Kategóriák
Egyéb kategória

Női összejövetel remek ételekkel :-)

Tegnap este egy zsidó női összejövetelen voltam, tizenötöd magammal. Szeretem az ilyen alkalmakat, mert tudok váltani pár szót a barátnőmmel, akivel egyébként soha nem tudunk egy kávézásra való időt összehozni magunknak. Aztán persze mindig vannak mások, akiket ezer éve nem láttam, és jó pár szót velük is beszélgetni.
És akkor még az ételekről nem is beszéltem, azok mindig fantasztikusak! Bár sokan mondják, hogy a zsidó konyha nem jó, szerintem ez csak azért van, mert egyszer ettek egy rossz sóletet egy rossz maceszgombóc levessel, és azt gondolják, ezzel ki is fújt a választék. A másik vád, hogy zsidó konyha nincs is! Ez furcsa dolog, 20 éve még én is ezt gondoltam Izraelben, de mára úgy látom nagyon jól összeértek a diaszpóra ízei, és egy valódi izraeli gasztronómia kezd megszületni. És az a jó benne, hogy lehet még formálni, lehet még választani az irányzatok közül.
Én az orosz leveseket nagyon szeretem, de a marokkói zöldségételek a másik kedvenceim. Talán a szíriai húsos fogások állnak a legközelebb az ízlésemhez, de a libanoni zsidóknál is szívesen vacsoráznék minden nap.
Most is volt vagy 20 féle étel, amit nagyon tudok becsülni, ugyanis én max. tíz félét szoktam szombatra készíteni, és tudom, hogy hatalmas munka!
Mit is ettünk?
Sütőtök szuflé (valami mennyei, receptet még délelőtt elkérem)
Rakott padlizsán, bundázott padlizsánnal (marokkói, de nekem simán elment volna mexikóinak is)
Humusz
Padlizsán saláta
Tojásos lecsó
Gomba saláta
Padlizsán krém
Szójás tésztasaláta
Kesudiós zöldsaláta
muffin
Csokis süti
Fagylaltos piskótatekercs
„cigaretta”, töltött rétes tészta keletiesen
Burekasz
Gondolom egy csomó mindent kihagytam, de hirtelen ennyi jutott eszembe. Persze minden szigorúan kóser volt 🙂
És ami egy kicsit közelebb hozza a dolgot a gasztroblogokat olvasókhoz, talán az, ha leírom, hogy bal oldalamon Dalit ült, jobb oldalamon pedig maga a konyhai partizán, Lorien húga, akit már régebben ismerek, de soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen remek báttyal rendelkezik! Ki is beszéltük a baromfiudvar minden titkát 🙂 Kicsi a világ… Szép halkan meg is dicsértük a csülök receptet!

Kategóriák
Egyéb kategória

Bolus, a holland finomság

Gondolom nem csak nekem tűnt fel, hogy hollandok lepik el az országot, és lehetetlen helyeken vásárolnak maguknak házakat, nyaralókat. (Pl: Angyalföld, Bénye, Ebénye, Adony, a XI-ker panelja, Albertirsa tanyavilága, stb) Én nagyon örülök ennek, mert a hollandusok szerintem igazán toleráns, jópofa népség, nyitottak mindenre. Édesanyámék telekszomszédjai például szerelmesek a magyarokba, a két kutyájukat Katinak és Erzsinek hívták. 🙂

Arról nem beszélve, hogy meg van az a jó tulajdonságuk, hogy folyamatosan mosolyognak az emberre, mindenki kiválóan beszél angolul (kivéve a barátnőm bényei szomszédjai, de azok különben is furcsák, de csak azért, hogy ne lehessen általánosítani). A toleranciájukat pedig igazán taníthatnák Magyarországon. Egy szó, mint száz, van mit tanulnunk tőlük, többek között ezt a finom péksüteményt, amit Hollandiában mindenhol lehet kapni, de azt csak kevesen tudják, hogy hozzájuk Portugáliából érkezett, az ottani zsidó pékek közvetítésével.

