Kategóriák
Egyéb kategória

Diós, kecskesajtos penne

Péntek esti dőzs része volt a penne. Nem bántuk meg, ismét nagyon jól esett mindannyiunknak.
Mai napig emlékszem, amikor a tévében először láttuk ezt a receptet.
Ősz volt, még “vidéken” laktunk a férjemmel, és olyan este tíz körül járhatott az idő. Valamilyen főzőcskézős műsort néztünk, és akkor elhangzottak a hozzávalók.
Olyan éhesek lettünk hirtelen, hogy kiszaladtunk a kertbe, és összekapartunk tíz szem egészséges diót a földről. Mire megettük az utolsó szem tésztát is, már 11 volt, mégsem éreztünk lelkiismeret furdalást. 🙂
Hozzávalók 4 főre:
20 dkg száraz serpenyőben megpirított dió
2 gerezd fokhagyma
1 citrom reszelt héja
15 dkg kecskesajt krém
2 ek frissen reszelt parmezán
só, bors
1 csokor petrezselyem
penne
Amíg a penne megfő, a hozzávalókat egy aprítóban pépesítem, sózom, borsozom. Egy pár pillanat alatt megvan az egész. Ráöntöm a kifőtt tésztára, és kész is. Ha valaki kedveli, tehet rá még egy pici parmezánt az asztalnál is.

Kategóriák
Egyéb kategória

Nigella Lawson felkutatja zsidó gyökereit (videóval)

Nigella elutazott, hogy felkutassa zsidó gyökereit.

Részletek videóval a Judapesten. Kötelező minden Nigella rajongónak!

Kategóriák
Egyéb kategória

Hortobágyi húsos palacsinta

Mióta magamnak rendelek az éttermekben, azóta mindig elcsodálkozom, miért is előétel a hortobágyi húsos palacsinta? Nem mintha valaha ettem volna ilyesmit étteremben, de mindig megakad rajta a szemem. Pedig annyira laktató.
Gyerekkoromban két kedvencem volt, az egyik a juhtúrós sztrapacska, a másik pedig a hortobágyi palacsinta. Kicsit többet kellett érte könyörögni, mint a sztrapacskáért, és ezen nem csodálkozom, elég macerás étel. Pont ezért, ha egyszer nekiveselkedek, sütök vagy ötven palacsintát, és lefagyasztom őket, legalább annyival előrébb vagyok legközelebb.
Szerintem borjúból a legfinomabb a palacsinta, de az esetek többségében csirkecombból készítem. Egyszer megpróbáltam felkockázott csirkemell filéből főzni a pörköltöt, majd azt ledarálni, és azzal tölteni a palacsintát, mondanom se kell, nem volt jó ötlet. Nem lehet megúszni a húst csontról való lecincálását.
Hozzávalók 12 db palacsintához:
0,5l tej
2 tojás
4 ek liszt
2 ek olaj

A hozzávalókat botmixerrel összekevertem, egy órát pihentettem, majd serpenyőben kisütöttem. Olaj nem kell a palacsinta alá, mert van a tésztában.
Hozzávalók a töltelékhez:
2 egész csirkecomb (alsó, és felső is)
1 nagy hagyma
1 paprika
1 paradicsom
2 babérlevél
só, bors
kömény
olaj
2 dl tejszín (esetleg tejföl)
+ a tálaláshoz tejföl, petrezselyem
Az összevágott hagymát kevés sóval megdinsztelem az olajon, paprikát szórók rá, hozzáadom az apróra vágott paprikát, és paradicsomot, majd beleteszem a csirkecombokat, és a fűszereket is. Pici vízzel felöntöm, és addig főzőm, amíg a hús szinte leesik a csontról. Ekkor hozzákeverem a tejszínt, kicsit összeforralom. Leszedem a húst a csontról, kiveszem a babérleveleket, és az egészet húsdarálón ledarálom, majd egy szűrőkanálban kevergetve leszűröm.
A húst beletöltöm a palacsintákba, meglocsolom őket a szafttal, és forró sütőben kicsit megpirítom a tetejét. Szoktam hagyni egy kevés szószt a tálaláshoz is, és az asztalnál meglocsolom tejföllel a palacsinták tetejét.

