Hónap: 2010 július

Kategóriák
Egyéb kategória

Szükséges-e a fagyigép?


Annyian kérdezitek, hogy nekem milyen fagyigépem van, és egyáltalán szükség van-e fagyigépre, hogy írok róla egy posztot.
Az én fagyigépem nem különálló gép, hanem a Kenwood dagasztógépem egyik tartozéka. Ez azt jelenti, hogy a tálat kellett külön megvásárolni, de a dagasztógép motorja hajtja. Ennek van előnye, és hátránya is. Előnye, hogy összességében kicsit kevesebb helyet foglal a tál, mintha egy teljes gépet vásároltam volna, hátránya viszont, hogy nyaralni nem lehet elvinni csak a dagasztó képpel együtt (elárulom, hogy ha három napnál hosszabb időre, belföldre megyünk, akkor néha elviszem magammal a dagasztógépet, had nyaraljon ő is 🙂
Ami furcsa, hogy a tál egyébként annyiba kerül, mintha a különálló, motoros verziót vettem volna.
Sokan írják, hogy vettek egy kisebb fajta fagyigépet, és nem fagyott meg benne a fagyi. Bevallom, ez velem eddig nem fordult elő, szerintem érdemes több pénzt beruházni a gépbe, aztán hamar visszahozza az árát. A saját gépemen kívül eddig csak Lila Füge fagyigépével volt szerencsém dolgozni, de neki is Kenwood van, csak a másik változat.
A tartályt mindig a mélyhűtőben tartom, és a fagyialapot is be szoktam hűteni mielőtt a működő gépbe töltöm. Két fagyi készítés között nem árt, ha eltelik 24 óra, ugyanis ennyi idő kell az akkunak, hogy teljesen átfagyjon, majd le tudja adni a hideget a fagyialapnak.
Szükséges-e a fagyigép a jó fagyihoz?
Igen, sajnos fagyigép nélkül soha nem lesz olyan a fagyi, mint amilyennek lennie kell: könnyű, krémes, homogén. Egyszerűen nem elég az átkeverés villával, de még a botmixeres módszer se olyan.
Tehát, egy szó, mint száz, mindenkinek tanácsolom, hogy vegyen egy fagyigépet!
Nagyon finom fagyik készíthetőek vele, valódi vanília, tömény csokoládé, vagy 100% málna. És csak az kerül a kanalunkra, amit mi a gépbe tettünk, semmi színezék, aroma, vagy ízfokozó.

Ajánlom a témában:

http://chiliesvanilia.blogspot.com/2007/04/big-fagyi-post.html
Nagy fagyiválogatás:
http://dallacucina.freeblog.hu/archives/2006/08/30/Fagylalt_receptek/
Okostojás tudományos magyarázata:
http://okostojas.blog.hu/2008/06/20/frappuccino_fagylalt

Kategóriák
Egyéb kategória

Citromfagyi főzés nélkül

Forró napok előtt állunk, nem lehet fagyi nélkül megúszni a napokat. Annyira nagy a forróság, hogy még a fagyi alapot se szeretem ilyenkor főzni, a jó kis vaníliafagyi hűvösebb napokra marad.

Aki olyan szerencsés, hogy víz mellett töltheti a hétvégét, az gondoljon rám, igaz én is beköltözök hétvégére anyuék egy méter vastag falú régi házába, ahol ilyenkor is lehet aludni, és víz is van a medencében, de azért ez nem a tenger!
Reggel limonádé, napközben víz, este cider és fröccs. És persze fagyi. Savanykás, joghurtos citrom fagylalt. A legfrissítőbb fajtából.

Hozzávalók:
6 dl natúr joghurt lecsepegtetve (kb. 4 dl maradjon)
3 dl habtejszín
1 lime leve és héja
0,5 citrom leve
3 ek porcukor vagy ízlés szerint

A joghurtot lecsepegtettem, belereszeltem a lime és a citrom héját. Belenyomtam a lime levet és megcukroztam. A tejszínt habbá vertem. A fagyigép kikeveri majd belőle a levegőt, de azért marad egy kevés belőle a fagyiban is. Összekevertem a habot a joghurttal és szokásos módon elkészítettem a fagyigéppel. Akinek nincs fagyigépe, az most ne kevergesse óránkét a fagyit, hanem hagyja megfagyni a dobozban. A tejszínhabtól könnyű, parfészerű lesz.

