Eredményeik szerint, amennyiben eszünk a 12 legszennyezettebbnek tartott zöldségből-gyümölcsből, akkor naponta akár 20-féle növényvédő szer juthat a szervezetünkbe. Melyek a legveszélyesebbnek tartott zöldségek illetve gyümölcsök?
Egy a BBC oldalán közzétett tanulmány szerint kb. 70000-féle vegyipari termék található ma a piacon, és évente 1500 újabb jelenik meg. Úgy vélik, hogy ebből 30 ezret soha nem teszteltek abból a szempontból, hogy miként hatnak az emberekre.
Egyes becslések szerint pedig a daganatos megbetegedések kialakulása mögött 7-20%-ban a környezetszennyezés különféle formái állnak. Ezek közül a talaj szennyezettsége kulcsfontosságú problémája az ipari társadalmaknak.
Gyárak és erőművek, ipari és háztartási szeméthegyek szennyezik a táplálék előállításának lakhelyét, a mezőgazdaság pedig a növényvédő szerekkel, a nitrátban gazdag műtrágyákkal okozhat nagymértékű pusztítást.
A WHO becslése szerint évente 1.5 millió mérgezést okoznak a különféle növényvédő szerek. Hollandiában e szerek túlzott használata miatt állítólag már 6 méter mélységig szennyezett a talaj.
A növényvédő szer maradványok nagyon veszélyesek lehetnek az ember szervezetére. Ezt támasztja alá egy 2000 és 2004 között mintegy 43 ezer terméken elvégzett vizsgálat sorozat is, melyet a non-profit Environmental Working Group (Környezetvédelmi Munkacsoport) készített el.
Eredményeik szerint, amennyiben eszünk a 12 legszennyezettebbnek tartott zöldségből-gyümölcsből, akkor naponta akár 20-féle növényvédő szer juthat a szervezetünkbe.
Melyek a legveszélyesebbnek tartott, legszennyezettebb zöldségek illetve gyümölcsök?
Őszibarack
Alma
Édespaprika
Zeller
Kopasz barack
Eper
Cseresznye
Körte
Szőlő
Spenót
Fejessaláta
Burgonya
A szervezet tehát azt javasolja, hogy ellenőrzött helyről származó gyümölcsöket illetve zöldségeket fogyasszunk, illetve mindig alaposan mossuk illetve hámozzuk meg a fogyasztásra szánt növényt (még akkor is, ha ezzel esetleg értékes tápanyagtól fosztjuk meg).
Forrás: http://www.ewg.org/
Szerző: fuszereslelek
Pizza-taschen

Ebben a változatban sajt van, ezért csak paradicsomot, fokhagymát, és fűszereket tettem bele, így kóser style maradt.
Lehet hússal is készíteni, akkor paradicsom helyett, vagy mellett, tegyünk bele olajbogyót, és hangulatunktól függően hívhatjuk kebab-tashennek is 🙂
Hozzávalók a tésztához:
3 csésze liszt (2,5 dl-es csészével számolva)
1,5 csésze langyos víz
1/4 zacskó szárított élesztő, vagy ¼ kocka friss
1 kk cukor
1 kk só
1 kk szárított oregánó
1 kk szárított bazsalikom

Tegyünk mindegyikbe a félbevágott koktélparadicsom egyik felét, sózzuk, borsozzuk, és 220 fokra előmelegített sütőben süssük szép pirosra.
Tálaláskor szórjuk meg friss rozmaringgal, és száraz serpenyőben kicsit megpirított fenyő-, és szezámmaggal.

Hátszín sütőben borral párolva

Imádok a sütőben főzni viszonylag alacsony hőfokon, mert soha nem ég le, még akkor sem, ha órákig nem érek rá foglalkozni vele, és mindig nagyon finom puha lesz a végeredmény.
Hozzávalók:
20 dkg füstölt hús (bármi jó, minél füstösebb, annál jobb)
1 kg hátszín csíkokra vágva
1 kg apró gomba, a nagyobb fejek félbevágva
1 nagy fej hagyma
6 gerezd fokhagyma
friss rozmaring
friss kakukkfű
só, bors
kb. 5 dl száraz fehérbor
2 szelet házi rozskenyér
libazsír
Nagy öntöttvas lábost használtam, de egy sima zománcos, vagy inox is megteszi.
A hagymát vastagabb karikákra vágtam, és a zsírral együtt a lábos aljára tettem. Kicsit a gázon megdinszteltem, és beledobtam a hátszínt is. Nagy lángon addig hevítettem, amíg a hús kifehéredett, megbarnult. Ezután elzártam a tüzet, majd a bor és a rozskenyér kivételével a többi hozzávalót is a lábosba tettem. Megkevertem, és 150 fokra előmelegített sütőbe toltam lefedve. Mivel a gomba sok levet ereszt, másfél óra szabadidőm lett. Újra megkevertem, ráöntöttem a bor felét, és megint adtam neki kb ugyanennyi időt.
Ellenőriztem, hogy valóban vajpuha-e a hús (igen, az volt), és újra letettem a gázra az edényt beleöntöttem a maradék bort, egyet hagytam rottyanni, majd az elmorzsált rozskenyérrel besűrítettem. (a kenyeret pici darabokra tépkedem, vagy késés robotgépben felaprítom)
Mi kenyérrel ettük, de rizs is illett volna hozzá.
Hamantashen vagyis Hámántáska

