Kategóriák
Egyéb kategória

Hol kapható?

Tegnap századszor kapott bele a körmömbe a szerecsendió reszelő. Tudja valaki, hogy hol kapok ilyen reszelőt, amit csak tekergetni kell?
A képen ez egy Microplane reszelő, nekem egy noname kínai is megtenné 🙂

Köszönöm!

Közben én magam megtaláltam, itt kapható a Hanna design bt. boltjában, elég borsos áron: 3750 forintért.

Kategóriák
Egyéb kategória

Romantikus vacsora

Hát, erről nem csak lekéstem, de nem is főztem rá semmit. Pedig imádom a romantikus vacsorákat, gyakran van részünk ilyenben a férjemmel, szeretjük „erősíteni” a kapcsolatunkat ilyesmivel. Havonta egyszer-kétszer édesapám megy Dávidért péntekenként az oviba, és akkor miénk a hétvége.

Gondolatban készültem a témában. Meg is beszéltem a férjemmel, milyen szokott lenni a mi romantikus vacsoránk: az biztos, hogy nem én főzök. Mivel hétköznaponként szinte mindig az én feladatom a fő

Kategóriák
Egyéb kategória

Tokajiban főtt körte


Azt hiszem, ünnepnapokon érdemes aszút használni, de egy egyszerű hétköznap nekem egy kevés szamorodni is megtette, sőt. Négy körtét szerettem volna eredetileg elkészíteni, de az egy literes kis lábosomba csak három fért be állítva, az attól nagyobb edénybe pedig legalább két üveg szamorodnit önthettem volna, és az azért mégsem járja 🙂
Tegnap Dávid beteg volt, ezért aztán két programunk is elmaradt, úgyhogy vigasznak szántam estére, meg is vigasztalódtunk, ma már sokkal jobbkedvűen ébredtem.
Hozzávalók:
3 egészséges körte
4 dl édes szamorodni
1/2 rúd vanília
1/2 narancs héja
sáfrány
dió
A körtéket megpucoltam úgy, hogy a száruk rajtuk maradjon. Egy kis lábosba tettem, és felöntöttem a borral. Beletettem a félbevágott vanília rudat és a narancshéjat.
15 percig nagyon alacsony lángon gyöngyöztettem, majd elzártam a lángot. Csak ekkor szórtam hozzá a sáfrányt. Tálalásnál a bort ráöntöttem a körtére, és megszórtam száraz serpenyőben megpirított dióval.
Márványsajtos tésztát ettünk vacsorára, és utána ez a körte maga a tökély volt, nagyon jól illettek egymáshoz.