Hozzávalók:
50 dkg liszt
5 dkg vaj
3 dl tej
1 kk sikér
1/2 kk só
1 kk cukor
1/3 kocka élesztő
1 citrom reszelt héja

10 dkg barnacukor
2 ek őrölt fahéj

Az élesztő megfuttatása után, könnyű kalácstésztát gyúrtam, majd kétszeresére kelesztettem. Nyolc részre osztottam, és hosszú „hurkákat” sodortam belőle. Beleforgattam őket fahéjas barnacukorba, majd a „hurkák”-ra két csomót kötöttem. Ezután 180C-os sütőben megsütöttem.
Köszönöm a receptet Ann-nek 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Portugál narancsos húsgombóc

Péntek este különleges vendégeink voltak; egy portugál zsidó pár. A férjem hívta meg őket az után, hogy délelőtt az Oktogonon tőle kértek útbaigazítást, merre is van a Dohány zsinagóga. Micsoda micva 🙂 Shabbati vacsorára invitálni a megfáradt idegent…
Igazán kedvesek voltak, hamar megkedveltük egymást, úgyhogy vasárnap este újra itt jártak egy közös főzés erejéig.
Imádok másokkal együtt főzni! Idegen emberek megismerésének az egyik legjobb módja a közös hagymapucolás, borozgatás. Húsgombócot főztünk, aminek eredetileg borjúból kellett volna készülnie, de én csak pulykacombot tudtam darálni hozzá, vasárnap szép borjút nem kaptam. (Jártam a Lehelen is, és muszáj leírnom, hogy a kenyeres több napos kenyeret akar rásózni az emberre, a zöldséges pedig a rohadó narancsot és citromot árengedménnyel adja. Ilyen gyümölcsöt nem szabad eladni. Nem leárazni kell, hanem kidobni, ugye Avokádó kft? Utálok ilyen leszólós dolgokat írni, de úgy látom, még mindig a kereskedő akar a király lenni, a vevő pedig senkit nem érdekel!)
Hozzávalók:
1 kg darált hús (eredetileg borjú)
2 tojás
1 kk szegfűbors
2 kk chili por
2 kk fahéj
1 kk őrölt szerecsendió
Só, bors
4 gerezd fokhagyma
2 narancs reszelt héja
A hozzávalókból diónyi gombócokat gyúrtunk, és olívaolajon megsütöttük.
A szószhoz:
3 narancs leve
1 chili paprika
1 ek cukor
só, bors
4 ek fenyőmag
2 nagy fej hagyma (nyersen)
Mikor a gombócok megsültek, rányomtuk a narancsok levét, fűszereztük, kicsit forraltuk, majd elzártuk alatta a lángot. Ekkor szórtuk bele a pirított fenyőmagot és a hagymakockákat. Kuszkusszal tálaltuk.
A savanykás narancs levét nagyon feldobja a nyers hagyma. Talán lilahagyma jobb lett volna, mert az édesebb, de sajnos csak vöröshagymám volt itthon. A gombóc csípett, a szósz savanykás volt, a hagyma édeskésen csípős és ropogós. Kell ennél jobb?
Remélem gyakrabban „lő” ilyen vendégeket a férjem, akitől ennyire remek ételeket tanulhatok 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

Vörösboros csokoládés tortácska

Van, akinek a vörösbor nem passzol össze az étcsokoládéval. Én nem tartozom közéjük, bár egy pohár borhoz valóban nem szoktam csokoládét majszolni, de süteményben nagyon szeretem együtt a kettő ízét. A vörösbor fanyarsága, a csokoládé kesernyésségét valami elképesztően harmonikus ízzé varázsolja. Nem éppen a gyerekek kedvence, de nem a bor miatt, hanem a kevés cukor miatt, amit használni szoktam hozzá. Csak igazán testes vörösborral lesz feledhetetlen. A cukor mennyiségét kiskanalanként érdemes hozzáadni folyamatos kevergetés mellett, és akkor megállni, amikor először kicsit is édesnek érezzük. Vigyázzunk, ne cukrozzuk el!
Hozzávalók 6 tortácskához:
2 dl száraz vörösbor
3 dl liszt
2 egész tojás
4 dkg vaj
10 dkg magas kakaó tartalmú étcsokoládé
4 tk cukrozatlan kakaó por
1 csipet só
½ zacskó sütőpor
1 kk szódabikarbóna
Cukor ízlés szerint
A csokoládét a vajjal gőz fölött megolvasztottam. Mikor langyosra hűlt belekevertem a tojásokat, és a bort. Egy másik tálban összekevertem a száraz hozzávalókat, majd fakanállal gyorsan összedolgoztam a folyékony masszával. A tortaformácskát kivajaztam, megszórtam liszttel, és 180C-ra előmelegített sütőben 30 perc alatt megsütöttem. Eredetileg a Velvet Tejben-Vajban blogján.