A tojásokat felütés utén egy üvegpohárban, amiben alulról is látjuk, nézzük meg alaposan, nehogy egy csepp vér is bennemaradjon! A lisztet szitáljuk át, ha estleg egy észrevétlen kis bogár lapulna benne, az biztosan ne süljön bele a sütibe. (A bogár nem kóser.)
Hozzávalók a Hámánfüléhez:
12 dkg puha vaj
25 dkg cukor
2 ek tej
1 tojás
20 dkg liszt (a tojás nagyságától függően akár 25 dkg is lehet)
1 csipet só
A hozzávalókat robotgéppel összedolgoztam, kinyújtottam, és pogácsaszaggatóval köröket vágtam belőle. A köröket megtöltöttem a következő töltelékkel:
15 dkg asztalt sárgabarack
5 dkg dió1 kk fahéj
3 ek cukor
A barackot egy órát áztattam langyos vízben, majd mindent aprítóba dobtam, és összemixeltem. Lehet csak dióval, mákkal, vagy almás-dióval, almás-mákkal tölteni a tésztát.
180 fokra előmelegített sütőben sütöttem pirosra.

Purim פורים a sorsvetés ünnepe


Itt élt akkoriban a zsidó Mordeháj akinek nevelt lánya Eszter meghiúsította Hámán gonosz tervét és megmentette a zsidókat a pusztulástól. Mordecháj volt az első a történelemben, akit zsidónak neveztek. Azelőtt hébereknek vagy izraelitáknak hívták a zsidókat. Mordecháj, aki nem volt hajlandó leborulni Hámán előtt, Benjámin leszármazottja volt. Benjámin Jákob egyetlen fia, aki nem borult le Hámán őse, Ézsau előtt. A sorsvetéssel megállapított napon (ádár 13) nagyot fordult a kocka és a zsidók fegyverrel a kézben védték meg magukat és számoltak le ellenségeikkel, majd ahogyan Eszter könyvében olvashatjuk: „…a vidéki zsidók, kik nyílt városokban laknak, megülik ádár tizennegyedik napját örömmel, lakomával, ünnepnappal s ajándékokat küldve egymásnak” (IX,19).
„Mordecháj leírta mindezeket az eseményeket. Majd leveleket küldött… a zsidóknak… és kötelezővé tette számukra, hogy tartsák meg ádár hónap tizennegyedik és tizenötödik napját… Tegyék azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá, amikor egymásnak ajándékokat, a szegényeknek pedig adományokat küldenek. A zsidók megfogadták, hogy … sem ők, sem utódaik, sem a hozzájuk csatlakozók nem szüntetik meg, hanem megtartják ezt a két napot* a kapott írás szerint és az előírt időben minden esztendőben…” (Eszter 9:20-23., 27.)Hámán rendeletét sosem vonták vissza. Achasvéros azonban kiadott egy olyan rendeletet, hogy a zsidók megvédhetik magukat.Akkoriban a világ minden egyes zsidója Ahasvéros birodalmában élt, így ha Hámánnak sikerül a terve, akkor a világ összes zsidóját kiirtotta volna.
Az ünnep megtartásának legjellemzőbb vonása, hogy Purim előestéjén a zsinagógában meghallgatjuk az Eszter-tekercs, közismertebb nevén a Megilá felolvasását. A következő reggelen, Purim napján, a sáchrit istentiszteleten is felolvassák a Megilát. Előírás szerint a nők is meghallgatják, mert nekik ugyancsak részük volt a megmenekülésben, és a történet főhőse is egy nő: Eszter királynő.
A gyerekek is menjenek el ilyenkor a templomba, hogy teljesítsék ezt a kötelezettséget. Szokás zajongani, kereplőt csörgetni, valahányszor Hámán nevét említik felolvasás közben. Ez abból a bibliai utasításból ered, hogy „töröltessék ki Ámálék neve”, aki az egyiptomi kivonulás után a zsidók első számú ellenségének számított. (Hámán Ámálék családjából származott.)
Nálunk az óvodában is felolvassák ilyenkor a megilát, és a gyerekek már hetekkel előtte elkezdik feldíszíteni a termüket, elkezdenek „gyakorolni” zajongani, hogy a legnagyobb zajt csaphassák amikor meghallják Hámán nevét. Annyira helyesek ilyenkor a legkisebbek, ahogy figyelnek, majd gyorsan csapkodják az asztalt, kerepelnek 🙂
