Címke: főétel

Kategóriák
Egyéb kategória

VKF-Marha vindaloo, banánsalátával

Mikor elolvastam a VKF kiírását Loriennél, a csirkepaprikás nokedlivel, és tejfölös uborkasalátával jutott eszembe. Azt hiszem ettől jobban összeillő trilógia, nem nagyon létezik a világon. Főleg most nyáron, amikor az uborkasalátát nem kell kígyóuborkából csinálni, mert kapható fürtös uborka is.
Mégis, miért valami egészen mást főztem? A válasz egyszerű: csak csirkemell filé volt itthon. Bár csirkepaprikást abból is lehet csinálni, de nem érdemes.
Különben is, már régen várat magára egy írás a Kashmír indiai étterem fantasztikus főzőbemutatójáról, így most két legyet üthetek egy csapásra. Ha valaki nem ismerné az éttermet, ajánlom látogasson el hozzájuk minél hamarabb! (Fontos, hogy nem összekeverendő a Kama Sutra étteremmel, ami egy sarokkal lejjebb van.) Hétközben ebédidőben meglepően olcsón ebédelhetünk büféasztalról, de vacsoraidőben is a megfizethető kategóriába tartozik a hely.
Az erősen fűszeres, csípős vindaloo mellé talán első olvasatra furcsának tűnik a fokhagymás, chilis, joghurtos banánsaláta, de nagyon kellemesen csillapítja a szájban tomboló tüzet. Nekünk annyira ízlik, hogy banán saláta nélkül már nem is főzünk ilyesmit.
Megemlítem még a Szép Kis India nevezetű üzletet a Wesselényi utcában, ahol a legnagyobb választékban lehet indiai fűszereket vásárolni, jó áron.
Hozzávalók a Marha vindaloohoz:
1 kg sovány marhahús felkockázva
0,5 kg hagyma felkockázva
3 ek ghee, vagy vaj
4 gerezd fokhagyma összenyomva
1 tk őrölt rómaikömény
1 ek száraz serpenyőben megpirított koriander (ha van mozsarunk, törjük benne össze)
1 tk kardamommag
1-2 chili paprika apróra vágva
1 tk lepkeszegmag
1 tk kurkuma
1 tk fekete mustármag
1 tk fahéj
2 tk tamarind paszta
1 ek cukor
2-3 centis friss gyömbérdarabka lereszelve
Só, bors
A húst a ghee-n hírtelen lepirítom, majd kiszedem. A visszamarad ghee-hez hozzáadom a fokhagymát, hagymát, gyömbért, sót, és megpárolom őket. Ekkor visszateszem a húst, és a többi fűszerrel puhára párolom. Közben a folyadékot többször is pótolni kell.
Hozzávalók a salátához:
3 pohár joghurt
3 banán karikákra vágva
2 gerezd fokhagyma
1 chili apróra vágva

Kategóriák
Egyéb kategória

El Hamam del Aroussa

Ez az étel egy marokkói zsidó esküvői fogás. Azt tartják róla, hogy forrósággal önti el a menyasszonyt, és erővel vértezi fel a vőlegényt, hogy mindketten a legjobbat nyújthassák a nászéjszakán. Holnap kettesben tölthetjük az éjszakát a férjemmel, mivel megkeződött a vakáció, a gyerek a nagymamánál parkol, úgyhogy majd személyesen is megtapasztalhatom mi az igazság a hiedelemből.
Eredetileg galambot használnak a marokkóiak, én most csirkemell filéből készítettem.A csirkemell filéket vékony, nagy szeletekre vágom, sózom, borsozom, bedörzsölöm citromlével.
A töltelékhez darált borjúhúst olajon megpirítok vöröshagymával. Felaprítok a darált hús negyedének megfelelő aszalt sárgabarackot, aszalt szilvát, és két marék mazsolát. Ezt hozzákeverem a darált húshoz egy félcsészényi durvára vágott mandulával, és egy csésze fõtt rizzsel együtt. Sózom, borsozom, megszóróm őrölt fahéjjal, szerecsendióval, gyömbérrel. Kicsit összeforrósítom.
A tölteléket a filék közepére halmozom, feltekerem, és hústûvel megtûzöm. Ha nincs hústű, akkor fehér cérna is megteszi, össze lehet azzal is ügyeskedni. Olajon minden oldalát pár perc alatt pirosra sütöm.
Ekkor a hús mellé szórok két nagy fej hagymát felszeletelve, rányomok egy citrom levét. Rászórok sáfrányt, sót, borsot, három evõkanál mézet, és harminc-negyven perc alatt puhára párolom. Tálalásnál pirított mandulával díszítem.
(Az eredeti receptet Claudia Roden írta le, azt változtattam)

