Kategóriák
Egyéb kategória

Szír kebab

Erre a hétre ez az utolsó szír fogás, nem mintha unnám, de nem készült több. 
Az eredeti recept birkahúsból készül, és bár én még csak marhából próbáltam, előre borítékolom, hogy birkából még jobb, pláne azoknak, akik kedvelik a birkahúst. Rá kellett jönnöm, hogy imádom a szíriai ételeket. Itt egy másik szír húsgombóc, egy valódi szír party-étel, Claudia Roden nyomán 🙂
Ezek a húsgombócok már előre vetítik, hogy mindjárt itt a grillszezon! Grillsütőt leporolni, faszenet beszerezni, és jöjjön a hétvége!
Hozzávalók:
50 dkg darált marhahús (birka)
1 csokor menta
10 dkg mazsola
1 kk őrölt fahéj
1 kk őrölt szegfűszeg
1 tojás
só, bors
gránátalma szirup
A mentát és a mazsolát is nagyon apróra vágjuk, majd elkeverjük a hússal, tojással és a fűszerekkel. Hosszúkásra formázzuk, és olívaolajon megsütjük. Tálalásnál meglocsoljuk pár csepp gránátalmasziruppal, és megszórjuk gránátalma magokkal is. (Mire elkészült a fotót, gránátalma már nem maradt 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Utolsó krémleves a télen

Már csak azért is az utolsó, mert ma már március van, és az ugyebár már tavasz. Igazából valódi, házias zöldborsó levesről álmodozom, arról ami olyan édes, hogy gyönyörűség minden egyes kanál belőle, de addig is, amíg erre várnom kell, megeszek én minden más levest is, mert a leves jó. Télen is és tavasszal is. 
Múlt héten volt egy jó kis arab vacsoránk, ott volt ez a leves, aminek igazából szír gyökerei vannak, de abba sárgarépa nem kerül. Én is csak azért tettem bele, mert sikerült jó minőségű, édes répát vásárolnom, és ez nem elrontotta, hanem javította a leves ízét. 
Hozzávalók:
50 dkg sárgarépa
3 dl vöröslencse (nem tudom hány deka lehet, egy bögrével mértem)
3 dl török joghurt, vagy lecsepegtetett sima joghurt
1 szál póréhagyma
2 kk római kömény
1 ek méz
só, bors, ízlés szerint chili
olívaolaj
A pórét megdinszteltem az olajon, majd rádobtam a karikákra vágott sárgarépát is. Felöntöttem forró vízzel, és belefőztem a lencsét is. Fűszereztem, és leturmixoltam. Csak akkor kevertem bele a joghurtot, amikor elkészült. Tálalásnál még olívaolajat és római köményt tettem a tetejére.

Kategóriák
Egyéb kategória

Mediterrán zöldségleves

 

 
Gondolom teljesen lenullázódott a vitaminkészletem, azért kívánom ennyire a sok zöldséget, de ezt a levest már másodszorra főzőm a héten. Sűrű, annyira, hogy szinte megáll benne a kanál, de én így szeretem. Kuktában zöldségpucolással együtt fél óra alatt meg is van.
 
A fahéj miatt kicsit olyan mediterrán hangulata lesz tőle az ebédnek, úgyhogy a tetejére csepegtetek plusz olívaolajt is. Szerintem szinte mindenféle zöldség mehet bele, amit ilyenkor találni lehet a zöldségesnél. Ebből kimaradt, mert múltkor elfogyott, de az előzőbe, miután megfőtt a leves, és beledobtam pár marék mirelit zöldborsót is, ezzel már nem főztem tovább, csak megvártam, amíg újraforr és el is zártam alatta a lángot.
 
 
 
Hozzávalók:
 
2 fej hagyma
 
4 szál sárgarépa
 
2 szál fehérrépa
 
½ fej pici zellergumó
 
1 karalábé
 
1 konzerv paradicsom
 
3 marék gersli
 
2 ág zsálya
 
2 babérlevél
 
1 kk fahéj
 
10 szem egész bors
 
 
olívaolaj
 
 
 
A hagymát megdinsztelem az olajon, majd rászórom a megtisztított és felaprított zöldségeket. Pár percig ezeket is pirítgatom, majd ráborítom a paradicsomot, a megmosott gerslit és a fűszereket. Felöntöm vízzel és lezárom a kuktát. Forrástól számított húsz perc múlva kész is.
 

