Címke: beszélő

Kategóriák
Egyéb kategória

Sugárzó hamburger?

Mielőtt minden felelősséget átadnék a McDonalds-nak, megjegyzem, hogy nem kötelező bemenni. Lehet otthon is hamburgert sütni. Ezt az írást magamnak is szántam, hátha elgondolkom rajta 🙂
Úgy tűnik, megelégelte a McDonalds azt a hadjáratot, amit az egészséges étkezés hívei folytatnak ellene. Pár éve mindenki a Super Size Me c. filmen csámcsogott, aztán mikor másnap bement a gyorsétterembe, akkor csak a kis krumplit választotta a nagy helyett. Világot rengető hatása nem volt a filmnek, mindenki tudta eddig is, hogy csak gyorséttermi koszton élni meglehetősen egészségtelen, ezt most egy film is alátámasztotta.
Manapság ez a YouTube videó borzolja a kedélyeket, legalábbis engem sokkal jobban elborzaszt, mint az előző. Megvallom, eddig minden lelkiismeret furdalás nélkül ettem meg néha egy-egy hamburgert, de most nem kívánom! Nem hiszem, hogy valóban csak 100% színtiszta marhahús az, ami nem indul romlásnak, akár két nap múlva.
A cég saját bevallása szerint, egy húspogácsa több mint 1000 különböző marha húsát tartalmazza, és ezeket a marhákat a világ öt különböző pontján tartják. Teszik mindezt azért, hogy teljesen egyforma, egyenízű IZÉ-t etessenek meg velem.
A videót két hete láttam először, akkor vettem is egy hamburgert, amit azóta is egy műanyag dobozban őrzök, mert muszáj ezt nekem is kipróbálnom. Jelentem, két hét alatt romlásnak semmi jele, de nem akarom naponta nézegetni, lerakom a pincébe, legközelebb decemberben vetek rá egy pillantást. Majd referálok.
Persze, ez a kis videó nem rázta meg a multi céget, de mostanában mintha náluk is elindult volna valami, elkezdtek gyümölcsjoghurtot, gyümölcsöt, és zöldségeket is árulni a gyerekeknek. Talán mégiscsak tartanak attól, hogy egyszer lesz egy-két olyan gyerek, aki almát enne hamburger helyett, és ezt a törekvést vagy muszáj lesz még csírájában elfojtaniuk, vagy elérni azt, hogy ez az alma csak McDonaldsos alma lehessen. Mondanom se kell, nem önzetlenül teszik mindezt, valahogy meg kell tartani a vásárlókat.
Az Usa-ban több hamburgerben kimutatták a Coli H7-es törzsét, ami egy gyereket pillanatok alatt képes megölni. Mégis, hogyan tudott ez a baktérium a húsba kerülni?
A hús feldolgozását olyan gyorsan kell végezni (hiszen annyi éhes száj várja a napi betevőt), hogy nincs idő, rendesen betartani az alapvető higiéniás szabályokat, ezért a marha ürüléke keveredhet a hússal. Jól hangzik, ugye?! Amerikai barátaink már ki is találtak egy megoldást: sugárzással ártalmatlanítják a baktériumokat.
Sugárzó húspogácsa? Nem számít, adnak hozzá lufit, vagy gyűjthető játékot. Gyűjtsd össze mind a 99-et egy hónap alatt! Vagy egyen a gyerek transzzsír fagylaltot, transzzsír chips-szel. Hogy pontosan mi is a baj a transzzsírokkal, azt nagyon jól elmagyarázza PHZS, öröm lehet, ha valakinek ilyen tanárnője van!
Érdekes módón erre a veszélyre csak az utóbbi időben figyelt fel a média, komoly hisztériát okozva a „tudatos vásárlók” között. Napi öt gramm tanszzsír (a kiskrumpliban ennyi van) hosszútávon akár 30%-al növeli a szívbetegség kialakulásának veszélyét, és nagyban hozzájárul az érelmeszesedés kialakulásához is.
Állítólag októbertől Magyarországon is a megengedett 2% alá csökkentik a transzzsír arányát az olajban. Ellenőrizni sajnos soha nem fogjuk tudni.
Persze a hamburgerfogyasztás továbbra sem csökken. Ami egyedül aggasztja a tulajdonosokat az az, hogy lassabban növekszik, mint tíz éve. Ez is valami, gyorsan tenni is kell ellene. Megpróbálni egy pár olyan dolgot is árulni, amit bár nem vesznek meg az emberek, de legalább rajta van az „étlapon”. Saláta, bio tej. Mindenki megnyugtatta a lelkiismeretét?
Sőt, egy kutatásban bebizonyították, hogy a gyerekek szívesebben megeszik a sárgarépát, ha egy olyan dobozból kerül elő, amin Ronald Mcdonald mosolyog. Szomorú, de elhiszem.
2003-ban új szlogennel rukkolt elő a cég: minőségi alapanyagok, egészséges táplálkozás. Persze azt már nem tudták megmagyarázni, hogy mit keres a sült krumpliban glutén, sőt tej származék! Volt, akinek elvonta a figyelmét a teljes kiörlésű lisztet is (!) tartalmazó zsömle. Aki még ennek ellenére is veszélyesnek tartotta gyermekére a gyorséttermet, annak Amerikában sportközpontokat építettek az étterem mellé. Kosárlabdapálya, szobakerékpár, mászófal. Ez itt kérem az egészség háza! Aztán itt a legjobb: fittnesz dvd. Tornázzon ön is a Big Mac menü után, és meglátja fitt, és egészséges marad 120 éves koráig! Minden el van intézve.
Még mindig nem ment el az étvégya? Nézze meg David Hasselhoffot részegen hamburgert enni! És mégegyszer.

