Címke: beszélő

A hétfői posztomhoz, amit a saját gyerekkorom nyarairól írtam, érkezett egy komment, amin azért nem lenne szabad csak úgy túllépni: “annyira vegtelen igazsagtalan ez a taboros duma, van jo par csalad a vilagon, ahol dolgoznia kell a szuloknek, es nem, nincs nagymama kertje hosszu hetekre”.
Nos, az az igazság, hogy ezzel teljesen egyetértek. Nekem anno szerencsém volt, mert édesapám késői gyerek, ezért amikor én megszülettem, már mindkét erdőbényei nagyszülőm javában nyugdíjas volt, igaz nagyanyám mindig háztartásbeli volt, ami nem azt jelenti, hogy nem dolgozott, volt neki elég dolga a négy fiúval és szőlővel, állatokkal, de otthon volt.
Csakhogy manapság már a nők se mennek nyugdíjba 62 éves koruk előtt, de sokan kényszerülnek nyugdíj mellett is dolgozni, vagy csak egyszerűen olyanok, mint anyósomék, ahol napközben ellehet egy-egy napot a gyerek, de nem viszik sehova, és nem is aludhat ott. Aztán az is előfordul sajnos, hogy a nagyszülők már nem élnek, esetleg betegek, nem tudják addig vállalni az unokát, amíg a szülők dolgoznak nyáron.
Régen működött, hogy gyerekek kint csatangoltak a határban, egyedül lementek a játszótérre pár órára, de úgy tűnik, ennek a világnak már sajnos vége.
Mondhatnánk, hogy ha a szülő dolgozik, akkor szerencsés, mert elküldheti a gyereket táborba. Igen, de a táborok hihetetlen pénzekbe kerülnek. Egy napközis tábor is, ha az önkormányzat nem tudja támogatni, 3600-4500 ft/nap, de az igazi, ottalvós táborok még több pénzbe kerülnek. Ahol a szülő otthon van, ott se teljesen fenékig tejfel az élet, ha mondjuk egy lakótelepen élnek, ahol nincs kert.
Úgy tűnik, egyre több szülő áll össze nyáron, és viszi el a gyerek barátait is egy-egy hétre nyaralni magukkal, hogy aztán ez csere alapon működve forogjon egész nyáron, és megoldva legyen a nyári gyerekfelügyelet.
Sok jót hallottam a Szüni-dödö ingyenes programsorozatról Budapesten, de az már olyan gyerekeknek szól, akiket egy bérlettel, esetleg nagytestvérrel el lehet engedni otthonról.
Ti hogy oldjátok meg a nyarat?

Az irány a piac mozgalom fesztivált szervez a Gödörbe, május 7 és 16 között.
A piac téma engem is foglalkoztat, legutóbb amerikai vendégeink kérdezték tőlünk, hogy hol vásárolunk, van-e jó farmer’s market Budapesten?
Budapesten, ahol hétközben hárommillió ember tartózkodik. Nem, ilyen piac nincs. Vannak jó helyek, jó a Nagycsarnokban Józsi a hentes, jó hétvégénként a Hunyadi tér, szívesen vásárolnék, ha megtehetném a biopiacon Kongresszusi központnál.
De a Nagycsarnokban egyre több stand kezd csak fokhagymafűzért, paprikafűzért és matyómintás kacatokat árusítani. A Lehel piacon múlthéten marhát adtak el falkockázva a tapasztalatlan barátnőmnek, amikor birkát kért. Kérlek titeket, hogy ne írjatok olyanokat, hogy aki nem ismeri fel, az meg is érdemli, meg nem veszünk előre felkockázott húst, stb., mert szerintem az alap kéne hogy legyen, hogy nem csapunk be senkit szándékosan! Zavar, hogy sok helyen megfestik a “tanyasi csirkét”, zavar, hogy háztáji tojásként árulják a 3-as kódú tojást, zavar, hogy a “kofák” egy része hajnalban a nagybani piacon vásárolja meg a portékáját.
Jó lenne, ha nem kéne fogyasztóvédelmi lapokat betanulni kívülről, ahhoz, hogy ne legyünk becsapva. Ha csak húsz forintom van egy tojásra, akkor nem baj, ha hármas kódú, de ha van módom többet fizetni érte, akkor ne akarjanak eladni ketreces tojást abban bízva, hogy nem ismerem a kódokat. És kikérem magamnak azt, amikor Lila Fügével, aki babakocsiban tolja a pici fiát, kifizetjük a kacsát, akkor a fickó bepróbálkozik azzal, hogy még nem adtuk oda a pénzt!
Ennek ellenére még mindig imádom a piacot!
A piacra lehet megbeszélni bevásárlós megbeszélést, lehet randizni délben a lángososnál, és lehet kedvenc, kedves árusokat találni, akiknek mindig van egy jó szava, akik mosolyognak, és akiknél úgy érzi az ember, hogy az ő kedvéért nyitottak ki aznap reggel.