Kategóriák
Egyéb kategória

A legjobb tanár kerestetik

Most, hogy Breki Béka megtalálta Magyarország legjobb vécéjét, itt az ideje, hogy megtudjuk, ki is Magyarországon a legjobb tanár.
(A két dolog valóban nem függ annyira össze) 🙂

A LEGJOBB TANÁR:

Ahhoz, hogy tudjuk, ki is a mi emberünk, tudnunk kell, mitől jó egy tanár!Van véleményed? Oszd meg velünk!Írd meg, mit szeretsz egy tanárban, vagy mit nem, ha van három kedvenc tanárod, milyen lenne az az egy, akit a háromból összegyúrnál?Hogy tanítana? Tanítana egyáltalán, vagy egy tanárnak más a feladata?Esetleg ő nem a képzelet szülötte, hanem egy valós személy? Mit tud, amit másoknak is tudniuk kéne?Írd meg nekünk, akár névvel, akár csak egy mongrammal, és kérlek az életkorodat is tüntesd fel a levélben.

Cím:alegjobbtanar@gmail.com
Köszönjük!

Kategóriák
Egyéb kategória

Kakukkfüves kovászoskenyér

Szerdán délelőtt egy gyerekekkel kapcsolatos projekt kapcsán találkoztunk Cserkével a Dunaparkban, és Cserke annyira tündér volt, hogy hozott nekem egy csokor citromillatú bio kakukkfüvet. Már ott elrágcsáltam néhány levelet, és arra gondoltam, mi is legyen a fűszer sorsa, ha már bio, akármihez nem keverhetem hozzá!
Volt itthon biolisztem, úgyhogy adta magát a kenyér, és végre megint feltehetek ide egy kovászos receptet. Mégis jobb egy házi kovász, mint egy gyárból kikerülő élesztő! Új kovászom van, a régebben emlegetett francia élesztőből sütött kenyérből félretettem egy diónyit, és abból nevelgettem ezt a kovászt. Úgy látom sikerült elszaporodnia a francia élesztőgombáknak, mert nagyon jól dolgozik a kovász!
A kenyérbe szalonnát, hagymát, és kecskesajtot tettem. A szalonnát a barátnőm édesapja füstölte, a hagyma a biopiacról való, és a kecskesajt lóg csak ki a sorból, annak az eredet ismeretlen 🙂
Hozzávalók:
50 dkg bio fehérliszt
25 dkg kovász
2 dl langyos víz

1 kk sikér
A tésztát 20 percig dagasztottam géppel, majd egy tálban lefedve 4 órát kelesztettem szobahőmérsékleten. Fantasztikusan rugalmas tésztát kaptam.
Teljeskiörlésű liszttel megszórt deszkára borítottam, majd téglalap formájúra nyújtottam. A közepére szórtam a kecskesajtot, karikára vágott vöröshagymát, szalonnakockákat, és a kakukkfüvet. A tészta széleit két-két cm szélesen harántirányban bevagdostam, és a töltelék tetején kereszteztem a csíkokat, mintha fonnám a tésztát. Még 20 percet pihentettem, majd 200 fokra előmelegített sütőben 30 perc alatt megsütöttem.

Kategóriák
Egyéb kategória

100% méz

Nagyon szeretem a mézes teát, a fiamnak pedig csak mézzel adom. Biztosan én vagyok ügyetlen, de mézpergető ide vagy oda, elég gyakran rácsöppentem a pultra. Rosszabb estben lefolyik kívül az üvegen, én nem veszem észre, és minden tiszta ragacs lesz.
Úgy tűnik megszületett a megoldás, egy pasztilla formájában. Kár, hogy nálunk még nem kapható. A gyártó cég szerint semmilyen adalékanyagot nem tartalmaz, színtiszta méz.

Én vevő lennék rá!