 

Kategóriák
Egyéb kategória

Télvégi gnocchi

Feljött a barátnőm, aki arról híres, hogy hajlandó nagyon pepecs munkákra is, úgymint a gnocchi gyönyörű, egyformára alakítása villával, vagy mértanilag tökéletes csipetke kömbölyítgetése. Ez utóbbira egyébként dédapám is hajlandó volt, sőt a csak úgy slendriánul tépkedett tésztát nem engedte a gulyásleves közelébe se.
Bevallom, én nem vagyok ennyie türelmes, csak ha vendégek jönnek, éppen ezért ilyesmit, amivel foglalkozni kell, hogy minden egyes pici darab jól nézzen ki, inkább nem készítek vendégeknek. Soha nem felejtem el, amikor tíz főre készítettem egyszer tortellinit… Ebből is látszik, hogy nem vagyok egy olasz mamma.
Van még nyáron szárított vargányám is bőven, sőt trombitagombám is annyi, hogy a héten is lesz valamilyen gombás étel, valószínűleg leves. 
Hozzávalók a gnocchihoz:
75 dkg lisztes krumpli, héjában megfőzve, megpucolva
3 tojás sárgája
10 dkg liszt (+ sokkal több a szóráshoz)
só, szerecsendió reszelve
Sokan ragaszkodnak hozzá, hogy a gnocchit forrón áttört krumplival kell készíteni. Nekem úgy még soha nem lett az igazi, de úgy, hogy áttöröm a forró krumplit, kiterítem, majd hagyom kihűlni, úgy működött. 
Tehát a hideg krumplihoz keverem a tojások sárgáját, és apránként a lisztet. Fontos, hogy tényleg apránként!
Sózom, reszelek bele szerecsendiót, esetleg borsot is, majd vékony rudakat sodrok belőle, azokat vágom kis falatokra, amit villával formázok. Forró, sós vízben kifőzöm, és azonnal a mártásba forgatom:
5 dkg vaj
2 dl tejszín
10 dkg parmezán lereszelve
1 csokor petrezselyem
2 marék szárított vargánya 
1 marék szárított trombitagomba 
só, bors
Persze lehet friss gombával, esetleg gomba nélkül is készíteni, ebben az esetben jó, ha kerül bele egy diónyi kéksajt is. A vajat megolvasztom, megtöröm a markommal a trombitagombát és a vajra szórom. A vargányát szeletekben hagyom. Felöntöm fél deci vízzel, hogy kicsit megfőjön, majd ráöntöm a tejszínt, és beleszórom a parmezánt. Összefőzőm, végül megszórom a petrezselyemmel és fűszerezem.

Kategóriák
Egyéb kategória

Savanyú káposztás szendvicskenyér

 

Múlt hét vége felé franciák után jártam. Mindenkinek ajánlanám, hogy néha beszélgessen el egy-két Magyarországon élő külföldivel, még akkor is, ha a válaszaik nagyon píszik lesznek, és igyekeznek igencsak finoman adagolni a véleményüket.
 
Ezt csak azért írtam le, mert már Dávidban is kezd kifejlődni a písziség, aminek én nagyon örülök. Amikor ezt a kenyeret sütöttem, amibe savanyú káposzta kell, ő már csak arra ért haza, hogy a káposztás hordó el volt csomagolva, de a szaga még erősen ott terjengett a levegőben. A savanyú káposzta, ha valaki nem tudja mit is érez, szerintem elég meghökkentő szagú tud lenni. Ehhez képest a fiam ezt kérdezte: Mi ez az egészen furcsa, olyan különleges szag a konyhában? Bocsánat… illat. Puki szaga van.
Pedig csak a kenyérsütő szakkör legújabb remekét készítettem, a savanyú káposztás szendvicskenyeret. Ez a recept is betudható a takarítsuk ki a kamrát tavaszra mozgalom egyik jelentős lépésének, ugyanis a saját taposású káposzta igencsak a végét járja már. Igazán különleges kenyér lesz belőle, szerintem vajjal és sóval, vagy valamilyen markáns ízű sajttal a legfinomabb. A megadott mennyiség két veknire elegendő, és meglehetősen lágy lesz a tészta, sütés előtt, ettől nem kell megijedni, de ez függ a savanyú káposztától is, én nem nyomkodtam ki.

