2010. június 12-én tartják Erdőbényén a XIII. kádárnapot. Egész nap nyitott pincék, bórkostolás, finom falatok, szakmai bemutatók. Mint, ahogy azt a mondás is állítja: a jó kövér bornak, a tokaji aszúnak egészséges, kövér hordókra is szüksége van. A mai napig ezért van a szőlőtermesztéssel együtt a hordókészítésnek, a kádár szakmának is nagy hagyománya Erdőbényén. A világon egyedül az erdőbényei kádárok őrzik az apáról-fiúra szálló kádártánc eredeti lépéseit, amely a nyaranta megrendezésre kerülő Kádártalálkozó alkalmával is bemutatásra kerül.
Programok: Kádártermék kiállítás és szakmai fórum a Művelődési Házban 10 órától Nyitott pincék vendég borászatokkal, vendég kádármesterekkel, pl: Ábrahám Pince – Rákóczi u. 1. Homonna Szőlőbirtok – Hunyadi u. 61. Vendég borászat: Káli Kövek Gasztronómia: Sárga Borház
Nyitott kádárműhelyek Miklóssy Kádár Kft – Tompa u. 18. Vendég borászat: Tokaj Oremus Kádárbemutató: 11 óra és 16 között Hotyek Attila – Dombi S. u. 2. Vendég borászat: Ferenczi Pincészet Szekszárd Debreczeni Szőlőbirtok Etyek Kádárbemutató: 12 óra és 18 óra között
Tanyalátogatás – „Biofarm” – Erdőbénye Liget 10 óráról – 12 óráig tanyalátogatás 14 órától – 16 óráig sajtvásár a Mátyás király u. 67. sz. alatt 10 órától kézműves vásár és piac – Játszótér Mátyás király u. 59. 10 órától Mesterség bemutató a Kovácsműhelyben – Vörösmarty u. 1. 10 órától Kádárbemutató a Tájházban – Kossuth u. 52. Gyermekeknek: 10 órától – 14 óráig a Játszótéren – Kézműves játszóház Herczeg Máriával 11 órától Bábelőadás a Játszótéren – Vásártér címmel a Mesebolt Bábszínház előadásában
Tavaly nyáron már bebizonyítottuk, hogy egy jó tokaji mellé a legjobb párosítás egy gasztroblogger, amikor Erdőbényén főztünk. 🙂 Aztán télen amikor az erdőbényei borok jöttek Budapestre, akkor kiderült, hogy nem kell mindig libamáj.
Most arra vállalkoztunk, hogy megpróbálunk ételt párosítani egy reduktív, egy érlelt száraz tokajihoz és egy aszúhoz. Nagyon izgalmas feladat, alig várom már a péntek estét!
Gyertek el, szeretettel várunk mindenkit!
“Április 23-án, pénteken mutatja be Budapesten az új évjárat borait a Tokaj Reneszánsz 16 pincészete. A Tokaj Nyitány 2010-en a látogatók az egyesület tagjainak közel 50 borát kóstolhatják meg. Az esemény gondolatisága a tradíció és megújulás üzeneteit követi: egyrészt az évszázados tokaji hagyományok elevenednek meg, másrészt Tokaj legújabb borai mutatkoznak be. A 2006-os évjárat legjobb aszúit előadással egybekötött mesterkurzuson kóstolhatják meg az érdeklődők. A bemutató a Gólyavárban (Múzeum körút 4., ELTE campus) délután négykor kezdődik. Az eseményen Litauszki Zsolt vezette mesterkurzuson lehet megkóstolni, milyen ételeket képzelt el a a Michelin Guide-tól Bib Gourmand minősítést kapott 21 Étterem többszörös díjnyertes séfje a különböző tokaji borokhoz. Társa lesz ebben Christophe Deparday francia mesterszakács, a Pierrot Étterem új séfje. És ez még nem minden: a magyar blogszcéna három trendszetter gasztrobloggerre, a Chili &Vanília, a Fűszer és lélek és a Malackaraj írói vállalkoztak arra, hogy ők is megmutatják, mit képzelnek el a tányérra a tokaji borok mellé – a falatokat minden látogató összekóstolhatja a borokkal a lounge hangulatú sétáló kóstolón. Érdemes jegyekért a honlapon előre regisztrálni, a két mesterkurzusra mindenképpen, mert ezekre korlátozott számban van hely. A teljes program itt olvasható.”