Kategóriák
Egyéb kategória

CIDERT NEKEM!


Hőség lesz.
Legalább két hétig, sőt nemsokára eljönnek azok az napok is, amikor már nem hoz enyhülést az éjszaka. Ezt csak egy féle képpen lehet elviselni.
Ugye?
Egészségünkre!


Kategóriák
Egyéb kategória

Kedves Magyar Posta!

Fotó

Mikor Angyalföldre költöztünk, csodálkoztunk azon, hogy itt bizony a postás nem jön be a házba, nem dobja a leveleket a postaládákba, csak behajítja az összeset a reklámújságoknak fenntartott dobozba. Onnan aztán egyik jószándékú lakótárs vagy kiszortírozza, vagy nem, vagy kidobják az összeset a reklámmal együtt a kukába vagy nem.
Kicsit morogtam, de elfogadtam, ez itt Angyalföld. Gondolom másnak is gondot okozott, hogy a levelei sorra eltűntek, mert egyszer a postás egyik főnöknőjével végigcsöngette az egész házat, hogy van-e valakinek problémája. Mit lehet ilyenkor mondani?
Aztán kifigyeltem, hogy két postás van, egy kedves fiatalember (szintén fél egyébként a postaládák közelébe menni, de messziről köszön, mindig felhozza a leveleket ha ajánlottan érkeznek, stb.) és egy rettenetes szagú öregebb úr, akivel az első beszélgetésem így zajlott:
csöngetnek…
én: igen, tessék!
ő: postás!
én: jó napot kívánok
ő: postás!
én: jó napot kívánok, hozott valamit?
ő: igen, azért csengettem.
én: felhozná?
ő: nem tud lejönni?
én: nem, mert tél van, és egy öt hónapos babával vagyok itthon, nem hagyhatom fent.
ő: sóhaj
Azóta feljön mindig úgy látom a borravaló jó lépcsőző pénz, de szerintem a postásnak a legtöbb ember mindig ad pénzt.
Na de mostanában sokszor várom a csomagos postást. Én itthon dolgozom, elég sokat vagyok itthon, és mégis többször belefutok abba, hogy egy csomag, aminek a posta költsége 1400 forint, csak a központi postán vehető át, akkor is ha egész nap itthon ülök. Fel se csengetnek, egyszerűen bedobják a cetlit a csomagról!
Csakhogy a központi posta messze van, fizetni kell a parkolásért, és sokszor hosszú sort kell végigállni, miközben hallgathatom mások hasonló panaszát.
Miért nem csengetnek fel a csomaggal? Arra tippelek, hogy azzal spórolnak, hogy ki se hozzák, így egy autó elég az egész kerületre, nem kell benzint használni, nincs szükség sofőrre, stb, viszont a csomagköltséget ugyanúgy beszedik.
Felháborító, hogy 2010.ben még mindig azon kell aggódni egy csomagnál, hogy ellopják-e ami benne van, hogy sok országból azért nem hajlandóak Magyarországra feladni küldeményt, mert itt mindig minden eltűnik!
Ha működne a posta (arról már nem is álmodom, hogy olcsóbb lesz, pedig az árak is elképesztőek!) azzal sokkal többet nyernének az emberek, mint pusztán a küldemények biztonságát! Lehetne nyugodtan vásárolni online, sok kis cég forgalma fellendülne, több adót tudnának fizetni.
Folytassam?
Kategóriák
Egyéb kategória

Kedves kartásrsak, kartársnők!

 

Nagy örömünkre szolgált, hogy megyénk szinte minden általános iskolájából, szakmunkás képző intézményéből, és középiskolájából kaptunk recepteket tőletek.
Hatalmas szakmai tudásról tett tanúbizonyságot, hogy mindnyájan használjátok korunk modern vívmányait, a konzervgyárak remek termékeit, amit honfitársaink a ti munkátok megkönnyítésére állítanak elő. Diákjaink szüleinek nevében is tolmácsolhatjuk felétek azt a sok köszönőlevelet, amiben hálájukat fejezik ki, hogy vitaminban dús zöldségeket és gyümölcsöket tesztek gyermekik elé a szépen megterített asztalra.
Dicséretes, hogy figyelembe vettétek az anyagi kereteket, mert annak ellenére, hogy minden diákot külön támogatásban részesít az iskolájának a tanácsa, bizony takarékoskodnunk kell!
Szívből reméljük, hogy a most közreadott, és társadalmi munkában kinyomtatott receptes füzetünk ott lesz majd minden konyhai dolgozó szekrényében, és időről-időre ebből is választva tervezitek meg a havi menüt.
Köszönjük a részvételt, gratulálunk a nyerteseknek! Szeretettel várjuk őket és családjukat a balatonszárszói üdülőben. Találkozunk a vasútállomáson október 10-én.