Hozzávalók egy nappal előbb (1 csésze 2,5 dl):
1 csésze sima liszt
1 csésze teljes kiőrlésű rozsliszt
½ tk instant élesztő
1 csésze víz
Összekeverjük a hozzávalókat és fóliával letakarva másnap felhasználásig pihentetjük a konyhapulton.

Másnap kész kovászhoz hozzákeverünk:
4 csésze sima lisztet
2 csésze rozslisztet
2 ek cukrot
7 g instant élesztőt
1 csomag DM-ben kapható instant kovászt
80 dkg savanyú káposztát
0,5 dl étolajat
3 kk só

Hagyjuk duplájára kelni, majd két részre osztjuk, és sütőpapírral bélelt téglaformákba tesszük. Előmelegítjük a sütőt 300 fokra, és betesszük a kenyereket. Rögtön mérsékeljük a hőt 240 fokra és kb 40 perc alatt megsütjük a kenyereket. Akkor jó, ha sütés után az alja kongó hangot ad.

 

Kategóriák
Egyéb kategória

Fordított süti a kamrából

A hétfői napom nem igazán úgy sikerült, mint terveztem, annak ellenére, hogy délkörül volt egy nagyon kellemes borozgatós ebédünk. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy megérdemlek valami kényeztető süteményt, és ezzel az egész család egyet értett, rögtön mindenki elkezdte sorolni a bánatát, hogy ő miért is érdemli meg szintén: korán kell kelni, állandóan csörög a telefon, nagyon kell figyelni a matek órán, és a többi…
Ma reggel minden fehérbe öltözött odakint újra. Szép, szép, de a madárcsicsergésnek mégis jobban örültem. Ezzel a kis hóval nem lehet megfutamítani engem, igenis kifelé megyünk a télből és kész! Folytatom a kamra kiürítését, jöjjön egy üveg szederlekvár és némi dió, mielőtt megavasodna.

Hozzávalók:
10 dkg vaj
17 dkg porcukor
2 egész tojás
2 dl tejföl
10 dkg rétesliszt
5 dkg finomra darált dió
0,5 cs sütőpor
1 késhegynyi szódabikarbóna
2 dl szederlekvár (más, sűrű lekvár is megteszi)
A puha vajat és a cukrot habosra keverem habverővel, minél habosabb, annál jobb. Közben előmelegítem a sütőt 160 fokra, légkeveréssel. Beleütöm a tojásokat a masszába, azt is elkeverem, majd jöhet a tejföl. Akkor jó, ha már jó habos. Beleszitálom a sütőporral, és szódabikarbónával elkevert lisztet, majd beleszórom a diót is és gyorsan összeforgatom. Itt már nem kell habverővel dolgozni, elég egy fakanál is.
A piteformát (25 cm-es) kibélelem sütőpapírral, belesimítom a tésztát és kanalanként beleteszem a lekvárt. Le fog süllyedni az aljára, de nem baj, úgy is fordított torta lesz a vége, vagyis pont akkor jó, ha teljesen lemászik a tészta aljára. Kb. 45 percig sütöm, de tűpróbával ellenőrzöm, hogy elkészült-e.  Kiborítom, és óvatosan lehúzom a sütőpapírt az aljáról. Picit törékeny, de nagyon finom sütemény!

Kategóriák
Egyéb kategória

Egyiptomi csirke

Nem tudom, hogy vagytok vele kedves olvasók, de ősszel, amikor megtelik a kamra, csak gyönyörködni szeretek a teli polcokban, de sajnálom felhasználni a sok télire elrakott finomságot. 
Jaj, ez nagyon szép kép, kár, hogy nincs is kamrám, és az eltett ételek a lakás, a szüleim háza, és a lépcsőház különböző pontjain pihennek, legeltetni nem tudom rajtuk a szemem.
A tényen semmit se változtat, amire eddig nagyon vigyáztam, hogy kitartson tavaszig, azt már érdemes elkezdeni mind-mind felhasználni, mert bizony akkor is közeledik a tavasz, ha a hőmérő még nem ezt mutatja, és csak február közepe van.
Nemrégiben olvastam ezt az egyiptomi csirke receptet, kicsit aktuálpolitikai is,  ami eredetileg egész csirkéből készül, friss, és aszalt sárgabarackból, de az én sárgabarack lekváromba úgy se tettem cukrot nyáron, így akár helyettesítheti a frisset, és faszénen sütött paprikán is van itthon, igaz az se friss, hanem ecetes lében van marinálva. 
Igazi finom, nyárízű ebédünk lett, próbáljátok ki!
Hozzávalók:
4 egész csirkecomb
2 poréhagyma
4 db sült, megpucolt, majd ecetes lében eltett paprika (arab üzletben, vagy Lidlben kapható)
2 dl sárgabarack lekvár
10 szem aszalt sárgabarack
4 ek olívaolaj
4 sóban eltett citrom (arab üzletben kapható)
1 kk római kömény
1 kk koriander mag
esetleg cukor vagy méz
A pórét felkarikáztam, és az olajon megfonnyasztottam egy széles, mély serpenyőben. Besóztam a combokat, és a hagymára tettem, kicsit megpirítottam mindkét oldalát. A sóban eltett citrom belsejét kikapartam, a héjat vékonyra vágtam. Szintén felaprítottam a paprikát és az aszalt sárgabarackot is. Mindent a húsra szórtam, és felöntöttem a lekvárral, majd annyi vízzel, hogy ellepje. A koriandert és a római köményt egy száraz serpenyőben illatosra pirítottam, és ezt is az ételhez kevertem. Lefedtem, és egyszer pótolva a vizet puhára főztem. Levettem a fedőt, és hagytam a levet elpárologni, amíg sűrű, ragacsos, igen intenzív ízű szaft maradt az alján. Egy picit utána sóztam, de cukrozni már nem kellett. 
Rizzsel, vagy nagy puha lepénykenyérrel érdemes.

Kategóriák
Egyéb kategória

Vesszen a pázsit?

Most valami olyan témáról lesz szó, amit mi egyáltalán nem csinálunk, mondhatni csak a szánk jár. Ennek ellenére a téma nagyon izgalmas, érdemes elgondolkodni rajta, és talán bele fogni is, hiszen még tavasz sincs.
A városi kertészkedésről lesz szó, ami már több helyen működik a világban, Magyarországon nem találtam igazi példát sajnos, kivéve egyik zuglói barátnőmet, aki hirtelen felbuzdulásában céklát ültetett az egyik park szélére, de még mielőtt igazán meggumósodhatott volna a zöldség, ellopták az összeset.
Kezdjük a legfontosabb felvetéssel, miszerint a fű, vagyis az a gyönyörűen karbantartott pázsit az egyik legkörnyezetrombolóbb növény, amit kertünkbe ültethetünk.
Miért? A gyepet ahhoz, hogy tényleg szép legyen, Magyarországon minden nap locsolni kell. Magyarországon szinte mindenhol ivóvíz minőségű vízzel locsolunk, ami igencsak pazarlás, ha belegondolunk, hogy a fűből valódi hasznunk soha nem lesz, vagyis megenni, betakarítani nem tudjuk. Ha mégsem ivóvízzel locsolunk, akkor is sok energiát használunk fel a fűnyírással, és az öntözéssel is. Azt mondom ne legyen pázsit a kertekben? Nem, nem mondok ilyet, de azt gondolom, hogy elég pár négyzetméter, amire le lehet teríteni a pokrócot, vagy ki lehet tenni rá a kerti grillt.