Kategóriák
Egyéb kategória

A sátoraljaújhelyi hászid

Sátoraljaújhelyen egy sírt kerestünk a temetőben. Tudni kell, hogy a vidéki zsidó temetők, ha körbe vannak kerítve, akkor általában zárva is vannak, ritkán látogatják őket, kevés ember maradt vidéken, aki eljárhatna. Ilyenkor általában van egy telefonszám a kapuban, amit hívni kell, ha be akarunk menni, és pár perc múlva megjelenik a kulcsok őrzője, és kinyitja a temetőt. Újhelyen szerencsénk volt, egy zsidó őrzi a temetőt (aki nem mellesleg hászid ősökkel rendelkezik, és magát is annak vallja), és nagyon barátságosnak, vendégszeretőnek bizonyult. Mikor kijöttünk az „új” temetőből, rögtön a kocsijába ültetett minket, és megmutatta a várost zsidó szemmel. Láthattuk hol volt a fürdőház, a kóser pékség, sörgyár, hol lakott a rabbi, hol volt a gettó, és hol lakik az édesanyja, aki most is kóser.
Mint megtudtuk, kóser húsért Nyíregyházára kell utazniuk, de kísérőnk régebben tanulta a kóser vágást, csak nem vizsgázott le, ezért saját vágásában tökéletesen megbízik. (Naná :-))
Még az antwerpeni főrabbi is megnézte egyszer, hogy hogy vág, és azt mondta neki, hogyha van kedve, akkor leteheti nála a vizsgát. Ez pedig nem akármi!
Sátoraljaújhely többek között Teitelbaum Mózes (Jiszmách Mose) „csodarabbiról” is híres. Persze az ő sírját is meglátogattuk, ha már volt szerencsénk ilyen fantasztikus útbaigazítót találnunk magunknak. A síron a gyertyák égtek, ugyanis nem sokkal korábban mentek el onnan szatmári hászidok. (Akik manapság sajnos egészen más miatt kapnak nyilvánosságot.)
Itt kaptunk egy rövid zsidó történelemleckét, egy kis vallásoktatást, és egy pár történetet Teitelbaum Mózesről. Megtudtuk, hogy T. M. hagyományos ortodox zsidó családba született, de idősebb korában érdeklődni kezdett a hászidizmus iránt. Ezért hát felkerekedett, és elment Galíciába, hogy megtudja, mi is az valójában. Pont Tisa BeÁv napján ért oda, és nagyon csodálkozott, hogy a zsinagógából éneklés, és tánc hangjait hallja. Mielőtt még felháborodottan megkérdezhette volna, hogy hogyan lehet ezen a szomorú böjtnapon vigadni a galíciai rabbi azt a választ adta, hogy a szívükben ők is szomorúak, de minden okkal, Isten akarata szerint történik, ami előtt fejet kell hajtani, s mi több, örömmel kell fogadni. Ez a gondolat annyira megfogta T.M-t, hogy idővel saját maga is a hászid lett.
T. M. később több csodálatos dolgot is tett. A legenda szerint ő gyógyította meg a betegeskedő Kossuth Lajost gyerekkorában, és édesanyjának a következő szavakat mondta: a fiad népének dísze-koronája lesz.
Teitelbaum rabbi egész életében komolyan várta a messiás mielőbbi megérkezését. Minden pénteken délután felkapaszkodott a Sátor-hegy tetejére, mert úgy értelmezte, a szombat beköszöntése előtt lesz a várva várt pillanat, és személyesen látni akarta a Messiás tündöklő megjelenését. Egész délután a hegytetőn időzőtt, mert onnan jó messzire el lehetett látni, ám amikor lebukott a nap a látóhatár szélén, elindult haza. A szombat beköszöntött, és a rabbi csalódottan tért vissza a városba, hogy egy hét múlva új reménnyel várja a megváltást. Mi persze libegővel mentünk fel a hegyre, ugyanis itt üzemel Magyarország leghosszabb libegője, ami annyira hosszú, hogy a közepén van egy megálló, ahova szakaszjeggyel lehet felmenni. Kicsit könnyebb dolgunk volt, mint annakidején a rabbinak. Amikor azután Teitelbaum rabbi 1841-ben megtért őseihez, a hitközség vezetői mesterük iránti tiszteletből úgy döntöttek, egy szegény, állástalan bóhert fogadnak fel, akinek ezután az lesz a feladata, hogy minden péntek délután, a szombat beköszöntése előtt megmássza a Sátor-hegyet, és jelentse a községnek, megérkezett-e a Messiás.
Teitelbaum rabbi 33 évig tevékenykedett Újhelyben. A tanítás mellett kiterjedt irodalmi munkásságot fejtett ki. Vallási műveinek nagy részét a Szentírás könyveihez fűzött kommentárok, erkölcsprédikációk és un. Responzumok – feleletgyűjtemények adják. 1841-ben bekövetkezett halála után egy megosztott hitközséget hagyott hátra, olyannyira, hogy az általa alapított dinasztia egyik tagját sem ültethette az újhelyi rabbiszékbe, így utódai Máramarosszigetre költöztek, ahol népes és nagy kisugárzású hászid központot építettek ki.
A temetőből kijövet hatalmas meglepetés ért minket, ugyanis egy férfi mikve üzemel a temető mellett, amit a mai napig használnak. Persze itt is hallottunk egy pár vicces történetet az izraeli rabbiról, aki telefonon megüzente, hogy neki hideg vizű mikve kell, csak arra nem számított, hogy Újhelyen a forrásvíz 2-3 foknál nem melegebb. Volt is sikongatás, amikor megpróbált alámerülni, még szerencse, hogy van egy átfolyós vízmelegítő, amivel gyorsan orvosolni lehetett a problémát. 🙂 További híres újhelyi zsidók: Schwarz Vilmos 48-as honvéd főhadnagy, Engel József szobrász, Korpás (Klein) Alfréd lapszerkesztő, dr. Székely Albert főügyész, Schön Vilmos kórházigazgató, Reichard Salamon polgármester, Szépkuti Miklós költő és matematikus, József Attila barátja.
Érdemes még megemlíteni, hogy Újhelyen üzemel Magyarország legszigorúbban őrzött börtöne is, aminek az aljában Börtönmúzeum üzemel, ahova stílusosan csak csengetés után lehet bejutni, majd rázárják az emberre az ajtót. Persze itt is találtunk zsidó vonatkozású kiállítási tárgyat, ennek a hímzett kendőnek a „személyében”, amit nem nagyon sikerült lefotózni, de azért a csillag, és a héber betűk nagyon jól kivehetőek. Na meg persze a „Mózeske” felirat 🙂 Mi is itt vagyunk a képen 😉