Kategóriák
Egyéb kategória

A napfény íze

Így nyáron még egy olyan elkötelezett húsevő is mint én, néha valami könnyűre vágyik. Valamire, amiben nincs hús, viszont kellemesen fűszeres, illatos, ami mellé jól esik egy pohár hűvös fehérbor. Számomra ez a sült paprikás spagetti.
A sült paprikában benne van szinte minden nyári íz. Édes, ugyanakkor füstös is egy picit, ami a régi tábortüzeket juttatja eszembe. Gyönyörű piros, amit még izgalmasabbá tesz a fehér feta, ami körülöleli. Ha szerencsém van, akkor van itthon valami jó illatos kecskesajt, vagy házi juhsajt is, amiben van valami vadság. A legelők köszönnek vissza az ízében. És akkor eszembe jut a kakukkfű, amit minden nyárom zsákszámra gyűjtök, és szárítok, de most éppen még frissen illatozik a hűtőben. Aztán ott van még a citrom reszelt héja, az olajbogyó, amitől pedig olyan mediterrán hangulata lesz a vacsorának, hogy nyugodtan beleszórhatok egy marék görögbazsalikomot, és a gondolatok messzire repülnek… Kettesben vacsoráztunk, mikor a fiunk már lefeküdt 🙂
Két szép piros paprikát a gáz lángján megsütöttem, majd forrón műanyag dobozba tettem
Egy serpenyőben olívaolajat forrósítok
Erre szórok 15-20 dkg feta kockát
Ha van, egy pár kanál kecskesajt krémet, vagy reszelt juhsajtot
2 marék felkarikázott olajbogyót
2 gerezd összenyomott fokhagymát
Kakukkfüvet
Görögbazsalikomot
Borsozom
A végén hozzákeverem a közben megpucolt, és csíkokra vágott paprikát
Bele reszelek egy fél citrom héját
Spagettivel tálalom.

Kategóriák
Egyéb kategória

Sztrapacska pácolt rostélyossal

Hát ez az étel aztán nem kóser. Több okból nem, hogy miért is nem, arról majd jövő héten írok egy hosszabb posztot is. Igazából az erdőbényei ételek között lenne a helye, mert én ott ettem mindig ezt, csak arrafelé nyerskrumpli-galuska néven fut. Persze mamám nem adott hozzá rostélyost, elég volt a szalonna is bele.
Így hússal a Lebuj étteremben készítik Árgyélus szelet néven. A Lebuj, Bodrogkersztúr és Tokaj között található, nagyon hangulatos étterem, a környéken a második legjobb. A legjobbról Dibbuk postolt nemrégiben. Persze a kettőt nem lehet összehasonlítani, mert itt főleg a magyar konyha (és a tót) dominál, de azt nagyon kedvesen művelik. Kis fél literes butellákban érkezik a bor az asztalhoz, télen gyönyörű cserépkályhában tüzelnek, és az étterem kiválóságát mi sem mutatja jobban, mint hogy a helyiek is betérnek egy halászlére, vagy harcsapaprikásra.
Hozzávalók a sztrapacskához:
1 kg krumpli lereszelve
50 dkg liszt
2 tojás
Só
(A mennyiségeket ne vegye senki szentírásnak, ugyanis nagyon laktató, ez a mennyiség szerintem 6 embernek elegendő.) A hozzávalókból nokedlitészta sűrűségű tésztát készítünk, és forró vízbe szaggatjuk. Mikor kifőtt, szalonna kocka kisütött zsírjára dobjuk. (Van amikor a zsírba belenyomok még egy-két gerezd fokhagymát is.)
Hozzákeverek 30-40 dkg juhtúrót (Brindzatúrót érdemes csak használni!)
A rostélyoshoz három napig pácolok valamilyen fokhagymás mustáros pácban fejenként egy-egy nagy szelet húst.

Kategóriák
Egyéb kategória

Cukkíni megint

Megpróbálom korlátozni magam a cukkíni receptek ontásával 🙂
Ennek a mostaninak az alapötletét amúgy is CV-től loptam, csak annyiban módosítottam, hogy azzal töltöttem, ami az én hűtőmben volt, és még tettem bele egy marék diót, hogy jó ropogós lehessen a töltelék.
A cukkínit darabokra vágtam, kikapartam a belsejét, hogy kis csészeszerűséget alkosson.
A cukkíniket pár percre forró vízbe dobtam, blansíroztam. Utána megtöltöttem a sajtkeverékkel:
Darabokra vágtam három féle sajtot (Saját készítésű gomolyát, Roqufortot, Trappistát)
Megpirítottam két marék diót
Összekevertem őket, és tettem hozzá egy csokor friss bazsalikomot
Sóztam, borsoztam
Előmelegített sütőben pirosra sütöttem.
Nyári rizst készítettem hozzá, ami szerintem annyira jól sikerült, hogy külön posztot érdemel, remélem, sokan kipróbálják majd! Remek cukkíni összefoglaló itt.