Kategóriák
Egyéb kategória

Sajtkrémes karfiol leves és feta-brokkoli krémleves

Nagyon nehéz kiigazodni a fiamon! A legválogatósabb kisfiú a világon, aki ráadásul nagyon jól tűri a monotóniát, nyáron egy egész hétig húslevest evett sok-sok tésztával, utána dinnyét. És ezt reggel, délben, és este…
Napok óta krémlevesen élünk, ugyanis észrevettem, hogy szinte mindent hajlandó így megenni. Még az olyan gyerekek mumusát is, mint a brokkoli, kelbimbó, vagy karfiol. Sőt, közben olyan szövegekkel kábít bennünket, mint a vitaminok fontossága, az étel áthaladása a nyelőcsövön, és a helyes táplálkozás ismérvei. 🙂
Az biztos, hogy bármilyen levessel könnyebb rávenni az evésre, mint valami szilárd étellel, de bevallom, szinte biztos voltam benne, hogy a brokkoli levesből nem kér majd. Azért szedtem neki is, kérdeztem, hogy bele kéri-e a kenyérkockát, vagy külön, igaz tudtam a választ, hogy külön, hiszen soha nem kever semmit semmivel, még a kenyeret is külön eszi, ha virslit reggelizik. Ha már a brokkoli ennyire bejött, másnap következhetett a karfiol, holnap pedig nagy valószínűséggel borsó krémleves lesz.
A brokkoli krémlevest sajnos nem tudtam lefotózni. Háromszor szedett belőle. Lehet, hogy éjjel elrabolták az ufók?
Persze még most is gyakoribb az ehhez hasonló szülőkábító szövegelések:
-Anya, nagyon jó illata van ennek a libacombnak, és milyen finom!
-Jaj, nagyon örülök, kóstold meg!
-Inkább majd legközelebb.
Mivel a sajtot nem nagyon tudom beletukmálni a gyerekbe, azt is inkább leves formájában próbálom, és teljes a siker. A füstölt juhsajt pedig igazán különlegessé tette a sima levest.
Hozzávalók a sajtkrémes karfiolleveshez:
1 kisebb karfiol
2 boboz Philadelphia sajtkrém
10 dkg füstölt juhsajt
1 nagy fej hagyma
só, bors, szerecsendió
5 dkg tökmag
A hagymát kockákra vágtam, és olajon megdinszteltem. A karfiolt rózsáira szedtem, a hagymára tettem, és annyi forró vizet öntöttem rá, amennyi ellepte. Fűszereztem, és félig megfőztem. Kiszedtem a karfiol felét, a többit a sajttal, és a sajtkrémmel összeturmixoltam. Főztem még pár percig, kicsit utána ízesítettem, és megpirított, fűszerekkel, és pár csepp olívaoaljjal megszórt tökmaggal tálaltam. (Ezt a fajta tökmagot valamelyik nap láttam a tv-ben Bill Granger készítette party snack gyanánt, és pat-pat, ping-pong, vagy pitty-putty néven nevezte, de elfelejtettem a pontos megnevezését. Aki tudja, adja át! 🙂

Hozzávalók a fetás brokkoli krémleveshez:
50 dkg brokkoli
20 dkg feta
1 dl tejszín
2 dl tejföl
só, bors, szerecsendió
víz
3 szelet szikkadt kenyér
1 gerezd fokhagyma
2 ek olívaolaj
1 ek petrezselyem
só, bors
A brokkolit rózsáira szedtem, és annyi forró vízbe tettem, amennyi ellepte. Megsóztam, és megfőztem. Beletettem a felkockázott fetát, tejszínt, és tejfölt, majd összeturmixoltam. Fűszereztem, és még összeforrósítottam.
Közben a kenyeret apró kockákra vágtam, egy serpenyőben felforrósítottam az olajat, rádobtam a fokhagymát és az apróra vágott petrezselymet is, majd a kenyérkockákat. Folyamatos rázogatás mellett megpirítottam, sóztam, borsoztam.

Kategóriák
Egyéb kategória

Dupla blogajánló


Két gasztroblogot is szeretnék ajánlani, az egyik olyan igazi színes-szagos gyönyörűség, a másik pedig egy fotók nélküli fantasztikus hely.

Kezdem a fotók nélküli bloggal: FOKHAGYMANYOMÓ. Hétvégén véletlenül kattintottam oda, és teljesen elámultam. Az egy éves blogot, és én még soha nem láttam 🙁 Azt állítja magáról, hogy kezdő a konyhában, de nekem ez egyáltalán nem tűnik fel, inkább az, hogy bele tudja élni magát a többi, valóban kezdő helyébe. Határozottan humoros, szellemes, ahogy a tepsi kivajazásáról értekezik, vagy a rántás, és a habarás is egy külön posztot kapott. Én egy ültő helyemben végigolvastam, és mindenkinek kötelező olvasmányként ajánlom. Igazán kellemes szórakozás! Más is észrevette, hogy aki ennyire jól ír, az általában nem tesz fel fotókat? (Ez alól Cserke kivétel 🙂 Szeptemberben Fokhagymanyomó mindössze egyszer írt, remélem ez nem azt jelenti, hogy feladná, mert kár lenne érte!

A másik blog a Mini Málna. Neki gyönyörű fotói vannak, mindig beindul a fantáziám, ha hozzá kattintok, arról nem is beszélve, hogy a leányzó meglehetősen fiatal.
(Fiatalemberek figyelmét külön felhívnám arra, hogy egy ilyen csinos (kép van róla), okos (joghallgató), és ennyire jól főző leányzó igazi főnyeremény!) 🙂
Amíg a fiatalok ennyire jól főznek, addig van remény!

Tessék, csak tessék!

Kategóriák
Egyéb kategória

Mézessütiben sült alma

A mézessüti illata annyira intenzív, hogy a sütés után napokkal is érzem, ahogy belépek a lakásba.
Hajnalban keltem, mert ezeket az őszi reggeleket imádom. Most a nap is sütött magasan az égen, gyorsan összedobtam a tésztát, és az alatt a negyven perc alatt, amíg megsült sétáltam egyet. Ilyenkor jutnak a legjobb ötletek az eszembe, most pl. egy levest találtam ki, holnap meg is főzőm, miután hazajöttünk a zsinagógából, a sófárfújást ugyanis mindig meghallgatjuk. Akkor érzem magam a legkisebb porszemnek a világban, és talán furcsán hangzik, de szeretem ezt az érzést. Olyasmi lehet ez, mint amiről azok beszélnek, akik jártak a világ legszegényebb részein, és amikor hazajönnek, szembesülnek az apróságokon való folyamatos görcsölésen. Egy ideig még érzik,hogy ezek a dolgok semmiségek a világhoz képest, nem jelentenek semmit, aztán őket is beszippantja a mindennapi hajsza.
Én is így feltöltekezve járok ilyenkor napokig, de aztán mindig visszasüllyedek a megszokott életembe.
Az almás nagyon finom lett, pont abban a pillanatban nyomtam le a kilincset, amikor sípolt a sütő, jelezvén, hogy elkészült.
Töltöttem három bögre tejet, megvágtam a forró sütit, és hosszabban reggeliztünk a szokásosnál. Szép nap volt.
Hozzávalók:
1 pohár tejföl
1,5 pohár tejes kiőrlésű búzaliszt
1 pohár méz
1 tojás
4 ek olaj
1 csomag sütőpor
1/2 citrom leve és héja
1/2 kk őrölt szegfűszeg
1/2 kk őrölt szerecsendió
1 kk fahéj
1 csipet só
3 alma
3 fehéjrúd
Az almákat megmostam, és kiszúrtam a közepükből a csumájukat. A lisztet elkevertem a sütőporral, és a fűszerekkel. Hozzáadom a mézet, tojást, olajat, citrom levét, és a tejfölt. Gyorsan összekeverem, majd sütőpapírral bélalt őzgerincformába öntöm. Beleteszem az almákat, és mindegyik közepébe teszek egy-egy rúd fahéjat.
170 fokra előmelegített sütőben 40 perc alatt megsütöm.
A tetejét megszórtam gránátalma magokkal, ami Ros Hasanakor elmaradhatatlan.

Kategóriák
Egyéb kategória

Ros Hasana: rusztikus mézes almapite

RosHasana (vagyis a zsidó újév) lesz ma este, hihetetlen, hogy mennyire szalad az idő. Ilyenkor mézbe mártjuk az almát, kerekre fonjuk a kalácsot, és még sok mindent másképp csinálunk mint eddig. (Tavaly már írtam erről. )Rengeteg méz fogy ezekben a napokban, mindenféle almás, mézes süteményeket sütünk.

Annyi mindent szerettem volna, és tessék, alig jut időm valamire.
Idén igazán remek mézet sikerült szereznem, a világ legbonyolultabb módján: egyszer Chilii említette, hogy a testvére méhész. Kaptam az alkalmon, és kértem 10 kiló mézet. Persze nem tudtam érte beugrani nyáron, ezért a Lorien elhozta Miskolcról, a húgánál parkolt legalább egy hónapig, mikor is finoman megkérdezte, hogy bár őt igazán nem zavarja, de mindjárt RosHasana, és nem lesz mézem. Nem volt mit tenni, tegnap este elhoztam.
Úgyhogy itt az első almás. Azt mégsem írhatom róla, hogy nem lett szép, inkább rusztikusnak nevezem. Legalább finom.

Van egy másik is, azt majd holnap töltöm fel, az tényleg gyönyörű lett, és igazán izgalmas recept.

Hozzávalók:
20 dkg liszt
5 dkg cukor
1 ek fahéj
10 dkg vaj
pár kanál jéghideg víz
Az hozzávalókat a víz kivételével késés robotgépbe teszem, és egy fél órára berakom a tállal együtt a fagyasztóba. Mikor kiveszem gyorsan beleteszem a vizet, összedolgozom, a géppel, kicsit kinyújtom, majd belenyomkodom a formába. 180 fokra előmelegített sütőbe tolom 10 percre.
Közben elkészítem a tölteléket:
4 szem alma
10 kanál méz
2 kk fahéj
4 ek kalácsmorzsa
pá csepp citromlé
1/2 narancs héja
Az almát kimagozom, szeletekre vágom, és a mézzel leöntve egy lábosban 2-3 percig párolom, belereszelem a narancshéjat is, és csepegtetek rá per csepp mézet. Az elősütött tészta aljára szórom a kalácsmorzsát, a tetejére halmozom az almát, és 10-15 perc alatt megsütöm. Mikor megsült, még forrón az asztalnál mindenki csorgat rá mézet. Édes. Nagyon. Édes évet kívánok mindenkinek!
Sana Tova!

Darvas István rabbi remek újévi gondolatai itt olvashatóak. Hobóval kezdi. Csak szólók!

Kategóriák
Egyéb kategória

Hogyan főzök? Amivel nem dicsekszem…

Fotó: Szeberényi Adrián

Nemrég azt kérdeztem az olvasoimtól, hogy kik is ők igazából, és akkor írta Flóra, hogy ő pedig arra kíváncsi, hogy én hogyan főzők? Majd egyszer azt is leírom, de most inkább megosztanám a legnagyobb bakiaimat, amik persze nem kerültek be ide, érthető okoknál fogva.
Annyira belejöttem már a kenyérsütésbe, hogy sokszor csak ránézésre öntögetem bele a lisztet, vizet és a többi hozzávalót a dagasztógépbe. Nem akarom magam az egekig dícsérni, de a rozskenyereimet mindig mindenki az egekbe magasztalja. Ettől aztán annyira megnőtt az önbizalmam, hogy minden alaposságot félretéve, csak úgy öntögettem össze a rozs, és a búzalisztet, a vizet, majd az újabb adag vizet, aztán betettem a hűtőbe, utána kicsit elsóztam, akkor kevertem hozzá még lisztet de addigra már a korpa megpuhult, kicsit nyúlós lett a tészta…
Enyhén megkelt, betettem a sütőbe. Ekkor összesett, aztán kőkemény lett a héja, és nyers maradt a belseje. Ronda volt, szétesett, megégett, de nyers maradt. Horror!
Aztán nem olyan rég olyan rizst főztem, hogy ilyet még a legrosszabb menzákon sem képesek előallítani. Persze ennek is a lazaság volt az oka, és a kapkodás. Indulnom kellett a gyerekért, ezért nem tudtam megvárni, amíg kellőképpen megpuhult, és elzárhattam alatta a lángot, de féltem, hogy kevés lesz rajta a víz, így inkább biztos ami biztos alapon öntöttem alá még egy keveset. Az eredmény valami szétfőtt mocsi, aminek a közepe még ropogott. Kanállal lehetett kikaparni a lábosból, amikor éhesen hazaértünk, és cuppant amikor elszakadt a kanáltól. A férjem meg is dícsért, és azóta is emlegeti 🙂 Hogy miért akkor kezdem el, amikor indulnom kell? A kérdés remek!
Most hírtelen még az a lecsós máj ugrik be, ahol a máj hihetetlenül kemény lett, viszont a lecsót elsóztam… Azt egyébként megoldottuk, egy nagy csokor petrezselyemmel, és egy fej nyers hagymával összeaprítottam, és piritósra kentünk. Úgy finom volt…

Kategóriák
Egyéb kategória

Borjúkaraj chilis szederrel

A férjem ellentmondást nem tűrően közölte, hogy valamilyen nagy, szaftos húst szeretne (akar) enni, amibe jól bele lehet harapni, nincs mellette semmiféle saláta, izéke-bizéke, legfeljebb krumpli, és egy pohár jóféle vörösbor.
Én pedig nagyon szerettem volna már valamire felhasználni a hűtőben kicsit megplattyant szedremet, mert egy hét alatt nem kezdtem vele semmit, kidobni pedig nagyon sajnáltam volna.Mégiscsak lesz itt a hús mellé valami izéke-bizéke, ha tetszik a teremtés koronájának, ha nem!Kimentem a piacra, azzal az elképzeléssel, hogy veszek pár kacsacombot, az olyan jó férfias fogás, illik is hozzá a szeder, de csak törpe kacsák combjait láttam, azt inkább otthagyom másnak.
Maradt a borjúkaraj, mert azt nagyon szeretem, különösebb varázslatok nélkül is nagyon finom vacsorát lehet belőle készíteni.3-4 cm vastag szeletekre vágattam a húst a hentessel, így otthon már szinte semmi dolgom nem akadt. Olajjal nem is próbálkoztam, gondolom az sem elég férfias, jöjjön a libazsír, lehetőleg gúnár zsírja 🙂

Hozzávalók:

4 vastag szelet borjúkaraj

2 ek libazsír

1 szál póré

3 gerezd fokhagyma

só, bors

1 ek kömény

2 dl száraz fehérbor

30 dkg szeder

1 dl száraz vörösbor

1 ek cukor

1 kk fahéj

3 szegfűszeg

chili

1 ek keményítő

Egy vastagtalpú serpenyőt felforrósítottam, majd belekanalaztam a libazsírt, és hirtelen fél-fél perc alatt megsütöttem a karajszeleteket. A legkisebb fokozatra mérsékeltem a tüzet, belekarikáztam a pórét, megszórtam a köménnyel (nem elírás a mennyiség), sóval, borssal, és aláöntöttem egy deci fehérbort. Szép lassan pároltam, 20 perc múlva megfordítottam, addigra elpárolgott a bor, úgyhogy pótoltam, és hozzányomtam a fokhagymát is.
Közben a szedret a fűszerekkel öt-hat percig főztem, amíg levet eresztett, majd kicsit besűrítettem a borral elkevert liszttel. Tettem hozzá egy kevés cukrot is.Isteni lett a vajpuha, szinte darabjaira hulló illatos hús, a csípős, édeskés szedermártással. Nem volt panaszkodás, morgolódás! 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Ti olvastok


Múltkor feltettem egy kérdést, hogy kik olvasnak? Több mint százan válaszoltak, sőt voltak olyanok is, akik külön levelet írtak, hogy egy kicsit többet megtudjak róluk. Mindenkinek nagyon köszönöm, igazán érdekes volt!
Bár azt külön nem számoltam össze, hogy a különböző vallásokon belül hogyan oszlik meg a nemek aránya, de az biztos, hogy a 37% zsidó közül feltünően sok a férfi.
Meglepően sokan dolgoztok könyvtárosként :-), és sokatok háromgyerekes édesanya!
Bár ez a száz valahány válasz nem egyenlő a napi 1700 olvasóval, mégis mutat valamit „belőletek”, azt biztosan, hogy nagyon kedvesek vagytok mindannyian! Mégegyszer köszönöm mindenkinek, aki válaszolt!
(Most látom, hogy a nemek arányánál elgépeltem a számokat: a férfiak természetesen 23%-ban olvasnak.)