A városi kertészkedésben a kubaiak járnak az élen, nem annyira környezettudatos megfontolásból, mint kényszerből.  Optimista nemzet lévén nem törődtek bele az éhínségbe, a szegényes élelmiszerválasztékba, és elkezdték beültetni a foghíjtelkeket, a patakpartokat, és a parkokat is. Észak-Amerika szerte divatosak a tetőkertek, és már nem csak dísznövényeket ültetnek a házak tetejére, de zöldséget, gyümölcsöt is. Michelle Obama kiskertet csinál a Fehérház kertjében, na de nem ő az első försztlédi, aki ilyenre adta a fejét, ugyanis 1943-ban Eleanor Roosevelt győzelmi kertet hozott létre, ezzel buzdítva honfitársait is a saját kiskert gondozására, az önellátásra. A háború után az amerikai zöldségtermés 40%-át az ilyen kiskertek adták!
És tessék, a derék amerikaiak figyelnek az idő szavára! Idén közel 20%-al több vetőmagot és palántát adtak el, mint tavaly! És igény lenne még, de a kertészeti webáruházak nem készültek ekkora rohamra, így a palánták idő előtt elfogytak.
A vetőmag üzlet egyik tulajdonosa szerint azért majd lesz egy kis visszaesés, amikor az emberek rájönnek, hogy nem elég a magokat elültetni, azokat bizony heti szinten legalább 5 órát gondozni is kell! Csakhogy az amerikai számítás szerint egy 50 dolláros befektetés minimum 500 dolláros megtakarítást is jelenthet egy családnak. Elgondolkodtató!
És egy kis hazai színes a végére: Amikor az 1900-as évek elején megépítették a Wekerle telepet, a telep mellett saját kertészetet tartottak fent a telep számára. Innen hozták azt az 50.000 fát, amit elültettek. A wekerlei lakosok lakásonként négy gyümölcsfát ültettek a kertjükbe, és ribizlibokrokat telepítettek a kerítések mellé. Ezek a ribizlibokrok komoly hasznot termeltek, 1917-ben pl. annyira jó volt a termés, hogy annak árából négyévnyi lakbért takaríthattak meg családonként. Kíváncsi lennék, vannak-e még ribizlibokrok a Wekerlén!

Kategóriák
Egyéb kategória

Főszerepben az újhagyma

A Dinig Guidera íródott, gyors vacsora.
Harminc perc alatt elkészül ez az étel, így hétköznap remek vacsora lehet fehér kenyérrel, de hétvégén kellemes körete egy szelet grillezett húsnak is. Újhagymát szerencsére télen is árulnak minden sarki zöldségesnél, hazafelé is beszerezhető.
Hozzávalók (két személyre):
2 csomó újhagyma
2 marék dió
1 ek vaj
5 dkg kéksajt
1 doboz Philadelphia krémsajt
cayenne bors ízlés szerint
5 dkg ementáli
frissen reszelt szerecsendió
Elkészítés:
Az újhagyma végeit levágjuk, de ha kellően friss, nyugodtan hagyhatunk bőven a zöldjéből. Forrásban lévő vízbe dobjuk, és egy percig főzzük, majd lecsepegtetjük. Tűzálló tál alját kenjük ki vajjal, ebbe fektessük a hagymát, majd kanalazzuk rá a kéksajt és sajtkrém keverékét. Szórjuk meg szerecsendióval, sóval, borssal, cayenne borssal, a darált dióval, végül a reszelt ementálival. 200 fokra előmelegített sütőben süssük szép pirosra.

Kategóriák
Egyéb kategória

Új kedvenc

C&V Zsófi mutatta tavaly a bébicsirkét a Metroban, hogy ez mennyire finom.
Kicsit perverznek éreztem, amikor megláttam a galamb nagyságú, maximum 40 dekás kis madarakat a mirelit részlegen, de nem hagyott nyugodni a dolog, és azóta függők lettünk.
Egyszerűen fantasztikus benne, hogy minden porcikája szaftos, és egyszerre ehetek mindenből, a szárnyából, melléből, és a combjából is. 
Nem a legolcsóbb, nyolcszáz forint körül van darabja, de biztosan állíthatom, hogy megéri! Igazi, finom, jó ízű csirke.
Olvasztott vajjal jól bemasszírozom a bőrét, sózom, enyhén borsozom, a hasüregébe is teszek egy kocka vajat és pár levélke rozmaringot, majd szépen megsütöm. Néha vágok alá egy-egy szelet almát is, és legtöbbször csak salátával kínálom, de ha nagyon kényeztetni akarom a fiúkat, akkor készítek mellé krumplipürét is.