Kategóriák
Egyéb kategória

Erdőbénye napok: Ez nem túróscsusza!

Ez az étel még csak nem is hasonlít a túrós csuszára. Bár tészta is, tejföl is, és túró is van benne, mégis tejesen más. A lényeg a savanyú vaj, amit egy pár posttal ezelőtt kerestem. Ott Tamara adott egy jó tippet, hogyan is készíthetek savanyú vajat. Bár nem lett olyan, mint az eredeti, mindenestre sokkal jobb, mint a rendes édes tejszínből készült vaj. (Azért azzal is érdemes megpróbálni!)
Kár, hogy az Internet még nem közvetíti az illatokat, mert ennek az ételnek az erőssége a csodálatos illata. A piruló vajnál csodálatosabbat elképzelni is nehéz. Nem tudom honnan származik ez a recept. Talán egy valódi kóser megoldás a szalonna helyettesítésére? Nem hinném! Inkább arra gondolok, hogy egy módja a vaj felhasználásának, mielőtt megavasodna.
Mivel én nyújtófával nem tudok igazán vékony tésztát nyújtani, kénytelen voltam egy tésztagépet bevetni. Még így is jobb lett, mint a bolti tészta.
Tíz deka vajat megolvasztok, és hozzákeverek egy doboz tejfölt. Folyamatos kevergetés mellett addig pirítom a tejfölt, amíg pici barna pöttyökké zsugorodik a vajban. Fontos a folyamatos kevergetés, mert a végén könnyen lekap. (Ez legalább egy fél óra!)
Közben kifőzöm a tésztát, majd a végén összekeverem. A tetejére dobok egy kevés túrót. Ha másnapra is marad, jobb egy zománcos lábosban melegíteni, mint mikróban, mert akkor kicsit leég a tésztával együtt, és az mindenki kedvence 🙂
Érdemes kipróbálni!

Kategóriák
Egyéb kategória

Töltike: ez savanyú!

Nekem ez az étel igazi nyári fogás. Sajnos csak édesapám osztozik az ízlésemben, más csak jóneveltségből mondja, hogy finom. Valóban elég savanyú, a szőlőlevél is az, és az egres (piszke, biszke, büszke) is csak fokozza a dolgot. Aztán ott van még a kapor… Én is csak tíz éve eszem meg, de azóta nagyon kedvelem. Télen is a nyarat juttatja eszembe az illata. Nagyanyám kapros-túrós pitéje, édesanyám kovászos uborkája, a piacon a kapros-juhtúrós lángos. Csupa-csupa nyári étel. Mivel egy évben csak egyszer főzők ilyet, mindig nagyon várom már mikor érik az egres! Ilyenkor még a szőlőlevél is zsenge, nem kell török konzerv levelet használni, bár próbáltam már azzal is, de nem az igazi.
Van, aki tejföl helyett tejszínnel készíti, sőt láttam már a receptet sóskával is. Na az még nem akármi lehet 🙂
Hozzávalók a töltelékhez:
30 dkg darált hús
1 kis fej hagyma
2 marék félig főtt rizs
Majoránna
Só, bors
Kb. 15 leforrázott szőlőlevél
Hozzávalók a mártáshoz:
20 dkg egres
2 dl tejföl
1 ek liszt
Piros paprika
Só, bors
Cukor ízlés szerint
Nagy csokor kapor
A szőlőleveleket megtöltöm az összedolgozott töltelékkel, és szorosan feltekerem. Akkora lábosba rakosgatom egymás mellé, hogy épp beleférjenek. Ráöntök annyi vizet, amennyi ellepi, és 20-25 percig épp csak gyöngyöztetve főzöm. Ekkor beleszórom az egrest, fűszerezem. Mikor az egres már puhul, de még nem főtt szét, behebarom a tejföllel és a liszttel. A cukrot a végén teszem hozzá. Tálalásnál jól megszórom a tetejét az apróra vágott kaporral.