Előírás, hogy purim ünnepén meg kell ajándékozni legalább egy embertársunkat kétféle dologgal, olyannal amely rögtön alkalmas az elfogyasztásra. Ezt az ajándékküldést hívjuk a közismert jiddis szóval sláhmónesznek (héberül: misloáh mánot). E kedves figyelmességre, kötelességre Eszter könyvében van utalás a IX. fejezet 19. mondatában: „…megülik ádár tizennegyedik napját (…) ajándékokat küldve (misloáh mánot) egymásnak.” Én idén pénteken délelőtt Shadai-éknál múlatom majd az időt, délután pedig Meirnél, úgyhogy ők lesznek ezek az embertársaim. 🙂
A szűkölködőkkel való törődés egész évben kötelességük a zsidóknak. Mégis különösen Purimkor fontos, hogy hozzásegítsük a szükséget szenvedőket saját ünnepük megüléséhez, ezzel is kinyilvánítva, hogy egy nép vagyunk, amelyet közös kötelék fűz össze. Még a szegénynek – aki maga is rászorul az adományra – is kell adnia. Erre is van egy tippem, ha valaki nem tudna hová pénzt küldeni, akkor itt egy valóban rászoruló család Vkorsi blogján. Legalább két embertársunknak kell adni ajándékot, mely ez esetben lehet pénz is. E fontos előírást bölcseink az alábbi mondatokra alapozzák: „Mint azon napokat, melyekben a zsidók megnyugodtak ellenségeiktől, s azon hónapot mely megváltozott nekik búból örömre, s gyászból ünnepnapra; hogy megüljék azokat lakoma és örömnapnak, ajándékokat küldve egymásnak és adományokat a szegényeknek (mátánot leevjonim)” -Megilát Esztér IX,22.
Purim megünneplésének negyedik parancsolata: „enni, inni, vigadni”.
Purim napján családi ünnepi vacsorát kell tartani. Ezt a szeudát délután kezdik, és késő estig folytatják. Purim az egyetlen olyan ünnep, amelyen a mértéktelen ivás szokásos korlátozását szabad felrúgni. „Addig kell inni, amíg még különbséget tudunk tenni „az átkozott Hámán” és „az áldott Mordecháj” között” – mondják a bölcsek (Megilá 7b.). Pár szóval: be kell rúgni 🙂
Ilyenkor sok édességet eszünk, legismertebb a hámán füle, vagy hámántashen, és flódni.
Este mindenki jelmezbe bújik, és így ünnepel. A zsidó óvodákban ilyenkor van a maskarás bál, nálunk szerdán lesz, már nagyon izgulunk!
Kapcsolódó cikk:
A Judapest cikke Charlie tollából: Ünnepelhető-e, ünneplendő-e a történelem?
Meir írása: Purim, vagy amit akartok. A háború előtti budapesti Purimról
Perec, avagy frászkarika

Sósat, sósat, jó ropogósat
Aki vesz annak lesz,
Aki nem vesz, éhes lesz.
Valamelyik nap ezt mondogattuk Dáviddal, mikor is rájöttem, hogy ő bizony nem is tudja mi az a perec. Amikor én voltam gyerek, négy éves korom körül már egészen biztosan jártunk néha moziba. Legjobban az Urániát szerettem, mert ott lehetett attól rettegni film közben, hogy leszakad az a gyönyörű csillár, és közben hatalmas sós pereceket lehetett ropogtatni.Én nem merem elvinni a fiam moziba, mert bár nem egy ijedős srác, az a több ezer watt, ami a Dolby Surround mozikban bömböl, biztosan megrémítené. Úgyhogy nem maradt más hátra, mint perecet sütni, aminek a receptjére egy zsidó szakácskönyvben leltem. Nagyon hasonlít a bagel-hez, gondolom ezért is sütötték ezt is szeretettel a kelet-európai bevándorlók Amerika szerte. Hozzávalók:
50 dkg liszt
1 tojás
1 dl olaj
½ kocka élesztő
2 kk só
1 kk cukor
2,5 dl langyos tej
A hozzávalókat 20 percig dagasztottam, majd lefedve duplájára kelesztettem. Kinyomkodtam belőle a levegőt, kicsit átgyúrtam, majd 20 egyenlő gombócot formáztam belőle, és ezeket hosszú hengerré sodortam. Perecet csavartam belőlük, kicsit lespricceltem vízzel, és újabb 30 percet hagytam pihenni.
Közben felfűtöttem a sütőt 200 fokra, és egy széles edényben vizet forraltam. A lobogó vízbe dobtam a pereceket (egyszerre csak kettőt), és mindkét oldalukat 5-5 másodpercig főztem. Sütőpapírral borított tepsire szedtem őket, megszórtam sóval, és mákkal, majd 20 perc alatt aranybarnára sütöttem.
A frászkarika pedig, perec alakú sütemény, amelyen a görcsöktől kínzott csecsemőt átbújtatták. Ha valaki nem tudná :-)A kedvenc mondásom se maradhat ki: megmondom kerek perec.
Eredetileg a Judapesten

