Hónap: 2008 szeptember

Kategóriák
Egyéb kategória

A lopásról

Most, hogy Sütisnéne és Max is meg lett lopva, én is leírnék pár dolgot.
Pár hete hosszas levelezésbe kezdtem az egyik gasztró gyűjtőoldal tulajdonosával, amiért a feedjeim alapján újraközli az összes receptemet, a fotókkal együtt, és azokat el is tárolja. Kicsit hülyének nézett, és közölte, hogy ott a link a recept alján. Valóban, de az én felhasználási feltételeim nem engedik meg a továbbközlést, annak ellenére, hogy örülök, hogy rövidített formában, nem eltárolva megjelennek a gasztro.blog.hun, és a mineren. Hiszen minek is kattintana át hozzám az ő olvasója, amikor az első betűtől az utolsóig ott van nála minden.
Szó szót követett végül komolyan gondoltam, hogy ügyvédhez fordulok, de szerencsére megadta magát a fickó, és már sem a képeimet, sem a recepteket nem közli, az első pár sor kivételével, és a folytatásért továbbra át kell kattintani.
Mi a bajom az előző dologgal, mikor valóban ott volt a linkem a poszt alján?
Az, hogy amíg én hetente 4-5 receptet teszek fel, addig ő az összes gasztroblogger receptjeit naponta elmentette. Ez szerintem legalább 400 receptet jelent hetente. A google elég hamar elkezdte az én receptjeimet hamarabb megtalálni ott, mint a saját blogomon. Ez konkrétan azt jelenti, hogy hiába találnék én ki olyan tortát, ami tízmillió magyar kedvence lenne, ha valaki beírná a keresőbe, hogy Fűszeres Eszter Világbajnok Tortája az ő oldala lenne az első, míg az enyém csak a második találat. Ugyanis a gyűjtő site-ok egy idő után elsőséget élveznek. Ez a bajom a gyűjtő site-okkal, amikor már túl sok recept van rajtuk.
Rendszeresen találom meg Kicsivú képeit mindenféle helyeken, ezt meg is szoktam írni neki 🙂 De van egy blog (csak azért nem linkelem, mert nem akarok neki reklámot csapni) aki pofátlanul átveszi a képeimet, írásaimat, és kitörli a forrást megjelölést követelő kommentjeimet, sőt kikérte magának a zaklatást.
A legdurvább dolog mégis két hete esett meg velem, amikor a Magyar Turisztikai Portálon jött velem szembe hatalmas plakáton a gulyáslevesem. Itt már tényleg elszakadt a cérna, mert ha egy blogger lop, és nincs pénze belőle, akkor legfeljebb vitatkozhatok, de amikor egy üzleti vállalkozás pénzszerzéshez használja képemet, az valahogy sok.
Azt a választ kaptam, hogy a képre külön nem volt ráírva, hogy az enyém…
Nahát! Itt tartunk.

Kategóriák
Egyéb kategória

Tornyos borház Szegi

Még nem volt időm írni a nyár egyik meglepetéséről (legalábbis számunkra igazi pozitív meglepetés volt) a Tornyosborházról.
Évek óta megnéztük, amikor elhajtottunk mellette, de valahogy az ember nem szívesen megy be egy főút menti étterembe, ugyanis mindig attól fél, hogy csak az átutazó vendégeket szeretnék lehúzni az ilyen helyeken, ezért aztán általában középáras éttermek ezek, (hogy senki ne forduljon ki, amikor meglátja az étlapot) pocsék konyhával, vagy undok felszolgálókkal, vagy mindkettővel. Most, hogy egyik kedves olvasóm megosztotta velem a jó hírt, miszerint egy év múlva megújul a jelenleg eléggé színvonaltalan Sárga borház amiről pont ezek a rosszak mondhatóak el legutóbbi látogatásunk alapján, kicsit megnyugodtam.
Végül valaki ajánlására összeszedtük a bátorságunkat, és egyik este beültünk.
Az árak igazán barátságosak voltak, a két felszolgáló pedig valódi tünemény! Egy kedves mosolyú hölgy, illetve egy őszintén barátságos fiatalember. Minden kérésünkre tudott válaszolni, ajánlott ételt is, bort is, gyors volt, kedves, de nem tolakodó.
Valamiért Tokaj-Hegyalján szinte sehol nem szerepel saláta az étlapon, csak savanyúság. Ez volt az egyetlen hely a nyáron, ahol tudtam enni egy sajtsalátát magokkal megszórva. Persze itt is csak ez az egy fajta volt, de legalább volt valami! Nagyon finom bablevest, juhtúrós sztrapacskát, marhapörköltet, és a világ legjobb túrós palacsintáját ettük. Tíz pontot adnék a húslevesre is, szinte házi minőség.
Annyira tetszett a hely, és olyan közel volt, hogy a két hét alatt összesen háromszor mentünk vissza, de már másodszor is törzsvendégként üdvözöltek. Be is írtam a vendégkönyvbe, pedig nem szokásom, de igazán megérdemelte a csapat, hogy a vezetőség is tudomást szerezzen róla, miszerint sokkal jobban főznek mint a pár kilométerrel arrébb lévő konkurenciában, és a felszolgálás egy napon sem említhető! Arról nem is beszélve, hogy legalább húsz százalékos árkülönbözet van a két hely között, és érdekes módon a jobbik az olcsóbb. (Készítettek magukról egy videót is, helyes 🙂
Egyik este még a séffel is összefutottam, meg is említettem neki a palacsintát, de épp jött egy harmincfős társaság záróra után (szegények, lehetett túlórázni), és a receptet nem tudtam már elkérni.
Nemsokára megint megyünk egy pár napra, egy ebédre biztosan beugrunk! Nyugodt szívvel ajánlom azoknak, akik viszonylag olcsón szertnének finomat ebédelni, vagy vacsorázni.