Kategóriák
Egyéb kategória

Cukkíni, Cukkíni, Cukkíni

Hurrá terem a cukkíni! Magam sem tudom mit szeretek ezen a viszonylag íztelen zöldségen annyira, de minden évben annyira örülök, mikor az elsők megjelennek. Talán pont az a jó benne, hogy nem túl karakteres az íze, ezért szinte mindenfélével lehet házasítani? Még az sem tudja elvenni a kedvem tőle, hogy egyszer egy töltött cukkíni majdnem a halálunkat okozta szalmonella formájában. (Persze a beletöltött kolbászhús volt a bűnös) Ezt azóta is vágyakozva emlegetjük édesanyámmal, mert nyolc kilót fogytunk fejenként 🙂
Persze ez még akkoriban volt, amikor csak a töltött cukkínit ismertem, meg a steak mellett sütött szeleteket. Gondoltátok volna, hogy a cukkíni alig százéves, és egy véletlen hiba eredménye? Minden esetre mostanában lesz itt az oldalon pár recept, ami ezzel a zöldséggel készül, ugyanis ha beindul a termés, akkor nincs mese enni kell, ugyanis nagyon hamar képes 6-7 kilósra is megnőni, akkor pedig már nem az igazi. Mademoiselle-nél láttam egy jópofa kerek cukkínit, és örömmel fedeztem fel az ilyen fajta magot a kertész boltban. Jövőre már nekem is teremni fog, remélem.
Ez egy jó kis diétás saláta így bikini szezon előtt.

Hozzávalók:
50 dkg cukkíni felkockázva
2 fej hagyma csíkokra vágva
50 dkg paradicsom felkockázva
3 gerezd fokhagyma felaprítva
Koriander vagy petrezselyem zöld
Egy marék olajbogyó
1 tk fahéj
1tk őrölt bors
2 ek balzsamecet
A hagymát megdinsztelem az olajon, rádobom a cukkínit, sózom, és addig párolom, amíg félig megpuhul, de még roppanós. Lehúzom a tűzről, és belekeverem a többi hozzávalót. Ha valaki szereti, tehet hozzá egy kanál mézet is. Hús mellé köretnek, vagy házi rozskenyérrel finom. Szerintem langyosan a legjobb, de forró napokon a hűtőből előkapva se utolsó.

Kategóriák
Egyéb kategória

Camaber sajttal töltött alma

Már két hete figyelt a hűtőben két camabert. Persze még nyugodtan pihenhetett volna ott legalább ugyanennyit, de én olyan vagyok a sajttal, mint Gombóc Artúr a csokival. Szinte hallom, amikor utánam szól: Engem egyél meg, velem mi lesz? Nem is hagyhattam tovább, pedig nem ez volt mára betervezve. A végső lökést az adta, hogy kihallgattam valakit a metrón (bocsánat!), aki azt mesélte, hogy aszalt szilvával töltött sajtot evett egy étteremben.
Rögtön elkezdett dolgozni az agyam, beindult a nyáltermelésem. Csak kis betűvel merem leírni, hogy először úgy gondoltam, az aszalt szilvát bacon-be tekerem, és azzal töltöm meg a sajtot, majd kirántom. A terv akkor dőlt meg, amikor egy fia szalonnát sem találtam itthon, viszont fonnyadozó almákat igen. (Tehát ez is lehetne kóser, de vega mindenképp.) Remek, akkor nem kell panírozni 🙂
Kikapartam az almák belsejét, beletöltöttem a sajtot, és egy-egy aszalt szilvát. Amíg a sütőben sült, a kikapart almát egy pici vajon felaprított szilvával és vörösborral megpároltam. Ez lett az öntet. Rizzsel tálaltam.