Kategóriák
Egyéb kategória

Zsidó rituális fürdő, a mikve

Mint korábban már szó volt róla, a kóser háztartásokban az edényeket első használat előtt megmerítik a Mikvében, azaz a zsidó rituális fürdőben. Persze nem csak az edények „mennek” a mikvébe, hanem a zsidóasszonyok is. Először az esküvőjük előtt, utána pedig minden hónapban a menstruációjuk utolsó napjától számított hetedik napon. Ha egy új közösség telepedik le valahol, először mindig mikvét építenek. Ez a hely annyira fontos, hogyha egy városban valamilyen oknál fogva el kell adni a zsinagógát vagy a mikvét, akkor a zsinagógát szabad csak eladni.
Vallásos házaspároknál a férj és a feleség különleges havi ritmusban éli az életét. A menstruáció alatt, és utána azon a hét napon, amíg az asszony nem merítkezett meg a mikvében, tilos a házasélet. Ezt az időszakot Nidának nevezik. Ilyenkor a pár külön ágyban alszik, és még csak egymás kezét sem fogják meg, nehogy kísértésbe essenek 🙂
Ez a törvény annyira szigorú, hogy ha pl. a férj kér egy pohár vizet a feleségétől, akkor a nő nem adja közvetlenül oda neki a kezébe, hanem leteszi az asztalra, ahonnan a férje felveszi.
Fontos megemlíteni, hogy a Nida nem azért alakult ki, mert ilyenkor a nőt piszkosnak tartanák! Ez egy spirituális dolog, amit csak az érthet meg igazán, aki benne él. (Mi a férjemmel nem, úgyhogy csak kívülállóként tudok erről a témáról írni.)Valóban erős kötelmekkel jár, de hosszú ideig fenntartja a jó kapcsolatot a házaspár között, az unalom ritka vendég azoknál a családoknál, akik tartják a Nidát. A hetedik tiszta nap estéjén az asszony elmegy a mikvébe, ahol tetőtől talpig alaposan megtisztálkodik. Hajat mos, körmöt vág, stb. Utána lép a mikve medencébe, ahol teljesen megmerítkezik, elmond egy áldást, majd újra alámerül. Ezt egy felügyelő asszony „ellenőrzi”, aki arra hivatott, hogy megfigyelje, valóban mindenhol ellepte-e a nőt a víz (pl. nem maradt-e a hosszú haja a víz tetején?)
Két hét különalvás után, már a férj is, és a feleség is nagyon várja, hogy végre együtt lehessenek a mikve után, és végre ne csak beszélgessenek este! Könnyű kiszámolni, hogy ez a nap az ovulációs ciklus legtermékenyebb napja.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy vallásos zsidóknál minden hónapban van egy nászéjszaka.
A zsidókra – többek között – két törvény is vonatkozik a házasélettel kapcsolatban: a férfire, hogy nem kényszerítheti semmire a feleségét, amit ő nem kíván, illetve, hogy igyekeznie kell örömöt szerezni az asszonynak, a saját öröme csak másodlagos legyen. A nőre pedig, hogyha a férje otthon van, nem szabad halogatnia a mikvébe menést.
Azt gondolom, egy jó házasságban két hét után már egyik fél sem halogatja szívesen az ilyesmit.
A szefárd zsidóasszonyoknál szokás volt a „tiszta” napjaik alatt minden péntek délután felkeresni a mikvét, ahol a délelőtti sütés-főzés után kicsit megpihenhettek, relaxálhattak, beszélgethettek, sőt néhol még masszíroztattak is.
A férfiaknak külön mikvéjük van (Budapesten ugyanabban az épületben, ahol a női, csak az emeleten) és a vallásosak minden pénteken elmennek most is.
Mikvébe csak olyan zsidó nők járhatnak, akiknek zsidó a férjük. Azt tartják, hogy akinek a gyermeke a mikve után fogant, annak könnyű szülése lesz. De még annak is érdemes elmenni legalább életében egyszer a változókor előtt, aki nem tartja a Nidát, ugyanis hatalmas spirituális élmény.
A gyönyörűen felújított mikve a Kazinczy utcában található és előre be kell jelentkezni.
Kedves novella a mikvéről itt. 🙂
Fotók a mikve felújításáról itt, Kelemen Gábortól.

Kategóriák
Egyéb kategória

A kóserságról röviden, II.

Akkor folytatnám a kóser konyha bemutatását. Nézzük magukat az ételeket!
Kóser minden zöldség, és kóser minden gyümölcs is. Ezeknél az élelmiszereknél csak arra kell figyelni, hogy nehogy valamilyen pici bogarat vagy kukacot megegyünk a növénnyel együtt, mert a bogarak nem kóserek.
Az állatok két részre oszthatók: kóserek, és nem kóserek.
Kóser szárnyasok: csirke, liba, pulyka, kacsa, galamb. Nem kóser pl. a strucc, a sas, a varjú és a többi ragadozó, vagy dögevő szárnyas. (Ha rajtam múlna, én a galambot is idesorolnám)
Kóser emlősök: minden olyan állat, ami hasított patájú és kérődzik. Ilyen a marha, a kecske, a birka, a szarvas. És persze mindenki kedvenc csemegéje a zsiráf. 🙂 Mivel zsiráfot elég nehéz lenne rituálisan megfelelően levágni, ezért csak maga az állat kóser, a húsához ritkán jutni 🙂
Nem kóser a szamár, a teve, a ló, és semmilyen öszvér állat sem, még akkor sem, ha két kóser állat keresztezéséből született.
Kóserek azok a halak, amelyeknek van uszonyuk és pikkelyük is. Ilyen a ponty, a keszeg, a lazac stb. Nem kóser a harcsa, az angolna, a cápa stb. A halra nem vonatkozik a kóser vágás szabálya, azt mindenki leölheti maga.
Nem kóser sajnos egyik tenger gyümölcse sem, se a polip, se a kagyló, se a homár, se a garnéla. Szintén nem kóserek a bogarak, ízeltlábúak, ez alól egy sáska faj kivétel egyedül, aminek nem tudom a nevét, de én amúgy sem ennék sáskát.
Tréfli még az összes rágcsáló, a békák, csigák.
A kóser állatok is csak elviekben kóserek. Csak akkor fogyaszthatóak (és ez nagyon fontos), ha szakképzett metsző (sachter, sajchet) öli le őket. Miután az állat kivérzés következtében elpusztult, megvizsgálják a belső szerveit. A marhának pl. a gyomrát (nem nyelt-e le egy szöget legelés közben, ami kilyukasztotta a gyomrát), és a tüdejét (nincs-e rajta valamilyen betegségre, gümőkorra utaló jel, vagyis sima-e). Ha ezeknek a feltételeknek megfelelt, akkor a marha első fele ehető. A hátsó felében van egy ideg, ami tiltott, nagyon nagy szakértelmet kíván az eltávolítása, ezért csak nagyon kevesen végzik el. Többek között ezért is ennyire drága a kóser marha, mert sajnos gyakran találkozni olyan állattal, amelyikről vágás után derül ki, hogy beteg volt, amellett a hátsó felét nem kóserként kell eladni.
Az állatnak annyira egészségesnek kell lennie, hogy elviekben még egy évet élhessen. Ezért is vitatkoznak rabbik a mai napig azon, hogy kóser-e a tömött liba, és jó-e a kövér libamáj? (A libát sok helyen annyira tömik, hogy egyáltalán nem tudnak már mozogni, ha nem vágnák le őket elpusztulnának maguktól. Megjegyzem, ezeknek a libáknak a legjobb a májuk.) A vitára volt is egy régi, híres eset, amikor a pozsonyi rabbi és a sátoraljaújhelyi rabbi vitáztak a libamáj kóserségét illetően. Mindkettő vett egy libát, igazát bizonyítandó, hogy megél, vagy nem él meg a liba még egy évet. A pozsonyi rabbi libája (aki a kóserság mellett tört lándzsát) túlélte a próba esztendőt, míg a sátoraljaújhelyi rabbi (aki azt mondta, hogy egy tömött liba nem lehet kóser) libája elpusztult az év alatt. Mi ebből a tanulság? Semmi 🙂 Mindenki a saját rabbija szavát követi.
A tejtermékekről: kóser minden kóser állat teje, illetve az abból készített tejtermék, ha nem került bele semmilyen tiltott adalék. Még az ortodoxok is sokan elfogadják pl. azt a tényt, hogy vaj csak tehéntejből készíthető, ezért ha nincs benne más, akkor a bolti hechser (kósersági pecsét) nélküli vaj is ehető.
Tilos a tejes és a húsos ételek keverése. Nem csak egyszerre főzni nem szabad őket, de teljesen külön edényeket kell használni hozzájuk. Mivel ezek az ételek a gyomorban is keveredhetnek, ezért húsos étel fogyasztása után várni kell egy bizonyos időt, amíg tejes ételt ehetünk. (Változó időtartam: engedékenyebbeknél egy óra, szigorúaknál hat) Tejes étel után van ahol várnak egy órát, de van ahol elég egy szájöblítés, és jöhet a hús. Ez nem igaz a kemény sajtokra, mert az sokáig a gyomorban marad.
Tojás: kóser minden kóser állat tojása, ha nincs benne egyetlen vércsepp sem. Ha van, akkor nem elég kiszedni, a tojás tréfli. Általában a fehér héjú tojásokban ritkábban van vér.
Vannak párve ételek, azaz párosak, amit mind húsoshoz, mind tejeshez lehet enni. Ezek a zöldségek, gyümölcsök, gabonák. A tojás, a hal, cukor, stb.
Nagyon fontos még a bor illetve a borból készült termékek kósersága (ecet pl.) A bor legalább annyira szigorú felügyeletet igényel, mint a hús.
Kóser minden tojás nélküli száraztészta (általában az olasz tészták), cukor, liszt, só, csípős fűszerek. Magyarországon kóser a Vénusz olaj, a Floriol, a Bertolli extraszűz olívaolaj. Kóser a Coca Cola, a Pepsi, a Nestea, minden ízesítetlen sör, vodka, rum, gin, whisky.
Kóser termékek kaphatóak a Rothschild kóser boltjában, (Dob u. 12) és a többi nem kóser üzletükben is van külön kóser polc. Hús a VII. Dob u. 35-ben, ajánlatos előre telefonálni. (++36-1- 344-5165 ) Ugyanitt az udvarból lehet bemenni egy kis boltba, ami sokkal olcsóbb mint a Rothschild. Pékség: Cari mama Pizzériája (tejes pizza, kenyér, barchesz és parve pékáruk, tejáru) VII. Kazinczy u. 28. (A pizza eszméletlen drága, de a pékáru megfizethető).
Sok kóser áru van az Ázsia boltban a nagycsarnokban, illetve a két Kulináris üzletben, csak figyelni kell a hechsert. Aki komolyan gondolja a kóser konyha vezetését, annak 3-4 havonta érdemes kimennie Bécsbe, mert sokkal nagyobb a választék, és sokkal kedvezőbb árakat is találni, mint Magyarországon.
Mindent a kóser borokról: http://www.judapest.org/?p=990
Kóser halakról itt olvashattok. A kóser E számokról pedig itt.
Egy nagyon jó kis kóser lista a Magyarországon kapható kóser termékekről itt olvasható, de sajnos nem bővítik az utóbbi időben 🙁
Bécsi kóser üzletek térképpel pedig itt találhatók.Azt még fontos megjegyeznem, hogy a kóserságnak is vannak fokozatai, amit az egyik rabbi elismer kósernak, azt a másik nem biztos, de ebbe már igazán nem akarok belemenni.