Kategóriák
Egyéb kategória

Padlizsán és körtekrémleves

Padlizsán szinte mindig van a hűtőmben, legyen tél vagy nyár, jelen esetben ősz. Azt nem állítom, hogy szeretek esőre kelni, mert hétköznap igazán utálatos dolog amikor a hideg víz az ember arcába csap, de hétvégén nem bánom ha dobol az ablakon, mert nagyon jól vissza tudok aludni a monoton zaj mellett, vagy szöszmötölni a konyhában egy vastag pamut zoknival a lábamon.
Vasárnap reggel is esett, úgyhogy leszaladni egyáltalán nem volt kedvem vásárolni, pedig szinte semmi nem volt a hűtőben, a szombatot ugyanis nem töltöttem itthon, tehát a maradék étel sem játszott. Találtam viszont ugye egy padlizsánt , pár szem körtét, egy olyan erős paprikát, amitől füstölt a fejem amikor megnyaltam, úgyhogy elgondolkodhattam egy jó kis levesen. (Eddig azt hittem, hogy a kápia paprika nem csíp. Lehet, hogy mégis.)
Többek között a sűrű levesek miatt is imádom az őszt! Nyáron ilyesmit nem kíván az ember lánya, de amint 20 fok alá esik a hőmérséklet, rögtön forró levesekről álmodozik. Nem állítom, hogy szép lett, kellett is tennem a tányér szélére egy körteszeletet, hogy legalább valami elviselhető legyen a képen, de az íze, az valami fantasztikus!
Hozzávalók:
1 közepes padlizsán
1 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
2-3 körte
2 dl joghurt
2 dl tejszín
2 kápia paprika
1 chili (ha nem csípett a paprika)
1 kk római kömény
1 kk koriander mag
2-3 cm gyömbér
szerecsendió
só, bors
olívaolaj
A hagymát és a fokhagymát apró kockákra vágtam, és megsózva megdinszteltem az olajon. A padlizsánt is felkockáztam, lesóztam, hagytam állni egy negyed órát, majd kinyomkodtam, és a hagymára dobtam. Hagytam megpuhulni, közben néha megkevertem. Rászórtam a fűszereket, a gyömbért ráreszeltem. Közben a gázrózsa lángján megsütöttem a paprikákat, betettem a nylon zacskóba, és pár perc gőzölődés után lehúztam a héját. Ezt is a padlizsánhoz kevertem, és felöntöttem a joghurttal. Botmixerrel pépesítettem az egészet, hagytam újra felforrni, és beletettem a kockákra vágott körtét. A körtének elég volt két perc, hogy egy kicsit megpuhuljon, de nem főjön szét. Ekkor kevertem hozzá a tejszínt, majd kicsit utána sóztam, és rögtön el is zártam a lángot alatta.
Nagyon kellemes lett az édeskés körte a csípős, fűszeres levesben.

Kategóriák
Egyéb kategória

Olvasók, szevasztok!