Kisdiákok kedvence (tokány)
Hozzávalók:
50 dkg sertés comb
2 ek zsír
1 üveg csemege uborka
2 pritamin paprika
1 fej hagyma
1 ek cukor
2 dl tejföl
1 ek liszt
1 kk majoránna
2 kk só
0,5 kk bors

Vágjuk a combot kétszer két centis kockákra. A hagymát kockázzuk fel, és a zsíron pirítsuk meg, majd dobjuk rá a besózott combot. Hagyjuk kicsit megpirulni, amíg színt nem kap.
Az uborkát és a paprikát vágjuk vékony csíkokra, majd szórjuk a hús tetejére. Sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg a cukorral és a majoránnával. Öntsünk alá egy kevés vizet. Főzzük addig, míg a hús megpuhul. Ha kuktafazékban készítjük, időt és energiát takaríthatunk meg!
Ha megfőtt, habarjuk be a liszttel elkevert tejföllel.
Főtt rizs, vagy tészta a körete.
Horváth Andrásné Julika

(Ez a recept 10 főre szól állítólag. Tényleg spóroltak 🙂 Cukor helyett mézzel készítettem és való igaz, nagyon hozta a régi menzás ízeket. )

 

Kategóriák
Egyéb kategória

Citromos báránycomb

Végre elérkezett a péntek is, annyira vártam már! Ilyenkor nyáron valahogy lassabban jönnek el a hétvégék.
Péntekenként Gábor általában itthon dolgozik, ami csak annyit jelent, hogy ha olyan helyre viszem reggel, ahol van Wifi, akkor eljön velem, leül egy asztalhoz, és csak öt óra körül csukja le a laptopját. Gyakorlatilag olyan, mintha ott se lenne, de most a 33 fokban fél kettőkor mégis hallottuk a hangját, megállapította, hogy éhes, és jól esne egy sör.
Tamás barátunk csütörtökön elment és megvette a bárányt, amit egy hentes kérésünknek megfelelően fel is dolgozott, úgyhogy pénteken már tényleg csak a főzésre kellett koncentrálnunk. Igazából azért jöttünk össze mert régen láttuk egymást, Brigi barátnőnknek megjelent a könyve Kovásznairól, sok-sok hónyapnyi munka után, és megnyílt a kiállítása is, és jó volt erről is beszélgetni vele. (Erről majd bővebben is írok, nagyon klassz!)
Azt találtuk ki, hogy a combokat egyben megsütjük, lassan, három-négy óra alatt, a bordákat pedig faszén felett grillezzük majd egy pillanatig, annak úgy sem kell sok idő. Először krumplit szerettem volna mellé, de itthon felejtettem, így rizottót főztem.
Egy tízfős társaságot nem egyszerű asztal köré parancsolni, főleg, ha négy gyerek is van közöttünk, éppen football VB megy a tévében, és több hónapja nem találkoztunk, márpedig a rizottót azonnal enni kell, nem dermedhet meg. Na, én szóltam egyszer, szóltam kétszer, mondtam, hogy megdöglik a rizottó, próbáltam kétségbeesett arcot vágni, meg ilyesmi, de akkor is csak a kertben beszélgettek. Mire asztalra tehettem volna az ételt, bizony beállt a rizs 🙁
Forró volt még, de megdermedt, így gyorsan belezuttyintottam még három deci tejszínt. Lehet, hogy jót is tett neki, mert mindenkinek az volt az első szava, hogy milyen finom a rizottó! Hát, amiben ennyi jó minőségű alapanyag van, az nem is lehet másmilyen!
Hozzávalók a báránycombhoz:
2 egész báránycomb, lapockával együtt
2 fej, nyári fokhagyma
2 citrom leve és héja
nagy szemű tengeri só
frissen őrölt bors
2 ek római kömény
1 ek koriander mag
1 ek chilipehely
5 ek méz
8 ek olívaolaj
1 nagy marék friss rozmaring levélke

