Címke: mindenünk_a_gyümölcs

Kategóriák
Egyéb kategória

Eperfa levél töltve

Tavaly, amikor sok-sok év után újra találkoztam az eperfával, és azon gondolkodtam, hogy mit is lehetne készíteni a terméséből a pálinkán kívül (na és egy sajttortán kívül), kezembe akadt egy szír recept.
Kiderült, hogy Szíriában és Törökországban is megtöltik az eperfa levelét.
Egy szír receptet választottam.
Maga az étel nagyon finom, különleges, keleti, minden jó, amit elmondhatok róla, de az eperfa levelet nem értem. Íze szinte nincs, viszont leforrázva, majd megfőzve is sokkal keményebb mint a szőlőlevél. Asszem maradok a szőlőnél, de ezt a receptet megtartom hozzá.
Tulajdonképpen olyannyira többet vártam a levéltől, hogy azt is el tudom képzelni, hogy Szíriában másfajta eperfa nő, aminek sokkal ehetőbb a levele.
Hozzávalók:
50 db nagy, de még zsenge eperfa levél
30 dkg darált birka
20 dkg rizs félig megfőzve
5 dkg fenyőmag
3 kk római kömény
1 kk őrölt szerecsendió
2 kk őrölt koriander mag
2 kk fahéj
só, bors
1 nagy csokor menta
1 nagy fej hagyma (az eredeti recept nem ír hagymát, de szerintem sokkal puhább így a töltelék)

0,5 l paradicsomlé
1 dl olívaolaj
2 citrom
1 gránátalma leve
1 gránátalma magjai
kb. 20 dkg faeper
só, bors
fokhagyma
koriander zöld

A darált birkát (marhahússal helyettesíthető) összekeverem a rizzsel, hagymával és a fűszerekkel. Belekeverem a fenyőmagot és a felaprított mentát is.
Az eperfa leveleket forró vízbe dobom, egy percig benne hagyom, majd leszűröm. Megtöltöm a leveleket a húsos töltelékkel, szorosan feltekerem, és úgy teszem egy lábosba, hogy szorosan legyenek, nehogy főzés közben kinyíljanak.
Felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi, a tetejére vastagon szeletelt citromot teszek. Kicsit sózom és meglocsolom az olívaolajjal. Így főzöm gyöngyözve 20 percig.
Ráöntöm a paradicsomlét, a zúzott fokhagymát, az eper felét, és a gránátalmalevét. (Egy szűrőbe teszem a magokat, és a levet átpasszírozom.) Borsozom, megszóróm koriander zölddel, majd pár perc főzés után elzárom a lángot. Tálalásnál friss faeperrel, és gránátalmamaggal hintem meg a tányérokat.
Érdekes, hogy a sok citrom mennyire finom paradicsommal.

Kategóriák
Egyéb kategória

Gorgonzolás dinnye capuccino


Bátraknak.
Tavaly kaptam ezt a receptet, miután egy másik dinnyés turmixot tettem fel. Annyira bizarrnak találtam a sárgadinnye és a gorgonzola italban való párosítását, hogy nem mertem kipróbálni. Pedig ha a dinnye kockára van vágva, akkor én is szeretem mellé a gorgonzolát, de hogy ehhez még tejszínhabot is tegyek, az egy kicsit sok volt.
Aztán a múlt héten fagyiztunk egyet Lila Fügével, és én gorgonzola fagyit kértem. Első pillanatban csalódott is voltam, mert semmi gorgonzola ízt nem éreztem, csak egy édeskés, krémes fagyi volt. Miután lenyeltem, maradt egy kevés gorgonzolás utóíz a számban, és nagyon tetszett! Akkor jutott eszembe a tavalyi e-mail a recepttel.
Egy ilyen forró napon tökéletes ebéd ez a különleges dinnyés ital jéghidegen.
Hozzávalók 2 nagy pohárhoz:
1 érett sárgadinnye
2 dl tejszín
5 dkg gorgonzola
1 csipet só
1 marék durvára vágott dió
1 lap zselatin
cayenne bors
A dinnyét megpucoltam, és botmixerrel habosra pépesítettem. Akinek van kedve, tehet bele egy kevés darált jeget is.
A zselatinlapot beáztattam, majd fél deci tejszínnel mikróban felolvasztottam. Nem kell forralni, csak langyosítani. Villával összetörtem a gorgonzolát, és a langyos tejszínhez kevertem. Végül az egészhez hozzáöntöttem a maradék tejszínt, sóztam, és szűrőn keresztül a habszifonba töltöttem. 2 patront csavartam bele, felráztam, és behűtöttem.
Ebből nyomtam a dinnyeturmix tetejére. Megszórtam dióval, cayenne borssal.
Igazán különleges, érdemes kipróbálni!

