlzok, több kiló cukorral, csokoládéval, chips-el megtömve érkeztek vissza. Szegény Dávidot is azonnal megtámadták, amint kiért a szobából, rögtön elkezdték cukorral és csokoládéval tömni. Mire felocsúdtunk a gyerek már teljesen jóllakott. Utána szó szerint veszekedni kellett az angolokkal, hogy ne adjanak több csokit és cukrot a gyereknek. Ők pedig sajnálták szegény Dávidot, hogy a szüleik milyen szőrös szívűek.

A másik kalandom Taszáron esett meg, a volt IFOR amerikai katonai bázison. Hogy hogyan kerültem oda, azt most ne firtassuk, de sikerült egy éjszakát és egy nappalt a táborban töltenem. Az első dolog amit a magyar ezredes elmondott nekünk az eligazításon, hogy a fekete katonákat véletlenül se hívjuk négernek, ha nem akarunk egy jókora szájba vágást és Negro cukorkával se kínáljuk őket. Hogy miért tettük volna bármelyeket is, nem tudom, de ezekszerint volt erre példa. Látogatásom során sikerült együtt étkeznem az amerikaiakkal. Most azt hiszitek, hogy elkezdek panaszkodni, hogy micsoda szemét kaja volt ott. Hát nem. A kantinban egészséges ételek voltak, nem túl jóízűek, de látszott, hogy kínosan vigyáznak rá, hogy a katonák táplálkozása kiegyensúlyozott legyen. Egy dolog viszont kiváló volt, Taszáron ittam életem legjobb 100%-os narancslevét. Nem tartozik a témához, de hihetetlen volt számomra, hogy a táborban működött egy Burger King és a kisboltban Mountain Bike-ot is lehetett kapni.

Az egész taszári történet azért került ide, mert ott tudtam élőben megfigyelni, hogy az amerikai katonák alakjával nem stimmel valami. Azt hittem, hogy csak városi legendáról van szó, de nem. Saját szememmel láthattam, hogy minden amerikainak óriási valaga van. (Már bocsánat.) A férfiaknak is. A katonák minden reggel simán lefutottak több kilométert, merthogy az ott kötelező, nem úgy mint a magyar hadseregben, de a seggük akkora volt, mint a ház, tipikus Cola-s üveg forma.

Elkezdtem gondolkodni, hogy ez egy egész nemzetre kiterjedő genetikai defektus, vagy a mindez a kajának köszönhető? Szerintem az utóbbi. A sok cukor lehet az oka, ami nem csak csokoládé és sütemény formájában kerül a szervezetükbe, ez mindössze 5%-ot tesz ki a teljes cukorfogyasztásból. A cukros üdítők 10%-ot tesznek ehhez hozzá, de a legnagyobb „falatot” (26%) az előre elkészített élelmiszerek teszik ki, mint például a ketchup, konzervek, és a mogyoróvaj.

Sok cukrot tartalmaznak az egészségesnek titulált műzliszeletek is: 4%. Sokakat meglepetésként érhet, hogy jelentős mennyiségű cukorhoz lehet hozzájutni a zsírszegény élelmiszerek fogyasztásával is, ahol a közellenségként kezelt zsírt sokszor cukorral helyettesítik.

És hogy mennyi is az annyi? Egy átlagos amerikai évente 70kg cukrot eszik meg, szemben a magyar 32kg-os átlaggal. (Forrás1, Forrás2)

De mit várhatunk akkor Magyarországon? Sajnos semmi jót. Ha az átlagbérek növekednek, az emberek nem fognak egészséges élelmiszerekre költeni. Sajnos az „átlagember” lusta és minden cselekedetét ez határozza meg. Sokkal többet fogunk pub-okba járni és zsákszámra esszük majd az előre elkészített cukros, tartósítószeres, színezékekkel teli készételeket.

Persze a jó kis angol pubkultúra elterjedését nagyon várom!