Kategóriák
Egyéb kategória

Mouna a szefárd kalács

Egy kis nyári emlék, ebben a ronda szürkeségben!
Szombat reggelre kiváló ez az Algériából származó kalács, ami egy jó nagy kanál szamócalekvárral van töltve. Büszkék is rá az ottani zsidók, hogy az ő kalácsuk finomabb, mint az askenázok hagyományos challah-ja.
Nem tudom, ki hogy van vele, de engem nem igazán dob fel a szombat délig csak sütit eszegetünk módi, úgyhogy ez inkább csak a része lehet egy jó kis szombati villásreggelinek. Mivel tej nincs benne, nyugodtan jöhet utána, vagy közben is egy jó kis rántotta kolbásszal. Persze szigorúan kóser ám!
Hozzávalók:
25 dkg liszt
6 dkg cukor
1 dl meleg víz
¼ kocka élesztő
1 tojás
1 ek étolaj
1 narancs héja
½ narancs leve
2 ek jófajta, sűrű eperlekvár
Az élesztőt megfuttattam a vízben a cukorral, majd a többi hozzávalóval alaposan kidolgoztam. Meleg helyen duplájára dagasztottam, utána két részre osztottam. Az egyik adag közepére rátettem a lekvárt, és rányomkodtam a másik adag tésztát a tetejére. Újabb 20 perc pihentetés után ollóval bevagdostam körben a szélét a kalácsnak, majd 190 C-ra előmelegített sütőben szép pirosra sütöttem. Nem szabad nagyon elnyújtani a tésztát, hogy a lekvár benne maradjon. Szerintem sikerült megsütnöm a lekváros bukta szefárdi változatát furcsa alakban.
Eredetileg a Judapesten.