VALÓDI PIACOT AKAROK! Valódi kofákkal, isteni lángossal, jó hentessel, közösségi élménnyel,

mert piacra járni élmény!
Szeretem a vidéki piacokat, és valami furcsa romantikus érzéseket táplálok a lepukkant régi piacok iránt 🙂
Erősen a témába vág Az élő Tiszáért egyesület munkája. Ajánlom az oldaluk böngészését, sőt érdemes feliratkozni a hírlevelükre is, szerintem megéri azt a pár órát, mire az ember megismerkedik a munkájukkal, nagyon tanulságos.
Igazi piac ugyanis csak akkor lehetséges bárhol az országban, ha a kistermelők könnyebben piacra hordhatják a termékeiket!

“”Sikeres volt a civilek példátlan mértékű összefogás a Számos civil javaslatot tartalmaz a kistermelői rendelet hamarosan kihirdetésre kerülő módosításának utolsó verziója. 53 civilszervezet egy éven át dolgozott azért, hogy az új rendeletbe olyan elemek bekerüljenek, amelyek könnyítik a helyi élelmiszerek piacra jutási esélyeit, mert ezek segítségével fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség. Ám a siker nem felhőtlen: egyes intézkedések újabb problémákat vetnek fel. Erről tartottak ma sajtótájékoztatót a civilek budapesti szakmai fórumuk szünetében. A civilek bíznak benne, hogy a közigazgatási egyeztetésben tett észrevételeik a kistermelői rendelet végső verziójába is bekerülnek majd, mely remélhetőleg mihamarabb kihirdetésre kerül. Az utolsó nyilvánosan elérhető módosításcsomagba fontos elemek bekerültek, ám egyes intézkedések új problémákat is felvetnek. A civilek a jövőben ezért további jogszabályok módosítását is kezdeményezni fogják, valamint ajánlásokat tesznek a magyar EU-elnökség számára az EU 2020 stratégiához és a 2013 utáni Közös Agrárpolitikához.

SZABADKAI ANDREA, Szövetség az Élő Tiszáért: „Végre a magyar kistermelői élelmiszerek is megtalálhatók lesznek a boltok polcain és az éttermek asztalain, ha a kistermelői rendelet régóta várt módosítása életbe lép. Lényeges változást fog ugyanis hozni, hogy ezentúl a kistermelők feldolgozott termékei – mint például sajtok, lekvárok, kolbászok – is ott lehetnek a boltokban és az éttermekben, sőt, a közétkeztetésben is felhasználhatóak lesznek. Az ún. vendégasztal szolgáltatás bekerülése a rendeletbe szintén kulcsfontosságú. Ezek mind-mind a magyar kistermelők piacra jutási esélyeit növelik.”A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is kezdeményezett módosításokat: a rendelet hatálybalépése esetén például a strucc- és emutenyésztők és termékfeldolgozók is bekerülhetnek a kistermelők körébe. További fontos változás lesz, hogy egy családban elég lesz egy regisztrált kistermelőt regisztrálni. Egyes pontok pedig a házhozszállítás szabályain enyhítenek.

SARBU-SIMONYI BORBÁLA, a Védegylet agrár programvezetője: „A gazdasági és a klímaválság megoldásában is kulcsszerepet játszhatnak a kisléptékű élelmiszertermelés és a helyi piacok. A kistermelői rendelet módosításával épp ezért nem értünk a munka végére, bár a minisztériummal folytatott egy éves egyeztetési folyamatot jónak és eredményesnek tartjuk. De további jogszabályokhoz is hozzá kell még nyúlni – mint például a piac- és vásártartás szabályai, jövedéki- és adótörvény –, és a közelgő magyar uniós elnökséget is fel kell használni arra, hogy üzenetünk az európai szintre is eljusson. Civil összefogás és ajánlás által a KAP 2013 és az EU 2020as stratégiába is be kell épülniük a kisléptékű élelmiszertermelést, értékesítést és feldolgozást segítő céloknak és programoknak.”Az uniós csatlakozás nagy próbatétel volt a magyar mezőgazdaságnak, mert egy jelentős réteg, a kistermelő gazdálkodók, nem voltak felkészülve a több évtizede támogatott gazdaságok versenyére, és a hazai jogszabályok sem jelentettek motivációt vagy segítséget számukra. Helyzetüket tovább nehezítette a rájuk zuhanó uniós higiéniai és élelmiszerbiztonsági szabályozás. Mindeközben különböző okok – például a plázák terjedése, helyi szabályozás és higiéniai előírások szigorítása – miatt az értékesítés fontos terepét jelentő termelői piacok is megszűntek.