Kategóriák
Egyéb kategória

A kóserságról röviden, I.

Kóser bonyodalmak, avagy gondolatok a kóserságról.
Kaptam egy e-mailt valakitől, hogy ő is szeretne kóser konyhát vezetni, mondjam el, hogyan kell. Ebben a posztban csak a konyháról, mint a lakás részéről, illetve az edényekről írok egy pár dolgot, de közel se mindent! Ez nem olyan egyszerű, nagyon sok mindent kell tudni hozzá, de ha az ember komolyan gondolja, előbb utóbb menni fog. A rabbik azt szokták tanácsolni, hogy először ne legyen igazi kóser minden, csak próbáljunk meg úgy csinálni, mintha. Tanuló időnek tökéletes.
Ez azt jelenti, hogy maradhatnak a régi edények, de jelöljünk ki közülük külön húsosat és tejeset, és ezentúl csak olyanokat együnk belőle, ami elvileg kóser is lehetne. Általában a kék a tejes jele (kék bögre, csík a kistányéron), a piros pedig a húsosé (a konyharuhán is). Ha már itt nem hibázunk, akkor érdemes már csak új edényeket vásárolni, nehogy valami olyan hibát kövessünk el, hogy a szép új kóser porcelánt ki kelljen dobni.
Minden új edényt használat előtt el kell vinni a mikvébe, a zsidó rituális fürdőbe megmeríteni, a megfelelő áldás kíséretében. (A Mikvéről is készül egy iromány) Mivel a mikve elsősorban spirituális megtisztuláshoz vezet, és nem fizikálishoz, ezért itt nem a koszt mossuk le az edényekről, hanem spirituálisan előkészítjük az edényt a kóser ételek főzésére. Éppen ezért mielőtt odavinnénk a lábosainkat, alaposan el kell mosogatni, minden címkétől meg kell szabadítani, hogy a víz mindenhol érintkezhessen vele. Ha nincs mikve a környéken, semmi vész, megteszi egy folyó, de a tenger is. Ahol nagyon sok vallásos zsidó él, vannak olyan konyhafelszerelés üzletek, ahol bent az üzletben rögtön meg is lehet meríteni az edényt, és nem kell máshova elvinni. Elég kényelmes megoldás.
Fontos, hogy teljesen elkülönítsük a tejes ételekhez használt edényeket a húsos ételekhez használtaktól. Erre rendszerint külön konyhaszekrényt használunk. Ha valaki megteheti, jó, ha két mosogatója is van, sokkal kényelmesebbé teszi az életet, mint állandóan kézben tartott edényeket mosogatva arra vigyázni, hogy ne érjen a mosogatóhoz. Általában a mosogatógép húsos, mert többször eszünk húst, mint tejet, több edényt piszkolunk. Ha már két gépünk nincs 🙂
Van, akinek két hűtője is van, de erre igazából nincs szükség, ugyanis a becsomagolt, hideg ételek nyugodtan lehetnek egy hűtőben. (Fontos a hideg)
Persze a konyhapultot el kell különíteni egymástól, külön pulton készíteni a húsos, és külön pulton a tejes ételeket.
Ha valaki meglévő konyháját szeretné kóserolni, nagy fába vágja a fejszéjét! Érdemes segítséget kérni egy rabbitól. Mi is ezt tettük, sőt ha valami gondunk van, mostanság is telefonálunk neki. Jobb megoldás az edény kidobálásnál! Minden eszközt, gépet, ami érintkezhet közvetlenül az élelmiszerrel kóserólni kell. A sütőt alaposan ki kell takarítani, majd ha van benne öntisztító program, akkor azzal kiégetni. Ha nincs, akkor sokáig hevíteni, majd gázzal működő „mini lángszóróval” mindenhol kiégetni, amíg izzik. Utána hagyni kihűlni.
A konyhapultot (laminált fa, márvány) le kell sikálni, vizet önteni rá, majd forró vasalóval mindenhol „kivasalni”. Nekem tömörfa a munkapultom (nem lehet kóserolni), amire egy műanyag táblát teszek ha kósert főzők, pontosan betartva, hogy a tábla alja mindig alulra kerüljön. A fémmosogatót szintén lángszórózni kell.
Vannak edények, amiket lehet kóserolni. Ilyen a rozsdamentes acél. Hő hatására az edények beszívják magukba a bennük készített ételt, ezért nem elég az edényeket elmosni ahhoz, hogy kóserek legyenek. Sok edényt úgy lehet kóserrá tenni (kóserolni), hogy nagyon forró vízbe kell bemártani egy pár másodpercre és így a hõ hatására kitisztul, és ezután rögtön hideg vízzel kell leöblíteni. Ezt akkor lehet megtenni, ha az edényt elõtte 24 órán át nem használták. Nem lehet viszont a teflont, a kerámiát, a porcelánt és a hőálló üveget sem. Ez utóbbi edények magukba szívják az ételt, és már nem lehet eltávolítani onnan. Érdekes, hogy egy sima üvegpohár mosogatás után mindig kóser, de a hőálló üveget nem lehet kóserólni. (Én szombatra új edényeket vettem, és nagyon figyelek rájuk. Mégis előfordult már, mivel nem minden kóser nálunk, hogy a fiam a kóser salátára rádobott valami tréfli dolgot. Gyorsan hívtam a rabbit, aki megnyugtatott, hogy nincs semmi baj, mert az étel nem volt meleg. Öntsek ki mindent, hideg vízzel mosogassam el, és hagyjam állni. Igaz nekem, ha valamivel komoly probléma történne, akkor sem kell kidobni, mert jó lesz hétköznapokra, de mégis újat kéne venni.)
Ezek az előírások nagyon bonyolultnak tűnnek (azok is), de hamar bele lehet jönni. Igaz az is, hogy ilyen fél kóser konyhát vezetni, mint amit én vezetek, sokkal több munkával jár, mint egyszer megcsinálni az egészet, és aztán tartani az előírásokat, de mit tehet az ember, ha olyan gyarló, hogy képtelen lemondani bizonyos dolgokról? 🙂
Megjegyzem, hogy ortodox vendégeim természetesen csak úgy esznek az általam főzött ételekből, ha jóval étkezés előtt megérkeznek, és felügyelhetik az ételkészítést. Ezzel nincs probléma, legalább többet lehet beszélgetni. De ha csak úgy időre hívnék ilyen vendégeket, akikkel nem is vagyok napi kapcsolatban, akkor nem várhatnám el, hogy egyen a tányéromból. Ebben az esetben eldobható műanyag tányérral terítek, és hozatom az ételt. Így a legegyszerűbb, és senki nem haragudhat meg a másikra ok nélkül.
Az ételekről és a mikvéről legközelebb írok. Folyt. Köv.