Kategóriák
Egyéb kategória

Kenwood Chef

Elérkezett az idő, hogy írjak az új robotgépemről.
Azzal kezdem, hogy köszönöm Okostojásnak, hogy megírta az egyetlen normális magyar robotgép kritikát. Ki is nyomtattam, és legalább tízszer elolvastam, mire bevallottam magamnak, hogy nekem nem erre van szükségem. (Bosch MUM 4625, ha valakinek mégis, akkor a ma megnyitott Saturnban a Duna Plázában 25000-ért megveheti) Nem, mert van egy „mindentudó” AEG gépem, ami aprít, reszel, turmixol, és hasonló nyalánkságokat végez, de dagasztani azt nem tud. Úgyhogy ha valaki akár csak egyszer is szeretne kalácsot dagasztani egy ilyennel, felejtse el. Pedig állítólag 800 W-os a motorja.
Márpedig, ha volna olyan, aki sütött már kalácsot 20 embernek, vagy kenyeret napi szinten a családnak, az tudja, hogy a dagasztás az egyik titka a dolognak. (A másik a sütő, de abból szerencsére jól választottunk.) Vannak olyan napok, amikor kifejezetten jól esik kézzel dagasztani a tésztát, jól leizzadni, és remegő kezekkel várni, amíg megkel, de van olyan is, hogy ezalatt az idő alatt inkább mást csinálnék, ha lehetne. Úgyhogy én is jól feltérképeztem a piacot. Kezdtem az Amazon vásárlói kritikáival, mert azok elég korrektnek tűntek. Két márka között hezitáltam: KitchenAid, és Kenwood. Nekem nagyon tetszik a KitchenAid, viszont a Kenwoodnál rondább gépet keresve se találtam volna. De elolvasva legalább 100 véleményt, arra jutottam, hogy kenyérdagasztáshoz jobb lesz a Kenwood. Azért tettem egy sétát a Kátay-ba, és a Metróba is, ahol megtudtam, hogy az a nagyságú KitchenAid, amit gondoltam, nincs is forgalomban Magyarországon. Itt még egy kicsit elgondolkoztam a kétszeres, háromszoros árakon, az amerikaival szemben, aztán hazamentem, hogy barátkozzak a Kenwood dizájnjával 🙂 Mikor rájöttem, hogy nem is annyira csúnya, csak egy varrógéphez hasonlít, akkor már szerettem… Külön élvezet volt olyan véleményeket olvasni, hogy valaki 29 éve használ egy Kenwood Chef-et, de most nekiadta a lányának, és vett magának egy újat. Meg is néztem az e-bayen egy ilyen öreg csodát, és rá kellett jönnöm, hogy mégiscsak alakult ez a dizájn az évek alatt! Bár az is igaz, hogy mindössze 18 fontért szeretne megválni tőle a tulajdonosa.
Persze, a „csak” dagasztógép minden mással felszerelhető, és egy pár dolgot én is veszek majd hozzá apródonként: húsdarálót, fagyigépet (15.000Ft+), tésztakészítőt (37.000+ ezt lehet, hogy inkább mégse), és egy fűszermalmot is. Hehe! Mert nekem csak egy alapgépre van szükségem. Mondanom se kell, ehhez a géphez is adtak egy turmixot, amiből ezzel együtt már három van itthon, és soha, de soha nem használom, Ilyen célokra itt van a remek botmixer.
És egy kicsit a gép működéséről:
Szó, nyikkanás, morgás, és hasonlók nélkül dagaszt be egy kiló lisztből kenyeret, 1-es fokozaton! (Csak összehasonlításképpen, az AEG meg se mozdult 8-as alatt, 50 dkg liszttel) Annyira jól kidolgozza a tésztát, hogy 2/3-ad idő alatt megkel, és szintén ennyivel kevesebb idő alatt megsül. Maximum 1,4 kg lisztből, 2,2 kg kenyértészta készíthető vele egyszerre, kalácshoz 1,3 kg lisztből 2,5 tészta (ami 8 kalácsot jelent).
A vevőszolgálatnál nagyon kedvesek, és kicsit döbbenten veszik tudomásul, hogy az áruházak semmiben nem tudnak segíteni alkatrész ügyben. (Tel:(+36-1) 2-506-355 (+36-1) 4-530-816 (+36-1) 4-541-240)
Úgyhogy mostanában kicsit több kenyér és kalácsféle lesz a blogomban, mert tesztüzem van.

Kategóriák
Egyéb kategória

Kukoricás buci

Szeretném tudni, mi lehet a titka a házi péksütemények sokszoros laktató hatásának. Saját házi bucimból, jó estben egy óra alatt megeszek egyet (nehéz, mert már féllel is tele lesz a gyomrom), és négyig eszembe se jut más étel. A bolti, ugyanakkora, de még súlyra is megegyező buciból, ha gyorsan felfalok egyet, délben már korog a gyomrom. Rejtély…
Annyira bejött nekünk a múltkori kuszkuszos kenyér, hogy a mostani zsömlébe kukoricadarát sütöttem. Érdekes módón, hiába töredéke a kukoricadara mérete a kuszkusz golyóhoz képest, mégis keményebb maradt, sütés után is lehetett érezni. Erre vágytam! Annyira jó, ropogós lett!
Hozzávalók:
25 dkg fehér tönkölyliszt
10 dkg kukoricadara
1 kk sikér
1 kk tejsavó por
2 kk só
1 kk méz
¼ kocka élesztő
2 dl langyos víz
Az élesztőt megfuttattam a mézzel a vízben, majd alaposan kidolgoztam a tésztát (20 percig dagasztottam). Negyven percig kelesztettem 35 C-os sütőben, majd 6 kis bucit formáztam belőle. Egy pillanatra vízbe mártottam, és kukoricadarába hempergettem. 200 C-ra előmelegített sütőben 20 perc alatt sütöttem meg.