Kategóriák
Egyéb kategória

Malabi krémtorta

A malabi tulajdonképpen egy mandula puding rózsavízzel. Eredetileg török desszert, de nagyon népszerű Izraelben is. Ez a torta Janna Gur receptje, amit a most kölcsönkapott könyvéből készítettem el.
Mit mondjak? Valami eszméletlen finom!
Ritkán írok olyan recepteket, amiben nehezen beszerezhető hozzávalók vannak, de ebből most kihagyhatatlan a narancsvirágvíz. Ez már egy kicsit más változata az egyszerű török pudingnak. Igyekszem kideríteni, hogy hol kapható, nekem volt itthon, de szinte biztosra veszem, hogy a Culinárisban van.
Persze én is változtattam a recepten, rögtön a torta alapon, mert nem volt kedvem piskótát sütni, aztán az eredetiben nincs mandula, viszont a tejbe kéne főzni, majd leszűrni fél csésze rózsabimbót, ami ugye nincs itthon momentán.
Hozzávalók:
15 dkg dán vajas keksz ledarálva
3 dkg vaj
narancslé (annyi, hogy gyúrható masszát kapjunk a kekszből)
50 dkg mascarpone
5 dl tejszín habbá verve
10 dkg cukor
3 tojás fehérje
5 csepp narancsvirágvíz
2,5 dl tej
10 dkg mandula lisztté darálva.
9 lap zselatin
A kekszet elkeverem a vajjal és a narancslével, majd egy 26 cm széles, sütőpapírral borított tortaforma aljába nyomkodom.
A zselatinlapokat beáztatom annyi hideg vízbe, amennyi ellepi. (Az van, hogy én tulajdonképpen undorodom a zselatintól, de néha egyszerűen muszáj használni. Ilyenkor inkább a lapban kapható változatot veszem, mert annak nincs olyan rettenetes enyvszaga. Tudom, csontból van, milyen szaga legyen? De enyvet se nyalogatnék szívesen…)
A tejet felforralom, beleszórom a mandulát, belecseppentem a narancsvirágvizet, és hagyom lehűlni. A tojás fehérjét a cukor egy részével kemény habbá verem. A maradék cukrot villával a mascarponéhoz keverem.
A mandulás tejhez keverem a tojásfehérjét kanalanként, majd az egészet óvatosan a mascarponéba forgatom. A habbá vert tejszínt is bele forgatom.
Végül kinyomkodom a zselatinlapokat, mikróban 15 másodperc alatt megolvasztom, de nem főzöm, és óvatosan a sajtkrémbe keverem.
Az egész masszát a tortaformába töltöm, és négy órára a hűtőbe teszem.
A tetejét lehet rózsaszirommal, párcsepp rózsavízzel, vagy narancsvirágvízzel ízesített zselével díszíteni. Mivel a cseresznyeszezon közepén járunk, tettem rá pár szem ropogós cseresznyét is.

Kategóriák
Egyéb kategória

Fügés chili az új kedvenc

Egy tortát szerettem volna ma feltenni ide a blogra, de a torta nem akarja. Remélem megembereli magát, és holnap sikerül!
Addig is egy kis “fingerfood”.
Azzal szerintem mindenki egyetért, hogy a legjobb falatok gyakran a véletlen művei. Ilyen ez a fügével és dióval töltött chili is. Tegnap este felszaladtak a barátaink két üveg bor, egy kiló langyos kenyér, egy bögrényi illatos libazsír, és egy csokor rózsa kíséretében.
Nem volt itthon annyi étel, hogy mindnyájan ugyanazt tudtuk volna enni, és legnagyobb döbbenetemre se lilahagymát, se újhagymát nem találtam a hűtőben a zsír mellé.
Egy hete várta viszont a chili, hogy történjen vele valami. Amikor betettem a kosárba, még gyönyörű, friss zöld szára volt, ez azóta kicsit tönkrement, de maga a paprika még mindig frissen roppanós maradt.
Dió mindig akad, általában füge is, de ha az nem, akkor lett volna mazsola. Gyorsan összecsapkodtam a késes robotgéppel ugyanannyi diót, mint fügét, tettem hozzá egy kanál sajtkrémet, hogy valami összefogja, de lehetett volna bármi más is helyette. Ezt a masszát töltöttem a chilikbe.
Libazsíros kenyér mellé isteni!
(Az más kérdés, hogy a bor akár sör is lehetett volna, mert lezsibbadt az összes ízlelőbimbónk, de mindegy!)
Új kedvenc született.