Kategóriák
Egyéb kategória

ZWACK PÉTER 80 éves

Bár személyesen nem ismerem Zwack Pétert, de szeretnék megemlékezni erről a kerek évfordulóról én is. A barátai mostanában nagyon készülődnek a köszöntésére. Ebben a blogban még stílusos is, hiszen a Zwack ház a gyártója az oly kedvelt Kosher szilvapálinkának is. Pár éve már nem csak a hagyományos kóser (szerintük kosher) szilvapálinkát gyártják, hanem öt félét készítenek: Szilva, Reserve, Barack, Körte, Vadmeggy. A Reserve egyébként valóban nagyon finom, 2005-ben ezüstérmet is nyert a bécsi párlat versenyen. A pálinka ágazatot amúgy Zwack Sándor (Zwack Péter fia) vezeti. Mi magunk azonban az Unicum-nak vagyunk nagy tisztelői (ami sajnos nem kóser, vagy legalább is nem kapott hechsher-t, vagyis kósersági pecsétet). Olyannyira, hogy egyik évben, amikor összesen csak két félliteres üveggel ajándékoztak meg bennünket hanukarácsonyra a rokonok, barátok, rögtön elkezdtünk azon gondolkodni, hogy vajon, már nem szeretnek minket, hogy ilyen gyerekadaggal akarják kiszúrni a szemünket?! Biztosan érezték rajtunk az enyhe neheztelést, mert azóta minden év úgy kezdődik, hogy legalább négy-öt kerek sötétzöld üveg sorakozik a polcon. Nem tudom, hogy lehet, hogy ilyenkor májusban már egy csepp sincs belőle?! Bár azt olvastam, hogy szobahőmérsékleten jó fogyasztani, mert akkor érezni legjobban az ízeket, nálunk mindig a mélyhűtőben van, és akkor ízlik igazán, ha annyira besűrűsödik a hidegtől, hogy alig akar kijönni az üvegből. Van még egy praktikus oka is a mélyhűtőben való tárolásnak: ha esetleg betörnek, a mélyhűtőt valószínűleg nem pakolják ki! Egyszer Zwack Péter mesélte egy riporternek, hogy amikor megkóstolta a nagyanyja az Unicumot, felháborodottan kérdezte: És mi ebből élünk? : ) Zwack Péter szerint egyébként az emberek két részre oszthatóak: akik ki nem állhatják az Unicumot, és azokra, akik nem tudnak nélküle élni. Én ez utóbbi csoporthoz tartozom. Egy kedves kilencven éves hölgy ismerősömtől hallottam ezt az aranyos kis reklám dalocskát, amit ő a húszas, harmincas évekből tud:
„Néhány korty Unicum majd rendbe hozza a gyomrod,
Igyál pár kortyot, s nem lesz több gondod!
Régóta itala ez gazdagnak, szegénynek,
S neve e kincsnek: Zwack Unicum”
Zwack Unicum
És egy kis Unicum történelem a honlapjukról:

1847 Amikor Zwack József elhatározta, hogy megalapítja gyárát, már tíz esztendeje működött a világ első vasútvonala az angliai Stockton és Darlington között, Magyarországon pedig a reformországgyűlések lázában égő honatyák a magyar nyelv hivatalossá tételén munkálkodnak. S 1847-ben, amikor „eczet s szeszitalok gyártmányára és árusítására engedelmet adatni” kér, meglehet, hogy a későbbi márcziusi ifjak már a Pilvax kávéházban cserélnek eszmét a jövőről. 1883 májusában, amikor lajstromba vették az Unicum néven forgalmazott gyomorkeserű likőrt, gömbölyű üvegben, rajta fehér alapon piros kereszttel a Nemzeti Színházban premier volt, bemutatták Madách művét Az ember tragédiáját. Zwack József az 1885-ös Budapesti Országos Általános kiállítás egyik zsűritagja a rendezvényre bizonyára konflison érkezett, de a világsajtót már bejárta, hogy egy negyvenegy esztendős tehetséges mérnök, bizonyos Karl Benz megalkotta az első gépkocsit, igaz a „tökéletlen” zajos példánynak még eggyel kevesebb kereke volt, mint a megszokott, biztonságos bérkocsiknak.A kiállítás katalógusában már azt olvashatjuk, hogy a 22 munkást foglalkoztató gyár 20-30 ezer forint értékű különféle likőrt, szilvóriumot, konyakot szállított Ausztriába, Franciaországba, Oroszországba, sőt Amerikába is. Az utóbbit akár egy korszerű fényképezőgép is megörökíthette volna, az Újvilágban, hiszen éppen ebben az esztendőben készítette el egy Eastman nevű úr azt a kamerát, amellyel már amatőr fotósok is képessé váltak arra, hogy megörökítsék a számukra fontos pillanatokat… Az 1890-es évek A Zwack családnak igenis volt vonzalma a technika újdonságai iránt. Az irattár őrzi a dokumentumok, amelyben a Zwack cég hivatalosan bejelenti, hogy egy „Freisler féle felvonót szándékozik telephelyén felállítani a pincehelyiségek és a földszint összekötésére.” Ekkoriban az 1892-es esztendőt mutatja a naptár, s a gyár beköltözik jelenlegi Soroksári úti székhelyére.1894-ben az ország már a milleniumi ünnepségek előkészületeivel foglalkozik, Kossuth halálhíre érkezik a turini önkéntes számüzetésből – a Zwack archívum ekkorról őrzi az első olyan likőrös címkét, amelyen az Unicum ma is ismert zöld palackja látható. 1895-ben, a nagy ünnepségek küszöbén a Zwack József és Társa, Budapest megszerzi a kiegyezés óta egyre divatosabb és rangosabb „császári és királyi udvari szállítói” címet. A századforduló után 1905 és 1909 között jelent meg a Zwack Unicum mai napig legismertebb plakátja, a Vizesember. Hogy 1914-ben, alig három hónappal a szarajevói merénylet után, a fiatal Herrmann Anti, apjának nagyságos Dr. Herrmann Antal egyetemi tanár úrnak, miért éppen ilyen képes levelezőlapon írt Pozsonyból a Krisztina körútra, nem tudjuk. De látható, hogy a világháború ütközetében sebet kapott, kimerült magyar katonát ápoló vöröskeresztes nővér hűsítő kendője mellett ott vár szinte elsősegélyként az Unicum palackja is.„Mire a levelek lehullnak, vége a háborúnak…” idézzük fel Vilmos császár elhíresült tévedését. Elmúlt az ősz, a tavasz is közelgett, de a 94 éves Zwack József hiába várta, hogy beteljesedjék a császár ígérete. Pedig, 1914-ben amikor Ferdinánd halálának hírével vitték szét a rikkancsok a lapok különkiadásait még hihetetlen munkakedvvel dolgozott. „Sajátkezűleg írt alá akár 400 levelet és például a 246-ik intő levélnél észrevette, hogy a megintett fél már két nap előtt fizetett.”Ahonnan mindezt felidézzük a Magyar Ipar 1915 február 28-i száma, amely nekrológban emlékezve tudatja a szomorú hírt, hogy a szakma generálisa, mert így nevezték az öreg Zwack Józsefet, 94 esztendősen távozott az élők sorából. Amerikában bejött az alkoholtilalom, s így a társaságnak komoly exportkapacitásai maradtak kitöltetlenül. Ekkor alakították meg a Zwack Glória céget villanyégők és neonreklámok gyártására. Képünkön még az ellenkező irányú forgalomban, de ott van Benz találmányának kései utóda. Sofőrje talán éppen az Unicum fényreklámjára tekint, a harmincas évek Oktogonján. S lehet, hogy moziba igyekszik, ahol a film előtt láthatja a Szerencsés flottást, az Unicum első reklám rajzfilmjét, amelynek generációkkal késöbbi rokonát Keserű Henryt, ma a televízióban láthatjuk. 1944-ben, miközben a szövetséges csapatok már partra szálltak Normandiában, a gyárat bombatalálat érte, de „a destillatio gépei csodával határos módon intactak maradtak” és a háború végén folytatódhatott az Unicum gyártása. A II. világháború után 1946-ban az új forint megjelenését a Ludas Matyi című szatirikus hetilap címlapján az akkori miniszterelnökkel Nagy Ferenccel, mint vizesemberrel köszöntötte, az Unicum helyén ezúttal az új forint hullámzott a habokban. 1948-ban, abban az évben, amikor sportolóink a londoni olimpián jeleskedtek, a gyárat államosították és a család menekülni kényszerült. Az eredeti recepttel a zsebében Zwack János olajoshordóval letakart vadászszéken ülve, egy orosz katonai teherautó platóján érkezett a négy hatalom által szektorokra osztott Bécsbe. Az állami monopólium egy Zwack Béla által átadott hamis recept alapján tovább gyártotta az Unicumot és exportálta a távoli Amerikába, ahol a Zwack család otthonra talált. 1958-ban a Zwack János által a magyar állam ellen indított perben az amerikai bíróság elmarasztaló döntést hozott. S míg Brüsszelben az Atomium tövében, a világkiállításon a magyar likőrmonopólium is szerepelt termékeivel, véglegessé vált, hogy sem Zwack sem Unicum néven nem exportálhatnak többé a nyugati világba. De ezt a döntést Zwack János, Péter édesapja sajnos már nem érhette meg. 1970-ben a Beatles együttes feloszlásának évében Zwack Péter visszatért Európába és Olaszországban átvette a Zwack Unicum gyártásának és forgalmazásának felügyeletét. Ismét Magyarországon 1989-ben az eredeti Unicum visszatért Magyarországra, aznap, amikor bejelentették a Zwack Unicum Budapest Kft. megalakulását, George Bush amerikai elnök volt a főváros vendége. A vállalat 1991 elején megkezdte az eredeti likőr forgalmazását. 1993-ban kevesebb mint egy évvel azután, hogy megalakult a Zwack Unicum Részvénytársaság, részvényei megjelentek a tőzsdén. Részvényeseink a lapokból értesülhettek arról, hogy Spielberg elkészítette a Schindler listája című filmjét és Oscar díjat kapott. 1999-ben népes vendégsereg ünnepelte az Unicum hazatérésének 10 évfordulóját.

Ezt még érdemes megnézni, két vicces Zwack Unicum reklám a YouTube-ról 🙂

Kategóriák
Egyéb kategória

A szombati ebéd: sólet

Mivel nem vagyok vallástudós HERMAN WOUK: ÉN ISTENEM című könyvéből bemásolnék ide egy pár gondolatot a szombatról. Ez fontos lehet a szombati ebédről szóló postomhoz. Bocsánat, ha kicsit hosszabb lélegzetű írás lesz, de ez a legfontosabb ünnepünk.