Kategóriák
Egyéb kategória

Gránátalma szorbet

A Tubisváti széderre tervezett receptek végére értünk. Ez egy kis nyarat, napsütést idéző desszert a télben. Bár a keddi napra senkinek nem lehetett panasza, azt gondolom itt is élet szökent a fák rügyeibe azon a gyönyörű napsütéses délelőttön, nem csak Izraelben.
Szorbetet készíteni a legegyszerűbb dolog a világon. Nem kell hozzá más, mint egy adag cukorszirup, és egy mélyhűtő. Persze fel lehet túrbózni mindenfélével, mint ahogy én is tettem ebben az esetben, de a lényeg változatlan marad.
Hozzávalók:
40 dkg cukor
4 dl víz
1 dl zsíros tejszín
1 dl gránátalma lé (a magokat préseljük át egy szitán, és a levet fogjuk fel)
1 citrom leve és reszelt héja
+1 gránátalma
A cukrot a vízzel felforraltam, és kevergetve sűrű szirupot főztem belőle. Hagytam kihűlni, és beleöntöttem a citromlét, a gránátalma levét, belereszeltem a citrom héját. Egy éjszaka alatt keményre fagyasztottam egy dobozban. Másnap kanállal összetörtem, hozzákevertem a tejszínt, és turmixgéppel pépesítettem. Egy órára visszatettem a fagyasztóba, majd a gránátalma magjaival megszórva tálaltam.
Tulajdonképpen a tejszín akár ki is maradhat, ettől csak krémesebb lesz, a szorbet eredetileg nem tartalmazza.
Eredetileg a Judapesten.

Kategóriák
Egyéb kategória

Judapest.org: Két zsidó, három vélemény

Remélem minden kedves olvasóm egyben a Judapest olvasója is. Ha eddig mégsem lett volna az, ezentúl mindenképp legyen! 🙂 Kóser, vagy csak zsidó receptjeim ott jelennek meg először, és egyéb témákban is posztolok ott. Csak ott!
(Most éppen a Lubavicsi óvodáról.)

Kategóriák
Egyéb kategória

Csirke piros grapefruittal, sült zellerrel

Akkor következzen a Tubisváti széderre készített húsos főétel, ami nem más, mint csirkefalatok keserédes piros grapefruittal, csípős-ropogós zellerrel. A képen ugyanis a hús mellett az nem tagliatelle, hanem csíkokra vágott zeller.
A zeller szerintem hasonlóan mostoha helyzetben van, mint a cékla, érdemes több módón is felhasználni, mint a zellerkrémleves, húslevesbe főtt zellerdarabok.
Köretként személyenként 25 dkg nyers zellerrel érdemes számolni.
Hozzávalók 4 személyre
1 egész csirkemell (nem a fele, hanem a csirke mindkét melle)
4 piros húsú grapefruit
1 nagyobb zeller (1 kg)
10 dkg datolya kimagozva
10 dkg mazsola
Olívaolaj
Citromlé
Só, bors
Chili
A csirkemellet sóztam, borsoztam, majd alacsony lángon lassan megsütöttem egyben. A grapefruitot megpucoltam, majd minden hártyájától megfosztottam. A hártya keserű, ezért nem érdemes kihagyni ezt a munkát, egy kis gyakorlattal már nagyon gyorsan megy.
A zellert megpucoltam, és 1 cm széles szeletekre vágtam, amit uborkagyalun legyalultam. Gyalulás közben mindig locsoltam rá egy pici citromlét, hogy nem barnuljon meg.
Olívaolajat öntöttem egy forró wokba, beledobtam a zellercsíkokat, a mazsolát, és felaprított datolyát. Sóztam, borsoztam. Két percig rázogattam, és elzártam alatta a lángot. Ennyi időnél többet semmiképpen ne pirítsuk, mert akkor nagyon megpuhul, és elveszti a vitamintartalmát is. A chilit csak a végén kevertem bele. Mi úgy szeretjük, ha meglehetősen csípős, mert a hideg gyümölcs, és a langyosra hűlt hús nagyon kellemesen kiegészíti ezt az intenzív, forró csípősséget. Eredetileg a Judapesten.

Kategóriák
Egyéb kategória

Oknyomozó riport a kenyérről 1979-ben

Dolce Vita megmondta, mit is gondol a bolti kenyérről, Lilahangya szakszerű feleltet adott a témában, én pedig találtam egy 1979-es “oknyomózó” riportot a régi Magyar Konyhában.
Vannak benne a mai szemmel olvasva nagyon érdekes, vicces dolgok, de tegyük hozzá, sajnos a legszomorúbb az, hogy a dolgok 20 év alatt sem változtak.