Kategóriák
Egyéb kategória

Sólet Indiában

Mikor Aubergine kiírta a pályázatot, rögtön tudtam, hogy a korianderről fogok írni, de azt gondoltam, hogy a zöldjéről. Aztán láttam, hogy szeretné, ha különbséget tennénk a zöldlevelek és a termések között. Szerencsére a termését is imádom, szóval velem nem lehet kiszúrni 🙂 Azért persze muszáj szót ejtenem a levélről is, főleg azután, amit CV postjában találtam, hogy még koriandergyűlölők „pártja” is létezik. De miért? De miért? De miért?
Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire megosztja a világot egy egyszerű kis növény! Méghogy poloska íze van! (Igaz, poloskát még soha nem ettem) Minden esetre Lilafüge legalább szereti, úgyhogy én is szeretem őt!
Maga a növény (Coriandrum sativum L.) a földközi tenger vidékéről származik. Más néven: koriandrom, cigánypetrezselyem, zergefű, beléndfű, kínai petrezselyem, poloskakömény (na tessék!), bolhafű, cilantro. Már 3000 éve legalább használják a konyhaművészetben és a gyógyászatban. Ie. 1550-ben az Ebers féle papirusztekercsek megemlítik, de szanszkrit szövegekben és a Bibliában is előfordul És (a manna) édesebb volt, akár a koriandermag (Exodus 16.31). Fáraók sírkamráiban megtalálták a növény magjait, a görög Hippokratész, az orvostudomány atyja, orvosságként javallotta. A rómaiak a hadjárataikra vittek magukkal koriandert a kenyerük fűszerezéséhez, (én is mindig szórok a kovászos kenyér tésztájába, de ha oda nem is, akkor a tetejére.) így honosodhatott meg a fűszer egész Európában. A koriandert telítettség, enyhe gyomor- és bélpanaszok gyógyítására használják.
Magyarországon álltában a kicsi gömbölyű magokat árusítják. Ezek a magok Oroszország európai részén teremnek, és állítólag magasabb az illóolaj tartalmuk, míg a nagyobb magoknak alacsonyabb. Én jobban kedvelem a nagyobb, kicsit hosszúkás magokat, mert erőteljesebb az íze. A Szép kis India nevű fűszerboltban mindig lehet ilyet kapni. Nagyon fontos, hogy használat előtt száraz serpenyőben pirítsuk meg egy kicsit, így az íze, és az illata is megsokszorozódik.
A receptben biztos, ami biztos, használtam a magot is, és zöld leveleket is.


Dafina a szefárdi sólet

Ahogy egyre melegebb lesz, mind többet gondolok arra, hogy csak hideg gyümölcslevest, vagy madártejet kéne enni egész hétvégén. Biztosan csodálkozna minden vendég, ha ez lenne a szombat déli menü! Azért megpróbálok a lehető legkevesebbet a tűzhely közelében tartózkodni, félkész dolgokat is belecsempészni az ételbe. Éljen Appert, aki lehetővé tette a csicseriborsó és pardicsomkonzerv vásárlását!
Ezt az ételt, szinte minden afrikai, közelkeleti országban ismerik, ahol zsidók élnek, csak más-más néven. A Dafina arab szó, betemetettet jelent. Az agyagedénybe bekészített hozzávalókat légmentesen lezárták, a földbe egy gödröt ástak, aminek az aljára parazsat szórtak. Erre tették az edényt, majd befedték földel.
Ismerős a módszer, ugye? Majdnem kemencében sütött sólet! Ugyanis a csicseriborsó hasonlóan a babhoz lassan fő meg, miután pedig megfőtt, másnap délig valahogy melegen kellett tartani. Marokkóban Skhena néven főzik, ami forrót jelent, Iránban Khalebibi, szintén forró jelentéssel. A módszer ugyanez Egyiptomban is és Jemenben is, de ezekben az országokban csicseriborsó helyett fiatal zöld búzából készítik. Itt Ferik, illetve Harissa névvel illetik, ami egészet, teljeset jelent.
Mostanában nagy kedvencünk a Dafina, ugyanis ellentétben a sólettel, elpusztítása után nincs szükség négy órás mozdulatlan pihegésre 🙂
Hozzávalók:
1 kiló hús (Ízlés szerint, de bárányból és borjúból a legjobb.)
1 nagy fej hagyma felaprítva
50 dkg hámozott, felaprított paradicsom
2 doboz csicseriborsó konzerv (Ha nem konzervből készítjük akkor 25 dkg csicseriborsó, éjszakára vízben áztatva. A Lehelen az arab fűszeresnél mindig kapható konzerv is.)
1 ek előzőleg száraz serpenyőben megpirított koriander mag
1 tk őrölt fahéj
1 tk őrölt szegfűbors
1 tk őrölt szerecsendió
Só, bors
Chili
A tálaláshoz:
6 főtt tojás
1 nagy csokor friss koriander
2 ek pirított fenyőmag
A hagymát olajon megpirítom, rádobom a kis kockákra vágott húst, és fűszerekkel puhára párolom. Csak ha megfőtt, akkor teszem hozzá a csicseriborsó-konzervet, majd a paradicsomot. Ha hagyományosan készítjük, akkor sóletszerűen mindent rakjunk az edénybe, jól zárjuk le, és lassú tűzön főzzük, vagy süssük. Tálaláskor minden tányérba teszek egy főtt tojást a Dafina mellé. A tetejét megszórom friss korianderrel, és a fenyőmaggal.
Ez az írás megjelent a Judapesten is.