„A vallásos zsidó szombaton nem utazik, nem főz, nem használ sem mechanikus, sem elektromos meghajtást, nem nyúl pénzhez, nem dohányzik, nem ír. Az ipari világ megszűnik létezni számára. A civilizációnak majdnem minden áldásától elfordul. A rádió elnémul, a tévé nem világít. Szinte az összes kellemes konvencionális időtöltés – a mozi, a foci, a baseball, a golf, a színház, a szórakozóhely, az autózás, a kártya, a rostélyparti – nem létezővé válik. A zsidó szombat szertartása csak úgy érheti el célját, ha szinte teljesíthetetlen követelményeket állít föl. Ne kerteljünk: az a zsidó, aki betartására vállalkozik, a pénteki naplementétől a szombati alkonyat végéig el van vágva a világtól. Ám az a másik világ is nagyon kellemes. Miután, szándékom szerint, eléggé ráijesztettem az olvasóra a szombat fekete oldalának lefestésével, fel kell világosítanom, hogy a szombattartó zsidó számára ez a nap az élet sarkpontja és az öröm, a felfrissülés, a vidámság forrása. Ezt könnyű kijelenteni, de így persze nem sokat mond. Mindjárt megmagyarázom. A puritanizmus “szombatja” és a még annál is korlátozóbb sábbát közötti nagy különbség a kettő szellemének szinte érzékelhetetlen, mégis hatalmas eltérésében rejlik. A mi szombatunk azzal kezdődik, hogy áldást mondunk a fényre és a borra. Fénnyel és borral nyitjuk a napot. Az előírások ünnepélyesek, hatásuk azonban nyugalom, béke, derű és a lélek emelkedettsége. A két kőtáblán ott állnak a civilizáció alaptörvényei. A hét nagy tilalom: a bálványimádás, a hamis eskü, a gyilkosság, a házasságtörés, a lopás, a hamis tanúzás és a kapzsiság tiltása. A három pozitív felszólítás: az Egyetlen Isten imádata, a szülők tisztelete (hogy a hagyomány fennmaradjon) és a szombat megtartása. Ez minden. Néha elcsodálkozom, hogy vannak zsidók, akik az Engesztelés Napját vagy az örömünnepeket, talán a Chánukát is komolyabban veszik, mint a szombatot, pedig ha belépnek egy zsinagógába vagy templomba, a frigyszekrény fölött a táblákon a szombat törvénye fogadja őket. Gyanítom, azért nem veszik észre, mert nagy zavarban lennének, ha meg kellene látniuk. Íme, Mózes második könyvében (20:8-11.) a szombat: Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Örökkévalónak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az Örökkévaló az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az Örökkévaló a nyugalom napját. És így ír Mózes ötödik könyve (5:12-15.) Tartsd meg a nyugalom napját, és szenteld meg azt, ahogyan megparancsolta neked Istened, az Örökkévaló! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Örökkévalónak a nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se lányod, se szolgád, se szolgálód, se ökröd, se szamarad, se semmiféle állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Hadd pihenjen szolgád és szolgálód hozzád hasonlóan! Emlékezzél arra, hogy szolga voltál Egyiptomban, de kihozott onnan Istened, az Örökkévaló, erős kézzel és kinyújtott karral. Ezért megparancsolta neked Istened, az Örökkévaló, hogy tartsd meg a nyugalom napját. A szombat tehát mindenekelőtt a közösség első drámai cselekvése: a munka befejezését és megünneplését kifejező, ősrégi, kollektív gesztus. Minden nemzet munkaszünettel és szertartásokkal ünnepli meg létrejöttének napját. A zsidók, akik hiszik, hogy a világegyetemet Isten teremtette, hetente megünneplik létrejöttét, és hálát adnak Készítőjének. Az arány helyességét talán az is igazolja, hogy az emberiség nagy része átvette ezt a szokást. Másodszor: a szombathoz fűződik a zsidó nemzet létrejötte az egyiptomi fogságból való szabadulással együtt. A zsidók nemcsak a teremtés Istenét imádják, hanem azt is, aki gondot visel az emberi történelemre. Ezt jelenti számunkra a goseni rabszolgatáborokból való szabadulás. A rabszolgák nem választhatnak a munka és a pihenés között: a gazda akaratának alávetett, beszélő szerszámok. Nem hozhatnak létre alkotásokat. Nem rendelkeznek idejükkel. A szabadság Ádám állapota: a választási lehetőség, az idő fölött való rendelkezés. A szombat különös nemzeti jelentést hordoz Izrael népe számára, amely úgy vált nemzetté, hogy a rabszolgaságból kivonult a szabadságba. E kettős jelentés fonala végighúzódik a zsidó vallás jelképein: a világegyetem Istenének hálás imádata és az ő történelmi tanúbizonysága, Izrael különleges sorsáról való megemlékezés.”
Nem ismertem senkit régebben aki tartotta volna a szombatot. Még a dédszüleim se. Ők már úgymond asszimilálódott zsidók voltak, magyarán csak azt tartották be, amit akartak. Erre jó példa az az eset, amikor nagyanyám még kislány volt, az egyik törvénytartó zsidó szomszédjuk behívta télen egy szombaton, hogy gyújtsa be a kályháját, mert fázik. Ő megtehette. Persze azért kapott utána a déditől, de begyújtott : ) Mikor először találkoztam szombattartókkal, azt hittem, hogy biztosan egy nagyon régi feketefalú lakásban szomorúan élnek, ahol a gyerekeknek nincsenek játékaik, de az biztos, hogy soha nem rosszalkodnak! Hogy mekkorát tévedtem! Ez a világ nem az egy gyerekes családoké. Hat-hét gyerek sem ritkaság. Mutasson valaki olyan gyerekeket, akik ha tízen együtt vannak rendesen ülnek az asztalnál, szombat ide, vagy oda. Szóval mikor először kaptam meghívást egy igazi szombati ebédre, nem tudtam mire számítsak. Nagyon kellemesen csalódtam, és rögtön éreztem, hogy ez az, ami hiányzott eddig az életünkből! A heti egy napi nyugalom, amikor mindig együtt lehetünk, nem idegeskedünk, ráérünk. Azóta próbálkozunk a szombat megtartásával. Nem mondom, hogy mindig sikerül, ezernyi buktatója van a dolognak (nem biztos, hogy az első alkalom előtt eszünkbe jut, hogyha kinyitjuk a hűtőt, akkor felkapcsolódik benne a lámpa, stb.), de igyekszünk. Tulajdonképpen a péntek este a kedvenc részem a szombatból, mikor hazaérünk munkából, gyertyát gyújtunk, finomakat eszünk. De most a sóletről szeretnék írni, azt pedig szombaton ebédre esszük, szóval a pénteki vacsoráról máskor. A szombati törvények egyike szerint szombaton három étkezést kell tartani. Az számít étkezésnek, ha kenyér is van az asztalon. Ezért minden szombati asztalon ott van a Challah, vagy a Barhesz, még akkor is, ha esetleg sólet nincs is. Mi például nem eszünk minden szombaton sóletet, nekem a kóser challah a shabbath szimbóluma. Sokan kérdezik, hogy miért épp sólet a szinte kötelező étel a szombati asztalon? Semmi vallási előírás nincs erre. Egyszerű a magyarázat, ez az az étel, ami nagyon jól tűri a folyamatos melegen tartást. Szerintem ennyi erővel kóser töltött káposzta is lehetne, az is megfelel ezeknek a feltételeknek.
Maga a szó eredetileg a francia chaud lit-ból származik, ami meleg ágyat, vagy ágyban fõttet jelent. A jiddis tsholnt, vagy a cholent szó már eléggé hasonlít a mi sóletünkhöz. (Erről van is egy aranyos történetem: A barátnőm várta a kisfiát a bölcsiben, és szóbaelegyedett egy másik anyukával, aki nem tud magyarul. Panaszkodott, hogy nagyon fáradt, mert húsz embert vár az esti szombat fogadásra vendégségbe, és csontot főzőtt. Ezen kicsit elcsodálkozott a barátnőm, de nem firtatta. Aztán másnap megtudtuk, hogy amit ő csontnak értett az a jiddis tsholnt szó volt. Azóta is jókat röhögünk ezen!) Sok háztartásban volt úgynevezett sóletkályha is, amiből miután kivették a fazekat körbetekerték paplannal, hogy meleg maradjon. Vagy akinek nem volt ilyen főző alkalmatossága, az még hatvan éve is, péntekenként agyagedényben, amit nyers tésztával hermetikusan lezárva, elvitte a saját sóletjét a pékhez, aki másnapra megsütötte azt. Ezért sütik manapság is sokan sütőben, és római tálban a sóletjüket. Köztük én is. Mivel szombaton tilalom van a cipelésre, az edényeket vagy a gyerekek vitték haza (akiket könnyű felmenteni a törvények betartása alól : )), vagy megkértek valakit, aki nem zsidó, hogy „szívességből” hozza el nekik. Így a szombati asztalra is kerül meleg kóser étel. Én nagyanyámtól tanultam a sóletet, aki a babon és gerslin kívül nem tett bele más zöldséget, viszont volt benne többféle füstölt hús is. Mindig azt mondta, hogy a húsokat külön kell először megfőzni, mert különben szappanos lesz az étel. Azóta ettem mások sóletjéből is, és az is nagyon finom tud lenni, amiben krumpli, sőt sárgarépa is van. Mivel manapság nagyon nehéz kóser füstölt húshoz jutni, ezért, aki kóser az csak simán marhából, vagy csirkéből készíti. A sóletnél a hangsúly a hosszú főzési időn van és nem a füstölt húsokon, ezek is igazán remekek. Hogy jó zsidó módjára rögtön vitatkozzam is önmagammal, meg kell említenem, hogy van, aki kuktában készíti el ezt az ételt, és az is nagyon finom. Lehet, hogy mégsem a hosszú főzési idő a titka? Amerikában és Izraelben árulnak külön sóletfőző elektromos edényt, ami lassan megfőzi, majd a szombat kimeneteléig melegen tartja az ételt. Van, aki héjában főtt tojást is tesz bele, vagy helclit, ami a töltött libanyak jiddis neve, de a család egybehangzó véleménye szerint épp elég laktató ez így is.
Fontos megemlíteni, hogy szombaton ebédre a sólet „csak” az egyik fogás a sok közül. Először kidust (áldás) mondunk a borra, utána vágjuk fel a kalácsot a challáh-t. Ezt mindenféle salátákkal (padlizsán, gomba, tojás, káposzta, kesudiós jégsaláta) esszük, és ekkor jön az elmaradhatatlan Gefilte fish (magyarul töltött hal: nem a halat töltik, hanem ledarálják, kenyérrel és fűszerekkel keverik, majd fűszeres hagymás vízben gombóconként kifőzik) Ekkor jön a sólet, majd sütemény, fagyi, gyümölcs. Befejezésül álljon itt Heinrich Heine verse a sóletről, aztán az mi recept változatunk:
“Sólet, ékes égi szikra,
Elysium lánya, te!
Zengené a Schiller-óda,
Ízlelt volna sóletet csak.
Istenek mannája, sólet,
melynek fõzésére Mózest
hajdan maga a Jóisten
oktatta Sinai hegyén…
Sólet a valódi kóser
isteni ambrózia,
Paradicsom kéj-kalácsa;
ily étekkel összevetve.”