Kategóriák
Egyéb kategória

Almás-vajas cookie


Van Sárospatakon egy nagyon kedves kis teázó a vár mellett, ha arra járunk, mindig beugrunk egy jó kis teára. Most annyira át voltunk fagyva az Erdőhorváti környékén tett kirándulástól, hogy forró csokoládét rendeltünk, és mellé egy-egy sütit. Nekem a Classic Farm Bakery almás-fahéjas-vajas sütijére esett a választásom, ami valami eszméletlen finom! Én még bolti sütit nem ettem, ami ennyire jó lett volna!
Persze rögtön reprodukálni akartam itthon, kiindulási alapnak a csomagoláson lévő összetevőket használtam, mondhatni, hogy onnan koppintottam a receptet 🙂
Persze a lisztet rögtön lecseréltem részben grahamlisztre, részben zabpehelyre, és tettem bele mazsolát is. Nagyon finom lett, legközelebb azért inkább egy picit több vajat teszek bele, szerintem ez a mennyiség simán elbírna 15 dkg vajat is.
Hozzávalók:
30 dkg simaliszt
10 dkg grahamliszt
10 dkg zabpehely
10 dkg vaj (inkább legyen 15)
10 dkg szárított alma
5 dkg mazsola
20 dkg barnacukor
2 tojás
1/2 citrom leve
1 citrom héja
0,5 dl alma lé (víz is megteszi)
2 kk fahéj
só
1 kk szódabikarbóna
2 kk sütőpor
Szárított alma a nagyobb üzletekben kapható, apró kockákra vágva átlátszó tasakban árulják, ennek hiányában szerintem aszalt kajszival, vagy aszalt szilvával is finom lehet!
A tojásokat habosra kevertem a cukorral, majd beledolgoztam a vajat is, később az almalét és a citromlét is. A többi hozzávalót is összekevertem, majd elegyítettem a kettőt.
180 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt sütöttem pirosra.
Bevallom, nem lett annyira könnyű, mint a prototípus, de nagyon finom mégis!
2 tepsire elegendő mennyiség.

Kategóriák
Egyéb kategória

Szikrázó málnahab

Szikrázó, mert a hab apró karamell darabokat rejt, amik roppannak, amikor ráharapunk, és a fiam szerint ez olyan mintha valami szikrázna a szánkban. Szerintem azért attól sokkal jobb!
Holnap hajnalban elutazunk négy napra, és nem tudom lesz-e kedvem feltenni valamit a blogra, gondoltam valami extra finomságot hagyok itt, ami nagyon egyszerű, hátha sok embernek lesz kedve kipróbálni!
Hozzávalók 4 személyre:
3 dl tejszín
20 dkg mirelit málna (persze nyáron jó a friss is 🙂
4 ek málnalikőr (esetleg málnapálinka)
2 kk cukor
1/2 rúd vanília kikapart belseje
karamell 10 dkg cukorból
A tejszínbe belekaparom a vaníliarúd közepét, és a két kiskanálnyi cukorral kemény habbá verem. A málna felét átpasszírozom, és a levét a habhoz keverem.
A cukrot egy serpenyőben megolvasztom, folyamatosan kevergetve. Mikor teljesen egynemű, szép halványbarna színű, és kellően folyékony, vékonyan beolajozok egy darab alufóliát.
Erre csurgatom a karamellt, de nagyon óvatosan, ugyanis rettenetesen forró, és nagyon tud égetni!
Mikor a cukor megszilárdult, (10-15 perc) leszedem a fóliáról, és apróra töröm. Figyelni kell, mert úgy törik mint az üveg, és bizony a lepotyogott darabok bele is állnak a mezítláb sertepertélő gyerekek lábába, igaz el is olvadnak ott 🙂
A karamell apró darabjait a habhoz keverem, és az egész habot egy nylon zacskóba szedem, aminek levágom a sarkát, ha ezzel nyomom a poharakba, biztosan nem lesz foltos a pohár.
A maradék málnát leöntöm a likőrrel, és elosztom a poharak alján.
Erre nyomom a habot, majd nagyobb karamelldarabokkal, és egy-egy szem málnával díszítem.