“Régen tudjuk: a kenyér hizlal. Csak épp attól függ: milyen kenyér? Egy sor országban mostanában „divatba jönnek” nem hizlaló, mi több, fogyókúrára szánt kenyerek. Erről beszélt az Essen und Trinken (Evés és ivás) című, NSZK-ban kiadott gasztronómiai magazin 1978/2-es számában megjelent interjúban Erich Menden professzor, a gieseni Táplálkozástudományi Intézet gazdasági igazgatója is. Néhány figyelemre méltó részlet az interjúból:
„ … A kenyérben, keményítő formájában levő szénhidrátot előbb emésztő enzimeknek el kell bontani, így lényegesen lassabban alakul át energiává, mint a cukor, és kevésbé fokozza az inzulintermelést … A cellulóz, mint ballasztanyag, a bélműködést serkenti… A szervezet vashiánya esetén is ajánlható (húskészítmények mellett) a teljes rozskenyér, éppúgy, mint B-vitamin hiánynál. (Utóbbinál a sötét, kevert lisztből készült kenyér is hasznos …”)
A kenyérlisztekről szólva Menden professzor elmondja: a fehér liszt (szaknyelven, alacsonyan kiőrölt liszt) sokkal kevesebb vitamint és fontos ásványi anyagot tartalmaz, mint a „magasan vagy erősen kiőrölt”, azaz sötét liszt. Az utóbbiban ugyanis nemcsak a búzamag belseje, hanem a magot körülvevő külső rétegek is megtalálhatók. Ebben magas a durva rost és ballasztanyag-tartalom is, amely kalóriát nem ad, és serkenti, szabályozza a bélműködést…
Ezek után Menden professzor még arra tanítja meg német olvasóit, miről ismerik meg a jó, friss kenyeret— ezt kár is itt részletezni, mert a kenyeret eladók nagy bánatára ezt minden hazai kenyérkedvelő tudja. Végül figyelmeztet: hiába a nem hizlaló kenyér, ha azt jól megkenjük mindenféle „rávalóval”…
Kutatók kenyérügyben
Higgyük el hát a német tudósnak: van már olyan kenyér, amely nem hizlal, és több vitamint, fontos anyagot tartalmaz. Igaz, ehhez nem kell az NSZK-ba utazni. Elég Csehszlová kiába, Lengyelországba, a Szovjetunióba látogatni: sötét kenyér a legelegánsabb szállók asztalain is található. És „élesebb” ízű húsokhoz, vadhoz, mártáshoz jobban is esik kicsit, savanykás ízével, mint az édeskés, de „előkelő” fehér kenyér. Más kérdés, hogy vélekednek erről az arra járó magyar turisták … Hallottam olyan tipikusan sznob vélekedést: „azért esznek fekete kenyeret, mert szegényebben élnek …” (Ha azután majd nyugatról ide is elér a sötét kenyér divatja, persze hogy az éppen idézett sznobék fogják leghangosabban hiányolni…)
De tényleg: hogy állunk itthon a sötétebb kenyerekkel? Előbb néhány, a kérdésben jártas hazai kutatót kérdeztünk meg:
Vass Károly akadémikus, a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet igazgatója. Ő csak tudja, hogy áll a helyzet nyugaton és itthon, van összehasonlítási alapja: 6 évi ENSZ-szolgálat után, 1978-ban tért haza Bécsből: — Valóban, nyugaton terjednek a sötétebb kenyerek. Magyar gyomorral mondhatom: az ize is érdekes — ha nemcsak ezt kell enni… A svédek évszázadok óta ilyet esznek, pedig nem élnek éppen szegényen, a németeknél is erősen terjed a korpát is tartalmazó „teljes” kenyér. Jó lenne, ha itthon is volna ilyen, de a gyártás technológiai változtatást is igényelne, és a gyártó bizonytalan: a fogyasztóközönség hogyan fogadná ezt? Személy szerint, és táplálkozástudományi szempontból is csak helyeselném az ilyen kenyerek gyártását, de félek, kényelmesebb az iparnak azt hangoztatni, hogy „nincs rá kereslet”, mint egy új technológiát bevezetni…