Már júniusban észrevettem, hogy hirtelen nagyon sokan kezdték olvasni a Fűszer és Lélek blogot. Akkoriban 1500 egyéni látogatóm volt naponta, de múlthéten már 1700-an jöttek, és biztosan van olyan is, aki naponta többször is visszanéz, mert a látogatások száma meghaladja a napi kétezret! Persze sejtem, hogy honnan ez a nagy érdeklődés, de mégis ijesztő egy kicsit.
Emlékszem, amikor napi száz lett, és arra is, amikor ötszáznál azt hittem, hogy ennél több embert már biztosan nem érdekel a rántottám, vagy a hétvégi programom, az ünnepeinkről nem is beszélve. És mégis!
Annyira kíváncsi lennék, hogy kik vagytok, akik olvastok!
Fiúk, vagy lányok? 20-30-40-50 vagy 60 évesek? Zsidók, vagy más vallásúak? Mit szerettek az oldalon?
Persze sok mindenkiről már tudom, akik előbújtak az ismeretlenségből, de mégis egy nagy homályos folt az egész.
Mit akarok ezzel mondani? Igazából semmi különöset, csak nagyon köszönöm!

Kategóriák
Egyéb kategória

Zsidócseresznye

Tegnap délután komoly áldozatot hoztunk Tet-tel a Judapest olvasóiért. Nem kíméltük magunkat, és fáradságos munkával elkészíttettük a Judapest, a Mazl Tov, és még két másik koktél prototipusát egy bárban. A receptet sajnos most nem oszthatom meg veletek, annyira titkos, de már csak novemberig kell várni rá.

A mixer leírt egy pár dolgot, amit a koktélokhoz szeretett volna használni, köztük a zsidócseresznyét. Soha nem hallottam róla, még szerencse, hogy odaírta a latin nevét is (Physalis alkekengi), így megnézhettem a képét. Ettem már ilyet Orosz Péter jóvoltából (aki hurkát eszik), de szerintem Péter sem tudta, hogy ez bizony zsidócseresznye, mert akkor biztosan sokkal nagyobb áhítattal faltuk volna fel. Hihetetlen, de a burgonyafélék családjába tartozik. Szegény zsidóknak csak ilyen cseresznye jutott 🙂
A név egyébként tükörfordítása a német Juden-kirsche-nek. Nevezik még pap tökének, és Vénusz köldökének. A vadon termő rokona mérgező!Tegnap sehol se kaptam, ma tele volt vele a piac. Finom, kóser, tessék kipróbálni!

Kategóriák
Egyéb kategória

Blog és programajánló

Nem most találtam a Mennyei Mignon blogot, de még nem volt időm felhívni rá azok figyelmét, akik esteleg nem ismernék. Gyönyörű fotók, izgalmas ételek, nagyon jó kis posztok.
Én függő lettem, olvassátok ti is!
A program pedig szombaton a Városház parkban a Versíró Verseny nevezési turnéjának az utolsó állomása. 14 órakkor kezdődik, A TÁP Színház bemutatja:
“Tajtékos ég és hagymaszag”
(Radnóti versek alapján)
Fellépők: Balla Eszter és Máthé Zsolt
Rendező: Máthé Zsolt
Zene: Nyitrai László
A TÁP Színház bemutatja:
“Add ide a rudadat, Dodó”(kortárs szerzők versei alapján)
Fellépők: Fodor Annamária, Czapkó Antal és Adorjáni Bálint
Rendező: Pelsőczy Réka

Kategóriák
Egyéb kategória

A sűritett tej csodája

Ma éppen borus reggelre ébredtünk, de eddig igazán elkényeztetett minket az időjárás, valódi augusztusi meleg volt a szemptemberi nyárban. Hónapok óta foglaja a helyet a spájzomban egy doboz sűritett tej. (Jaj de nagyképű vagyok, nincs is spájzom, csak egy forgópolcos sarokszekrényem 🙂

Annyi minden finomat lehet a sűritett tejjel készíteni, többek között fagyit.
Ennyire lágy, puha, krémes fagyit ritkán készítek, úgyhogy a sűritett tejet felvettem a kötelező hozzávalók listájára. Konzervben szoktam venni, biztosan itthon is kapható, de Párkányban mindössze 80 forint körül vásárolom. És ami különleges benne, hogy nem engedi csont keményre fagyni a fagyit, mindig kanalazható marad.
Hozzávalók:
1 vaníliarúd kikapart belseje
3 dl sűritett tej
2 dl tejszín
4 tojássárgája
10 dkg csokoládés keksz
Összekevertem a hozzávalókat, majd vízgőz felett melegítve sűrűre főztem. Mikor elkészült, hűtőben lehűtöttem, majd fagyigépben csináltam meg a fagylaltot. A kekszet csak akkor törtem bele, mielőtt kikapcsoltam a gépet. Mivel a sűritett tej édes volt, cukor nem is kellett bele.
Ha még nincs otthon gép, akkor sem kell kétségbe esni, műanyag dobozba téve a fagyit, óránként ki lehet venni a mélyhűtőből, és robotgéppel alaposan átkeverni. Ezt legalább négyszer célszerű megtenni.