Kategóriák
Egyéb kategória

Könnyű citromfelfújt

Hú, hogy ez mennyire finom!
Ha csak ez az egy recept lenne a Le Cordon Bleu sorozat Édes csemegék című könyvében, már akkor megérné az árát, de egy csomó hasonlóan jó ötlet van benne!
Szóval a felfújt pille könnyű, kellemesen savanykás, mégis a citromhéjtól erőteljesen citrom ízű, szinte elolvad az ember szájában. És az illata!
Ritkán kíván a férjem valami desszertet, de most mégis. talán azért, mert tegnap este kaptunk az anyósomtól egy adag tatárt, és azt evett reggelire. És ha már ilyen királyhoz méltóan indul a reggelre, akkor valami desszert is kell neki. Remélem vacsorára egy üveg száraz pezsgővel tér haza 🙂
Hozzávalók:
vaj a forma kikenéséhez
6 dkg vaj
2 ek liszt
8 dkg cukor (az eredeti recept 10-et ír)
1/2 rúd vanília kikapart közepe (nincs az eredeti receptben)
1 citrom reszelt héja
2 tojás szétválasztva
3 ek citromlé
2,5 dl tej
1 csipet só

A vajat habosra kevertem a cukorral és citrom héjával.
Hozzá adtam a tojások sárgáját, és azt is alaposan elkevertem.
Beleszitáltam a lisztet, majd a citrom levét.
Meglangyosítottam a tejet, és a masszához kevertem.
Felvertem a tojások fehérjét a csipet sóval, de nem kőkeményre, hanem egy kicsit lágyabbra hagytam.
Először csak egy kanál habot kevertem a masszához, majd óvatosan a többit is.
A masszát a kivajazott formába öntöttem, és 180 fokra előmelegített sütőben 35 perc alatt megsütöttem úgy, hogy egy tepsibe állítottam a formát, amibe annyi vizet öntöttem, amennyi félig ellepi. Ennyi idő alatt a teteje kap egy piskóta szerű kérget, és az alja fentasztikus sűrű krémmé változik.
Hagytam kihűlni, és megszórtam porcukorral. Lehet enni melegen is, de szerintem jót tesz neki a hűtés.

Kategóriák
Egyéb kategória

Ananászlébe pácolt marha

Ezt a receptet már egy éve el akarom készíteni, de mindig arra számítottam, hogy majd valami csoda folytán kapok érett ananászt Magyarországon.
Egyébként be kell vallanom, hogy még soha nem ettem tökéletesen érett ananászt, pedig egyszer Londonban sikerült egy olyat vennem, ami úgy tűnt jó lesz, de mégsem hozta azt, amit elképzeltem. Persze az is lehet, hogy túlzottak az elvárásaim ezzel a gyümölccsel kapcsolatban, és éppen ezért mindig csalódni fogok!
A férjem pénteken töltötte be a 35. évét, és érdekes módon nagyon megviselte a dolog. Egy kis marhahússal mindig fel lehet dobni, úgyhogy megvettem az alul meglehetősen zöld ananászt, és nekiláttam a pácolásnak.
Ehhez az ananászt megpucoltam, félbevágtam és botmixerrel pépesítettem az egyik felét. Tulajdonképpen ez lett a páclé alapja. A kilónyi marhacombot bedörzsöltem borssal, fokhagymával, garam masalával, és leöntöttem az ananásszal.
Két napig hagytam ebben a pácban a húst.
A nagy napon letisztogattam a húst, és libazsíron gyorsan körbesütöttem minden oldalát.
Öntöttem alá az ananászból, loccsantottam rá kevés fehérbort, sóztam, borsoztam, dobtam bele borókabogyót, chilit, és lassú tűzön megpároltam, majd vékony szeletekre vágtam.
Eredetileg azt terveztem, hogy faszénen sütöm majd meg, de nem volt olyan az idő, így serpenyőben készült.
Köretnek a maradék ananászt grilleztem mellé, salátát, és héjában sült burgonyát ettünk mellé.
Ha jól emlékszem, akkor a tévében láttam a receptet, attól a fekete nagyon jópofa fickótól, aki mindig bbq ételeket készít, és rettenetesen jókedvű.