Nem rozs csak rozsos
Szálai Lajos kandidátus, a Sütőipari Kutató Intézet igazgatója: Egy érdekességgel kezdeném: az NSZK-ban „fogyótúrát” szerveztek turistáknak, Jugoszláviába. Ehhez éppen Magyarországról rendeltek speciális, nagy fehérjetartalmú, nem hizlaló kenyeret. Tehát ők tudják: tunánk ilyet gyártani. Sajnos, a rendelés, gazdasági okokból, meghiúsult. Különben intézetünk sokat foglalkozik a sötétebb kenyerek előállításával. Lepődjön meg az olvasó: van is itthon ilyen, Graham-kenyér néven árulják is. Ez teljes kiőrlésű lisztből készül, a sütőipar, a Rákóczi szövetkezet gyártja is, és oda viszik, ahol rendelik. De nincs rá vevőigény … De: a Graham-liszt drágább, mint a legfinomabb fehérliszt, mert speciálisan kell korpával dúsítani, és a homokot, ami a maghéj alatt van, külön el kell távolítani … A rozskenyérről meg annyit: már rozs is alig terem az országban, kiszorul a búza—rozs hibridet. ; triticalét sem ott termelik ahol jól teremne. Most kisérletezünk újfajta rozskenyérrel, mert az eddig csak „rozsos” kenvér volt. Ezt sötétnek szántuk -mégis fehéret kérnek, és a rozscipót sokáig kell kovászolni, és kevés a munka erő. De, mert a közönség keresi (az újságíró meg jegyzése: tehát mégiscsak keresik a „nem teljesen fehér” kenyeret?), gyártai fogják. Hogy a szomszéd országokban kedvelt sötét kenyeret is gyártsunk? Ahhoz olyan új gépsor kell ne, amely többféle kenyeret is tud gyártani. Ilyen a hazai iparban csak 4—5 év múlva lesz. És még valami: az előcsomagolás. Mert a sötét kenyér hamarabb szárad, különösen a héja, nylonba téve viszont felpuhul …
A Graham talánya
Van tehát Graham-kenyér, és oda szállítják, ahol kérik? Nosza, lássuk: Közért a Krisztina körút, Maros utca sarkán; fiatal férfi a pult mögött: — Kérem, 3 éve vagyok itt, a legelején hallottam, hogy van ilyen, de látni sosem láttam. Közért a Bocskai úton: — Hogy milyen kenyér? Sosem hallottam róla… A Móricz Zsigmond körtér sarkán: — Ismerem ezt a kenyeret, de mi sohasem kaptuk . . ., Rákóczi út— Nyár utca sarok: — Tudom, mi az, de itt nincs! A sort folytathatnánk. De minek? Inkább nézzük, mit mond a gyártó?
Rákóczi Sütőipari Szövetkezet, Pados Ferenc műszaki vezető: — Napi 150— 200 darab Graham-kenyeret gyártunk, 75 dekás egy-egy. ára 3,90. Városmajor utcai üzemünk csinálja, a Skála hipermarketjeben és Rákóczi út 17. alatti mintaboltunkban biztos kapni, máshová nemigen tudunk szállítani. A lisztje pedig azért lehet drágább, mert kis mennviséget gyártanak belőle . ..Hát a malomipar mit szól ehhez? Dr. Horváth Jenő, a Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat lisztosztályának vezetője: — Valóban csak keveset gvártunk, évi 50 tonnát a Grahamlisztből , de bármennyit tudnánk adni belőle. Hm .. . Hogy drágább lenne? Hát nézze: 412 forint mázsánként a termelői ára. Lehet számolni… Nekünk mindenesetre nem urasabb … És a többi sötét lisztről: hirdetik az újkenvereket, krumplis, alföldi stb, kenyeret: csak éppen ahhoz is a legfehérebb lisztet kérik. Barna kenyérhez való lisztet is adunk eleget, de azt többnyire közületek fogyasztják.
Mindezekután mit szól a főváros mindennapikenyeréért felelős „legnagyobb a Fővárosi Sütőipari vállalat termelési osztályának vezetője. Nagy Ferenc?
Egy igencsak furcsa meglepetéssel kezdődik a beszélgetésünk. Elém teszi a Sütőipari termék- és anyagkatalógusát. Ez afféle állami szabvány számba megy. Fellapozzuk a Graham-kenyeret. És: a szabványban szó sincs Graham-lisztről, a szabvány szerint ez is a legfinomabb, BL—55-ös fehér lisztből készül! Használati utasítása pedig: „Gyógykenyér, orvosi javallatra . . .” Szerencsére van egy vállalati anyagnormafüzet is, amely szerint már „csak” alig fele részben kell BL—55-ös lisztből sütni a Graham-kenyeret, és „van benne” vagy úgy 35 százaléknyi Graham-liszt is . .. (Mellelleg: a diétás kenyér nevű termékben is van 10 százaléknyi …)