A fokhagymát apróra vágtam, majd a mozsárban összetörtem. Rányomtam a citromlét, belereszeltem a héját, sóztam, borsoztam, és még egy picit dolgoztam rajta a mozsárban. Nagyon apróra vágtam a rozmaringot, és a többi hozzávalóval együtt azt is jól összetörtem a mozsárban. Persze ha megfelelően nagy mozsaratok van, akkor lehet mindent egyszerre.
A combokat alaposan bemasszíroztam a keverékkel. Ez fontos momentum, legalább öt percig kell, hogy tartson. Gáborom szerint ez egy perverz szokásom 🙂
150 fokra előmelegített sütőbe toltam a két combot az összes páclével együtt, és alufóliával lefedve két órát sütöttem, majd levettem a fóliát, megforgattam a combokat, amit innentől kezdve félóránként ismételtem, és még két órát adtam neki. Én rányomtam időközben még egy fél citromot, és rácsurgattam két evőkanálnyi mézet is, de ezt már nem fontos. Akkor van kész, ha teljesen megpuhult, könnyen lejön a csontról.

Hozzávalók a citromos rizottóhoz:
50 dkg rizottó rizs
20 dkg vaj
2 nagy fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
2 dl száraz fehérbor
1 cirom reszelt héja
0,5 citrom leve
15 dkg parmezán
3 dl tejszín (és nekünk még három)
só, bors
3 marék rukkola

Igen, igen. Alaplé is kéne a rizottóhoz, de ez most nem volt. Volt viszont forró víz.
Mivel a rizottó most köretként szerepelt és nem főételként, ezért ezt a slendriánságot megengedhettem magamnak.
A hagymát nagyon apróra vágtam a fokhagymával együtt, majd a vajon megdinszteltem kevés sóval. Érdemes olyan vajat választani, aminek magas a zsírtartalma. Rászórtam a rizst, picit kevergettem, majd felöntöttem a borral, majd a vízforralóból folyamatosan adagoltam hozzá a vizet, és megállás nélkül kevergettem. Mikor már majdnem jó volt a rizs, felöntöttem a tejszínnel, belereszeltem a sajtot és a citromot, majd sóztam borsoztam, és elzártam a lángot. Belenyomtam a citromlét, és beleforgattam a rukkolát. Gyorsan enni kellett volna 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Jéghideg uborkaleves

Harmincegy fok ma, holnap harminc. Végre igazi nyár! Olyan érzésem volt, hogy az emberiség ennyire még nem várta a jó időt, igaz, nem szóltak előre, hogy ez ennyi szúnyogot jelent majd.
Barátnőmék elutaztak pár napra a Bükkbe, és azt mondják, hogy ha lement a nap, akkor szúnyogriasztó füstölőt égetnek az ablak előtt, bent pedig két vape is üzemel, csak így lehet nyitva tartani az ablakot. Arról nem is álmodnak, hogy kimennek a szabadba tábortüzet gyújtani.
Szerintem a harminc fok egy vízválasztó vonal. Huszonkilencben még van kedvem bekapcsolni a tűzhelyet, harmincban már nincs. Főleg ha egész nap a játszótéren süttetjük magunkat, utána már tényleg valaki másra bíznám a vacsorafőzést.
Szerencsére sokféle hideg leves létezik, amit vagy csak részben, vagy egyáltalán nem kell főzni Ilyen a hideg uborkaleves is, ezúttal csemege uborkából, mert a kovászos épp elfogyott. A kettőt egyébként nem ugyanúgy készítem, de majd felteszem a másikat is a jövő héten.
A leves tulajdonképpen két részből áll, az egyik, a zöld, az maga az uborka leves. A lila pedig, lila bazsalikom elturmixolva tejszínnel, pici fokhagymával, sóval, borssal, majd leszűrve. Persze lehet sima zöld bazsalikommal is készíteni, mert akkor is más színe lesz a kétféle lének. (Megjegyzem a fotón nem látszik 🙂

Hozzávalók az uborkaleveshez:
1 üveg csemege uborka
0,5 l joghurt
2 dl tejföl
1 csokor kapor
cukor ízlés szerint
fehérbor ecet vagy citromlé, ha szükséges
só
bors

Hozzávalók a bazsalikom léhez:
15-20 levél bazsalikom
4 ek olívaolaj
2 dl tejszín
2 gerezd fokhagyma
1 csipet cayenne bors
1 csipet reszelt citromhéj
só
bors

A leves akkor lesz igazán finom, ha nagyon alaposan elturmixolunk mindent, és utána le is szűrjük! Először a csemegeuborkát leöblítjük, hogy a konzervben lévő fűszerek lejöjjenek róla, majd a turmixba tesszük a joghurttal és a tejföllel együtt. Sózzuk, borsozzuk, ha nem elég savanykás, akkor mehet bele egy kevés ecet, esetleg citromlé is, de cukor mindenképp kel bele.
Átszűrjük, és csak utána keverjük bele a kaprot.
A bazsalikom léhez a leveleket szintén turmixba tesszük a fokhagymával és a fűszerekkel, és először csak az olívaolajjal turmixoljuk le. Hozzáadjuk a tejszínt is, de így már csak egy pillanatra kapcsoljuk be a gépet, hogy ne habosítsa túl. Ezt is leszürjük.
Csak tálalásnál öntjük össze a kettőt. Pár jégkocka is mehet a tányérba, ha van!

Kategóriák
Egyéb kategória

Aioli, vagy mi

Hallottatok már franciát és spanyolt azon vitatkozni, hogyan is készül az aioli? Vicces. A vita hevében, és a nemzetvédelem okán, mindkettő el kezd hazudozni, és a vége az lesz, hogy majdnem megegyeznek abban, hogy az aioliba semmi más nem kell, csak fokhagyma és olívaolaj.
Én egyszer Pécsett lehettem fültanúja egy ilyen jó kis vitának, sok pohár bor elfogyasztása után amit persze nem én ittam, na nem mintha távol állna tőlem a borivás, de akkor biztosan egy osztrákkal, és egy cseh-vel (így kell ezt írni?) vitattam volna meg a gulyás elkészítését.
Azóta sokféle aiolival próbálkoztunk már, nekünk ez jött be a legjobban: van benne krumpli is, olaj is, és fokhagyma is bőven, de bizony belekerül az a fránya tojás sárgája is. Meg egy kis dijoni mustár, hogy a franciának legyen igaza. És még ez meg az, de az mindig hangulattól függ.
Egyszer elkészítettem mozsárban is. Arra jutottam, hogy mivel se francia, se spanyol nem vagyok, jó nekem ez botmixerrel és habverővel is.
Hozzávalók:
15 dkg burgonya
1 tojás sárgája
5 gerezd fokhagyma
1 dl jó minőségű étolaj
0,5 dl olívaolaj
1 kk dijoni mustár
só

Általában teszünk még bele:
0,5 citrom leve
0,5 citrom reszelt héja
1 csokor petrezselyem
bors
A krumplit felkockázom, és kevés sós vízben megfőzöm, és hagyom, hogy elforrja a levét, egy picit lekapjon. Ettől kellemes “parázson sült” íze lesz, mert ennyi krumpliért nem kapcsolom be a sütőt, és nem is gyújtok tüzet az biztos, természetesen, ha épp ég a tűz, az más tészta.
Hagyom kihűlni, és egy mélyebb tálba öntöm az olívaolajjal együtt. Nekem van a botmixeremhez “emulgeáló fej” azzal próbálom egyneművé tenni a két hozzávalót. Akinek nincs, az használja a habverőt, végső esetben a késes végét a botmixernek.
A fokhagymát nagyon apróra vágom, és ha van kedvem, ezt hajlandó vagyok mozsárban pépesíteni.
A tojás sárgából majonézt készítek. Igen, lehet, hogy itt törné le a kezem a két fiatalember, de az a helyzet, hogy így sokkal finomabb lesz a végeredmény. Tehát, cseppenként adom a tojáshoz az olajat, végül a mustárt. Amikor ezzel kész vagyok, még mindig hagyom működni a gépet, és kanalanként beleteszem a krumplit, majd a fokhagymát. Teljesen felveszi a majonéz.
Aztán vagy tovább ízesítem, vagy nem, általában igen.
Isteni finom, de randi előtt tilos!
Aki fél nyáron a tojás sárgájától, annak itt a katalánok fehér majonéze tojás nélkül.