Dr. ROSZIK PÉTER, a Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara elnöke, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke: “A gazdák zöme a túlélésért küzd, ezért minden olyan lehetőségre szükség van, amely emelni tudja a jövedelmeiket. Minél feldolgozottabb mezőgazdasági termékeket állít elő egy gazdaság, annál nagyobb lesz az életképessége. Kamaránk támogat minden olyan törekvést, amely a gazdák túlélését segíti, mert bízunk a magyar vidék feltámadásában. Az új jogszabályt fontos kezdő lépésnek tekintjük, és a további felesleges gátak lebontását is segíteni fogjuk minden erőnkkel.”

Dr. CSIZMADIA LÁSZLÓ, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke: „A hamarosan megjelenő jogszabály egyszerre segíti a vidékfejlesztést, egyszerűsíti a kisléptékű élelmiszerrendszer szabályozását és járul hozzá a magyar hagyományok ápolásához. A rendeletbe bekerülő úgynevezett kistermelői és falusi vendégasztal szolgáltatás nem más, mint hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, tájjellegű ételreceptek alapján az adott gazdaságban megtermelt nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése, melyhez jól társítható a gazdaság bemutatása mellett a hagyományos népi attrakciók (népviselet, néptánc, népzene) megjelenítése is.”HÁTTÉR:A kisléptékű agrártermelés a magyar vidéki népesség nagy hányadának jelent jövedelemkiegészítést vagy önellátást. A környezeti problémák, a gazdasági- az és energiaválság okán felértékelődik a helyi gazdaság. Az Európai Unió 2004-ben létrehozta az ún. higiéniai csomagot, amely az áruk szabad áramlásának európai elvéhez igazított, egységes élelmiszerbiztonsági standardot állít minden európai élelmiszert előállító üzem elé. A „hagyomány és rugalmasság elvének” megfelelően azonban a nemzeti kormányok tehetnek engedményeket a „kisléptékű, helyben és közvetlenül a fogyasztónak értékesített élelmiszerek” tekintetében. A magyar 14/2006 számú magyar „kistermelői” rendelet erre a célra született, ám alkalmazásának tapasztalatai az érintettek és a kormányzat számára is hamar világossá tették, hogy módosításra szorul. Ezért 2009 márciusában 17 civil szervezet szövegszerű módosításcsomagot nyújtott be a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium számára. Az összefogáshoz egy év alatt rengetegen csatlakoztak, így mára már 53 kistermelői- és vidékfejlesztési érdekekért küzdő szervezet alkotja a koalíciót, melyet a Nemzeti Civil Alapprogram és az Ökotárs Alalpítvány is támogat. A javaslatok egyebek között a „helyi” és a „kisléptékű” kifejezések tágítását, a kategória által lehetővé tett értékesítési lehetőségek kiszélesítését szorgalmazták. Például a kertjéből a paprikát, paradicsomot korábban csak nyersen, és csak a saját falujában értékesíthette a kistermelő. A hamarosan életbe lépő rendelet azonban lehetővé teszi, hogy ezen túl akár feldolgozva, például lecsóként is értékesítheti, akár a szomszéd megyében található boltban is. A minisztérium a civil javaslatok figyelembevételével módosította a rendeletet, és a módosítást 2010. március 11-én közigazgatási egyeztetésre bocsátotta. A közigazgatási egyeztetési anyagba a civilek számos javaslata is bekerült. Ilyenek például:- a javaslatnak megfelelően a kistermelői feldolgozott termék –pl sajt, kolbász – is bekerülhet a régió boltjaiba és éttermeibe- a kistermelői nyers hús értékesíthető lesz- nőttek a kistermelői kategóriában értékesíthető termékek mennyiségei Az FVM saját kezdeményezésére kerültek bele a rendeletbe a következő pontok:- az ún. falusi vendégasztal szolgáltatás bekerült a rendeletbe- mostantól a strucc- és emutenyésztők is bekerülhetnek a kistermelők körébe.
További teendők:
Kimaradtak azonban az új rendeletből nagyon fontos pontok. Például a termelői pálinka értékesítését az EU-s jövedéki szabályozás akadályozza, és kimaradt a termelői piac kategória létrehozása is, mert ezeket más, magasabb szintű jogszabályokkal kell rendezni. Információink szerint sajnos a falusi vendégasztal számára sem engedélyezik továbbra sem a házi disznóvágásból származó termékek értékesítését. A civilek a mai sajtótájékoztatójával egy időben egész napos konferenciát is szerveztek Kisléptékű élelmiszer-rendszerek jogszabályi környezete közelgő EU elnökségünk fényében címmel. Ennek társszervezője volt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is. A MNVH a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos társadalmi aktivitás és javaslatok koordinálásában nagy szerepet vállal honlapján (www.mnvh.eu ) , tagjain és fórumain keresztül. A 2013 utáni KAP-hoz fűződő társadalmi vélemények beérkezését az EU agrárbiztosa által indított internetes aloldal teszi lehetővé: (http://ec.europa.eu/agriculture/cap-debate), ahol közvetlenül fogadják a javaslatokat.””