Hónap: 2011 június
Ajánló
![]() |
Saksuka |
Parmezános zöldbableves
Gyerekek, az első legyen, hogy kicserélitek a tetőt. De ha azt nem akarjátok, a tetőn a palát.
Ez itt a fürdőszoba, jó régi, ideje lesz felújítani. Mellette ez volt a kamra, nem sokat változott. Ez a konyha, itt pedig ez a három a szoba. Jó, hát, lesz mit csinálnotok, de legalább nem unatkoztok majd, igaz?Szóljatok mikor jöttök legközelebb, megpróbálok én is lejönni, hogy kicsit beszélgethessünk, most rohannom kell, várnak a vaddisznók.Jaj, van a kertünk végében egy cseresznye fa. Tudjátok mit?! Gyertek inkább át, megmutatom.
Itt a létra. Szedjétek le a cseresznyét, aztán a létrát állítsátok vissza ide. A kulcsot pedig adjátok le oda. Sziasztok, mostmár tényleg mennem kell!
Szezámmag minden formájában
Ajánló
Nem az első ajánló itt a Fűzeresen, nem is az utolsó.
Most a Stahl.hu oldaláról lesz szó, ami végre valódi gasztró szájttá változott, méghozzá Judit blogjával.
Azt meséltem már milyen Juditnak dolgozni? Most elmesélem, ha már ő is ilyen szókimondó, mint ebben az Országos fagyiversenyt
Szörnyű sok húst eszünk!
Borozgatás melletti kis hétvégi vitánkra visszakanyarodva kicsit keresgéltem a guglin, és hús témában a következőket tudtam meg.
GfK ConsumerScan 2009-ben mért adatai alapján minden hazai negyedik-ötödik kosárban van valamilyen hústermék. Ha 100 kosarat veszünk alapul, 22-ben találunk feldolgozott húskészítményt. Tej a kosarak 12 százalékában van, ásványvíz 9-ben, mosószer pedig csak minden századikban található. Tízből 8 hazai háztartás vásárol friss húst, szárazárut, virslit, parizert, felvágottat, főtt sonkát és kenőmájast is egyszerre, de ha csak a legnépszerűbb kategóriát a tőkehúst nézzük egy év alatt a 4 millióból 3,8 millió hazai háztartásban vettek valamilyen tőkehúst, míg sonka 3,3 millió háztartásban került az asztalra.
Érdekes adat, hogy Magyarország sertés és marhahús importja egy év alatt több mint 40 százalékkal növekedett 2010-ben. Ez persze csak annyit jelent, hogy egyre kevesebb húst termelünk mi magunk, mert valamiért a magyar cégeknek nem éri meg ezzel foglalkozni, amikor külföldről olcsóbban is be tudják szerezni a multik.
A feldolgozott hús is hús a statisztika szerint, és sajnos még mindig páclével telefecskendezett sonkát vásárol a húsvéti őrületben a családok több mint fele. Pedig ha mindenki tisztában vele, hogy a sonka egyszerűen drágább kell hogy legyen, mint a szín hús, hiszen idő amíg pácolódik, majd idő amíg füstölődik, végül pedig idő, amíg szárad. Így hagyományos érlelésű, füstölt, hónapokig szárított, sertéscombból készült sonka egy kilójából száradás után körülbelül nyolcvan deka hús lesz. Igen, legalább húsz százalékot veszít a súlyából, tehát minimum húsz százalékkal drágább kell, hogy legyen. Legalábbis kéne, hogy legyen. Egy gyorsérlelésű kötözött sonkánál viszont érdekes módon egy kiló húsból a hozzáadott páclének köszönhetően 1,3 kg „sonka” lesz.
Visszatérve a csirkére, jó ha tisztában vagyunk pár fogalommal:
A free range azt jelenti, hogy a csirkének folyamatos kijárási lehetősége van szabadba, és legalább négy négyzetméter saját tere van, ahol „pihenhet”. Mindig eléri az etetőt és az itatót, és nem keverik kapásból az antibiotikumot a tápjához, csak ha valóban beteg. Ezt a húsfélét kevesen engedhetik meg maguknak, legalábbis addig, amíg naponta húsz dekát akarunk enni belőle. Hetente egyszer már menne.
A biocsirke nem egyenlő a free range csirkével ugyanis a bio leginkább a takarmányozás módját szabályozza, vagyis az állatok nem génmanipulált gabonából készített tápot kapnak, és antibiotikumot garantáltan nem etetnek velük.
Továbbra is azt tartom megfontolandónak, hogy kevesebb húst együnk.
Ajánlom még olvasásra
Cseresznyés omlett tíz perc alatt
2 tojás szétválasztva
1 ek liszt
5 dkg olvasztott vaj
1 csipet só
Vajon sütöttem meg az omlettet. Akkor jó, ha az alja megsül, de a teteje még picit folyós.Beleszórtam a gyümölcs negyedét. Tálalásnál mehet is rá a másik negyed rész és kész is.