Kategóriák
Egyéb kategória

Pulykarolád rucolával töltve, gyömbéres mártásban

Mivel szeptember hónapban nyertem a versenyen, ezért most csak „versenyen kívül” indulok. (De novemberben újra próbálkozom! 🙂 )
A pulykamellben az a jó, hogy nagy szeleteket lehet vágni belőle, ami tökéletesen alkalmassá teszi mindenféle göngyölt húsok elkészítéséhez. Amikor szezonja van a friss spenótnak, akkor spenóttal szoktam készíteni, és mángolddal is megér egy próbát! Ha valaki megfőzné, talán csak arra érdemes odafigyelnie, hogy mindenképp friss gyömbért használjon, ugyanis össze se lehet hasonlítani az ízét a por változattal. Hűtőben, jól becsomagolva hetekig eláll, egy 20 centis darab pedig 100 Forint mindössze.
Hozzávalók:
60-70 dkg pulykamell filé
1 doboz rucola (borsmustár)
Friss gyömbér
Mustár
Vaj, olívaolaj
1 dl fehérbor
2 dl víz
2 ek méz
1 citrom héja
½ citrom leve
1,5 dl tejszín
1 kk étkezési keményítő
Só, bors
A pulykamellből nagy szeleteket vágtam, amit kicsit ki is klopfoltam. Sóztam, borsoztam, majd vékonyan megkentem mustárral. A felső végébe tettem egy marék rucolát, és szorosan feltekertem. Fogpiszkálókkal megtűztem, majd forró vaj és olaj keverékén hirtelen pirosra sütöttem minden oldalát. Ráreszeltem a citrom héjának a felét, felöntöttem a bor és víz keverékével, kicsit megsóztam, bele reszeltem egy újnyi gyömbért, majd fedő alatt puhára pároltam. (kb. 30 perc) Ezután adtam hozzá a mézet, és a tejszínbe kevert keményítőt. Belenyomtam a citrom levét, és a tetejére reszeltem a maradék héját. Kóstolás után késznek nyilvánítottam.
Tulajdonképpen a rucola is elég lenne hozzá köretnek, hiszen kellemesen kiemeli az öntet pikánsságát a maga enyhén csípős-keserűségével, de most készítettem hozzá rizsgombócokat is, olajbogyóval, fokhagymával, chilivel, és gorgonzola sajttal.

Kategóriák
Egyéb kategória

Csokoládé csoda liszt nélkül

Ma unokabátyámnál voltunk vendégségben, rakott krumplira. Eddig is sejtettem, hogy a titka a kolbász, de most, hogy valami fenomenális kolbászból tudtam ilyet enni, fel van adva a lecke a legközelebbire. A desszertet mi vittük, kicsit alul méreteztem az adagot, bár a felnőttekbe egy kiskanálnyival se fért volna több, a gyerekek ettek volna még belőle…
Érdemes kipróbálni ezt a liszt nélküli, nem túl édes, kellemesen kesernyés csokoládés süteményt, amiben annyira rafináltan érezhető a kakaóbab fanyarsága, hogy a gondolatra is összefut a nyál a számban. Szerintem 1-2 ek. rumot nyugodtan lehetne a masszába tenni, legközelebb így sütöm, de nélküle is tökéletes.
Hozzávalók:
1 tábla jó minőségű étcsokoládé (én 70%-at használtam)
3 tojás szétválasztva
1 ek vaj
2 ek kristálycukor
A csokoládét forró víz fölött megolvasztottam, majd elkevertem a tojások sárgájával, és a vajjal. A tojás fehérjét kemény habbá vertem a cukorral, majd a két masszát részenként, óvatosan, hogy nem törjön a hab, összekevertem. Papírral bélelt hosszúkás sütőformába töltöttem. A formát egy forró vízzel 2/3 részig feltöltött tepsibe állítottam, és előmelegített sütőben kb. 40 perc alatt megsütöttem. (Tűpróba!) Közepesen keményre vert tejszínhabbal a tetején tálaltam.

Kategóriák
Egyéb kategória

Új sorozat a Judapesten

Új sorozatba kezdett a Judapest, érdemes odafigyelni rá:
„Drága olvasók, elinditottuk a “Szájbarágó” sorozatunkat (nyiltan Index-hommage) a JP blogon. Az első szájbarágó a Peresz-be(ki)szólásról szól. Folytatjuk majd a Talmud titkaival és persze hamarosan sort kell kerítenünk néhány félreértés eloszlatására “Cion Bölcsei Jegyzőkönyve” témában is (sóhaj).”