Erdőbényén sárgatúró receptversenyen mérhetik össze tudásukat a versenyzők 😀 A legjobb recept beküldőjének a jutalma egy 20.000 forint értékű tokaji borválogatás. Lehet a recept édes, lehet sós vagy csípős, lényeg, hogy sárgatúró legyen az alapja.
Eredményhírdetés 2010. április 05. Húsvét hétfőn a Kikeleti Pikniken.
A receptek közül Alkonyi László a Borbarát c. lap főszerkesztője, Tokaj-Hegyalja szerelmese, és Csite Norbert borblogger választ majd.
Állítólag tavasz van, legalábbis néhány étteremben már megjelent a tavaszi étlap. Olvasgatom, és egyszer csak észreveszem benne nagyanyám receptjét. Átnevezték, azt állítják róla, hogy olasz, pedig a hetvenes években évente többször ettem ilyet Erdőbényén. Nagyanyám a praktikum híve volt, nem vásárolt egy szakácskönyvet se, azt a harminc ételt, amit főzött, még az édesanyjától tanulta többségében, nem volt mit olvasgatni a receptjén. Egy valami fogta meg más országok gasztronómiájából, és az a paradicsomos babkonzerv volt, amit sokáig próbált reprodukálni, a bab mégis mindig kemény maradt, úgyhogy feladta. A csalános ricottával töltött ravioli, barna vajjal viszont egészen biztosan az ő receptje, igaz, mi csalános derelyének hívtuk, de ez nem sokat változtat a lényegén. Persze tehéntúróval készült, és nem látott zsályát.Mindent barna vajjal ettünk, a túrós tésztára nem tettünk tepertőt, mert mi a vajba sütöttük bele a tejfölt, addig kevergetve, amíg a tejföl teljesen el nem tűnt, utána megszórtuk egy kevés túróval. De a tejbegrízre is csak kevés fahéjat szórtunk, majd meglocsoltuk barna vajjal.
Bliszkó Ferenc pár részben a Fűszeresen osztja meg Tokaj-hegyaljai gyerekkorát. Állitólag lesz benne kevés regionális gasztronómia is 🙂
1948. május 21-én születtem Erdőbényén. A hely tökéletes, az időpont már csak félig. Május a legszebb hónap, főleg vidéken. Az 1948-as év már kevésbé szerencsés. A háború utáni szegénység, a kezdődő kommunizmus nem sok jóval biztatott egy ifjú emberkét egy ilyen helyen, mint Erdőbénye, annak ellenére, hogy maga a falu szinte mindent biztosított volna az induláshoz. Már három bátyám volt, mire édesapán 1947-ben hazajött az amerikai hadifogságból. Még szerencsésnek mondhatta magát, mert az orosz fogságból csupán az ötvenes évek elején kezdtek hazaszállingózni a férfiak.
Három fiú után természetes a vágy, hogy legyen még egy gyerek, de az már kislány legyen. De hát nem így történt, én is fiú lettem, Mariska (édesanyámat így hívták)apám Don-kanyar beli barátja után Ferikének kereszteltek. Így persze csak az ismerősök és rokonok szólítottak, édesanyám negyven évesen is kisfiamnak szólított.
Maga a szülés bába segítségével történt, pont úgy, mint bátyáim, és a falu többségének születésénél is. Az otthonszülést akkoriban még nem kellett népszerűsíteni, lehetett volna választani az ötven kilométerre fekvő sátoraljaújhelyi, vagy a hatvan kilométerre lévő miskolci kórház között. Vonat volt ugyan, de a vasútállomás hét kilométerre volt a falutól, maradt tehát a nagy tiszteletnek örvendő bába. Édesanyám soha nem felejtett el figyelmeztetni rá, hogy már jó messziről és jó hangosan köszönjek neki.
A falu ebben az időben boldog tudatlanságban, és nagy szegénységben töltötte mindennapjait.