— Amióta államosítva vagyunk, a Szent István körút 6. alatti, volt Gláz-ner-féle pékség gyártja a Graham-kenyeret. Tízdekás kenyérke ez, ára 50 fillér. (Tehát nem drágább!) Ez év első félévében 217 ezer 150 darabot készítettünk belőle, azaz naponta 1200— 1500-at. Az ottani boltban mindig lehet is kapni. Hogy másutt hol? Lássuk a listát: 11 közért, a Csemege Áruház, a Belvárosi Élelmiszer-áruház, a Budai, a Déli és a Royal ABC, a Halló étterem, a Skála, a Batthyány téri áruház és egy szakbolt szerepel rajta.
Van vagy „nincs igény?”
— És a közönséges, hagyományos barna kenyér, amely mégsem hizlal anynyira, hová tűnt el? Magam is nagyon szerettem, de már vagy öt éve egyszerűen hozzá sem jutok — kérdem.
Az osztályvezetőn most látszik először a megdöbbenés: — De kérem, nekünk előírják, hogy gyártsuk, és nem is keveset! Mindennapi termelésünk egyötöde a hivatalosan „félbarnának” nevezett kenyerünk! Minden boltnak szállítunk, ahol csak kérik . ..
(Erről annyit: egy tucat boltot jártam végig, többnyire nem a legnagyobbakat. Mert a vásárlók zöme sem az „Éjjel-nappalba” vagy a Wesselényi utcába jár kenyérért. A csodálkozó válaszok zöme így hangzott: „Hogy szállítanak? Kinevetnek, ha kérünk .. .” Tehát valahol elakad a megtermelt barna kenyér elosztása. És még valami: tömegesen pedig a közintézményekbe kerül, ahol az étkezési költségnormába inkább „befér” a 3 forintos, mint a 3,60-as kenyér ára… És egy alapos gyanú: lehet, hogy sok bolt nem is rendel? Hiszen a forgalom számít, forintban, és a kétkilós barna kenyérből száz darab ugyanannyi helyet, munkát köt le, mint a fehérből. Csak éppen 120 forinttal kevesebb utána a kimutatható forgalom …)
Még egy érdekesség, a sütőipari osztályvezetőtől: — Hogy a korpás kenyértől fogyni lehet? És akkor a sertést miért korpával hizlalják? A sötét kenyér sem hizlal kevésbé, mint a fehér, mondja a szakember … Most aztán kinek higgyünk?
Az is kiderül a beszélgetésből: a szomszéd országokban ismert „fekete” kenyeret is tudnák akár holnap gyártani, a malomipar és a sütőipar is rendelkezik a megfelelő háttérrel ehhez. De, és már hányadszor:
incs igény!” Ha nyugatul „import-divatként” lesz igény is, nem lesz gyártási gond vele — ígérik.
„Lapzártakor” sikerüli elérni dr. Zajkás Gábort, az Országos Dietetikai Intézet osztályvezető főorvosát, A végső meglepetést tőle hallottuk : a Graham-kenyér egységnyi mennyiségében több a kalória, mint a legfinomabb fehér kenyérében … Ezt a „megrendítő ütést” csak úgy lehetett kiheverni, hogy azt is elmondta: az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság számára tervet dolgoztak ki valóban diétás kenyerek gyártására, mert ilyen is van — de ilyet nálunk ma még egyáltalán nem gyártanak. És még mindig jobb ha diétás kenyeret eszünk, mintha semmilyet — mert az elmúlt egy év alatt tudósok a világon mindenütt rájöttek végre, évtizedes tévhitek után, hogy a kenyér tartalmazta vitaminokat és ásványi anyagot az emberi szervezet tartósan nem kéoes nélkülözni, komolyabb károsodás nélkül!
„Kenyér-körünk” tehát: véget ért. Szép, szabályos, bezáródó nyolcast írtunk le. Két tanulsággal. Az egyik: de szép is lenne, ha a részletkérdésekben legalább a szakértők egyetértenének … A másik: a „nincs rá igény” varázsszó képtelensége legalább kiderült. Mert: hogyan lehet valamiről úgy „igényt felmérni”, ha a vásárlóközönség nem is ismerheti, hogy mire nincs igénye? Vágy az igényfelmérő közvélemény-kutatáshoz útlevelet és valutát is mellékelnek, hogy ott próbálhassa ki a közönség a kérdéses árut, ahol legalább kapható is?”
SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN