Húsvét előtti tojásoló a HVG-n.
Turbolyás sárgarépakrémleves

A turbolyát tavaly fedeztem fel, akkor sok mindent írtam róla.
Ez a leves nagyon intenzív ízű, igazi különlegesség. A címbe bele kellett volna írnom, hogy gyömbéres, furmintos, de ilyen hosszú ételneveket nem lehet megjegyezni. Pedig a turbolya, a gyömbér, és a furmint ugyanolyan fontos alkotórésze, mint a sárgarépa, sőt
Aktualitását két dolog adta, először is tele az erdőszéle friss, zsenge zamatos turbolyával.
Másodszor pedig szerdán reggel találkoztam egy kedves olvasómmal „Zempléni Pistával”, aki mint kiderült nem csak a Zemplén szerelmese, hanem a szép boroké is.
A leves szerintem nem a gyerek kedvence, ugyanis a sok gyömbértől csípős.
Sokan nem kedvelik a zamatos turbolyát, mert erősen ánizs illata van. Az íze csak enyhén ánizsos, és a gyömbérrel és a furminttal nagyon szépen harmonizál a krémes, vajas sárgarépa levesben. Egy szó, mint száz, bátran ajánlom a bort is, és a levest is.
5 szép szál sárgarépa
1 közepes fej hagyma
5 dkg vaj
5 cm gyömbér a vastagabb részéből
zamatos turbolya (kb. 2 csokor petrezselyemnek megfelő mennyiség
só, bors
1,5 dl száraz furmint
A hagymát apró kockákra vágtam, a gyömbért megpucoltam, és a nagylyukú reszelőn lereszeltem. Egyszerre dobtam a vajra, kicsit megsóztam, és megpároltam
Vékony karikákra vágtam a sárgarépát, és a hagymán megdinszteltem
Felöntöttem vízzel, puhára főztem. Sóztam, borsoztam
Mikor megfőtt leturmixoltam. Felöntöttem a borral, pár percig alacsony lángon főztem, majd elzártam a lángot
A turbolyát apróra vágtam, mintha petrezselyem lenne, és belekevertem a levesbe
Langyosan a legfinomabb!
Pista, köszönjük a bort! Vannak varázslatos pillanatok az életben amik szép borokhoz köthetőek, és megmagyarázhatatlanok.

Senki többet, harmadszor
Lezárult a sütilicit.
Macesztorta (Pászkatorta)

Mindenkinek ajánlom, vallási hovatartozás nélkül, hogy vegyen egy csomag maceszlisztet, és süssön belőle tortát. Macesztlisztből sütni ugyanis nagyon különleges süteményeket eredményez.
Vannak olyan macesz szemek, amik nem puhulnak meg, és az egész tészta kellemesen diószerű lesz tőle. Biztos ami biztos, én azért diót is használok hozzá.
Tavaly valami ultramodern macesztortát sütöttem, de idén az igazi klasszik változatra vágytam. „Ősi” recept szerint margarinnal készül a krém, hogy tejeshez és húsoshoz is lehessen enni, de vajjal csináltam. Persze a pekándiót se nagyanyám receptes füzetéből olvastam, de apróságokon ne akadjunk fel.
Természetesen a macesztorta a közelgő pészahi receptek egyike.
Lesz még olyan is, amiben macesz se lesz, azoknak akik nagyon komolyan veszik magukat ezeken a napokon! 🙂

Hozzávalók 2 téglaformányi tortához:
8 tojás szétválasztva
8 ek cukor
8 ek maceszliszt
8 ek pekándió ledarálva
csipet só
Hozzávalók a krémhez:
50 dkg vaj (opcionálisan margarin)
2 tojás
3 ek holland kakaópor
8 ek pekándió ledarálva
8 ek cukor
0,5 dl rum
A díszítéshez egész pekándiók, és kakaópor
A tojások sárgáját habverővel habosra kevertem a cukorral. Belekevertem a maceszlisztet, és a diót is a végén. A fehérjéből egy csipet sóval kemény habot vertem. Egy kanálnyi habbal kicsit meglazítottam a lisztes masszát, majd belekevertem még két kanálnyi habot. Csak ezután adtam hozzá az összes többit, vigyázva, hogy ne törjön nagyon.
Sütőpapírral béleltem a téglaformákat, és elosztottam benne a tésztát.
180 fokos sütőben sütöttem pirosra, tűpróbáig, ez kb. 30 perc.
A krémhez elkevertem a tojást a cukorral és a dióval, végül a kakaóval. Folyamatosan kevergetve felfőztem, és beleöntöttem a rumot.
Lehúztam a tűzről, és hozzáadtam a vajat. Mikor kihűlt, betettem a hűtőbe egy éjszakára.
Másnap három részre vágtam a tortákat.
A vajkrémet habverővel magas fokozaton habossá, könnyűvé vertem. A térfogata kb. a triplája lett. Megtöltöttem vele a tésztát, és újra behűtöttem tálalás előtt.
Nagyon jól eláll, van amikor öt nap után esszük csak meg.
Kivágják a platánokat!
Az rendben van, hogy a nyárfákat úgy megvágják, hogy belehalnak, és két évig csak halott fatörzseket nézünk, mert elismerem, hogy a nyárfa könnyen törik, és évről évre agyonüt járókelőket.
Azért, hogy ne kelljen helyette új fákat ültetni?
Vagy azért, hogy jobban látszódjanak az alkoholisták, ahogy a parkban isznak és vizelnek?
Mi van itt, könyörgöm?
XIII. kerület, gratulálok!
Most már aztán tényleg tavasz van! Bár néha esik, állandóan fúj, reggel fagy, de a madarak már nem hagyják abba a csicsergést, és a bokrok is kezdenek virágot bontani, pontosan három héttel később mint tavaly. Remélem nem ennyivel lesz rövidebb a tavasz, csupán a negyven fok marad el idén!Muszáj volt elővennünk a kis sütőalkalmatosságunkat, hogy késő őszig mindig a csomagtartóban foglalja a helyet, mert erre bizony mindig szükség lehet!
Szezonnyitónak Új-zélandi báránykarajt grilleztünk, gondoltam adjuk meg a módját!
Nem is bántuk meg, csak sajnos mindig az a bajom a báránnyal, hogy érzem, hogy rá tudnék szokni, és akár csak bárányhúst enni, (na jó, néha őzet és szarvast is), de a pénztárcám erősen ellenáll! Azért néha valahogy csak-csak ráugrik a grillrácsra egy bárányka 🙂
Ez nálunk az univerzális vörös hús pác, soha nem csalódunk benne, most csupán az idővel játszottam annyit, hogy mindössze 3 órára hagytam benne a húst, mert a natúr bárány ízét nagyon könnyű elnyomni, és szerintem kár érte! A marhát néha egy hétig is benne hagyom.
Hozzávalók a páchoz:
1 rész olívaolaj
1 rész méz
1 csipet őrölt szegfűszeg
0,5 kk frissen őrölt bors
0,5 citrom reszelt héja
1 ek citromlé
2 gerezd fokhagyma (nem zúzva, hanem vékonyan szeletelve)
2 szem borókabogyó kissé ellapítva
1 kk kakukkfű (jó, ha friss)
menta (ha van, és ha nem tiltakozik ellene a család, akkor nagyon kellemes a báránnyal)
pici só
A bárányt nem szabad túlsütni! Én nagyon forró szén fölött csupán 1-1 percig sütöttem.
Grillezett zöldségeket ettünk mellé:
fóliában sült, előre felnegyedelt céklát
csíkokra vágott cukkinit
újhagymát lilahagymát
fóliában sült apró szemű krumplit
Amikor minden zöldség megsült, egy rozsdamentes tálba tettem, meglocsoltam balzsamecettel és olívaolajjal, sóztam, borsoztam, és öt percre letakartam.

Hagymát hagymával
Hagymát hagymával a HVG-n. Mogyoróvajas puha keksz
Mint már sokan megírták Nemisbéka bloggerinának nagyon szimpatikus ötlete támadt. Arra gondolt, hogy 25 olyan gasztroblogger, aki maga is édesanya, próbáljon meg segíteni olyan édesanyákon, akik bajban vannak.Hogy tud egy gasztroblogger segíteni? Süt és főz természetesen. Hívjuk a dolgot az egyszerűség kedvéért Segítsütinek.
Hogy lesz ebből segítség? A kedves olvasó megvásárolja a neki tetsző süteményt.
Hová kerül a pénz? Egy „közös számlára”.
Mi lesz a pénzzel? A LEA anyaotthont támogatjuk vele. Nem pénzadományt adunk, hanem az anyaotthon számára nélkülözhetetlen dolgokat vásárolunk a pénzből, pl. pelenkát és tápszert.
Hogyan lehet a süteményt megvásárolni? Itt lehet alul licitálni rá.
A kezdő licit 1000 forint. Remélem jó magasra felsrófolják majd a kedves olvasóim ezt az összeget!
Licitálni április 2-án éjfélig lehet, itt a kommentek között.
Ha budapesti a nyertes, akkor személyesen adom át a süteményt, ha vidéki, akkor postázom.
Illetve április 16-án, vagy 19-én Miskolcon is át tudom adni, a közbülső napokon pedig Tokaj-Hegyalján. Ugye milyen rugalmas vagyok? 🙂
Természetesen frisset sütök!
Hozzávalók a kekszhez (kb. 40 db):
10 dkg vaj
20 dkg mogyoróvaj
¾ csésze cukor (1 csésze 2,25dl)
1 nagy tojás
2 ek tej
1,5 csésze liszt
1 kk sütőpor
½ kk szódabikarbóna
1 csipet só
+kristálycukor
5 dkg étcsokoládé
1 ek vaj
1 tojás fehérje
1 ek cukor
A vajat habosra keverem a cukorral, és a mogyoróvajjal. A tojást villával habosra keverem a tejjel, majd a mogyoróvajas masszához keverem. Belekeverem a lisztet, sót, sütőport, és szódabikarbónát.
A masszából diónyi gombócokat formázok, és kristálycukorba hempergetem.
Sütőpapírral bélelt lemezre teszem, majd 180 fokra előmelegített sütőbe tolom. Kb. 20 perc alatt sül meg, de érdemes figyelni, mert nem szabad túlsütni. Amikor kiveszem a sütőből, rögtön mélyadészt nyomok a közepébe, ide kerül majd a csokoládé.
A vajat a csokoládéval vízgőz felett megolvasztom, és a kekszem mélyedésébe csorgatom.
A tojás fehérjét felverem a cukorral, kicsi csókokat nyomok belőle egy sütőpapírra, majd 120 fokos sütőben megsütöm.
A sapkákat a csokoládéra nyomom.
Az anyaotthon nevében is szeretettel várom a liciteket ide a blogba, kommentként! (Iminek külön a figyelmébe ajánlom az utolsó sort 🙂
Jamie Oliver ellen a vegák
Ravioli házilag
Pappito blogjában olvastam, hogy egy olasz étterembe vitték őket csapatépítésre, ahol raviolit gyártottak többek között. (én is Új-Zélandon akarok élni!)Annyira megkívántam a raviolit, hogy gyártottam is egy adaggal. Nagyon egyszerű, de elég időigényes, persze nem baj, ha az ember a szeretteinek pepecsel a konyhában.
A recept szerintem 4 főre szól, a töltelék szabadon változtatható, nekem ezek voltak itthon.
Hozzávalók a tésztához:
40 dkg finomliszt
4 tojás
Hozzávalók a töltelékhez:
10 dkg füstölt csirkemell sonka
5 dkg kaliforniai paprika
só, bors
1 gerezd fokhagyma
3 ek vaj
5 zsályalevél
A lisztből és a tojásokból kemény, rugalmas tésztát gyúrtam. Fóliába tekerve egy órát pihentettem. A tésztát géppel vékony lappá nyújtottam. Nem a legvékonyabb fokozaton fejeztem be, hanem az utolsó előttivel, hogy legyen egy pici vastagsága a tésztának.
Egymás mellé fektettem két lapot, és mindkettőt megkentem vékonyan tojás fehérjével.
Az egyik lapot óvatosan megnyomkodtam pogácsaszaggatóval, de csak annyira, hogy ne szakadjon át, de a nyoma látszódjon. Ezeknek a köröknek a közepére tettem 1-1 kiskanálnyi tölteléket.
A töltelékhez ledaráltam a sonkát a paprikával és a fokhagymával, majd sóztam, borsoztam.
A másik tésztalapot óvatosan ráfektettem az elsőre, és a töltelék körül lenyomkodtam.
Kiszaggattam a köröket, és még egyszer szorosan összenyomkodtam a tésztát.
Sós, forró vízben kifőztem.
Közben a vajban megsütöttem a zsályát, és erre szedtem a raviolikat. Akinek van kedve, reszeljen rá parmezánt! 