Medvehagymás tavaszt mindenkinek

Be is másolom ide a Wikipédia cikkét:
Gyűjtése
Leveleit tavasszal szedjük, és frissen használjuk fel, mert szárítva gyógyhatása gyengül. Hagymájának használata a fokhagymáéval megegyező.
Felhasználható
Nagyon sokféle bántalomra használható. Nyersen feldarabolva vajas kenyérre szórva, vagy salátákhoz keverve. Leveseket, burgonyás ételeket fűszerezhetünk vele, vagy főzhetünk belőle medvehagyma krémlevest (egy krumpli, hagyma, fokhagyma és tejszín hozzáadásával), illetve a hűtőszekrényben tárolható pestoként (olajjal, parmezán sajttal, sóval és magokkal összeturmixolva), ami rizses és tésztaételek szószaként is finom. A jellegzetesen túlságosan erős illatát az ételekbe keverve elveszti, így nagyon kellemes aromát ad az ételeknek.
Gyógyhatásai
Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, a szédülést, fejfájást enyhíti, a magas vérnyomást csökkenti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizeletürítést, vértisztító hatású.
Túrabakancsot a lábra, kosarat a kézbe, és irány az erdő!
Téltemető krumpli

Vágyok, de a pince még tele van az ősszel elvermelt kiflikrumplival, és körte meg alma is akad a ládában bőven. Valamit kezdeni kell vele, mert tönkre megy. Kár lenne érte!
Egy kis citrom, és petrezselyem tavaszt is varázsol a tányérba, nincs itt semmi probléma.
Várlak napsugár!
Hozzávalók:
1 kg kiflikrumpli
1/2 kg körte
2 fej hagyma
só, bors
1 ek friss rozmaring
1 ek friss kakukkfű
olívaolaj
1 citrom leve
1 citrom héja
1 csokor petrezselyem
A krumplit meghámoztam, és hosszában négy felé vágtam. A körtéket kimagoztam, és szintén felnégyeltem őket. A hagymát vastagabb karikákra vágtam. Egy kerámia tálba szórtam őket, meglocsoltam olajjal, sózatam, majd borsot tekertem rá. Rászórtam a zöldfűszereket, és befedtem alufóliával. Forró sütőben harminc perc alatt megsütöttem. Mikor kivettem a sütőből rányomtam a citromot, és a héját is ráreszeltem. Forrón tálaltam. A férjem szerint egy kis lencse illett volna hozzá. Igaza van 🙂
Pezsgőben sült csirkecomb

Mi szeretjük a csípős ételeket, úgyhogy elég sok chilit használtam hozzá, de chili nélkül is nagyon finom, ha esetleg kisgyerek is eszik belőle, akkor mindenképp csökkenteni kell a mennyiséget, vagy el is lehet hagyni. A bőr alatti hús nem csíp, azt le lehet szedegetni róla, és akkor nem kell külön főzni az aprónépnek.
Hozzávalók két csirkecombhoz:
2 egész csirkecomb
2 dl száraz pezsgő
2 alma
2 gerezd fokhagyma
1 kk kömény
1 kk csombor (borsikafű)
1 kk rozmaring
só, bors
chili pehely vagy paszta
olívaolaj
A csirkét bedörzsöltem a fűszerekkel, a sót, és a fokhagymát külön a bőre alá is betuszakoltam amennyire lehetett. Egy tűzálló tál aljára kevés olívaolajat locsoltam, rátettem a combokat, majd a nyolcadokra vágott, kicsumázott almákat. Ráöntöttem 1dl. pezsgőt, lefedtem alufóliával, és 160 fokon 50 percig pároltam. Levettem róla a fóliát, és hagytam elfőni a maradék levet. Ekkor aláöntöttem a maradék pezsgőt, és el is zártam a sütőt. A pezsgő pillanatok alatt feloldja a finom lekapott pörköket, és be is sűrüsödik valamennyire. Összesen másfél órát sült.
Vigyázat, a bolti csirke sokkal hamarabb elkészül, oda kell rá figyelni, nehogy szétfőjön a fólia alatt! Rizzsel tálaltam.