Még villany sem volt, újság pedig ha eljutott, nem adtak pénzt érte, hiszen pénzkereső foglalkozása kevés embernek volt, megoldottak mindent cserével, még a boltból is így igyekeztek megvásárolni a legszükségesebbeket. Így aztán a világ folyásáról a hazaérkezőktől, a messziről érkezőktől szereztek tudomást.
Sok emlékem van a nyáresti eresz alatti beszélgetésekről, a diófa alatti borozgatásokról.
Gyakran jöttek össze egy-egy butella bor, szalonna, házikenyér, és óriási sörretkek mellett éjszakába nyúló beszélgetésekre szomszédok, rokonok, nagyvárosból vagy fogságból frissen érkezettek. Meséltek egymásnak a háborúról, eget elsötétítő, láncos bombát szóró, városokat földig romboló angol repülőkről, rettenthetetlen, és hősies haditetteket végrehajtó katonákról, részeges, rongyos, nőket megerőszakoló pincében borba fulladó oroszokról, háborútól megcsömörlött, életüket és családjukat féltő magyar katonákról.
Én persze a háttérben ittam szavaikat, és eszes kisfiúként kombináltam a történteket, amivel veszélybe sodortam édesanyámat a közben hatalomra kerülő kommunista rendszerben.
Erdőbényei nagyanyám készítette így a lencsefőzeléket minden újévre. Nem hiszem, hogy egy tipikus Tokaj-hegyaljai recept lenne, inkább hallhatta valahol, de nagyon szeretjük azóta is. Nálunk is készül lencse minden évben, egy hagyományos, és egy modernebb változat, a narancslekváros lencsesaláta. Ezzel a két recepttel kívánok boldog új esztendőt minden kedves olvasómnak!
Hozzávalók:
50 dkg lencse
1 nagy fej hagyma
3 babérlevél
1 ek liszt
2 ek zsír vagy olaj
2 ek mustár
2 ek méz
1 szál csípős füstölt kolbász
3 gerezd fokhagyma
ecet ízlés szerint
A hagymát nagyon apró kockákra vágom, és az átválogatott, megmosott lencsével felteszem főni annyi vízben, amennyi ellepi. Beleszórom a babérlevelet és megsózom. Miközben fő, a levét mindig pótolom. Mikor megfőtt, kiveszek egy merőkanálnyit, és leturmixolom, majd visszaöntöm a lencsére. Persze nagyanyám ezt a lépést kihagyta, de én nem szeretem ha olyan vastagon van berántva valami. A zsírból, lisztből és fokhagymából rántást készítek, és berántom vele a főzeléket. Ha kell utána sózom, és borsozom. Belekeverem a mustárt, mézet és beleszórom a felkarikázott kolbászt is. Pár percig még főzöm, tálalás előtt keverek bele egy kevés ecetet. Szoktunk a tetejére karikára vágott, majd szalonnazsírban karamellizált hagymát is tenni.
Erdőbénye! Hú, de jó volt! Vannak dolgok, amik tönkretehetnek egy rendezvényt: ilyen, ha kivonul a Magyar Televízió, vagy ha esik az eső. De most a tv valahogy egyáltalán nem volt zavaró, simán ki lehetett őket kerülni, ha valaki nem akart élőben látszani a 2009-es erdőbényei, szüreti, egész napos közvetítésben.