Kategóriák
Egyéb kategória

Őszköszöntő csirkemell


Jaj, nagyon kemény hét áll mögöttem.
Nem posztoltam, nem válaszoltam e-mailekre, nem mostam, ezért kicsordul a szennyes ruha a szennyestartóból, nem vasaltam, ezért halomban áll a leszáradt ruha, nem tudtam elmenni fodrászhoz, és ami a legrosszabb, nem tudtam foglalkozni a gondolataimmal 🙂 Ezt is csak azért írom ma, mert sokan olyan kedvesen aggódtatok, hogy azt nem hagyhattam szó nélkül!
Augusztus közepén kipattant a fejemből „a nagy ötlet”, hogy mit is szeretnék, de egyenlőre magammal sem tudtam megbeszélni. Ezen a héten még pótolom azokat az elmaradásaimat, amik az élethez fontosak, holnap délután koktélozok (szigorú munka, ne irigykedjen senki!), utána este hétre megyek szülői értekezletre az óvodába. Most, hogy ezt leírtam, nem biztos, hogy annyira jó ötlet, két-három koktél után társalogni az óvónénikkel…
Egyáltalán nem olvastam gasztroblogokat, sőt szinte az internetre sem néztem rá, kivéve a versíró versenyt, de az munka ugye. Na jó, mostanában függő lettem egy blogon, amit eddig is olvastam, de most nagyon izgalmas dolgok történnek a szerzőjével, amit kicsit irigykedve, kicsit drukkolva szemlélek. Annyira szép dolog a friss szerelem, az igazi föld felett járás, a rózsaszín köd! De erre a blogra is csak fél percem van, régen érdeklődtem a szerzőjénél a pontos fejleményekről, pedig benne élek egy kicsit a történésekben.
Péntek este végre kettesben leszünk a férjemmel, remélem már este hatkor alszunk, annyira hiányzik egy jó, hosszú alvás, olyan igazi KO, amikor 12 óra múlva arra ébred az ember, hogy jaj, elaludtam?! Igazából kilenc óránál többet még soha nem aludtam egyhuzamban, de most szeretnék.
Vasárnap reggel remélem valóban egy új hét kezdődik. A következő héten találkozom pár emberrel, akikkel már hetek óta tologatom a randevút, de rendesen fogok főzni már.
Bocsánatot kérek mindenkitől, akinek nem válaszoltam a levelére, jövő héten pótolom.
Közben beköszöntött kedvenc évszakom az ősz. Igaz ebből még nem sok látszik, a múlt hétvége valami döbbenetes volt a maga 36 fokával. El is mentünk az esztergomi strandra, nagyon jót pancsoltunk, sétáltunk, fagyiztunk, aztán este végignéztük, ahogy Dávid megiszik másfél deci kólát, amitől teljesen bepörgött, legalább százszor körbefutotta a főteret, miközben egy német bányászzenekar zenélt, mi pedig söröztünk. Rég éreztem magam ennyire jól!
Ha már ősz, akkor főztem is valami igazi őszit, chilis körtével töltött csirkemellet.
Már az is valami, hogy a saját kívánságomat sikerül kitalálnom, ez a csirkemell pedig igazán az én szám íze szerint készült. Közben elfogyott a mézem, de nem baj, a világ legkalandosabb módján itt az utánpótlás: Chilii odaadta Loriennek, Lorien átadta a húgának,és pedig majd elhozom onnan. Köszönöm fiúk, lányok!
Hozzávalók:
2 egész csirkemell
4 nagy, kemény körte
2 ek méz
1 ek konyak
1 kk chili
1 kk oregánó
0,5 kk őrölt kömény
só, bors
csipet fahéj
csipet gyömbér
A csirkemelleket késsel úgy vágom be, hogy a legnagyobb felületűre lehessen szétnyitni. Sózom, borsozom. Két körtét lereszelek nagylyukú reszelőn, és elkeverem a fűszerekkel, majd a mézzel és a konyakkal. A csirkemell egyik szélére teszem, és feltekerem. Összekötözöm, és alacsony lángon kevés olajon megsütöm. Közben meggrillezem a körtekarikákat. Mikor a hús megsült, felszeletelem, és a körtével tálalom.
Régen írtam már valami igazi zsidó konyhába illő kóser receptet, hát ez az.