Nagyon finom, omlós, puha lett a hús, és bár csak elképzelni tudtam, de biztosan nagyon kellemes lehet, ahogy a szabadtéren keverdik a füst illata a karamellizálódott ananászéval!

Kategóriák
Egyéb kategória

Sajtos-almás batyu

Nagyon jó ötleteket kaptam tegnap uzsonnacsomagolás ügyben, be is indult a fantáziám. Ma reggel már nem csak egyszerű szendvicset csomagoltam a férjemnek, de a “céghez” is ezt vittem munkareggelinek.
Attól a pillanattól kezdve, hogy elővettem a lisztet a szekrényből, pontosan egy óra telt el addig, amíg becsomagoltam a batyukat.
Persze ezt az időt nem töltöttem végig a konyhában, valódi munkám 15 perc volt vele mindössze, plusz a mosogatás. Olyan uzsonnát, amivel egész reggel szöszmötölni kell nem tudok készíteni, persze a hosszú elkészítési idő nem számít, ha este is el lehet végezni. A pékáru viszont csak frissen jó.
Mindent egyszerre öntöttem a dagasztógépbe, és hagytam, hogy 20 percig eldolgozzon magában. Közben megfőztem a kávét, felébresztettem a gyereket, és kikészítettem a ruháját, amit az apja segítségével vett fel.
Kiborítottam a tésztát a liszttel megszórt nyújtódeszkára, és kétfelé vágtam. Erre csak azért volt szükség, mert egyszerre nem fért el ekkora tésztalap a deszkán. Vékony, kb. 3 mm vastag lappá nyújtottam, és a formázó hátsó felével köröket szaggattam belőle.
Ezt a fajta “derelye” készítőt háztartási boltokban árulják általában, három méretben. Én most a középsőt használtam.
Összesen 16 batyum lett ebből a mennyiségből. Ez a fajta tészta nagyon jól fagyasztható, de a mennyiséget lehet felezni is.
Hozzávalók a tésztához:
50 dkg finomliszt
só, bors
7 g instant élesztő
1 ek méz
2,5 dl langyos tej
0,5 dl olívaolaj
Tehát, mindent a robotgépbe tettem, és jól kidolgoztam a tésztát.

A tésztakorongokat a formázóba tettem, a szélüket körben megnedvesítettem vízzel, hogy jobban összetapadjon. A közepére egy darab sajtot, és egy cikk almát tettem, majd összenyomtam a batyut.
Szerintem a füstöltsajt-alma, és a kéksajt-körte kombináció a legfinomabb.
200 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt sütöttem szép pirosra.
Nem kentem meg a tetejét tojással, szerintem így is nagyon szép lett, de aki akarja, nyugodtan tegye meg, sőt, meg is szórhatja mákkal, vagy szezámmaggal.

Kategóriák
Egyéb kategória

Fűszeres aszalt szilva

Tartom magam ahhoz, hogy tavasz van, de néha be kell látnom, hogy a hőmérő nem hazudik. Vagy ha az mégis, akkor a hatalmas szél semmiképp.
Dávid itthon volt egy pár napig, délelőtt a játszótéren próbáltuk meg elütni az időt, igaz fél óra elteltével tűzpiros arccal, a hidegtől elgémberedett újakkal próbáltunk hintázni, aztán beláttuk, hogy a focizás maradt csak nekünk, ha nem akarunk megfagyni.
Szaladtunk hazafelé, és valamilyen forró, fahéjas, szegfűszeges dolgon gondolkoztam, ami szép lassan ki is kristályosodott, forralt bor volt az 🙂
Annyira mégsem rossza a helyzet, hogy hétköznap délelőtt forralt borozzak egyedül, de a hozzávalókra továbbra is vágytam. Így főztem egy olyan lélekmelegítőt, amiből Dávid is ehet, és mégis minden benne van, amire vágyom, még a vörösbor is.
Készítettem egy túrógombócot, amit aszalt szilvapürével tálaltam.
Hozzávalók:
25 dkg magozott aszalt szilva
1 dl vörösbor
1 ek vaj
4 ek méz
1 kk őrölt fahéj
2 csipet őrölt szegfűszeg
A szilvát késes robotgépben összeaprítottam, egy kis lábosban ráöntöttem a bort, vajat, a mézet, és a fűszereket is. Kevergetve 4-5 percig forraltam, hogy az alkohol elpárologjon belőle, és a méz miatt le ne égjen.