Számomra külön meglepetés volt Vágó László biomézei közül a Bodrogparti virágok mézéből készült különlegesség, és a gyömbéres méz, ajánlom mindenkinek, hogy kóstolják meg! Az eső is csak három percig esett dél körül, aztán kisütött a nap, és csodálatosan meleg lett. Este meggyújtották a tüzeket a Mulató tetején, és a környező hegyeken körös-körül. Tényleg gyönyörű volt, ahogy körbenéztünk, és lehetett látni, hogy sok-sok ember jön fel a hegytetőre, a kezükben fáklyákkal. Az erdőbényei hagyomány szerint, amikor a pásztorok a hideg idő elől behajtották az állatokat a faluba, felgyújtották a kunyhóikat maguk után. Ezek voltak a pásztortüzek, és jöhetett a hideg idő. Most valaki figyelt ránk az égből, mert mihelyt leégtek a tüzek, meg is érkezett az ősz Tokaj-Hegyaljára. Épp a földön ültünk, isteni vad kakukkfű illat lengedezett a Zemplénben, és kicsit középiskolás feelingje volt az egésznek, mert körbejárt egy üveg bor, amikor a Dudazenekar zenéjébe furcsa dobszó keveredett, és néha mintha villámlott volna. Aztán persze amikor a villámcsapások sűrűsödtek, leesett, hogy ez nem dobszó, hanem dörög az ég és az első esőcseppnél elindultunk lefelé a hegyről, hogy épp elérjük az autónkat, mielőtt bőrig ázunk. Nem mindenkinek volt ilyen szerencséje 🙂
(Szia Anyu! Látod a lökött lányodat? Itt integet! Kérdezi Anna és Eszter) Napközben Annával a bográcsok között sertepertéltünk, megpróbáltunk okosakat válaszolni Pálffy kérdéseire (közepes sikerrel), és kihirdettük a fúziósbogrács receptverseny győztesét, aki a négytagú zsűri szerint (Pascal, Macsinka, Kántor Dezső, és Homonna) Lila Füge lett. Nagy bloggertalálkozó volt, eljött Dalit, sőt a Szertár blog a helyszínen végzett kísérleteket! :-)Végre személyesen is megismertem Chiliit, Alkonyi Lászlót, és este a Vissy családnak köszönhetően isteni vacsorát ettünk. Itt derült ki, hogy az aszútörköly pálinkával flambírozott bárány nem csak egyszerűen finom, de sokkal több annál! Mi volt még? Jó társaság, fantasztikus borok, édes szőlők, sárga, és vérvörös levelek. Aki most lemaradt, ezen a pár videón bepótolhat valamicskét a hangulatból. Jövőre újra Erdőbényén!
Annyira gyorsan szaladnak a napok! Jövő hét szombaton már október 10. van. Remélem most is sokatokkal találkozunk Erdőbényén! Ha valaki attól félne, hogy fázni fog, megnyugtatom, hogy megmelegedhet a falu körül meggyújtott pásztortüzek mellett, ihat pár pohár tüzes tokaji bort, táncolhat egy hatalmasat a Magyar Dudazenekar zenéjére, vagy ehet egy tányér tüzes bográcsételt. Tüzes hangulatban leszünk, az biztos! Ha van a tarsolyotokban egy jó “fúziós bogrács” recept, akkor továbbra is várják a szervezők hat üveg értékes erdőbényei borért cserébe! Most is indulnak külön buszok Budapestről a Hősök teréről. Mindenkit szeretettel várunk jövő szombaton Erdőbényén!
Olyan recepteket várunk, amelyek bográcsban elkészíthetőek, és beillenek egy fúziós konyha ételsorába is. Ha nagyon egyszerűen szeretném leírni a feladatot, akkor egy különleges bográcsreceptet kérnénk, de azért ettől valamivel többről van szó.
A zsűri Macsinka János a Sárga Borház séfje, Pascal Leeman az Őskaján étterem tulajdonosa, és Kántor Dezső Erdőbénye polgármestere lesz.
A legjobb recept írójának nyereménye pedig egy borválogatás Erdőbénye borászataiból, és az ételt természetesen el is készítjük a fesztiválon.
Határidő 2009. október 7. Pályázni lehet vagy egy blogban publikált recept linkjével, vagy azoknak, akiknek nincs blogjuk, e-mailben elküldött recepttel és fotóval. Recepteket az info (kukac) erdobenyefesztival (pont) hu címre várjuk.
Ismét Erdőbényére hívlak benneteket! Október 10-én hetedhét pásztortüzeket gyújtunk, hogy elbúcsúzzunk a nyártól, és köszöntsük az őszt, a hideget. Felmegyünk a Mulatóra, megmelegszünk a tűznél, majd lenézünk a falura egy pohár borral a kezünkben. Bográcsban fő majd a sok birkaétel, este pedig a Dudazenekar fújja a talpalávalót a pincék pedig kinyitják kapuikat a szomjas vándor előtt. Gyertek, szeretettel várunk mindenkit!
(Szia Anyu! Látod a lökött lányodat? Itt integet! Kérdezi Anna és Eszter)
Nagy bloggertalálkozó volt, eljött Dalit, sőt a 