Kategóriák
Egyéb kategória

Borjú tejszínes diószószban babbal

Furcsán venné ki magát, ha azt a címet adtam volna a mostani posztomnak, hogy amit a hűtőben találtam, de most tényleg ez a helyzet. Azt meg végképp nem merem leírni, hogy nem volt itthon semmi, aztán csak ezt tudtam összedobni. 🙂 Pedig tényleg ez a helyzet, ugyanis délután öt körül derült ki, amikor farkas éhesen feltéptük a hűtő ajtaját, hogy nincs itthon vaj, sajt, tojás, zöldféle, vagy valami gyorsan elkészíthető… izé, akármi.
Egyébként egyszer tényleg ettem úgy bélszint egy kolléganőmnél, hogy felhívott minket egy kávéra, aztán kibontott egy üveg bort, végül majdnem pizzát rendeltünk, de a fagyasztóból előkerült egy másfél kilós bélszín a sok cseresznye és szilva közül. Ha már más nem volt otthon, megettük 🙂
Tehát volt babkonzervem, hiszen vasárnap reggelenként a férjem gyakran kiált fel, hogy angol reggelit tegyél elém asszony! A paradicsomos babot nem szeretem, csak a sós lében eltettet szoktam megvenni, és saját paradicsomlével öntöm fel. Volt tejszín, ugyanis három napja meg kéne sütnöm egy tortát, amibe tejszín kell. Diót szintén a tortához tartogattam, a borjúkarajra pedig a jégakkuk tetején leltem. A konyakot nem szeretjük inni, úgyhogy ha egyszer véletlen valahogy a konyhába kerül, legalább két év mire valahogy elkoptatom.
30 perc alatt kész lett a kedd esti vacsora, és igazán jól sikerült.
Hozzávalók két személyre: (Dávid maradék húslevest evett sok-sok cérnametélttel, és végre valahára sárgarépával)
2 szelet hús (bármilyen filével működik a recept)
2,5 dl tejszín
3 marék dió
3 ek konyak
1 ek liszt
só, bors, szerecsendió
1 doboz babkonzerv (kidney bab)
apró krumplik
Apró krumplit alufóliába csomagoltam, és a sütőben 30 perc alatt megsütöttem.
A húst hirtelen kisütöttem forró serpenyőben, majd rászórtam a előzőleg megpirított, majd lisztté őrölt diót, felöntöttem a tejszínnel, megszórtam egy kanálnyi liszttel, szerecsendiót és borsot reszeltem bele.
Sóztam, és hozzákevertem a babkonzervet. Nagyon jót tett volna neki egy kevés zsálya, esetleg petrezselyem, és az, ha nem olajban, hanem vajban sütöttem volna meg a húst.

Kategóriák
Egyéb kategória

Pécs a kulturális főváros

Nem hiába lesz Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa! Budapest után (ahol kétmillióan laknak) Pécsett olvasnak a legtöbb verset Magyarországon (pedig mindössze 162.000 ember lakja).
Éppen ezért a Rubophen Versíró Verseny nevezési turnéja 2008. szeptember 4-én csütörtökön 16.30-kor
Pécsre érkezik. Programok a Színház téren lesznek megtartva:
A TÁP Színház bemutatja:
“Tajtékos ég és hagymaszag”
(Radnóti versek alapján)
Fellépők: Balla Eszter és Máthé Zsolt
Rendező: Máthé Zsolt
Zene: Nyitrai László
“Add ide a rudadat, Dodó”
(kortárs szerzők versei alapján)
Fellépők: Fodor Annamária, Czapkó Antal és Adorjáni Bálint
Rendező: Pelsőczy Réka
Az eltelt egy hónapban, mióta a site üzemel, több mint 1160 költő regisztrált, és több mint 5150 verset küldtek be a versenyre. Ez azt jelenti, hogy a XXI. században is szükségük van az embereknek versekre, kulturára! A turné egyébként 13-án érkezik Budapestre, szombaton 14 órakkor kezd majd a Városháza parkjában a Deák térnél, de azt majd külön jelzem.
Szeretettel várunk minden költőt és versolvasót!