A babot csütörtök este beáztatom. Másnap libazsíron hagymát és fokhagymát fonnyasztok. Dobok rá egy pici paprikát, majd erre a húsokat. Ha van benne nyers hús, nem csak füstölt, akkor azzal kezdem. Egy kicsit öszzepárolom egy pohárnyi vízzel. Ha szükséges sózóm (vigyázni kell a füstölt húsokkal), és borsozom. Külön edényben félig megfőzőm zöldséglében a babot egy felszeletelt hagymával. Mikor a bab megfőtt (hamar megvan, mert éjjel megszívta magát vízzel), leöntöm róla a vizet, majd ráöntöm a húsokra egy pohár megmosott gerslivel. Az egészet római tálba öntöm, annyi vízzel, ami épp ellepi. Este még szombat bejövetele előtt a sütőt alacsony hőfokra állítom (90 fok). Egy nagy tepsibe vizet öntök, és belerakom a római edényt. Így másnap délre forró, puha sóletet tudok elővenni a sütőből. Ez a módszer télen áldásos, nyáron nem szeretem a meleg sütőt még éjjel is kerülgetni. Ilyenkor még péntek reggel megfőzőm a sóletet és ha nem is paplanba, de hungarocell-el kibélelt kartondobozba teszem. Másnap még forró! Egyik barátnőm egy New York-i rabbitól tanulta a kóser sólet elkészítését. A rabbi szerint a titok a ketchup (!). Kipróbáltam, és 2-3 evőkanáltól valóban finomabb, de legalább is érdekesebb lett az étel. Akkor már leírom, hogy a Heinz műanyagflakonos ketchup Magyarországon is kóser.

Kategóriák
Egyéb kategória

Bagel

Ha egyszer egy üzlet beindul… Ma reggel is, hagymás bagel, vagyis jó jiddis szóval élve beigel volt a család reggelije, férjem kívánsága szerint. Ugyanúgy készül, mint az előző, csak a formázásnál hagymakarikák kerülnek bele. A bagel törte 1683-ban Bécsben kezdődik, ahol a helyi pék köszönetet akart mondani a lengyel királynak, amiért az megóvta a vidéki rokonait a török betolakodóktól. Készített egy lovagló-kengyel alakú péksüteményt, amellyel megemlékezett a király kedvenc időtöltéséről a lovaglásról. A bagel népszerűsége Lengyelországban lett igazán nagy, amikor elkezdték vajúdó nőknek ajándékozni a nagy tápanyagtartalma miatt. Később a nők a gyermekeiknek adták tovább, mert könnyű volt megfogni, és a kicsik szerették rágni édeskés íze miatt a fogzás idején. A Bagel útja Oroszországba vezetett bubliki néven, ahol spárgára fűzve árulták, és mint oly gyakran a kerek dolgokat, ezt is szerencsehozó tulajdonsággal ruházták fel, valóságos varázs süteményként tekintettek rá.
A kelet-európai zsidó bevándorlók vitték az Egyesült Államokba, ahonnan a Bagel elindult világhódító körútjára. 1910 és 1915 között már 300 iparos élt Bagel sütésből New York-ban. Eleinte a Bagelt tálcákról, botra fűzve árusították mindenféle töltelék nélkül.
A Bagelt „ipari” körülmények között a hatvanas évek óta gyártják, amikor is Dan Thompson feltalálta azt a gépet, amely dagasztás után rögtön főzi a süteményt, majd süti, és utána csomagolja. Ez a gép már 2100 Bagelt tudott óránként sütni. Na ilyen tempóban még nekem nem megy, de alakul a dolog, alakul… Látom másoknak is rögtön a begel jutott eszébe a reggeli szó hallatán, itt és itt is. Egy időben szerettünk volna nyitni egy helyet a barátnőmmel, ami Bagel Műhely névre hallgatott volna, de sajnos nem találtunk mecénást. Ez úton üzenem azoknak, akik szerint egy ilyen műintézmény nem élne meg Budapesten, hogy jó, valódi bagelre igenis igény van!